Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)
1964-06-25 / 147. szám
Mi úgy véljük, hogy a békés egymás mellett élés példájává lehetne tenni a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság viszonyát. A Magyar Népköztársaság II Magyar Népköztársaság külpolitikája Kállai Gyula előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján Világpolitika sorokban Mikojan Indonéziában. A Mikojan vezette szovjet parlamenti küldöttség szerdán részt vett Djakartában a hősök emlékművének ünnepélyes leleplezésén. Ezt a nagyszerű építészeti alkotást a Szovjetunió népe és kormánya ajándékozta a baráti Indonézia népének és kormányának. Az ünnepélyen Mikojan és Sukarno beszédet mondott. Tito ma Varsóba érkezik. Amint már jelentettük, június 25-én, csütörtökön W. Gomulka, a LEMP KB első titkára és A. Zawadzki, a Lengyel Államtanács elnökének meghívására Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke hivatalos látogatásra Lengyel- országba érkezik. „Montenegro ezredes” letartóztatása. A „Cifra” spanyol hírügynökség kedden este közle- ményt hozott nyilvánosságra, Eszerint a hatóságok letartóztatták a legendáshírű „Montenegro ezredest” igazi nevén Andres Ruiz Marquez-t, aki állítólag összeköttetésben állt a száműzetésben működő haladó szervezetekkel és pártokkal. Azzal vádolják, hogy az e’múlt hónapokban Madrid utcáin több mint harminc riasztóbombát robbantott fel. A fajvédők eltüntettek három embert Mississippiben. Az FBI, az Amerikai Szövetségi Nyomozóiroda jelentést tett az elnöki hivatalnak arról, hogy a Mississippi állambeli Philadelphiában megtalálták egy kékszínű gépkocsi kiégett roncsát. Az egyik főútvonaltól harminc méternyire felfedezett, elhagyott autóval három íia- talember utazott, akik a polgárjogokért küzdő négerek mozgalmát támogatták. Egy helyi bíróság mindhármukat húsz-húsz dollár pénzbüntetés kiszabása Után bocsátotta szabadon: sorsukról vasárnap óta nincs hír. A szövetségi hatóságok élnek a gyanúperrel, hogy a három fiatal eltűnéséért Mississippi állam fajvédői a felelősek, de nem adták fel a reményt, hogy a fiatalok még épségben előkerülnek. Kongói jelentés. A kongói hazafias erők a je'ek szerint szilárdan tartják magukat Albertville-ben, Észak-Katanga fővárosában. A tartomány közigazgatása a forradalmi erők kezében van. Albertville-ben az élet mindinkább visszatér a rendes kerékvágásba. Az Észak- Katanga fővárosában létesített kongói bank ismét megkezdte működését és a vasútvonalakon is megindult a forgalom. Az Albertville-ben maradt európaiaknak nem esett bán- tódásuk — írja az AFP. Taylor nagyköveti kinevezése Washington merevebb délkelet-ázsiai politikáját jelenti. Washingtonban az érdeklődés középpontjában Johnson elnöknek az a bejelentése áll, hogy Maxwell Taylor tábornokot, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának eddigi elnökét nevezi 1i nagykövetté Dél-Vietnamban. Az amerikai elnök egyidejűleg nyilvánosságra hozott másik döntését, amellyel a Pentagon köreiben „Mr. Ro- ham”-nak becézett Taylor mellé a saigoni diplomáciai képviselethez nagykövethelyettest is nevezett ki, Alexis Johnson, az amerikai külügyminisztérium ázsiai szakértőjének személyében, széles kö ; rökben úgy értékelik, bog? , „az előreveti a gerillák elten . folyó hadműveletek kibővítésének árnyékát,” is a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatának fejlődésében jelentős állomás volt a .ávaly megkötött hosszúiéjára- :ú kereskedelmi egyezmény és i kereskedelmi képviseletek íölcsönös felállításáról szóló megállapodás. Ezzel nemcsak i két ország viszonyát javítottuk valamelyest, hanem újabb -ést ütöttünk az úgynevezett Balls tein-doktrinán. A mai nyugatnémet kormány nem létezőnek akarja tekinteni a Német Demokratikus Köztársaságot és nem hajlandó diplomáciái kapcsolatokat létesíteni olyan államokkal, amelyek elismerik az első német szo- rialista államot. Nyilvánvaló, iiogy. ez a doktrína kiáltó ellentétben áll a valósággal. A Német Demokratikus Köztársaság már , 13 éve létezik, mint önálló szuverén állam. Erről tudomást nem venni — enyhén szólva: struccpolitika. Az élet arra kell, hogy késztesse a nyugatnémet vezető köröket is, hogy módosítsanak rövidlátó, makacs álláspontjukon. Sajnos ennek ma még kevés jele mutatkozik. Meggyőződésünk, hogy a Német Szövetségi Köztársaság népének és az általános békének is csak előnyére válnék, ha vezetőik az ország külpolitikáját a mai világban kialakult realitásokhoz igazítanák. A külföldre szakadt magyarok, különösen az 1936-os disz- szidensek körében, egyre erősebb a felismerés: Csalódtak, amikor a kapitalizmusban keresték a boldogságot. Mind többen és többen térnék haza: számuk 1957-tŐl napjainkig megközelíti a negyvénezret. Mi a külföldi magyarok zömét becsületes, munkájukból élő embernek tekintjük. Ha úgy gondolják, látogassanak haza, nézzenek körül. Ha vállalják a szocialista életformát, költözzenek haza, az itthonélőkkel egyenlő alapon, munkájukkal arányban álló megélhetés vér reájuk. Aki pedig már meggyökeresedett az új országban és ott kíván végleg letelepedni, arra sem Vetünk követ, azt kívánjuk neki: legyen boldog, tartozzék a haladó gondolkodású emberek nagy táborába és maradjon mindig igaz barátja az „óhazának”. A Magyar Népköztársaság arra törekszik, hogy a külföldre szakadt magyarok hazájuknak tekintsék még akkor is, ha nem kívánnak hazatérni. A Magyar Népköztársaság aktívan részt vesz, különböző nemzetközi szervezetek munkájában, amelyeket a békére, a békés egymás mellett élésre, a népek közötti barátságra és együttműködésre, az emberiség társadalmi előrehaladásánaK előmozdítására irányuló külpolitikánk meghirdetésének és megvalósításának fontos fórumainak tekint. Ma hazánk 437 ilyen szervezet telj®sjogú tagja. Aa Egyesült Nemzetek Szervezetének — nézetünk szerint — a jövőben aktívabb szerepet kell vállalnia a gyarmatosítás teljes és haladéktalan felszámolásáért folyó harcban. A Magyar Népköztársaság helyzete az Egyesült Nemzetei Szervezetében is normalizálódott. Mindez lehetővé teszi hogy ezen a téren is fokozzuk külpolitikai aktivitásunkat és hozzájáruljunk ahhoz, hogy a; Egyesült Nemzetek Szervezett hatékonyabban működjék köz. re a világbéke fenntartásában Befejezésül Kállai Gyűlt összegezve a magyar külpolitika tennivalóit hangoztatta: E feladatok megoldása a béke, a társadalmi haladás ügyé' szolgálja szerte a világon és ezzel egyetemben a legkedvezőbb nemzetközi körülménye két biztosítja ahhoz, hogy eddigi eredményeinket megszilár- dítva, tovább haladjunk előre i gazdasági, kulturális és ideoló giai feladatok megoldásában é; sikerrel fejezzük be hazánkba: a szocializmus teljes felépíté set kapcsolatainkról. Sajnálatos, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban vita támadt a Kínai Kommunista Párttal, s a nemzetközi helyzet, a kommunista pártok politikai irányvonalának alapvetően fontos kérdéseiben a 1 Kínai Kommunista Párt ve- : zetői helytelen nézeteket val- ' lanak és hirdetnek, s az egységbontás, a szakadár tevékenység útjára léptek. 1 Mi a Kínai Népköztársasá- l got szocialista országnak, a szocialista világrendszer szer- 1 vés részének tekintjük, s en- nek szellemében törekszünk kapcsolataink ápolására. Kiállunk azért, hagy az Egyesült Nemzetek Szervezetében helyreállítsák a Kínai Népköztársaság jogait; támogattuk a Kínai Népköztársaság- : nak Tajvan szigetére irányuló jogos követelését. Az a véleményünk, hogy az ideológiai nézeteltéréseknek, amelyek a Magyar Szocialista ■ Munkáspárt és a Kínai Kommunista Párt között a nemzetközi munkásmozgalom alapvető kérdéseiben fennállnak, nem kell feltétlenül visszahatniuk államközi kapcsolatainkra. Mi továbbra is é kapcsolatok fei- lődésének hívei vagyunk és arra törekszünk, hogy szerződéses kötelezettséeeinknek maradéktalanul eleget tegyünk. A szocialista világrendszer léte és szolidaritása lehetővé tette, hogy az utóbbi években felszabadult a nemzeti függetlenségükért küzdő népek egész sora. Több országban a felszabadulás békés útja is járható volt. A Magyar