Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-05 / 130. szám

II nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kénlései Nemes Dezső elviárs előadása az MSZMP Politikai Akadémiájá n A kommunista világmozga­lom kérdései napjainkban szer­te a világon az érdeklődés kö­zéppontjában állnak. Ennek alapvető oka abban rejlik, hogy ez a mozgalom az embe­riség leghatalmasabb politikai mozgalmává vált. A nemzetközi kommunista mozgalomban keletkezett vita, mint tudjuk, igen éles a szo­cialista világrendszeren belül is. A szocialista országok tér­nyerése azonban folytatódik. Ipari termelésük az elmúlt év­tizedben, 1953-tól 1963-ig, a há­romszorosára emelkedett; ugyanezen idő alatt részará­nyuk a világ ipari termelésében 24 százalékról 1958-ig 33 szá­zalékra, 1963-ban már csak­nem 39 százalékra nőtt, az idén túlhaladja a 40 százalé­kot. A Szovjetunió és a lenini po­litikát követő többi szocialista ország éppen helyes politikájuk következtében, biztosították és biztosítják az új világrendszer további előretörését, feltartóz­tathatatlanná teszik ezt a fej­lődést. A kínai vezetők, sajnos, ezt alábecsülik, a fejlettebb szo­cialista országokban végbeme­nő életszínvonal emelkedést „elpolgáriasodásnak” is becs- mérlik. A két világrendszer küzdel­mét, jelentősen befolyásolják a kapitalista államok helyzeté­ben bekövetkezett változások is, amelyek a kapitalizmus ál­talános válságának a mélyülé­séből fakadnak. A második világháború után több mint 1,5 milliárd lakost számláló területen semmisült meg a gyarmati és félgyarma­ti uralom, s több mint 50 új ailam született. Ezek közül 30 ország mintegy 200 millió lakossal 1956-tól napjainkig terjedő időszakban vívta ki politikai függetlensé­gét. Jelenleg 50—55 millió em­ber él azokon a területeken, ahol a gyarmatrendszer még tartja magát, de a népek fel- szabadulási harca rövidesen ezeken a területeken is meg­buktatja a gyarmati uralmat. Az imperialisták „fellazítást“ politikája A gyarmati és félgyarmati sorból nemrég felszabadult né­pek hatalmasan megnövelték az antiimperialista erők világ­frontját, államaik egyre na­gyobb szerepet játszanak a nemzetközi életben. A kapitalizmus általános vál­ságának mélyülése során válto­zik a helyzet a fejlett tőkés országok táborán belül is. Az imperializmusra jellemző egyenlőtlen fejlődés megváltoz­tatta egymás közti erőviszo­nyaikat. A nyugati hatalmak külpoli­tikájában jelenleg erősödik a kapcsolatok normalizálására irányuló tendencia. Mi ezt üd­vözöljük. Az államközi kap­csolatok normalizálásának e tendenciája azonban a nyugati hatalmak részéről ellentmon­dásos, s az üzleti érdekek mel­lett más célokat is követ Az imperializmus rablójelle­ge ugyanis mit sem változik. A megváltozott erőviszonyok vi­szont az imperialistákat arra késztetik, hogy új módon, új módszerekkel folytassák ellen­séges tevékenységüket a szocia­lista országokkal szemben. En­nek propagálói és művelői „fellazítási” taktikának nevezik ezeket az újonnan szorgalma­zott módszereket. Céljuk az, Hogy lazítsák a Szovjetunió és a többi szocialista ország köz­ti kapcsolatokat egyben fella­zítsák a szocialista országok társadalmi rendszerét és ilyen módon számukra kedvezőbb körülményeket teremtsenek a szocialista országok elleni ag­resszióhoz. . A nyugati hatalmak „fellazi- tási” propagandája különleges, figyelemmel fordul az értelmi­ség felé. Jól befolyásolható alanynak tekintik az eszmei hárctól, a politikai küzdelem­től egyébként magukat távol­tartani akaró mérnököket es brvösökat, tudósokat és művé­szeket, pedagógusokat, írókat fes a kulturális élet más képvi­selőit. A kulturális kapcsola­tok bővülése, a turistaforga­lom emelkedése valóban növe­li a nyugati eszmei és erköl­csi behatolás lehetőségeit. A kapitalista országokkal va­ló kapcsolatok bővülése előse­gíti, hogy lelepleződjön az a tengernyi hazugság, amit a nyugati propaganda országa­inkról terjesztett és terjeszt, hogy reálisabban lássák a nyu­gati életet, akik a tőkés világ előtt hajbókolok hatása alá kerültek — állapította meg Ne­mes elvtárs, majd kijelentette; Semmi meglepő sincs abban, hogy a kapitalisták és fegy­verhordozóik reményeket me­rítenek a kommunisták tábo­rában, a szocialista országok között keletkezett viszályból. Most nem a mi országaink „elpolgáriasodásában” van az ő igazi reménységük, hanem abban, hogy az ideológiai be­hatolásuk révén csökkenthetik fejlődésünk ütemét és ellen- forradalmi tendenciát válthat­nak ki. Az ideológiai behatolás szemszögéből használják fel propaganda céljaikra a kom­munisták táborában keletkezett viszályt, s az elpolgáriasodás- ról, „liberalizálódásról” szóló okoskodásuk is elsősorban az ideológiai behatolásukat van hivatva elősegíteni. Jelenleg az a helyzet, hogy e propagandájukban támasz­kodhatnak azokra a koholmá­nyokra, amelyeket a kínai ve­zetők terjesztenek a „revizio­nistává” nyilvánított szocialis­ta országokról. A szocialista világrendszer fejlődésében, történelmi fel­adatainak teljesítésében igen nagy szerepet játszik a testvé­ri országok gazdasági összefo­gása, s ennek során a nemzet­közi munkamegosztás és koope­ráció fejlődése az összes szo­cialista országok javár,a. E te­kintetben elsőrendű a KGST. Egyik-másik országban úgy tűnhet fel, hogy előnyösebb nem bekapcsolódni a szoro­sabb termelési együttműkö­désbe, távolmaradni a közös iparvállalatoktól. De _ minél magasabb fokú az ország ipari fejlődése, annál nagyobb kény­szerítő erővel jelentkezik a nemzetközi munkamegosztás szükségessége, mégpedig a minél magasabb fokú nemzet­közi munkamegosztás szüksé­gessége a termelés területén. A kis belső piaccal rendelkező országban ez nyilván hama­rabb jelentkezik. A mi országunk egyike azoknak, amelyek nagyon is érzik a hatékonyabb nemzet­közi munkamegosztás szüksé­gességét, és elutasítjuk a kí­nai vezetők kísérletét, hogy ezt a fejlődést megakasszák. •Bizonyosak vagyunk benne, hogy a nemzetközi vitában, így a szocialista országok együttműködése kérdésében is, az alapvető érdekek közös vol­ta felülkerekedik a szubjektív elvakultságból fakadó-elképze­léseken, a szocialista tábor egysége újra meg fog szilárdul­ni, ami újabb csapás lesz az imperialista „fellazítási” re­ményeire, és új erőt fog adni az imperialistaellenes küzde­lemnek világszerte. Mao Ce-tung a sztálini kultuszt védi A kínai vezetők 1959-ben in­dították meg akciójukat külön irányvonalukért, az SZKP el­szigeteléséért, hegemon szere­pet igényelve a szocialista tá­borban és a nemzetközi kom­munista mozgalomban. 81 testvérpárt 1960. évi nyi­latkozata megvédte a kommu­nista világmozgalom közös irányvonalát, amely a két vi­lágrendszer között folyó harc jelenlegi szakaszában meggyő­ződésünk szerint, az egyedül helyes irányvonal. A nyilatko­zatot aláírták a kínai elvtár­sak is. A kínai vezetők a Sztálin- kultusz rehabilitálásával kísér­leteznek, mégpedig a Mao Ce- tung kultusz és vezetési mód­szereinek védelmében. A sztá­lini személyi kultusz felszá­molása azonban a kommunista pártok legtöbbjét eszmeileg és politikailag felvértezte a sze­mélyi kultusz bármilyen új veszélyével szemben. A Mao Ce-tung kultusz kifej­lődésével csak most láthatjuk a maga teljességében, milyen nagy szolgálatot tett a kom­munista világmozgalomnak az SZKP Központi Bizottsága, s személy szerint Hruscsov elv­társ, a sztálini személyi kul­tusz kérlelhetetlen és követ­kezetes felszámolásával. A kínai vezetők fellépései következtében olyan helyzet állt elő, amelyben a kínai ve­zetők szakadár tevékenysége vált a fő veszéllyé a nemzet­közi kommunista mozgalom­ban, mely egységét fenyegeti, erőinek nagy részét elvonja az imperializmus elleni küzdelem­től. Nemes Dezső ezután szólt a KKP múlt év júniusában ná­lunk is publikált 25 pontos okmányáról, amely rendszerbe foglalja külön irányvonalukat, és kétségbevonja a békés ver­seny jelentőségét. Mi továbbra is vállaljuk a moszkvai nyilatkozat megálla­pítását, amely szerint a két vi­lágrendszer közötti békés egy­más mellett élés biztosítása ked­vezőbb lehetőségeket teremt az osztályharc kibontakoztatására a tőkés országokban és a népek nemzeti felszabadító mozgal­mainak kiterjesztésére a gyar­mati és függő országokban. A Renmin Ribao ez év már­cius 30-i cikke az 1919-es ma­gyar forradalmat is megem­líti és kijelenti, hogy a „tör­ténelem merő eltorzítása” ami­kor az SZKP vezetői azt állít­ják, hogy „1919-ben Magyar- országon a proletárdiktatúrát békés eszközökkel teremtették meg.” Lenin nemcsak elismerte az 1919 márciusi magyar forrada­lom békés jellegét, hanem azt igen nagyra értékelte is. Ha a kínai vezetők szubjek­tivizmustól mentesen vizsgál­ták volna meg az 1919 már­ciusi magyar forradalom győ­zelmének körülményeit, akkor nem jutottak volna odáig, hogy az SZKP vezetőit a „történe­lem eltorzítóinak” nyilvánítsák azért az értékelésükért, amely egyezik a tényekkel, s egyezik Lenin értékelésével. Egyezik a mi pártunk értékelésével is, amely a Magyarországon vég­bement történelmi események részletes ismeretén alapszik. Az össznépi állam kérdése a mi társadalmunk továbbfejlő­désének is igen nagy kérdése. Ismeretes, hogy az össznépi ál­lam kifejlődését az SZKP új programja világítja meg. A kí­nai vezetők a kommunizmus építésének programját a kapi­talizmus restaurálását szolgáló okmánynak nyilvánítják, S egyik fő érvük az össznépi ál­lam kérdéséhez kapcsolódik. A kínai vezetők hivatkoznak a 25 pontos okmányban arra, hogy a marxizmus nem ismer osztály nélküli vagy osztály fö­lötti államot. Ez természetesen igaz. De ki állítja, hogy az össznépi szovjet állam osztály nélküli vagy osztály feletti? — „Egyes emberek azt mondhat­ják — olvassuk a 25 pont egyi­kében —, hogy az ő társadal­muk már osztályok nélküli társadalom. A valóságban az említett jegyes emberek” (a későbbi leplezetlenebb szóhasználatuk szerint Hruscsov és revizionis­ta csoportja), vagyis az SZKP vezetői, azt mondják, és az SZKP új programjában azt ír­ták be, hogy a szovjet társa­dalomban már nincsenek anta- gonisztikus osztályok, de van munkásosztály és van külön osztályként kolhozparasztság, s a határvonal a két osztály között csak a kommunizmus teljes felépítésével fog eltűnni; A munkásosztály politikai ve­zető szerepe a kommunizmus építése során is mindaddig megmarad, amíg az osztályha­tárok el nem tűnnek. Az össznépi állam kérdése egyike ama fő kérdéseknek, amelyeknek igen nagy az elvi jelentősége a szocialista építés útját járó összes szocialista or­szágok számára. A proletárdiktatúra államá­nak össznépi állammá fejlődé­sét hazánkban olyan esemény gyorsította meg, mint a mező- gazdaság szocialista átszervezé­se. Hadd jegyezzem itt meg, hogy ime; mi olyan „revizio­nisták” vagyunk, akik éppen a kínai vezetők által kirobban­tott nemzetközi vita első évei­ben oldottuk meg a falu szo­cialista átszervezésének nagy feladatát. A kínai vezetők fellépése mindenfelé értetlenséget vált ki. Az emberek felteszik ma­gukban a kérdést; mi a gyöke­re nézeteiknek és milyen cél vezérli őket. A kínai vezetők álláspontját vissza kell utasítani t A hibás kínai nézetek kiin­dulópontja a kishitűség a két világrendszer közti gazdasági verseny lehetőségeivel és táv­lataival szemben. Kína való­ban nem oldhatja meg 10—20 év alatt a legfejlettebb tőkés­országok, így az Egyesült Álla­mok utólérését az egy főre eső termelésben. E nagy fontosságú kérdés megítélésében a kínai vezetők — a kispolgári értelmiségi szemléletre jellemzően — egyik végletből