Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)
1964-06-28 / 150. szám
MEGJEGYZÉSEK Roncs Néhány napig különös lát- rencséje. Bizonyítja a rendőrlány tárult a járókelők elé főkapitányság közlekedésren- a Kossuth téren. Egy olyany- dészeti osztályának statisztikánkra összeroncsolt gépkocsi, ja, ahol kimutatták, hogy a hogy a márkát is alig lehe- baleseti okok között igen tett rajta felismerni. A szédü- előkelő helyet foglal el a letes bukás következtében az gyorshajtás. Az elmúlt évben egyébként új járműnek szinte emiatt 32 baleset történt, egyetlen darabja sem maradt nyolc személy vesztette életét ép. Oldalára táblát akasztót- és tizenhármán életveszélyes tak: „A gyorshajtás eredmé- sérüléseket szenvedtek. Közönye. Anyagi kár 35 000 forint, lük sokan sohasem lesznek ép Súlyosan sérült egy személy, emberek, nem térhetnek töb- könnyű sérülést szenvedett bé vissza a termelő munkába, egy személy”« A kereseti kiesést a társadaBóvebb magyarázatra nem kym, a család sínyli meg. is volt szükség. Annak a több Mindez csupán azért, hogy né- ezer embernek, — akik napon- hány perccel korábban érjék ta látták a szomorú kiállí- el a kitűzött célt. S mint a fást, — ennyi is bőven elég példákból kitűnik, a gyors- v°lt- hajtásnak nagyon borsos ára Mindenkinek sürgős a dói- van. Életekkel fizetnek érte. ga; Ráérő ember ritka, mint Az okos ember nem a saját, a fehér holló, különösen az hanem a más kárán tanul, úttesten. Ha a gépkocsi 15 Bármennyire is könnyű, kézméterre van, még átszaladnak zelfogható a lecke, sokan nem előtte. Nyernek 2—3 másod- értik meg. Pedig nem árt percet, — ha szerencséjük van arra gondolni, hogy holnap — de annál többet kockáztat- már más gépkocsikat állhatnak: testi épségüket, az életű- nak körül komor tekintetű két. emberek, fjem mindenkinek van sze- Bogár Ferenc 1965: üzembe lép a tokaji tv-nagyad( Szállítmány Hamburgba Bankrekord Tárcáitól meredek szerpentin úton kapaszkodik fel a kocsi. Itt, a híres tokaji Kopasz tetején, a tengerszint felett 515 méter magasságban nagy munka folyik. Az építkezést nem régen kezdték meg, s 1965-ben fejezik be. Eredményeként nem kisebb mű születik, mint a tokaji televíziós adóállomás, amellyel egy esztendő múlva az ország területének 18 százalékát sugározzák be. Nagy jelentőségű ez az építkezés. Elsősorban nekünk, szabolcsi tv-tulajdonosoknak, illetve a jövőben azzá váló szabolcsiaknak és szatmáriaknak. öt évvei ezelőtt állította fel Bíró László, a nyíregyházi GELKA szerviz vezetője kis teljesítményű, ideiglenes adóberendezését a tokaji négy tetején. Azóta vált lehetővé, hogy az országnak ebben az északkeleti csücskében is élvezhessék a technika e nagy áldását: tanuljanak, szórakozzanak az emberek a televízióból is. Azóta egy újabb ideiglenes, de kis teljesítményű (másfél kilowattos) adót helyezett üzembe a posta, amely jelenleg is működik. A még ma is többször előforduló műszaki zavar ellenére sem panaszkodhatunk: általában jó a vétel, s a megye lakossága ezzel a kis adóval nyerhette el, hogy a tervezett 1965 helyett, már jóval előbb eljutnak hozzánk is a hazai, és a távoli országok eseményei, hírei, filmek és színházi előadások százait nézhetjük végig. Mit várhatunk az új adótól? — Nagyon sokat — mondja Regéczkei Dénes, az állomás fiatal vezetője. — A 20 kilo- wattos nagyadó összehasonlíthatatlanul nagyobb teljesítményű kisugárzást tesz lehetővé. Távolabbra jut el a kép és a hang. Több előfizetőt tudunk bekapcsolni, s jó minőségű képet adhatunk Szatmár legtávolabbi sarkába is. Mint