Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)
1964-06-04 / 129. szám
MEGJEGYZÉS: A harmadik egyfaarmada Még mindig nem fejeződött be a lucerna első kaszálása, s már kezdődik a vöröshere és a rétek füvének a betakarítása. Az állattenyésztésben igen lényeges takarmányalap begyűjtésének megkésését és vontatottsá- gát több dolog akadályozza. A termelőszövetkezetek helyesen — a háztáji állattartást segítve — a lucerna, a kaszáló termésének egyhar- madát a tagnak juttatják. Ami nem helyes az, hogy egyes termelőszövetkezetekben késve mérték szét a területeket, így a betakarítás eleve késett és késik, másrészt — a tiszalöki és fehérgyarmati járásokban különösen — a már kimért területeket a tsz-lagok nem egyidöben, hanem négy-ötnapos különbséggel kaszálták és kaszálják. így azt lehet látni, hogy a táblák egy részén már boglyában, másikon renden, harmadikon viszont még lábon van a lucerna. Az ilyen egyenetlen betakarítás súlyos károkat okoz. A lucerna és fű egyrészt így elvénül, értéktelen nebbé válik, ha sokáig renden marad kilugozódik, csökken a tápértéke, az ilyen betakarítás után a második kaszáláshoz egyenetlen lesz a fejlődés és nyilván kevesebb a termés is. Nem utolsó sorban pedig meghosszabbodik a kazlazáshoz szükséges idő, hiszen így, más munkák rovására, hetekig eltarthat míg egy jóraváló kazalhoz elegendő szénát behordanak a közös szérűre. Másik komoly hiba, ami a szénabetakarítást késlelteti, hogy nem alkalmazzák a gépi és lóvontatású fűkaszálókat- A gépi kaszálástól sok helyen azt tartja vissza a vezetőket és tagokat, hogy akkor bonyolultabbá válik a harmadolás. Pedig nem bonyolult, csupán csak meg kell fizetni, illetve fizettetni a gépi kaszálás díjat, ami nem sok, mindössze pár forint. A termelőszövetkezetek vezetőinek — ahol szükséges — sürgősen rendet kell tenni a szénabetgkaritáaok körül. S. E Szakmunkás becsület Hamar híre terjedt Pócsi Ferenc esetének Nyírbogáton. Sokan csóválták miatta a fejüket. Érthetetlennek tartották, hogy a nyár kellős közepén lehullatták leveleiket Pó- csiék kertjében az almafák. A termés sem sokat ért utána. — Én akkortájban kerültem ide, a Rákóczi Tsz-be — emlékezik a főkertész. — Magyaráztam as embereknek, csodára ne gondoljanak. Ilyen nincs. Az tett rosszat, hegy helytelen helyj recept j szerint kevert permetszert kaptak a szerencsétlen fák. Nyugdíj helyett — iskolapad Ebből a véletlen esetből kerekedett Bogáton az a kívánság: ha Demeter Miklós, a sokat tanult, tapasztalt szakember jobban tudja, adjon a tudásából másoknak is. Tegnap Pócsi Ferenc járt rosszul, ma vagy holnap tovább léphet a baj. Tele a kertek többnyire fiatal fákkal. A közösben meg négyszáz hold slmás- i ból százhuszonnégy termő, j Száműzni kell a bizonytalanságot! — Elhatároztuk, gyümö1 őstermelő szakmunkás-tanfolyamot indítunk. Igaz, nem jelentkeztek százan, de akik eljöttek, komolyan tették. Még | az öreg Kocsár Zsigmond is j jelentkezett. Mondom neki, a j nyugdíjat kérje maga már. I Zsiga bátyám. „Ha tanulhat az ember, mindig jó lehet az. Egy nap veszi hasznát? Az is valami” —- felelte. S a kötele, ző tankönyvön kívül, még másik négy szakkönyvet is megvett. De mind ennek már két éve. Kétszer vizsgázott huszonhat felnőtt. Úgy, ahogy tanulták Most szerte szóródva se- Ténykednek a homokdombokkal sűrűn tarkázott, ötezer holdnál is nagyobb közös határban. Az egyik lejtős részen, fiatal telepítés dülőfelőli sarkánál, kisebb férfi csoport beszélget. Köztük Szabó István és Lengyel László szakmunkásŰgy kezdődött, hogy lehullatta levelét ez almafa ... jelöltek. Mellettük, összehajtogatva, permetezéstől telepe- csételt holmik. — Pihenünk egy kicsit. Váltunk néhány szót: alig öt perce ment el a gép — magyarázza Lengyel László. — Meg van permetezve összes gyümölcsösünk. Ügy, ahogy tanultuk. Gyönyörűek a fák — lelkendezik a hirtelenszőke Szabó István. Sokat ígérők. Demeter Miklós gyors