a másikba esték. A gazdasági versenyt lebecsülve, s a reális adottságokon ismét túltéve 'magukat, dolgozták ki új irányvonalukat. amelyet úgy ajánlanak, mint ami a vi­lágforradalom „gyorsabb” győ­zelmét biztosítja. Űj irányvonalukat megpró­bálják olyan „érvekkel” elfo­gadhatóvá tenni, melyek sze­rint az elnyomott népek „nem várhatnak” addig, amíg a szo­cialista országok a békés ver­senyben legyőzik a kapitaliz­must. A keletkezett nézeteltérések megoldása közös tanácskozást igényel. A tanácskozás mielőbbi ösz- szehívásának kérdése ma már napirenden van. A közös vona­lat képviselő testvérpártok többsége amellett foglalt ál­lást. Egyes pártokban — így az olasz pártban — aggályok merülnek fel a tanácskozás cél­szerűségét illetően a jelenlegi helyzetben. Az I960, novemberi értekez­let az SZKP-t hatalmazta fel, hogy szükség esetén az újabb tanácskozást összehívja. A kí­nai párt központi bizottságá­nak május 7-én az SZKP-hez intézett újabb 7-i levele dik­tátor! módon követeli, hogy a tanácskozást 4—5 évre halasz- szák el, s durván fenyegeti az SZKP-t, hogy „szakadárság”- gal fogja megvádolni, ha a ta­nácskozást a tilalmuk ellenére mégis merészelné összehívni. Ezt a fenyegetést az SZKP- hez címezték, de szól mindazon pártoknak, amelyek a tanács­kozás mellett foglalnak állást és a pekingi tilalom ellenére is készek azon megjelenni. Mi úgy véljük, vissza kell utasítani a kínai vezetők újabb diktátori fellépését, amellyel rá akarják kényszeríteni akaratu­kat a többi testvérpártra, újra semmibe véve az elvtársi kon­zultáció követelményét. Pártunk és a magyar nép, amely kitapasztalta a személyi kultusz politikájának minden keservét, annak minden, a leg­végsőkig — az ellenforradalo­mig — menő következményeit, és az utóbbi 7 és fél év alatt meggyőződött a kétfrontos harcban kikovácsolt mai, leni­ni politikánk helyességéről, kellő határozottsággal utasítja és ítéli el a kínai vezetők hibás nézeteit és szakadár tevékeny­ségét. Tovább folytatva vitáinkat a hibás nézetekkel, szilárdan vé­delmezve a nemzetközi kom­munista mozgalom közös irányvonalát, haladunk tovább a szocialista építés útján. Ez a mi legnagyobb hozzájárulásunk a kommunista világmozgalom helyes irányvonalának védel­méhez, s a szocialista világ- rendszer további térnyerésé­hez. E politika követésével tel­jesíti pártunk mind a saját né­pünk, mind pedig a nemzet­közi kommunista mozgalom iránti forradalmi kötelességét, segítjük a kommunista világ­mozgalom jelenlegi súlyos né­zeteltéréseinek leküzdését, a szocialista országok és a nem­zetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítását. Mikojan nyilatkozata Moszkva (TASZSZ): Mikojan, a Szovjetunió mi­niszterelnökének első lYüyette- se a szovjet parlamenti kül­döttség Japánban tett kéthetes látogatása után nyilatkozott a Moscow News tudósítójának. — A szovjet emberek azt sze­retnék, ha a japán politika ke­vésbé sodródna a külföldi po­litika uszályában, ha Japán a békés együttélés és a nemzet­közi feszültség enyhítése érde­kében erősebben és határozot­tabban hallatná hangját — mondotta bevezetőben Miko­jan. — Ha a felek kölcsönös erőfe­szítéseket tesznek, akkor a szov­jet—japán kereskedelem már a közeli jövőben évi egymil- liárd dolláros forgalomra nö­velhető. — Láttuk, hogy az emberek nem vakok Japánban. Mind határozottabban bontakőzódik ki előttünk az a veszély, amely­be azok szeretnék berántani az emberiséget, akik Hirosima el­pusztítóinak örökébe akarnak lépni. Wilsen irisszaérkeseff Londonba Moszkva, (TASZSZ): Harold Wilson, az angol munkáspárt 'vezetője csütör­tökön repülőgépen hazauta­zott. A szovjet parlamenti csoport meghívására három napot töltött Moszkvában, ta­lálkozott Hruscsov kormány­fővel és más vezető szemé­lyiségekkel. Patrick Gordon Walker és David Annals, a munkáspár­ti küldöttség tagja a szovjet fővárosból Bukarestbe utaz­tak. Wilson, az angol munkás­párt vezetője négynapos moszkvai látogatásának befe­jeztével csütörtökön visszaér­kezett Londonba. A repülőtéren tartott sajtó­értekezletén hangoztatta, hogy Hruscsovval nemzetközi kér­désekről tanácskozott, köztük a leszerelés és Laosz problé­májáról. A tanácskozások eredményeként — fűzte hozzá -- világosabban látjuk a Szovjetunió álláspontját. Ami a Közel-Kelet és Berlint ille­ti — falytatta Wilson — az a benyomás alakult ki ben­nem, hogy Hruscsov olyan területeket igyekszik fellelni, ahol megállapodásokat lehet elérni. A munkáspárt vezetője be­fejezésül . állást foglalt amel­lett, hogy évente tartsanak csúcstalálkozókat és felkérte a nyugati országokat, támo­gassák ezt a gondolatot. Hehru végrendelete Delhi, (TASZSZ): Szerdán részlegesen nyilvá­nosságra hoztgk Nehru 1954 június 21-én -készített végren­deletét. pzsavahárlal Nehru meghagyta, hogy halála esetén ne rendezzenek semmiféle val­lási szertartást. „Nem hiszek az ilyen szertartásokban — írta végrendeletében — és úgy vé­lem, hogy a formásig, vagy a szokás kedvéért igeneket rendezni képmutalás, önma­gunk és mások becsapása.” Nehru végrendeletében ki­fejezte azt az óhaját, hogy te­temének elhamvasztása után, hamvait repülőgépről szórják India földjére és egy marék­nyit Ailahabadnál — szülővá­rosánál — dobjanak a Gangesz folyó vizébe. A végrendelet hangsúlyozza, hogy a kívánság­nak nincs vallási jelentősége. Június 8-án és 12-én eleget tesznek Dzsavaharlal Nehru végakaratána: az indiai lé­gierő repülőgépei nagy magas­ságból előre kijelölt helyeken a földre szórják hamvait. Világpolitika sorokban A kubst sajtó részletesen kommentálja Fidel Castro nyi­latkozatát arról, hogy Las Vil­las tartományban titokzatos léggömböket fedeztek fel. Fi­del Castro nyilatkozatában megjegyezte, hogy a léggöm­böket valószínűleg nagy ma­gasságból bocsátották le; a lég­gömbök fődre érés után kocso­nyás masszává változtak, majd hamarosan nyomtalanul eltűn­tek. A kubai miniszterelnök feltételezte, hogy az imperialis­ták valamilyen anyaggal kí­sérleteznek, s az a szándékuk, hogy baktériumfegyvereket al­kalmazzanak Kuba ellen, Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság Ál­lamtanácsának elnöke szibé­riai körútját folytatva csütör­tökön délelőtt Novoszibirszkből Irkutszkba érkezett. Schröder nyugatnémet kül­ügyminiszter nemzetközi kér­désekről tanácskozott Edgar Faure volt francia miniszterel­nökkel. Faure a közelmúltban fejezte be moszkvai és pekingi látogatását. . Algírba érkezett a DÍVSZ és a Nemzetközi Diákszövetség küldöttsége, s tanácskozásokat folytat, hogy Algírban rendez­zék a IX, Világifjúsági Talál­kozót. Emlékiratban fordult Papan­dreu görög miniszterelnökhöz Elli loanidu asszony, az 1952- ben kivégzett Nikosz Beloian­nisz görög kommunista özve­gye. Az emlékiratban azt köve­teli, hogy hatálytalanítsák a rendkívüli intézkedéseket, biz­tosítsák a Görög Kommunista Párt legalitását és tegyék le­hetővé a politikai menekültek hazatérését. Goldwater szenátor kalifor­niai győzelme az elnökjelörő előzetes választáson Eisenho­wer tekintélyével és Rockefel­ler millióinak teljes súlyával szemben, leplezetlen megdöb­benést keltett Londonban, ahol úgy vélik, hogy Goldwater ez­zel igen komoly esélyt szerzett arra, hogy ő lesz Johnson re­publikánus ellenfele az elnök- választáson. Betiltották Indonéziában a Time, a Life, a U. S. News And World Report, és a Newsweek című amerikai lap terjesztését. A rendelkezést azzal indokol­ják, hogy a folyóiratok megen­gedhetetlen hangnemben tá­madják Indonéziát. Bonnba érkezett Pierre Mess­mer francia hadügyminiszter. Mes^yier Bonnban Hassél nyu­gatnémet hadügyminiszterrel folytat majd tárgyalásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents