Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-21 / 144. szám

A hü sólyom (Hindu népmese) PAPP LÁSZLÓ: Játsszunk együtt OLVASD LE A SZAMOT A játékot két egyforma magas játékos játsza. A játékvezető hátukra erősít egy-egy szá­mot, vagy számcsoportot. Fel­adat: leolvasni a számot a másik játékos hátáról. Egy­máshoz kézzel érni nem sza­bad, Ennek érdekében mindr két játékos hátratett kézzel küzd Falhoz támaszkodni, más tárggyal eltakarni a szá­mot nem lehet. Győz az, aki előbb olvassa le a számot a másik hátáról. Ez a játék csoportosan is játszható. Négyzetes vitrin terí tő Intelem Nem adhatod föl ami szép vo t: Ifjúságod kamasz-hitét. Habár az útad túlnehéz volt, Elfáradni ráérsz te még. Ne feledd millió testvéred Kapzsi kalmár soha ne légy. Hörcsögtempó, kis önös érdek Hínárként ne fonjon be meg. Allóvíz-lelkfi emberekkel Mi doigod? nagy luxus neked És árulás, ha nem verekszel. Mit kezd így véled a sereg? Kívánom: újra megszülessél, Legyen nagyálmú éjszakád. Itt az idő, hogy megméressél: Mit lehet bízni rád. Orvosi tanácsadás Tornáztassuk-e a csecsemőt? Ä kötelességről Darát! házaspart hívtunk a múltkor kirándulásra. Az 1 f asszony mentegetőzött: — A vasarnap a családé... S ezzel elvágta minden további kérdezősködés ehető­ségét. — Vasárnap mosunk — mondja a férj, aki otthon a mosógépet kezelő, — nem mehetek focizni, mert vas.r- es ünnepnap padlót kefélek, — indokolja távolmaradását a kisdiák, — a nagymamámnál kell takarítanom, — közli a serdülő lány, s hangjában mintha árnyalatnyi panasz is borongana. Egyáltalában: vannak családok, amelyeknek vasárnapja csupa kötelességből áll. Kora reggeltől kezdődő ko'lektív munka és ezzel kapcsolatos szóváltások után két orator ünnepélyes, közös ebéd következik; ennek során a háziasz- szony kijelenti, hogy nem is éhes, olyan nagyon íáradt. Ebéd után mindenki érzi tagjaiban a bizsergető kívánságot: jó volna aludni vagy egy órácskát, ámde akkor a mama ellentmondást nem tűrő hangon közli, hogy „a mosogatás nem várhat.’* Aztán persze, a konyha kövének felmosása kö­vetkezik, és gyorsan, gyorsan, gyerünk öltözni, men négy órakor családi összejövetel van a kereszt.mamáéknál. Elkés­ni nem illik, mert mindenki pontos! Álmosan, fanyalogva gyülekezik a rokonság, nehezen találnak témát, különben is ezerszer megtárgyalták már Pista bácsi betegségét. Marina rossz házasságát, s ha nyűgös, illetlen valamelyik gyerek, akkor következnek a sóhajok: ,,Bezzeg a mi. időnkben...’* Csak azt nem veszik tudomásul, hogy abban a bizonyos „mi időnkben”- nemcsak a gyerek, de sok minden egészen más volt. Valahogy több idő jutott a családi látogatásokra is, mint manapság! Az a bizonyos „Nekem is csak- egy va­sárnapom van”, — érvényes mindenkire, kisgyerektől a: nagymamáig. Igaz, hogy az az egy vasárnap is csak huszonnégy órá­ból áll, mint minden más közönséges nap, de, ha okosan használjuk fel, jut akkor idő mindenre! Helyes, ha összesegít a család, ám vegyük tudomásul, hogy a további néhány szabad órával mindenki rendelkezni szeretne. Van, akinek kikapcsolódást, pihenést jelent, a keresztmama összejövetele; de engedjük el a fiút a sportpá­lyára, a kislányt a barátnőjéhez, vagy a férjet a szomszéd­hoz kártyázni. Ne kényszerítsük a családot a közös kirándulásokra sem. Míg kicsik a gyerekek, egész héten persze, hogy szív­szorongva lesik az égboltot: szép idő 'esz-e vasárnap? Az ünnepi nagynyomásnál, nagytakarításnál feltétlenül pihen- tetőbb dolog, ha összecsomagoljuk a hátizsákot és elindulunk , valamerre a szabadba. A tavasszal, az egyik zöldvendéglő­ben találkoztam egy ismerős családdal, örömmel telepedtem le az, asztalukhoz, ám hamarosan észrevettem, hogy fe­szült a hangulat. S az asszony meg is magyarázta az okát: kitűnt, hogy a tizenöt-tizenhat esztendős fiúk nem jönnek szívesen a családi kirándulásra. — Bezzeg, még pár évvel ezelőtt! — sóhajtozott a mama. Keserűvé lesz a szórakozás, kényszeredett, szomorú az örömszerzés, szülők öncélú pihenése az ilyen erőszakolt va­sárnapi kirándulás. — Ilyenkor vagyunk együtt... — hallottam a további panaszt. Pedig mindjárt más lenne a hangulat, ha megen- gednők, hogy a fiatalok hasonló korú barátaikat is meghív­ják. Vidám ünneppé válna akkor a vasárnapi együttlét! A?an olyan család, ahol a „hétalvás" elmélete uralkodik. ’ —Hadd aludjék a gyerek, hiszen egész héten korán indul az iskolába! — sóhajt a mama és hétórakor kioson a konyhába főzni. Igaz, hogy ő is fáradt, dehát úgy szoktatta családtagjait, hogy férjemuram, meg a. gyerekek délig olvas­nak az ágyban. Az ilyen helyen vasárnap délelőtt nem illik becsengetni. De délután sem, mert akkor viszont a mama alszik, a többi családtag pedig nincs otthon. — A feleségem vasárnap nem hajlandó sehova se menni, — mondja a férj, mikor beállít az ivócimborák társasagába. Azt persze ilyenkor is, meg az este naptárszerű pontosság­gal bekövetkező civódások idején mindketten elhallgatják: egyikük sem cselekedett okosan! — Rövid ez a vasárnap! — mondják nagyon sokan. — Okosság, ügyesség, szeretet kérdése, hogy elég hosszú legyen... Szekeres Ilona GYERMEKREJTVENY — Népdalok Vízszintes: 1. Megfejtendő: 3. A varróeszköz. 6. ÖÜXÉD. 11. Kemény törzsű növények. 13. Jó tulajdonságok. 16. Ta­nít. 18. Megfejtendő. 19. Sze­mélyes névmás. 20. Vissza: leggyakrabban használt szür­ke fém. 22. Földművelő eszköz. 23. A Tisza kicsi, baloldali mellékfolyója. 24. Zamat. 26. Kimásolta. 28. .. .-íere. 29. Tömött, tűlostúl megtelt. 30. Lepakol. 31. Mi dolgot. 32. -Folyadék! 33. Találja. 34. Viz­sodor. 35. Igen, oroszul. 38. Morse-jel. 37. Rendhagyó ige. 39. Ételt tejfeles liszttel sűrí­teni. 42. Egyesült Arab Köz­társaság. 43. Megfejtendő. 44; Vizet merítenek belőle (má­sodik kockában két betű). Függőleges 1. Szellemes, bölcs mondások. 2. Iszákos közepe! 4. Személyes névmás. 5. Juh (hús). 6. Maguk -FA; 7. Ügye betűi keverve. 8. XEI. 9. Dísz. 12. Megfejtendő. 14. Édes gyümölcs jelzője. 15. Megfejtendő. 17. Vissza: nyu­gati világhíres gépkocsimárka. 19. Természetjáró kirándulás. 21. Virágféle + bánat. 23. Ki­csi Teréz. 25. Sütés-főzésnél nélkülözhetetlen. 27. RLÉ. 28. Színültig. 30. Nem fel. 33. Tűznyelv. 35. Nóta. 36. Igen rossz, vacak, nem irodalmi kifejezéssel. 38. Mint a víz­szintes 42. 39. Feltételező szócska. 40; Félig avas! 41. IE. Megfejtendő: a két népdal. melyek címét az alábbi sorok adják: vízszintes 1, 18, 43. függőleges 12 és 15. Múlt heti megfejtés: Szózat — Szép Ilonka — Pétiké. Könyvjutalom: Gyügyei Gi­zella Tyúkod, Tóth Katalin j Űjfehértó, Takács Katalin Jánkmajtis, Tisza László Vaja. A CSALAD OLDALA A rádzsa szörnyű haragra gerjedt, földre dobta és meg­ölte a sólymot. Időközben kísérete is beér­te. s egy szolga a kecske töm­lőből vizet öntött poharába. De a rádzsa nem fogadta el a poharat, mert ő friss, hideg vizet akart inni, mely a szik­láról szivárog alá. — Másszál föl a sziklára és töltsd ott meg a poharamat — mondta a szolgának. — — Nem bírom kivárni, amíg a pohár cseppen.ként megtelik. A szolga fölmászott a szik­lára, de a forrásnál volt mit látnia. Egy. kígyó teteme fe­küdt a szikla szélén, s a for­rás vize a kígyó mérgével ke­veredve csöpögött le a sziklá­ról. A szolga elmondta a rád- zsának, amit látott, s ez ke­serves könyekre fakadt, hogy hirtelen mérgében megölte hü sólymát. Nem hiába mondják: a bölcs ember semmit sem tesz, nielőtt jól meg nem gondol ta. Élt egyszer egy rádzsa, aki nagyon szerette sólymát. , Egy alkalommal vadászatra indult vele. Amikor a távol­ban meglátott egy antilopot, megsarkantyúzta lovát, s az messzire elvágtatott vele. Kí­sérete igyekezett nyomában maradni, de a rádzsa úgy szá­guldott, hogy nem bírta utol­érni, s szem elöl vesztette. A rádzsa közben utolérte az antilopot és megpihent. De a lovaglás közben nagyon meg­szomjazott, ezért elindult for­rást keresni. Végül egy ma­gas szikla alá érkezett, mely­ről lassan szivárgott a víz. Ki­vette tarisznyájából poharát és felfogta benne a cseppenkéni szivárgó vizet. Amikor a po­hár megtelt, a rádzsa ajkához emelte, de a sólyom váratlanul szárnyával kiütötte kezéből. A rádzsa haragosan tartotta újra a vízcsöppek alá' a po­harát. Kis idő múlva a pohár megint megtelt, s a rázsda újra ajkához emelte, de sóly­ma újra kiütötte kezéből. A legtöbb tévedés talán a kisded mozgásával kapcsolat­ban terjedt el. Kárt okoz az, hogy a szülők túlzott büszke­ségből a gyermek felütésének, állásának és megindulásának idejét minél előbbre igyekez­nek hozni. Ezek a működések azonban, ha a csontrendszer szükséges megerősödése előtt kezdődnek meg. akkor mara­dandó torzulások kialakulását okozhatják. A mozgásszervek megerősödésének ideje a gyer­mekeknél az életmódtól, táp­lálkozástól és az örökölt tu­lajdonságoktól függően külön­böző és legjobb mértéke ma­gának a gyermeknek mozgás­készsége. Régebben divatos volt a csecsemők tomásztatása is. Többször egymásután felültet­ték, karjuknál fogva lóbálták és végtagjaik hajlítgatásával próbálták a csecsemők aktív mozgását kiváltani. A modern orvostudomány a csecsemő­tornát helyteleníti és inkább az ösztönös és természetes mozgás lehetővé tételére he­lyezi a fő súlyt. Az is fontos, hogy az öltözék ne akadályoz­za mozgásában a kisdedet. Ebből a szempontból nagy ha­ladás a régen volt divatos szoros pól.vázás elhagyása. A kisded mozgásának fej­lődését veleszületett mozgás­igénye hajtja előre. Semmi szükség nincs tehát arra, hogy a csecsemőt ülni, vagy járni tahítgassuk. A megfele­lő időben a kisbaba úgyis ma­gától has-a fordul, majd fel­emeli a fejét és lassan kúsz­ni kezd. A baba felállása és megindulása, amely az első életév betöltése körül szokott bekövetkezni, nagy élmény a csecsemő és a család számá­ra egyaránt. Siettetése azon­ban káros lehet. A még gyen­ge csontozató csecsemő fejlet­len lábai a megterhelés hatá­sára eltorzulnak. Az állás és a járás szokat­lan munkájához a láb izmait és szalagait elő kell készíteni. Ez négykézláb mászás köz­ben következik be. Ha a türelmetlen szülő ezt a mászó korszakot min­denáron le akarja rövidíteni és gyermekét túlhamar kézen­fogva járásra kényszeríti, a lábra aránytalanul nagy súly helyezkedik. A négykézláb mászás kitűnően erősíti a Hát és lábizmokat, egyidejűleg pedig megkíméli a gerincet a korai túlterheléstől. A mászó kor kb. féléves korban veszi kezdetét és 6—8 hónapig tart. Biztosítani kell ilyenkor bő­ven helyet a kicsinek a mász- kálásra és el kell távolítani minden akadályt, hogy elvé­gezhesse a korának legjobban megfelelő