kalkulációja szerint: pár év múlva, a tavalyi hárommillió- egyszázezer forint alma utáni bevétel négyszeresére számíthatnak. S jövőre újabb száz holdon telepítenek. A múlt évi munka után közel negyven forintot ért egy munkaegység Mennyi lesz majd akkor...? A bé után a cé következik — Tudtam én ezelőtt is szólal meg újra Szabó —, hogy mindennek van sora. De például, mennyit lehet tanulni a gyümölcstermesztésről, nem sejtettem. Csak rügy, hajtás hányféle van. Aki nem ismeri, nem metszhet, nem ápolhat jól... Nagyon megéri azokat az estéket. Rengeteg hasznosat összegyűjtögetünk. — Pedig még hátra a tanulás harmadik éve. Azzal lesznek kész szakmunkások — veti közbe a főkertész. — Ha á-t, bé-t mondunk, kimondjuk a cé-t is. — Ámbár az idén se engedünk napszámot keresni! — csippent a szemével Lengyel László. — Milyen napszámot? — Amiért pénz jár — feleli még mindig hunyorogva. Tíz forintot adnék minden termő fán található férges almáért. Ha ugyan akadna, aki ei tehetné a tízeseket. Megbecsülés — többlet Még egy esztendő tehát, s kezükben lesz a bizonyítvány. De az önként vállalt fáradozásnak, a több tudás iránti áldozatkészségnek lesz-e személyes jutalma? Az elnöknek, Soltész Ferencnek az a véleménye: égetően szüksége van szakmunkásokra a szövetkezetnek. Hozzáértőbben jobb termés- eredményeket érhetnek el, növekednek a bevételek, meg jobban boldogul a falu. Ez a döntő érdek. A végzett szakmunkások megérdemelnek bizonyos százalék plusz egységet, céljutalmat, szakma szerinti munkájukért. Közgyűlésen rendezik ezt a kérdést. — A serkentésre, érdemleges honorálásra annál inkább szükség van, mert már a télen is vendégeskedtek foglalkozásainkon vagy tizenöten. Érdeklődésből. Ez arra int megnövekedett a tanulás becsülete — mondja Demeter Miklós. — Ifjú Elek István meg is jegyezte, irigylik a másodéveseket. Sajnálják, hogy ők lemaradtak. Ha indul másik tanfolyam, kapásfélékről vagy állattenyésztésről — vállalják. Itt van a sok iskolát hagyott fiatal is... A huszonhat meglett ember elhatározása, példája, máris nagy nyeresége Bogéinak. És még nagyobb nyereség az ügy elindítója! Asztalos Bálint szálat sző maga köré. A jelenleg kihelyezett hernyók után tehát több mint 4 milliárd méter hosszúságú selyemszál „termelése” várható, amelyből többek között — ejtőernyőt, malmok finom szitáit, elektromos szigetelőt, gyűrhetetlen női selyemruhának való anyagot gyártanak. Érdekes, hogy közhiedelem szerint a selyemhernyó csak eperfa levéllel élhet, A gyakorlat szerint nem éppen így van. Felnő és kifejlődik a hernyó szeder és ribiszkelevéllel is, ha kezdettől fegva mindig ugyanazzal a levélfajtával tartják. Minden hatodik ember tanul a dohánygyárban Az elmúlt évek során negyvenegyen érettségiztek a Dohánygyárban. Főleg 1957 után indult meg a tanulási láz, s ma már hatvanhárman készülnek az év végi vizsgákra. Örvendetes, hogy közülük többen felsőfokú intézetben képezik magukat, a mezőgazdasági akadémián, a közgazdasági vagy jogi egyetemen. Az idősebbek az általános iskola, a fiatalok pedig — akik már a nyolc osztály elvégzésével jöttek a gyárba — inkább a szakteehnikumok iránt érdeklődnek. Közülük az idén húszán fognak érettségizni a Dohányipari és a Közgazdasági Technikumban. A gyár a megnövekedett szakembergárdát is el tudja helyezni, mert 1959-ben tervet készítettek az űj szakemberek beépítésére, Ezt a tervet azonban már eddig is jelentősen túlteljesítették, mert csupán a gyár által alapított ösztöndíjasok megérkezésére számítottak, FIGYELEM! A termelőszövetkezet a dolgozók ilyen mérvű tanulási lázára már nem. De a termelés növekedése igényli is a szakembereket. Az idén három és fél ezer hold dohányföld termésével kell többet feldolgozniuk, mint tavaly. A termelés közvetlen irányítását pedig hosszú gyakorlattal rendelkező szakemberek irányítják, akik közel járnak a nyugdíjazás korhatárához. A gyár vezetőinek az a terve, hogy idővel ezt a munkát szakképzett technikusokra bízzák. A tanuló dolgozókat már most is kiemelik, felelős beosztásba helyezik. így lett a tavaly még munkásállományban lévő Brezina Annábói kereskedelmi szakelőadó, Bán Irénből termelési könyvelő, Hajtó Józsefből fgrmentőr, A gyárban nagyjából négyszázan dolgoznak állandóan. És közülük minden hatodik ember tanuL <k. i.) FIGYELEM! a termelési tervük szerint biztosításra feladott hozamot a kedvező terméskilátások alapján felemelhetik, s így jégverés esetén magasabb kártérítésben részesülnek K HOZAMFELEMELÉSI BEJELENTÉST, — --- 1 ■- !' ■" T———1 —Lg—n-L*' ■--■■■- .1 "■■■.. mi. ’.-ri="irrr. amíg a termést jégverés nem érte az Állami Biztosító fiókjai bármikor elfogadják (m) A kiállítás legszebb munkadarabjai közé tartozik a sz<|0 villamoskocsi, amely Nagyváíi Pálnak, a K'.ssuth Laj s szafc* középiskola IV. d. osztályos tanulójának munkája. „ ízlésesen szabott ruhák, tehetséggel készíteti hímzések, térítők, szebbnél-szebb kézimunkák a varrószakkörök tárla» tán. Nagy képzelő tehetséggel, ügyes elgondolásokkal találkoz. hátiunk az úttörő expediclósak alkotásai között. Képen: ma. kelt a Guszev lakótelep jövőjéről. . Hammel József Huszonnyolc akadémia a kisvárdai járásban Huszonnyolc különböző akadémia sorozatot szerveztek az idén a TIT járási szervezetének társadalmi munkásai a kísvár- ciai járásban- Pilcsák Elemér, a TIT járási titkára ismertette az idei rendezvények alakulását, Leginkább az akadémia formák váltak be, ezeket akarják továbbfejleszteni a, következőkben. Ea az igények változatosságára, a helyi gazdasági és művelődési viszonyokra épül. Hatféle akadémiai forma működik a Járásban, egyebek közt tsz, munkás, ifjúsági, nők akadémiája. A hallgatók szórna eléri az 5—600-at. Az előadások színvonalára jellemző, hogy nemcsak megyei, de országos hírű tudományos vezetőket is meghívtak az előadások megtartására. A helyi növénynemesítő kísérleti gazdaság tudományos munkatársain kívül az utóbbi hónapokban a nyolc előadáson olyan előadók jelentek meg, mint dr. Morlin Zoltán budapesti atomfizikus, dr. Szoőr Árpád Debrecenből, aki „Az élő és élettelen határán” címmel tartott ismertetőt, dr. Bóna Ervin a Miskolci Nehézipari Egyetemről, a kémia néhány filozófiai problémájáról beszélt a hallgatóságnak. Nyíregyházán kívül Kisvár- dán működött a TIT nyári szabadegyeteme, átlagosan húszhuszonöt részvevővel. A járásban 95 állandó szakelőadói garda van, melynek háromnegyedrésze pedagógus, de egyre több mezőgazdasági szakember és orvos is részt vesz a TIT ismeretterjesztő munkáiban. A 05 mozgatható TIT-tag, azonban mindössze tíz százaléka a járás értelmiségi dolgozóinak, a következő"kben tovább szükséges növelni a részvevők számát. Azon is munkálkodnak, hogyan tudnák létrehozni az igen szükséges TIT-klubot, ahol gondoskodnának az előadók továbbképzéséről, népszerű, színvonalas előadások elkészítéséről. P*> Közel hatezer látogatója volt annak a gazdag anyagból rendezett kiállításnak, amely a megye közép- és általános iskolai diákok politechnikai óráin készített ir.uuk. i- 1 mutatta be. Az úttörőházban összeállított kiállításon felsor koztak az úttörők expedíciós és szakköri munkái is. Politechnika . ,, politechnika .,, ötvenkét községben 210-en foglalkoznak megyénkben selyemhernyó tenyésztéssel. Nem is akármilyen eredménnyel: nem egy gondozó két-három- ezer, sőt négyezer forintot is megkeres rövid egy hónap alatt. A selyemhernyó ugyanis a kikeléstől számítva — a gondozástól függően — 28—30 nap alatt bábozódik. Ez évben 490 doboz pete került kihelyezésre, s egy doboz petéből mintegy 15—20 ezer kis hernyó kél ki. így 8 millió 330 ezer báb értékesítésre van a megyében kilátás. Egy hernyó bebábozódás előtt 5—600 méter pókháló-vékonyságú selyem légvmllliárd méter selyemszál Ejtőernyő, szita, szigetelő, gyűrhetetlen selyem Csak eper fa levéllel élhet-e a selyemhernyó?