Népköz- társaság fs erkölcsi és politikai szolidaritást vállalt a szabadságukért küzdő népekkel, s erejéhez mérten támogatta és továbbra is támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmat! Hazánk a fejlett kapitalista országok irányában js elvi alapokon nyugvó politikát folytat. A békés egymás mellett élés szellemében fenntartjuk és egyre bővítjük kapcsolatainkat a tőkés Országokkal is. Egyenlőség és kölcsönös előnyök alapján kereskedünk, s hajlandók vagyunk hosszabb távú gazdasági együttműködésre is; szélesítjük a kulturális értékek cseréjét. Államközi kapcsolataink kölcsönös érdekek és kezdeményezés eredményeként fejlődnek. Hazánk külkereskedelmi forgalmának 30 százalékát a nem szocialista világgal bonyolítja, ennek zöme a fejlett tőkésállamókra jut. 120 országba exportálunk és 63- ból importálunk. Rendszeres kereskedelmet a világ mintegy 1Ö0 államával folytatunk. Érintve a Magyar Népköz- társaság és az egyes kapitalista országok viszonyát, szólott Kállai Gyula arról, hogy további javulás — és függő kérdések rendezése szükséges a magyar—amerikai viszonylatban. Az imperializmus vezető hatalma, amely korábban a nemzetközi szervezetekben a Magyar Népköztársaság ellán indított jogtalan és alaptalan támadások szervezője volt, az utóbbi 2 évben ezeken a fórumokon már általában nem lép fel hazánk ellen. Élénkülnek a gazdasági kapcsolataink, amelyekhez hozzájárult, hogy az Egyesült Államok kormánya csökkentette az ellenünk irányuló diszkriminációt. Ügy látjuk, mégnyilt a magyar— amerikai kapcsolatok teljes normalizálásának útia. Mi ezt a folyamatot üdvözöljük, mert normális viszonyt akarunk az Amerikai Egyesült Államokkal is. Közvetlen szomszédunk a semleges Ausztria. A múltbeli kapcsolatok jellegéről felesleges itt beszélni, hiszen ez közismert és már az iskolai történelemkönyvek témája. Az utóbbi időben a magyar—osztrák viszony is javult. Növekedett a kölcsönös kereskedelmi forgalom, gyakoribbá váltak az államférfiak személyes találkozásai. a magyar forradalmi erők, el- 1 vezve a szocialista világrend- ] szer hathatós segítségét, ideje- j korán meg nem szakítják ezt a i veszedelmes, népellenes folya- ] matot. : A nemzeti érzelmek gerjesz- ] tésével igyekeznek űgyneve- , zett „önálló” politika követé- ] sere ösztönözni az egyes szó- • eialista Országokat, de — 1 mondjuk meg nyíltan — ezen ; tulajdonképpen a Szovjetunió- 1 val és a szocialista táborral való szembefordulást értik. Aktív külpolitikai tévé- , kenységünket megkönyíti, elősegíti, hogy az utóbbi evekben nemzetközi tekintélyünk számottevően megnövekedett. : Nemzetközi kacsolataink normalizálódik az imperialista ' tömbökhöz tartozó országok j legtöbbjével, vagy közeled- ' nek a normalizálódáshoz. Ma 64 országgal állunk diplomáciai viszonyban. Az utóbbi ; időben — partnereink kezdeményezésére — a külképviseleteket kölcsönösen nagyköveti szintre emeltük Angliával, Franciaországgal, Svédországgal, Görögországgal, Svájccal, Belgiummal, Olaszországgal és ' Japánnal, s nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesítünk Kanadával. Nálunk a változás 1957— 58-hoz képest csak annyi, hogy következetesén há^ ladunk tovább és megyünk végig azon az úton, amelynek irányát még 1956 november 4-én kijelöltünk. Ezen haladva egyre nagyobb eredményeket érünk el. Továbbiakban Kállai Gyula arról beszélt, hogy hazánkban a tömegek békemozgalma és a kormány külpolitikája között teljes az összhang: azonos célokért küzdenek; egymást támogatják. Külpolitikánk legfontosabb törekvése: a szocialista országokhoz fűződő viszonyunknak, kapcsolatainknak a velük való együttműködésünknek töretlen, folyamatos fejlesztése és elmélyítése. Tagja vagyunk a Varsói Szerződésnek. Feladatunk erősíteni a Varsói Szerződésbe tömörült szocialista országok erejét és katonai hatalmát, mint nemzeti függetlenségünk, 6 a világ békéjének legfontosabb zálogát. Egységünkét napjainkban leginkább a nacionalizmus veszélyezteti. Mai megjelenési formáinak egyik jellemzője, hogy nemcsak jobboldali opportunizmus megnyilvánulásaként, hanem szektás-dogmatikus elhajlással, á) baloldali, frázisforradalmisággal együtt jelentkezik. Ez például a Kínai Kommunista Párt • vezetőinek politikai irányvonalában testesül meg. A nacionalizmus ma tagadja a szocialista országok fokozottabb, a meglévőnél nagyobb arányú politikai, gazdaság! és kulturális együttműködésének szükségszerűségét, ezek jegyében le akar mondani -a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeinek jobb hasznosításáról, s de- ; magóg módon szembeállítja ’ az önerőre történő támaszko- { kodás és a nemzetközi együttműködés elvét. Változatlanul ’ valljuk: küzdeni kell a nacio- |. nalizmus minden — régi és t új — formája, jelentkezése és megnyilvánulása ellen, a . proletár internacionaiizmus . széles körű érvényesüléséért, ; mert ez a küzdelem is a- szocialista világrendszer egy- 5 ségánek megszilárdítását szol- 3 gálja. t A proletár Internacionalizmus lényegét, legfontosabb kérdését ma is így fogalmazzuk: „milyen a viszonyod az első proletárállamhoz, a ma már kommunizmust építő Szovjetunióhoz?” Ma is ez a proletár Internacionalizmus próbaköve! A proletár internaeiomaliz- a mus elvei alapján erősítjük barátságunkat és együttmű- ködösünket a szocialista vi- i- lágrendszer többi országával k is. Külön kell szólnunk a Kí- a nai Népköztársasággal való — a békés egymás mellett élés elve mindinkább leküzdi ellenállásukat, és még fokozottabb mértékben utat tör magának. További szívós küzdelmet kell folytatni azért, hogy eltá- voiítsuk a hidegháború ma- - radványait, és felszámoljuk ; mindazokat a feszültségi gó- , cokat, amelyek időről időre , kiélezik a nemzetközi helyzetet, és háborús veszéllyel fe- ( nyegetnek. Ebből a szempont- , ból kell meghatározni a békés , egymás mellett élés átfogóbb programját, amely kiterjed a diplomáciai és politikai, a gazdasági és kereskedelmi, az ideológiai és kulturális kérdésekre. A politikai és diplomáciai küzdelem programja a következő alapvető kérdéseket fog- : lalja magában: _ 1 1. Az általános és teljes leszerelés megvalósítása. 2. A gyarmati rendszer i maradványainak azonnali teljes és végleges felszámolása, 3. A németkérdés megoldása: a békeszerződés megkötése, és ennek alapján nyugat-berlin szabad, demi- litarizált várossá nyilvánítása. 4. A Varsói Szerződés és az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai között megnemtámadási egyezmény kötése, majd ezt követőén a külföldi katonai támaszpontok felszámolása, a külföldön állomásozó katonai egységek visszavonása a nemzeti határok mögé. 5. Általános egyezmény megkötése a területi és határviszályok békés megoldásának biztosítására. A béke érdekeit az szolgálja, ha mindenki elfogadja és tiszteletben tartja a világkereskedelem néhány legfontosabb elvét, amilyenek a legnagyobb kedvezmény, a kölcsönös előnyök, a gyarmati rabságból felszabadult fejlődő országoknak nyújtandó előnyös segítség. A békés egymás mellett élés kiteljesedésének része a tudományos és kulturális kapcsolatok elmélyítése is. Ugyanez azonban nem mond. ható el az ideológiákról. Ezen a téren — mint már annyiszor hangsúlyoztuk — nincs és nem is lehetséges együttműködés. Itt a polgári és a szocialista világnézet éles harcáról van szó és kell is, hogy szó essék! Ez sem lehet azonban gátja a békés egymás mellett élésnek. Mindenki beláthatja: jobb az eszmék vitája, mint az atombombáké. A Magyar Népköztársaság külpolitikáját, állásfoglalásait korunk alapvető nemzetközi kérdéseiben elsősorban az határozza meg, hogy szocialista ország vagyunk, a szocialista világrendszerhez tartozunk. A szocialista társadalmi rend győzelme, a többi szocialista országgal kötött szoros szövetség adta vissza nemzeti függetlenségünket, nyitotta meg az önálló magyar külpolitika útját és tette lehetővé, hogy megvalósuljanak alapvető nemzeti érdekeink: a nép felemelkedése, hazánk politikai, gazdasági és kulturális felvirágzása és gyarapodása. Vannak olyan, látszatra „harmadik utas” szirénahangok is — főleg az emigráció lapjaiban találhatunk ilyeneket — amelyek azt kérdezik: miért kell olyannyira elkötelezrii magunkat a szocialista tábor külpolitikája meliett? Nem len- ne-é hasznosabb, ha valamiféle semlegesség^ vagy el nem kötelezettségi álláspontra és ' gyakorlatra helyezkednénk, s I ennek révén nyerhetnénk a két : tábor ellentétein? Nem, ez nem lenne sem hasznosabb, sem nemzetibb, sem önállóbb politika! A | semlegesség óhaja mögött a mi esetünkben más cé- . lók húzódnak meg! Ezt saját keserű tapasztalatainkon tanultuk meg. i Nagy Imre útja az úgyneve- i zett „semleges külpolitikától, s s Varsói Szerződésből való kilé- péstől egyenesen az imperia- { lista tömbökhöz való csatlako- i zásig, nemzeti függetienségünl 1 feladásáig és a kapitalista rés- s taurációig vezetett volna, h; A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján, szerda délután Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese „A Magyar Népköztársaság külpolitikája” címmel előadást tartott. Az építők Rózsa Ferenc művelődési házában rendezett előadáson megjelent Gáspár Sándor, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, illeti Pál, a Politikai Bizottság póttagja. Részt vett az előadáson a párt Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi munkás—paraszt kormánynak több tagjó^ ott volt politikai és társadalmi életünk számos ismert képviselője. A Magyar Népköztársaság — és a Magyar Szocialista Munkáspárt — külpolitikai tevékenysége az utóbbi 3—4 évben észrevehető módon megélénkült. Alapvető feladatunknak tekintjük, hogy a legked- \ ezőbb nemzetközi feltételeket biztosítsuk a szocializmus teljes felépítéséhez, és egyben elősegítsük a béke, a demokrácia, a szocializmus nemzetközi erőinek növelését. Ez határozza meg a párt és a kormány külpolitikájának legfőbb célkitűzéseit, amelyek a béke fenntartására, a békés egymás mellett élés megszilárdítására, a társadalmi haladás előmozdítására irányulnak — mondotta bevezetőben Kállai elvtárs. Rámutatott: a kialakult új erőviszonyok lehetővé és egyben szükségessé is tették, hogy új módon vessük fel és oldjuk meg a két világrendszer küzdelmének, a szocializmusért a társadalmi haladásért vívott harcnak a kérdéseit. Reális a lehetősége annak, hogy megakadályozzuk az imperializmust az újabb világháború kirobbantásában és a társadalmi haladást a béke körülményei között mozdítsuk elő. A békés egymás mellett élés politikáját a nemzetközi kommunista mozgalom magáévá tette, az 1957-es és 1960-as moszkvai értekezleteken. A békés egymás mellett élés politikája szolgálja legjobban korunk három nagy áramlatának: a szocializmus és a kommunizmus építésének, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harcnak és a nemzeti felszabadító mozgalomnak az érdekeit. A Szovjetunió következetes békepcüitikájának egyik legnagyobb eredménye, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezető körei végül mégis tárgyalásokra — néhány fontos, a békét szolgáló megállapodás megkötésére kényszerültek. Az imperialista nagyhatalmak vezetői — bár a néptömegek előtti nyilvános szerepléseik alkalmával kénytelenek a béke védőinek tógáját ma- ' gukra ölteni, sőt ezen túlmenően már tettek Is néhány lépést fontos nemzetközi kérdések megoldásáért, általánosan még nem fogadták el a békés egymás mellett élés elvét. A szocializmus fokozódó térhódítása, a demokrácia és a béke érőinek növekedése azonban arra kényszeríti őket, hogy számoljanak a tényekkel. A hajdani hírhedt dullesi eró- pölitika végérvényesen _ és visszavonhatatlanul csődbe jutott. Kennedynék az a felismerése, hogy a nem létező erőfölényre támaszkodó, a szocialista országok ellen nyíltan agresszív politika végveszélybe sodorhatja az Egyesült Államokat, jelenleg tovább él az új amerikai elnök számításaiban is. Mindez azt mutatja, hogy e szocializmus és a béke erő növekedésének hatására a; imperialista államok politiká jában is kényszerű változásol következnek be. Ez arra enget következtetni, hogy — ha m erőinket továbbra is növelj ül