látogatásunk során megtudtuk, a jó magyar konstrukciójú berendezés üzemeltetésével természetesen jóval kisebb lesz a hibalehetőség. Ezeket a célokat szolgálja a 106 méteres antenna-rendszer, amélynek a tornyát már képünkön is láthatja az olvasó. Ennek az építkezési munkálatai most is folynak. A 48 méteres vasbetontorony elkészülte után egy 58 méteres vasszerkezetű antenna felszereléséhez kezdenek. Hazánk egyik legmagasabb nagyadója lesz tehát egy év múlva a tokaji tv-állomás. A sík nyírségi és szatmári táj több mint 600 méteres magasságból kapja majd a tv-műsorait. De ez az adó alkalmas lesz arra is, hogy a magyar területeken kívül besugározza a szomszédos csehszlovákiai, kárpát-ukrajnai és romániai településeket. — Jelenleg is kapunk ezekről a területekről leveleket — közli a fiatal állomásvezető. — Persze panaszkodnak ők is, csak úgy mint a nyíregyháziak, a Szabolcs-Szatmár megyeiek. Ezzel kapcsolatban Másfél kilowatt helyett húsz Az ország legnagyobb állomása lesz a Kopaszon Vétel szohaantennával annyit mondhatok: orszá; hálózatú áramingadozások zavarják az adást. Ha . kié nincs, jó a kép, ha van, esi ken a kép terjedelme. Ezet kívül zavarja a jelenlegi vételt az előfizetők közeiét lévő nagy áramfogyasztás működő gépek zavarszűrö-i rendezés nélküli üzemelte se is. Nemrég egyhetes pr< lémát okozott a mi átállásul amikor nagy erőfesziiéí árán, igen rossz időjárást vittük fel a völgyből az épület tetejére az antennák Ez csökkentette a kép minő gét, de megérte az előfizeti nek, hiszen esténként, m már jobb képet kaphatnak. Az állomás dolgozói fia lók, s az eltelt években sol küzdöttek az adások javítói ért. Főképp télen, amikor lométereket gyalogoltak, va az utat lerövidítve másít meg a jeges, havas Kopás hogy megjavítsák a hibák elénk varázsolják az orsz-ij és a nagyvilágot, a meleg s; bakba. És most mar siker kialakítani egy megfeii törzsgárdát. Jártak tapaszta tokát szerezni Budapesti Kabhegyen és másutt, őrs: gosan is elismerik a munt jukat. Egy év múlva pcx olyan lesz ez az állom mint egy nagy üzem. Méret ben és személyzetében is r gyobb lesz a tokaji ly-a< mint a budapesti, vagy a ka hegyi állomás. Ez pedig va, ban jó vételt, jó képet nyi majd a szabolcsi tv-nézőkn< A nyíregyháziaknak pec mindezt tető-antenna nélk olcsó és egyszerű szoba-anle nával. Legyünk addig türelmes« kérik az állomás dolgozói búcsüzáskor. Ahogy ők mon jak: a türelem később bus san megtérül. K. Hol volt, hol nem volt.'.. — kezdte a mesét a beszélgetés után Jóni Feri bácsi, hetvenöt éves ramocsaházi cigányember Lamekről, a szegény asszony fiáról, aki a mese végén királykisasz- szonyt vesz feleségül. S a körülötte ülők — meglett, felnőtt emberek — valamennyien gyerekké szelídültek: áhitatosan, figyelmes csöndbeh hallgatták a mesét. A mese végeztével Feri bácsi körülpillantott, azt leste a hallgatók arcán, tetszett-e ez a mese. mert ezt most mondja először — még a „múzeum”-ban nem mondta el. Pedig ott kereken. százhatvan népmesét mondott hangszalagra. Tetszett is a múzeum embereinek, akik meg is ígérték, hogy kitüntetésre terjesztik fel, de abból nem lett semmi. Kérdeztem erről Feri bácsit, nem neheztel-e. Azt mondta, beletörődött már. Beletörődött, hiszen a múzeumi mesélgetés már három esztendeje volt, ■— akkor A. mesemondó cigány két vagy három hétig járt be naponta Nyíregyházára mesélni, „gépbe” mondani azokat a meséket, amelyeket édesapjától, „Vak” Ferkétől, a legidősebb Jóni Ferenctől és a tankönyvekből — ahogy ő mondja: a „történelemből" tanult. Mert Feri bácsi — s ez ritka az ilyen idős cigányembereknél — négy osztályt kijárt. Szókincse, beszédkészsége meglepően gazdag, színes. Emlékezetében mindig győztes szegényemberek, beszélő állatok, gonosz urak, a nép igazságát szolgáló csodák, szellemek élnek. Meséje félig mese, félig színtiszta valóság — azaz művészet. S a művészetek közül is a legrangosabb, legszebb: népi művészet. Akkor szokott mesélni, amikor összegyűlnek. Összegyűlnek fiai, unokái, szomszédai, ismerősei, hogy hallgathassák a nép vágyait megfogalmazó szavakat, történeteket. S télen mesél inkább, mert nyáron, mint most is, vályogot vet. Mert élni kell, s az a kétszáz forint segély, amit havonta kap a tanácstól, kevés. Hitetlenkedve csóválom a fejem, hogy még hetvenöt éves létére is dolgozik, hiszen az ilyen embereknek egyetlan foglalkozásuk szokott csak lenni: az, hogy nagypapák. Sok mesét, unokát tanitgató történetet tudó nagypapák. Hitetlenkedésemen elcsodálkozik: — Hát hiszen, hál’ istennek, bírom én még magam, csak néha el-elszédülök. De azért dolgozom. Ratkó József inkább SS százalék és minőség Első a szakma ismerete Miért kei! a MEO ? Négyszemközt egy ,,népszerűtlen“ emberreI népgazdaságot » károsítja. Megindult a harc a cipőkért! A dolgozók emberfeletti munkája, páratlan összefogása győzött. Határidő előtt egy nappal elindulhatott a szállítmány. összefogásuk például szolgálhat sokak számára. Az anyag megérkezése után szinte éjjel nappal dolgoztak. Senki sem hiányzott, senkit sem kellett külön megkérni, hogy a munkaidő letelte után maradjon bent a második műszakra is. Ma is büszkén gondolnak vissza azokra a napokra. Talán a legbüszkébbek Simái Istvánra, aki napi 18 órát dolgozott gépével és sosem panaszkodott, hogy már fáradt lenne. Fazekas István Manapság sok szó esik i munkaerkölcsről, lazaságról, 1 helytállásról; Ez utóbbinak ’ igen pozitív példáját tapasz- ' taltuk a Nyíregyházi Cipőipa- ] ri Ktsz dolgozóinál. Az üzem i első féléves munkatervének ! megfelelően csak exportárut készítettek. Itt is előfordulnak ( zavarok az anyagellátás területén. így történt ez most is, ‘ amikor még 3 ezer 700 pár .< cipő hiányzott a hamburgi 1 szállítmányból. Mindent el- i követtek, de a szükséges anyag : így is heteket késett. Már a i határidő hosszabbítás is erő- ] sen közeledett, csak két hét ! volt hátra június 20-ig. Nagy < volt a tét: ha nincs kész a t szállítmány, sokezer forinttal : kötbérezik a ktsz-t, s a megrendelést visszavonják, ami a Semmiképpen nem hagyhatjuk szó nélkül; Egy felettébb „szimpla” gazdasági hírről van szó. Arról, hogy 1964. első felében Magyarország lakosságának betétállománya túlhaladta a 15 milliárd forintot. Olyan rekord ez, amely a különféle honi rekordjaink között egyike a legörvendetesebbeknek. Tavaly, az év hasonló időszakába még csupán 10 milliárd forint volt a bankbetétek állománya. Ez akkor is rekord volt. De a rekordot döntő rekord tanulságairól sem szabad megfeledkeznünk.- Az a tény, hogy sok ember szereti a kamatozó betétkönyvet és egyre többen kedvelik meg a gépkocsi-nyereménybetétkönyvet is — jelenleg 220 ezren — azt bizonyítja, hogy a betétesek megtalálják számításaikat. És azt jelenti, hogy van mit betenniük a bankba. Azt jelenti, hogy dolgoznak, keresnek és takarékoskodnak. Terveznek. A jövőre gondolnak. Valamit majd vesznek. Valamit majd építenek. Gazdagodnak, boldogulnak. Márpedig öreg igazság: Ha egy ország polgárai gazdagodnak, tervezgetnek, számolgatnak, akkor abban az országban — mégiscsak szép az élet. — Olyan ez kérem, min egy futballmeccs. Amíg