Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-23 / 145. szám

XXI. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1964. JÜNIUS 23, KEDD Szerető gondoskodást Termelőszövetkezeti pa­rasztságunk szívügyének ér­zi az aratást. S a mai idők parasztembere, aki lassan már megszokta, hogy gépek aratnak helyette, szívesen nyúl a félig-meddig már szegre akasztott kasza után, mert a kenyérről van szó. Egyszóval lelkes, jó munká­ban nem lesz hiány, mégsem bízhatunk mindent a spon­tán lelkesedésre. Társadalmi összefogásra, gondoskodásra, figyelmességre van szükség ahhoz, hogy az aratók kedve egy percig se lankadjon a minden erőt igénybevevő nagy munka közben. Kialakult gyakorlat már új úton járó falvainkban az aratókról való gondoskodás. Van, ahol a múlt években is példamutató figyelmességgel vették körül az egész évi kenyér szorgalmas betakarí- tóit. De akadt — sajnos — rossz példa is. Jónéhány tsz-ben közönyösen nézték a roppant erőfeszítéseket és senki a füle botját sem moz­dította azért, hogy az aratók­nak könnyebb legyen. A tsz vezetői nemcsak azzal nem törődtek, hogy például a kombájnvezető a jó szón, a bíztatáson kívül kapjon rendszeresen meleg ebédet is, de még csak olyan ember sem akadt, aki egy korty friss vizet vitt volna nekik. Sok szó esett már az ilyen és hasonló közömbösségről, sokan megállapították, hogy ez a fajta bánásmód nem csupán embertelen, hanem káros is, hiszen kedvetlenül, lassabban halad az amúgy is nehéz munka. Szolgáljon a szövetkezetek vezetőinek dicséretére, hogy az eddigi jelek szerint az idén sokan másképp gondol­kodnak és igen nagy a ké­szülődés mindenütt. A tsz-ek nemcsak a gépeket javítják, nem csupán a kézi kaszáso­kat toborozzák, de a legtöbb he’ven már az úgynevezett ellátószolgálat is készenlét­ben áll, hogy a friss víz, üdítő italok és egyéb fi­gyelmességek se hiányozza­nak majd. Olyan szövetkezet is akad, amely a nagy mun­kák idejére közös konyhát szervez, jóízű, bőséges ebé­det biztosít aratóinak. Az is régi gyakorlat, hogy a földművesszövetkezetek mozgó büféi kivonulnak a határba és üdítő italt, táplá­ló falatokat, fagylaltot, visz­nek az ott dolgozóknak. Jól beváltak, közkedveltek ezek a mozgó büfék. Az idén na­gyobb feladatot kell az ed­diginél is jobban megolda- niok. Legfontosabb, hogy a ga­bonabetakarításban részt vevő traktoristákról, kom­ba jnvezet ókról és a gépeket kiszolgáló dolgozókról gon­doskodjanak a mezőgazdasá­gi üzemek vezetői. Hiszen rájuk hárul a munka dan­dárja. És a géppel nem sza­bad megállni. Annak a haj­nali harmat felszáradásától az esti harmat leszálltáig dolgozni kell. Bizony, sok helyen, ahol nincs váltótárs, még arra sem nagyon jut majd idő, hogy a kombájnos egy kicsit kifújja magát. Ilyen erőfeszítésekre csak akkor lesz képes, ha nem nélkülözi a meleg ételt és a hűsítő italt. Ez nemcsak erőt, hanem kedvet is ad a munkához. S jó, ha a társadalmi szer­vek is sokoldalúan felkészül­nek a tennivalókra. Az étel­ital még nem minden. A bíztató szó, a gyors intéz­kedések, a vitás kérdések azonnali megoldása is első­rangúan fontos feladat S nem szabad elfelejteni, hogy jókedv és jó hangulat nélkül nem lehet jó munkát végez­ni. Sok a követelmény, renge­teg a teendő. Igen nehéz lesz mindent hiánytalanul megszervezni. De a rekkenő hőségben hajnaltól estig aratni még ennél is nehe­zebb. S e nagyon fáradságos munka közben hadd érezze mindenki a szerető gondos­kodást. Hruscsov elvtórs Svédországira» Stocholm, (MTI): Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke hétfőn délben megér­kezett skandináv körútja második állomására, Svédor­szág fővárosába, Stockholm­ba. Hruscsovot útjára elkísér­te felesége, Nyina Petrovna, családjának több tagja, továb­bá Gromiko külügyminiszter és más hivatalos személyisé­gek. Amikor a szovjet kormányfő hajója, a Baskiria az alma- grundeti világítótoronynál a svéd felségvizekre érkezett, a svéd hadiflotta két torpedó­naszádja csatlakozott hoz iá d Lszkís ér étkén t. A Baskiria közvetlenül Stockholm központjában, a Skeppsholmen-sziget előtt vetett horgonyt. A szovjet kormányfő itt átszállt egy svéd torpedónaszádra, s ezen érkezett a szigethez. Amikor a szovjet kor­mányfő partraszáílt, az ősi kastellholmeni erőd­ből négy ágyú 21 disz- összíüzet adott le tisztele­tére. Hruscsovot Tage Er- lander svéd miniszterel­nök köszöntötte, majd bemutatta neki a foga­dására megjelent személyisé­geket, a kormány tagjait, köz­tük Nilsson külügyminisztert. Hruscsov feleségét, Nyina Petrovnát Aina Erlander asz- szony, a miniszterelnök fele­sége köszöntötte. Felhangzott Munkában - tetőfedők a Zrínyi Ilona utcán. Foto: Hammel József a két ország himnusza, majd a tengerészdiszörség üdvözöl­te a magas, rangú vendéget. A fogadására egybeseregiett stockholmiak szeretettel kö­szöntötték a svéd fővárosban a szovjet kormányfőt. Ezután Erlander miniszter- elnök mondott rövid üdvözlő beszédet, amelyre Hruscsov válaszolt. Erlander miniszterelnök beszédében kijelentette: üd­vözli Hruscsovot és családjá­nak tagjait, valamint a kül­döttség többi tagját abból az alkalomból, hogy ma először lépnek svéd földre. — Bár ön csak rövid ideig tartózkodik országunkban, ar­ra törekedtünk, hogy olyan programot állítsunk össze, amely megvilágítja a mai Svédország életének számos oldalát — mondotta a többi között. — ön meglátja majd a svéd ipar és a svéd mező- gazdaság egy részét és talál­kozik a svéd társadalom kü­lönböző rétegeinek képviselő­ivel is. Ezután arról beszélt, hogy Svédország és a Szovjetunió különböző tár­sadalmi, ideológiai és po­litikai rendszerben él. Ön azonban — húzta alá a svéd miniszterelnök — nem egyszer hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetnnló külpolitikájának alapelve a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése. — A semleges svéd külpo­litika ugyanezeket a célokat követi — mondotta a minisz­terelnök. — A svéd külpoli­tika arra a nemzetközi együtt­működésre épül, amelyet az ENSZ keretein belül valósí­tanak meg, s azokra az elvek­re, amelyeket az ENSZ alap­okmánya foglal magában. Erlander hangsúlyozna. a Szovjetunió és Svédország negyven év óta ál! egymással hivatalos kapcsolatban és ez alatt az idő alatt valóban jó­szomszédi kapcsolatok fejlőd­tek ki „ két ország között. — Hisszük, hogy országaink kapcsolata még szélesebb kö­rű lesz, mindkét nép javára, a kölcsönös megértés javára — ielentette ki Erlander. Hruscsov elvtárs válaszában hangsúlyozta: örömmel érke­zett Svédországba a dániai látogatás befejeztével. — Már majdnem skandi- návnak érezzük magunkat — mondotta tréfásan, majd ki­jelentette: baráti és jószom­szédi küldetésben érkezett svéd földre. Hangsúlyozta: nyílt beszél­getést kíván folytatni a svéd kormányfővel a két ország kapcsolatát érintő kérdésekről. Ezeket a kapcsolatokat „ jószomszé­di viszony jellemezte az elmúlt időszakban. A szovjet kormányfő aláhúz­ta: kormánya megértéssel viseltetik Svédország sem­legesség! politikája iránt. Megelégedéssel állapítja meg, hogy a nemzetközi po.i- tika terén számos kérdésben — azokban, amelyek az em­beriség békéjét és biztonságát érintik — a két ország állás- foglalása hasonló, sőt gyak­ran ugyanaz. Hruscsov kijelentette: re­méli, hogy a nemzetközi kér­désekről érdekes és hasznos eszmecserét folytathat majd Erlander miniszterelnökkel. Befejezésül tolmácsolta a svéd népnek és kormányának a szovjet nép, s a Szovjetunió kormányának baráti üdvözle­tét. Délben a szovjet kormány­főt fogadta VI. Gusztáv Adolf király. A mintegy negyedórás be­szélgetés után a király viilásreggelin látta vendé­gül Hruscsovot cs kíséreté­nek tagjait. A királyi kastélyból Hrus­csov a miniszterelnökségre in­dult és ott hivatalos látoga­tást tett Tage Erlander svéd miniszterelnöknél. A tervezett negyedóra he­lyett háromnegyed óra hosz- szat tartott Hruscsov és Er­lander svéd miniszterelnök el­ső megbeszélése, amelyet a miniszterelnökség helyiségé­ben tartottak. Nem hivatalos közlés szerint elsősorban gaz- dasági kérdésekről volt s2ó, s a többi között szóba kerültök azok a szállítások is, amelye­ket svéd gyárak eszközölnek a saovjet papíripar számára. A két miniszterelnök röviden ismertette országa gazdasági fejlődésének adatait, s beszél­tek a svéd—szovjet gazdasági kapcsolatokról is. Előzőleg a szovjet kormánya fő VI. Gusztáv Adolf király­nál villásreggelin vett részti Ez alkalomból Hruscsov és Gusztáv Adolf pohárköszöntőt mondott. Nyina Hruscsovát Aina Er­lander asszony, a svéd minise terelnök felesége látta vendé­gül. Ezt követően Nyina Hrus- csova a stockholmi temető­ben megkoszorúzta • Szofija Eovalevszkaja sírját. A híres orosz matematikusnő Svédor­szágban élt és dolgozott, s munkásságával nemzetközi elismerést vívott ki magának. Szofija Kovalevszkaja 1331- ben halt meg. Este nyolc órakor a svéd kormány adott bankettet Hruscsov tiszteletére. A banketten Erlander és Hruscsov beszédet mondott. A vendégek soraiban jelen volt a svéd közélet számos veze­tője, a svéd társadalom min­den rétegének sok képviselő­je. Krag nyilatkozata uens cjuo is.rag aan minisz­terelnök nyilatkozott Hruscsov szovjet miniszterelnök dániai látogatásáról a Ritzaus Büro dán hírügynökségnek. A szovjet kormányfő látoga­tása hasznos volt, nagyon elé­gedettek vagyunk vele —, je­lentette ki Krag. — Eszme­cseréink a moszkvai beszélge­tések folytatását képezték — tette hozzá, majd ezzel kap­csolatban utalt a szovjet—dán kereskedelmi szerződésre. Nincs semmi titkolni való abban, hogy a mi véleményünk bizonyos kérdésekben különbö­zik Hruscsovétól. Ebben az összefüggésben is a nyílt esz­mecsere hasznosságát kell megállapítanom — hangsú­lyozta befejezésül a dán mi­niszterelnök. > Közlemény Joszip Broz Tito és Gheorghiu-Dej találkozójáról Június 22-én Temesvár köze­lében Joszip Broz Tito, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke és a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­ségének főtitkára találkozott Gheorghe Gheorghiu-Dej-zsel, a Román Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnökével, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. Ez alkalommal megvizsgál­ták a két ország kapcsolatából eredő közös érdekű problémá­kat, valamint a nemzetközi munkásmozgalom és az idő­szerű nemzetközi helyzet kér­déseit. A beszélgetés elvtársi és szí­vélyes légkörben, a teljes köl- psönös bizalom szellemében folyt le. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKt

Next

/
Thumbnails
Contents