Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-24 / 146. szám

Olvasóink leveleire válaszolnak az illetékesek „A diétáról“ A Kelét-Magyarország a na­pokban közölte nyíregyházi olvasója, dr. Bertók Béla kie­gészítő hozzászólását a lap „A diétáról” című cikkéhez, amelyben diétás konyha léte­sítését sürgette az olvasó. Dr. Bertók Béla által írot­takkal vállalatunk teljes egé­szében egyetért. Bármikor hajlandók lennénk vállalkozni e jogos igény kielégítésére. Ez csupán azon múlik, hogy a vá­rosi tanács igazgatási osztálya biztosítson erre megfelelő he­lyiséget vállalatunknak. Jelen­leg nem rendelkezünk olyan helyiséggel, ahol az egészség­ügyi követelményeknek megfe­lelő diétás konyhát létesíthet­nénk. Vendéglátóipar! Vállalat Szendrel István igazgató Villany Markóbokorban . Bánhézi János főagronómus Nagycserkesz-Markóbokor-i ol­vasónk levélben fordult szer­kesztőségünkhöz a bokor lakói­nak nevében, hogy a szerkesz­tőség kérje az illetékesek vá­laszát arra vonatkozóan; mi­kor vezetik be a régen várt villanyt Markóbokorba? Ol­Állami gondozott gyerekeket nyaraltatnak a túristvándiak Mindössze másfél éve dol­gozom a turistvándi községi tanácsnál, de már több ízben tapasztalhattam a szép em­beri jellemvonások meg­nyilvánulását a községben. Itt az emberek segítik egy­mást a bajban és gyakori az olyan eset, amikor elha­gyott tárgyakat, pénztárcát, pénzt, stb. hoznak be a ta­nácsirodára örömmel, hogy visszajuttathassák azokat jo­gos tulajdonosainak. Most a helyi nőtanács kezdeményezésére elhagyott, vagy árva állami gondozott gyermekeket vettek magukhoz a nyári szünidőre. A nőta­nács felhívása óta nap mint nap jönnek kéréssel a ta­nácshoz, hogy hozzanak még több gyereket nyaralni, sőt 62ívesen örökbe is fogadnák néhányukát. Eddig már két csoportban, több mint 30 gyermek érkezett a község­be a Cégénydányádi Gyer­mekotthonból. Bódi Ká- rőlyné három gyermeke mellé vett magához a nyár­ra három állami gondozott kislányt. Megható látvány volt az első találkozás a kis vendégek és a túristvándiak között. A gyerekeket kísérő nevelőtől könnyező szemek­kel, meleg öleléssel és be- cézgető szavakkal vették ót a gyerekeket. Tudom, hogy a nyaralásra érkezett gyerekek egy felejt- Ketetlén nyár emlékévéi tér­nek vissza ősszel a gyer­mekotthonba. Nagy Lajos Kálmán pü. előadó Miért nem áll meg a vonat Sóstó-Gyógyfürdőn ? vasónk azzal indokolta sürgető hangú panaszát, hogy a kör­nyező tanyabokrokban már mindenütt van villany. A nagycserkeszi községi ta­nácshoz fordultunk válaszért. Dragony János vb-elnök közöl­te szerkesztőségünkkel, hogy a megyei tanács illetékes osz­tályához már többször fordul­tak ezzel a kéréssel, de biztos határidőt még nem kaptak a villamosításra vonatkozóan. Községfejlesztési alapból nem tudják megoldani a villamosí­tást, mert bankhitelt vettek fel ötéves lejáratra a szeptem­berben átadásra kerülő kéttan- termes, neveiő-lakásos iskola építéséhez. Szépséghiba ?! Városunk szép fürdőhelyén kellemes a pihenés. Nap, mint nap több százan, vasárnap ezrek és ezrek keresik fél Sóstó gyógyító és üdítő vizét. Kellemes pihenést, szórako­zást nyújt, a gyógyulásra vá­ró dolgozóknak. Szép a strand, kellemes a környezete, a víz, de az Örömbe ürüm is vegyül. Ugyanis kellemetlenül hat az emberre a kisvasút mentén látható száraz fák sora. Ezek közül már igen sok tavaly is ott meredekeit, kivágásukra azonban sajnos nem került sor. , Amikor a villamos beér Sóstó-Gyógyfürdő kisállomásá- ra, mindjárt két száraz fa fo gadja az odaérkezőt, illetve rontja az állomás képét. Miért? Ügy gondolom, hogy ezek az égnek meredő száraz fák nem segítik elő a fürdő­hely idegenforgalmának nőve kedését. Talán az illetékesek is így gondolják?... Javul a hurgonya minősege A Nyírségi Mezőgazdásági Kísérleti Intézet burgonyater­melési osztály „szelekció” he­tet rendezett a megyében. A mezőgazdasági nagy­üzemek vezetőivel szem­lét tartottak a burgonya­táblákon, kijelölték és ki­irtották a vírusokkal fer­tőzött bokrokat. Különösen nagy gondot fordí­tottak a vetőmagparcellákra, amelyek alapjai lesznek a jö­vő évi nagyüzemi termelés­nek. A termelőszövetkezetek ha­tárában 2600, az állami gazdaságok területén pe­dig 1300 holdról több mint két és fél millió vírussal fertőzött burgonyabzkrot távolítottak el. Ezzel befejezték a kutatók programjában szereplő évi két szekciót, amely Csaknem 20 százalékos minőségjavulást je­lent az idei burgonyatermés­ben. A gondos munka nyo­mán már teljesen vírusmen­tesek a szabolcsi burgonya­táblák. Ez annyit jelent, hogy a háziasszonyok nem bosszan­kodnak az idén a barna, vagy csíkozott húsú burgonya miatt. A bőséges csapadék szin­te megycszerte „felújítottá” a burgonyatáblákat. Vqltgk már olyan területek, amelyeken a kipusztulás ké­pét mutatták a táblák. Most ezek is új leveleket fejlesz­tettek, s gyökérzetén megje­lentek az új kötések. A szak­emberek megállapításai sze­rint a megyében uralkodó csa­padékos időjárás mintegy húsz—huszonöt mázsával nö­velte a várható termésátla­gokat. A régi paraszti élet emlékéit gyűjtik össze A szocialista nagyüzemek kialakulásával és a kultúra széles körű térhódításával lassan eltűnnek a kisparaszti gazdálkodás eszközei, a falusi lakások hagyományos lakbe­rendezési tárgyai. Ezért hatá­roztak úgy a Nyíregyházi Jósa András Megyei Múzeum tudo­mányos munkatársai: a regi paraszti élet emlékeit össze­gyűjtik, hogy megőrizzék ai utókbr számára. Az utóbbi hó­napokban a nyírségi és szat­mári tájakra leginkább jel­lemző nagykállói és fehér­gyarmati járásban végeztek kutatómunkát és több mint öt­száz darab földművelő esz­közt, kézi szerszámot, lakbe­rendezési és háztartási tár­gyat szereztek meg a múzeum részéré. Oláh Gyula Nyíregyháza, Sóstó A tanácstagi beszámolón és fogadónapon a lakosság felve­tette és azóta is növekvő elé­gedetlenséggel tárgyalja a MÁV-nak azt az intézkedé­sét, hogy megszüntette a Sóstó-Gyógyfürdő-i megállót. Ezael elzárta, illetve megne­hezítette az üdülő-fürdő lá­togatását a Záhony—Nyíregy­háza vasútvonal mentén lévő községek lakóinak. Ez az in­tézkedés sok száz gyógyulni vágyó beteget is érint hát­rányosan. Most, aki Sóstóra akar eljutni kénytelen Nyír­egyházára beutazni, az állo­mástól villamossal a Belo­Már jó ideje várom, hogy az illetékesek is észrevegyék, hogy a Nyíregyházi Dohány­gyárhoz verető vasúti híd lassan életveszélyessé válik. Naponta kétszer járok át a hídon a gyermekemmel a dohánygyári bölcsődébe, és ugyancsak meg kell néznem, hogy hová lépek, ha nem akarok bokatörtést szenved­ni. De mostanában már azt iá meggondolom, hogy át­haladjak akkor, amikor a hid alatt vonat száguld cl, mert nem tudom, hogy mi­kor nyílik meg alattam az ingó deszkapadozat. Naponta több száz ember jár át ezen a vasúti hí­don, mindnyájunk testi ép­sége érdekében ezúton aján­lom az illetékesek figyel­mébe észrevételemet. H. Béláné Nyíregyháza, Petőfi ti. iannisz térre, onnan pedig kisvasúttal vissza Sóstóra. A többszöri átszállás, a mindig zsúfolt villamoson és kisvas- utón nemcsak kifárasztja az utast, hanem a sok várakozás miatt több órai idővesztésé- get jelent. Nem is beszélve a többletkiadásról. Miért nem állhat meg a vo­nat, mint eddig évtizedeken át, amikor az a dolgozo is felkereshette az egyre jobban szépülő, pihenést, gyógyulást nyújtó fürdőhelyet, akinek csak félnap szabad ideje volt. Ügy gondolom a MÁV meg­tudja oldani — még' a gyors közlekedés szem előtt tartásával is — ezt az ezre­ket érintő problémát. Nagy Sándor Pátroha ált. isk. Köszönet a nyírteleki katonáknak A nyíregyházi és a tiszalö- ki járási úttörőelnökség vál­tótábort szervezett Miskolc- Tapolcán, ahol a nyár folya­mán 1200 úttörő táborozik. A kijelölt táborozóhelyen 22 sátrat kellett felállítani. Ka­tonák _ segítségét kértük a tá- borépitéshez. Pénteken délután és szombaton gyorsan és szak­szerűen felállították mind a 22 sátort. Munkájukat a tá­bor szép képe is dicséri. Segítségükért a két járás út­törői és úttörővezetői köszöne­tét mondanak. Szeretettel hív­ják és várják a tábor építőit: látogassanak el a most már nem a táborépitök zajától, ha­nem a gyermekek dalától és kacagásától hangos táborba. Vidékre telepítik a fővárosi tanácsi vasipari A budapesti népi ellenőrök egyik legutóbbi vizsgálata ar­ra hívta fel az illetékesek fi gyeimét, hegy a tanács vas­ipari vállalatainak többsége lakóházakban, vagy lakóházak közé ékelt helyeken dolgozik. Fejlesztésükre, bővítésükre így nincs lehetőség, ráadásul a pincékben és az Udvarokon dolgozó gépek zaja több ezer ember nyugalmát zavarja. Mindennek tetejébe a gépek és más berendezések elavul­tak, korszerűtlenek, a mun kasoknak sok olyan gyártási folyamatot, műveletet kézzel kell végezniük, amelyet az ál­lami iparban már régen gé­pesítették. Ezért indítványozták, hogy az érintett szervek készítse­nek összehangolt, hosszabb időre szóló tervet a helyzet rendezésére, a visszásságok megszüntetésére. Egyes termé­kek gyártását — hangzott a népi ellenőrök javaslata — te­lepítsék vidékre és bízzák az erre alkalmas állami vállala­tokra. A fővárosban egyébként fel­méréseket végeznek, 6 ezek tapasztalata: alapján a tanácsi vasipar egyes profiljai vidék­re kerülnék. Ha még egyszer húszéves lennék Régen volt. Negyvenöt éve. Akkor töltöttem be a húszat. Tele tervekkel, el­képzelésekkel. Hogy mi va­lósult meg belőlük? Nem sok. Hatan voltunk testvérek, négy fiú és két lány. Haj­naltól késő estig dolgoztunk a kevés földön, hogy meg­keressük a kenyeret. Hat osztályt jártam, nem is vol­tam valami jó tanuló, az is­kolapadok nem vonzottak, annál inkább a különféle mesterségek. Kerékgyártó akartam . lenni. Akkoriban ezek a mesterek nagyon jól kerestek. Elképzeltem, hogy vasárnap délelőtt fényes ci­pőben, ünneplő ruhában vé­gigsétálok a korzón, s az emberek előre köszönnek. Természetesen az egészből nem lett semmi. Amikor édesapámmal közöltem, hogy mi szeretnék lenni, megér, tőén bólintott, s utána né­hány szóval elmondta, hogy ez miért lehetetlen. Többé nem is beszéltünk róla. Én maradtam az eke szarvá­nál, és előre köszöntem azoknak az embereknek, akiknek néhány holddal több volt, mint nekünk. Az embernek fiatal korá­ban kell kitűzni maga elé egy célt, amit minden esz­közzel meg kell valósítania. Ha kényelmeskedik, úgy el­rohannak mellette az évek, hogy észre sem veszi. Később már sokkal nehezebben megy minden. Ha újra húsz­éves lennék, azt hiszem, nem nyugodnék bele apám egy­két magyarázó szavába. Ki­tartanék az elhatározásom mellett. Mert a gyermeknek mindig többre kell vinni, mint amire a szülei vitték. Hatvanéves koromban láttam meg a fővárost, a Ba­latonnál pedig egyszer sem voltam. Hogy miért? Azt mondták az idősebbek, hogy ők sem látták, mégis felnőt­tek. Ez igaz, de hazánk tele van sok-sok termeszét! szép­séggel, amelyeknek a puszta látása felejthetetlen élmény. Kár, hogy erre csak mosta­nában jöttem rá. Talán van valami igazság abban, hogy a szülők gondo­lata a gyermekeiben él to* vább. Ha nekem nem is sí* került semmi, a fiamat már másképpen neveltem. Most egyetemre jár. Mezőgazdasá­gi szakember lesz belőle. Jól tanul, már csak egy éve van hátra, s visszajön Sza­bolcsba. Nősülni ráér har­mincéves korában. Addig dolgozzon, tanuljon és is­merje meg a világót. Én huszonöt éves koromban nősültem. Az évek elrepülnek, s már nem lehet elölről kezdéni. Igaz, az sem mindegy, hogy az ember milyen körülmé­nyek között húszéves. Ma annyi lehetőség van, csak válogatni és élni kell veié. Elmondta: Soós Gábor nyíregyházi tsz-nyugdíjas Lejegyezte: Bogár Ferenc lips mosóberendezés a gépállomásainak A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat új készítményeiről, idei terveiről kérdeztük Ka- rádi Gyulát, a vállalat főmér­nökét. — Üj termékek helyett in­kább a régiek gyártási techno­lógiáját javítjuk — kaptuk a tájékoztatást. — Keresett ter­mékünk a 20-szor 10,4 méte­res szín. Termelőszövetkeze­tektől, egyéb mezőgazdasági üzemektől sok rendelést kap­tunk. 132 darab már körülbe­lül 80 százalékig készen van. Az igények kielégítésére ter­ven felül még 50 darabot 'vál­laltunk. Munkánkat erősen hátráltatja az anyaghiány, dé minden reményünk megvan arra, hogy az 50 színt a jövfl hónap közepéig elkészítjük. — A régi cséplőszinekből 100 darabot készítünk. Ezeket a színeket a termelőszövetke­zetek kitűnően tudják hasz­nálni a betakarításnál. — Üj terméknek mondható a lúgos mosóberendezés. Első­sorban a gépállomások, állami gazdaságok tartanak rá igényt Felhasználása igen sokrétű le­het, de elsősorban a téli .gép­javítások idején vehétik nagy hasznát. Megkönnyíti és fölég gyorsítja az egyes gépalkatré­szek tisztítását, mosását. Mi­vel elsősorban az őszi-téli hó­napokban veszik nagy hasznát a mosóberendezések gyártását csak néhány hónap múlva kezdjük meg. Bevásárló kocsi Repülőhíd — „mozgó lépcsővel“ ? 10 kg., gyümölcs, vagy 10 kg. zöldségféle ezáilí- tására alkalmas óra 280.— Ft Kapható: az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat ■*.’ Nyíregyházi faáru boltjában Rákóczi u. 4. fIBH

Next

/
Thumbnails
Contents