a játékosok a pályán vannak úgy tűnik, ellenségek. S ahogj vége a mérkőzésnek, a rég jóbarátok. Zúgnak a varrógépek < szomszédos munkateremben nő a késztermékhegy itt ; valamivel csendesebb MEO-i hadiszálláson. Azt tartják a: üzemben, ez a MEO „állam a; államban", valóságos kis köz társaság. Elmosolyodik ezer Nagy Ferenc, a Nyíregyházi Ruhagyár egyik népszerűtler embere, aztán komolyra fordítja a szót: — Mindenkinek megvan t maga kötelessége, amit teljesítenie kell. Nekünk, minőség ellenőröknek ez az egyáltalár nem népszerű feladat jutott „Helyezzenek el innen • •• Nagy egyike azoknak itt, akik már a gyár bölcsőjét is ringatták. Törzstag, régi ember. Megjárta a gyártás valamennyi műveletét. — Éppen ez a legkellemetlenebb. Másutt talán könnyebben lehetne szigorú az ember. Itt csupa régi barát, elvtárs között kell vigyázni í jó minőségre. Nem titkolja, volt már, amikor azt mondta a feleségének odébbáll a MEO-tól. öőt egyszer bement a telepvezetőhöz is, kérte, helyezzék á1 más munkára. Akkor még szalagvégi MEO-s volt, s elég sokra rúgott a kifogásolt termék. Azt mondták, szükség van rá. Maradt. Most e MEO-sok, vagjyis a minőségi ellenőrző csoport vezetője, negyedik éve. t — Becsületes szándék az, hogy a dolgozók teljesíteni , akarják a tervet.. Csak nem : mindegy, hogy mi van a szá- i mok mögött. Idézi a pesti központban ki- i adott jelszót: inkább 99 szá- , zalék és kiváló minőség, ä mint 110 selejttel. s 5 Összekoccanás haszonnal i Igaz, a szakmai felügyele- í tűk Budapesten van, így sen- ki sem befolyásolhatja őt és nyolc társát a termék átvétei lében, ők azonban tudják, hogy a dolgozók szeme állan- . dóan rajtuk van. Valameny- ' nyiüket jó munkája révén tet- 1 ték erre a posztra, nem jön- . nének zavarba, ha holnap be kellene állniuk a szalagba. — Ez az első: a szakma jó ismerete, az erkölcsi alap. Két éve is ezért tettünk újabb vizsgát valamennyien. És be, fejeztük az általánost, van aki i technikumba jár. Mégis akad összekoccanás. Leginkább a vasaló részlegnél. Lehet azt a vasat éppen- . csak megmutatni a termék- nek és rohanni, de lehet a ■ technológia szerint is elvé- 1 gezni az utolsó legfontosabb műveletet. — Jó szem kell ide és hatá- , rozottság. Látszatra tényleg , szőrszálhasogatás a MEO-s- munkája, de mindenképpen t fontos. ; Éppen az idén történt. A < gyárban először gyártottak . exportra. Ezer darab vissza- ; vetés volt. i — Vagy vegyünk más pél- i dát. Kevesen tudják, milyen ■ meleg perceket élünk mi át, amikor megérkezik a közületi átvevő. A mi szigorúságul sok kötbértől mentette irt már a vállalatot, az üzemi Ez végül az eredményt jav tóttá. Kér, aztán nehogy azt t láljam írni róluk, hogy ók b ba nélküli emberek. — Egyik brigádunk pé dául korábban vállalkozott szocialista cím elnyerésér Letelt az esztendő és ne kapták meg a kitüntető címe mert adósok maradtak a vá lalások teljesítésével. Most mi legyen ? Ahol dolgoznak, ott term szetszerüleg akadnak gonac is. Csak itt az ő úgyneveze „köztársaságukban” futni össze a dolgok. Fárasz munka, örökös küzdelem, is őszül, pedig csak a neg; venötödiket tapossa. MosolyO; „Ha lenne egy négyesem lottón, legszívesebben a port; ra ülnék be, egy kis idegnyuj tatóra...” De csak kerülgeti a szerei cse, s péntektől péntekig á landóan helyt kell állni. Mo is jön a művezető, boßszai kodva: nem futja a bélé anyag, ha más fajtábó’ do goznak, leértékelik az áru Most mi legyen? Ez az amiről eddig nei esett szó. A minőségi elleni gyakorta diszpécser, munkavi aető is. A. ! 1964. június 28.