mozgásformát. FUTÁS A SÁLÉRT A szobában háttal egy­másnak elhelyezünk két szé­ket, alá hosszába egy sálat. Két játékosnak le kell ülni a székekre, majd tapssal jelez­zük az indulást. A két játé­kos erre -feláll a székről és jobb irányba haladva igyek­szik a másik játékos székére leülni. Miután leült, igyek­szik a székek alól kihúzni a sálat. Győz az a játékos, aki­hez a sál többször kerül. nem kapesotunk az alsó szál­lal, mert ezt az ívet gyűrű követi. Második gyűrű: Azo­nos az első gyűrűvel. Negye­dik ív: 5 kettős csomó, 1 pi- kó, öt kettős csomó. Harma­dik gyűrű: 4 kettős csomó, 1 pikó váltakozik négyszer, majd 4 kettős csomó zárja a gyűrűt. Ötödik ív: Azonos a harmadik ívvel. Negyedik gyűrű: Azonos a harmadik gyűrűvel. A második pikónál kapcsolunk a harmadik gyűrű harmadik pikójához. Hatodik ív: 5 kettős csomó, 1 pikó váltakozik ötször, majd 5 ket­tős csomó fejezi be az ivet. Ötödik gyűrű: Azonos a ne­gyedik gyűrűvel. Hetedik ív: Azonos a harmadik ívvel. Ha­todik gyűrű: Azonos a negye­dik gyűrűvel. Nyolcadik ív: Azonos a negyedik ívvel. X- től körbe összesen négyszer ismétlődik az egész minta. A terítő 6Ö-as fonalból llx 11 cm, jezi be az fvet és az alsó szállal kapcsoljuk az előző sor ugyanazon ívének negye­dik pikóját. Hatodik ív: Azo­nos a negeydik' ívvel. X-től körbe összesen négyszer is­métlődik az egész motívum. Harmadik sor: Első gyűrű: 5 kettős csocmó, 1 pikó, 5 kettős csomó után kapcsolunk az előző sor két- pikós ívébe, — a minta sze­rint, — majd 5, kettős csomó, 1 pikó, 5 kétfős csomó zárja a gyűrűt. Első ív: 5 kettős csomó. 1 pikó váltakozik két­szer, majd 5 kettős csomó fe­jezi be az ívet, amelyet az alsó szállal kapcsolunk az előző sor csúcsívének máso­dik pikójához. Második ív: 5 kettős csomó, 1 pikó váltako­zik ötször, majd 5 kettős cso­mó fejezi be az ívet, amelyet ugyancsak az első szállal kap­csolunk ugyanazon csúcsív negyedik pikójához. Harmadik ív: Azonos az első ívvel, de Első sor: Gyűrűk és ívek váltakozá­sa. 12 gyűrű egyforma, az ívek azonban változó hosszú­ságúak, 1 hosszú és 2 rövid váltja egymást körbe, össze­sen négyszer. Gyűrű csomó­zásával kezdjük a munkát: 6 kettős csomó, 1 pikó után 2 kettős csomó, 1 pikó váltako­zik kétszer, majd 6 kettős cso­mó zárja a gyűrűt. Rövid ív csomózása: 12 kettős csomó. Hosszú ív csomózása: 3 ket­tős csomó, 1 pikó váltakozik ötször, majd 3 kettős csomó fejezi be az ívet. A gyűrű­ket az első, ill. harmadik pi- kcval kapcsoljuk egymáshoz.' Második sor: Első gyűrű: 4 kettős csomó, 1 pikó váltakozik ötször, majd 4 kettős csomó zárja a gyű­rűt. Első ív: 5 kettős csomó, 1 pikó váltakozik kétszer, majd 5 kettős csomó fejezi be az ívet. Második gyűrű: meg­egyezik az első gyűrűvel, csak a második pikónál kapcsolunk az első gyűrű negyedik pi­kójához. Második ív: 5 kettős csomó, 1 pikó váltakozik öt­ször, majd 5 kettős csomó fe­jezi be az ívet. Harmadik gyűrű: megegyezik az első gyűrűvel, csak most a harma­dik pikónál kapcsolunk a má­sodik gyűrű harmadik pikó­jához. Harmadik ív: megegye­zik az első ívvel. Negyedig gyűrű: Azonos az első gyű­rűvel, de a második pikónál kapcsolunk az előző gyűrű ne­gyedki pikójához. Negedik ív: 5 kettős csomó, majd az alsó szállal kapcsolunk az előző gyűrű negyedik pikójához. Ne­gyedik ív: 5 k°ttős csomó, majd az alsó szállal kapcsol­juk az első sor nagy ívének második pikóját. 5. ív: 5 kettős csomó. 1 pikó váltakozik öt­ször, majd 5 kettős csomó fe-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents