Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-21 / 144. szám

Az amerikai szenátus megszavazta a polgárjogi törvényjavaslatot Június 22 Holnap lesz huszonhárom esztendeje, hogy vasárnap 0 órakor megindult a tör­ténelem addig ismert leg­nagyobb katonai gépezete, az ötmillió náei katonából és sok tízezer lövégből, ro- hamlövegből, páncélosból ál­ló Hitler-fasiszta hadsereg a Szovjetunió ellen. 1941 június 28-én történt a hitszegő támadás, és a mérhetetlenül gépesített ala­kulatok, a váratlan támadás eredményeként mélyen be­hatoltak a szovjetország testébe. Hitlerék, akik ezt megelőzően hetek-hónapok alatt szétzúztak katonailag erős és nagy európai orszá­gokat, itt is Blitz Kriegre, villámháborúra összesen 20 millió szov­jet ember áldozta életét — harctereken, bombázások következtében, a fasiszta Washington, (MTI): Nyolcvanhárom napos elke­seredett vita után az amerikai szenátus pénteken megszavazta az éppen egy esztendeje be­terjesztett polgárjogi törvény- javaslatot. Még az utolsó napon is he­ves szócsatákra került sor, a déli államok szenátorai gör­csösen ragaszkodtak a fajüldö­ző politikájukhoz és heves szi­dalmakkal illették a törvény- javaslat híveit. A szócsata elültével szava­zásra bocsátották a néhai Ken­nedy elnök törvényjavaslatát. A szavazáson jelen volt a sze­nátus valamennyi (100) tagja. társaságpártiak közül 27 sze­nátor foglalt állást a törvény­javaslat mellett, ellene pedig 21 demokrata és hat köztár­saságpárti szenátor. A törvényjavaslat értelmé­ben nyilvános üzemekben, ét­termekben, szállodákban stb. nem tagadhatják meg a ve­vő kiszolgálását, bármilyen színű is legyen a bőre, bármi­lyen felekezethez tartozzék is. Az állam pénzügyi támoga­tásával megvalósítandó prog­ramokat mindennemű megkü­lönböztetéstől mentesíteni kell, és a munkáltatók nem alkalmazhatnak a dolgozókkal szemben faji megkülönbözte­tést. Az igazságügyminisztérium felhatalmazást kapott arra, hogy biztosítsa a faji- elkülö­nítés megszüntetését a nyil­vános iskolákban és egyeteme­ken. számítottak. A törvényjavaslatot 73-an fo­gadták el,-27-en ellenezték. A demokraták közül 46, a köz­gyilkosok koncentrációs tá­boraiban —, de megállították s négy esztendei harcban, végül Berlinben kényszerí- tették térdre a Teuton-hor­dákat. A világ tisztelettel és ke­gyelettel adózik az évfordu­lón o hősöknek, akik meg­mentették Európát a fa­siszta rabszolga tartóktól. Sír Humphrey Trevelyan maszkvai brit nagykövetnek át nyújtották a Laoszról megtar­tott genfi értekezlet társelnö­keinek szovjet üzenettérveze- tétí Ben Bella beszéde Az üzenettervezet, ame'yet az Egyesült Államok komo­rvának, a három laoszi po­litikai irányzat képviselőinek, valamint a nemzetközi ellen­őrző és felügyelő bizottság ^ elnökének címeznének, támo­gatja Szufanuvong hercegnek azt a javaslatát, hogy a laoszi politikai erőik képviselői is­mét kezdjenek tárgyalásokat. A társelnökök kifejezik re­ményüket, hogy az Egyesült Államok és az egyezménye­ket aláíró többi ország kor­mánya „szigorúan megtartja az egyezményeket és nem tűr beavatkozást Laosz belügyei- be”. Világpolitika sorokban A gyarmatosítás végső fel­számolásának kérdéseivel fog­lalkozó ENSZ különbizottság pénteki ülésén Szíria, India és Bulgária képviselője felszóla- sában követelte Nagy-Britan- niától, hogy bocsássa szabadon a Brit-Guayana-i politikai foglyokat és tegyen előkészü­leteket az ország önrendelke­zésének megadására. Sukaraó indonéz elnök, Ab­dul Rahman malaysiai minisz­terelnök első megbeszélése pénteken másfél órát tartott, Macapagal fülöp.szigeti elnök jelenlétében. Mint később kö­zölték, Macapagal javasolta, kérjenek fel egy négytagú „békéltető” bizottságot az észak-borneói területi igények problémáinak megvizsgálására. Gazdagabbak a leggazdagabbaknál Az Ezeregyéjszaka szerep­lőinek mesés gazdagsága ta­lán csak ma valósult meg igazán. A dédunokák és azok unokái: az arab félsziget sejk­jei, szultánjai és emirjei — amióta a Perzsa-öböl tájékán folyékony aranyra bukkantak — gazdagabbak a leggazda­gabbaknál. Az olajtársaságok a kutatási jog, majd a fel- szíre hozott kőolaj fejében évente ugyanis olyan össze­geket fizetnek ki a humuszos királyoknak, természetesen ma­gánpénztáraikba és nem az állami kincstárakba, amely­hez hasonló „kereset” után a világon csak kevés ember fi­zet jövedelmi adót. A mezítlábas sejk Az egyik ilyen teljhatalmú fejedelem a hazánknál kétsze­resen nagyobb Abu Dhabi ál­lam uralkodója, Sahbut Bin Szultán Bin Szaid. A hosszú­nevű sejk élete nemrégiben külsőleg még semmiben se különbözött elődeinek évszá­zadok óta kialakult életrend­jétől. Mezítláb járt, sátorban lakott, a próféta hű követője és népének kegyetlen zsarno­ka volt. Nevéről nem is hal­lott senki, ahogy a történe­lemkönyvek sem jegyezték fel elődeinek emlékét, s az Abu Dhabi sejkség életében oly gyakori királygyilkosságokat. Magáról az Arab-félsziget dé­li részén, Jementől keletre el­terülő országról is csak rend­kívül keveset tudott a világ. Mindössze azokról a tengeri rablókról lehetett hallani, akik az elmúlt századokban ezekről a partokról rohanták meg a Nyugat-Európából In­diába tartó hajókat. A brit gyarmatosítók „védnöksége” idején azonban fegyverrel és szerződésekkel a Kalózpartról —. Juh-forrássá átkeresztelt ország lakóit „megszelídítet­ték.” Abu Dhabi és uralkodójá­nak neve azonban egyszeri­ben megjelent a világlapok­ban. A mezítlábas sejket az ötvenes évek végefelé úgy mutatták be, mint aki egyik napról a másikra milliomos lett. Az történt ugyanis, hogy a partmenti vizekből óriási sugárban szökött fél a kőolaj. A folyékony arany hírére megnőtt a mezítlábas sejk ázsiója. Küldöttségek keres­ték fel, tárgyalásokat folytat­tak vele, fűt-fát Ígértek, s vé­gül szerződést írtak alá „Ará­bia Rockefellerjével, amely­nek értelmében a terület gaz­dája minden tonna kőolaj után egy font sterlinget kap. Pénztár az ágy alatt 1962-ben már egymillió ton­na kőolajat termeltek ki, s egy millió font tűnt el ennek meg­felelően Sahbut Bin Szultán Bin Szaid ágya alatt. Az „ágyat” szó szerint kell érte­ni, mert a hosszúnevű és pénz­ügyekben ekkor még járatlan uralkodó olajkannákba cso­magolva Valóban- fekhelye alá rejtette a pénzt. A következő évben azonban olyannyira fel­szökött részesedése, három­millió fontot kapott, hogy kénytelen volt egyik testvérét pénzügyminiszterré kinevezni és Párizsban tárgyalásokat folytatni páncélszekrények vá­sárlásáról. A mesebeli gazdaság, amely váratlanul és egyszeriben szakadt Abu Dhabi húszezer lakójának egyetlen és legfőbb urára, nem hozott azonban lényeges változást sem a sejk, sem népének életében. Sahbut mindössze egy háromszobás kőházat építtetett magának, s vásárolt egy piros Cadillac-ot. Ezt azonban inkább szamarak­kal vagy tevékkel húzatja. Ta­karékossági okokból azonban, s ezt hangsúlyozta, nem vett felesége mellé újabb asszonyo­kat. Azonfelül ma is mezítláb közlekedik, csak akkor húz valami 1 könnyű lábbelit, ha diplomatákkal találkozik. A nép életszínvonalának emelé­se sem szívügye. Amikor az „üzleten” keresni óhajtó pénz­emberek 25 éves fejlesztési tervet tettek elébe, a javasla­tot visszadobta, s mindössze annyit engedélyezett — s en­nek valószínűleg a terület la­kóinak elmaradottságát, ki­használó , angolok örvendenek á legjobban —, hogy két új utat,' három iskolát és egy ki­sebb kikötőt építsének. Pórázon vezetett patkány „Egy serdülőkorban lévő fiú zsinóron kövér patkányt vezet a dohai bazár utcáin. A lát­vány senkit sem izgat fel. En­nek az állatfajtának szabad példányai fényes nappal ide- oda rohangálnak a bazár ut­cáin, amelyeket rongyokkal és gyékénnyel próbálnak védeni a forró napsütés ellen. A fo­goly aztán bátrabb lesz, de gazdája bottal a fejére csap. Néha az is kap egy ütést, aki a patkány iránt érdeklődik. Ennél több változás aligha ta­lálható az ötvenezer lakosú Katar életében...” A „Süddeutsche Zeitung” helyszínen járt riportere en­nek az epizódnak a felvázolá­sával minden bizonnyal azt akarta kifejezni, hogy az eu­rópai életforma majmolása — kutya helyett ugyan pntkany- nyal —> már elkezdődött a kis olaj államban, de a civili­záció előretörését csak gro­teszk jelek tanúsítják. Katar ugyanis egészen más, mint Abu Dhabi. Itt az 1960-ig uralkodó Ali sejk, aki a napi .2600 tonnás olajtermelés fejé­ben napi 685 ezer, s átlagban évi 240 millió márka részese­dést kapott, azzal lepte meg a világot, hogy amikor Svájcban egy kastélyt vásárolt, felkérte a híres francia színésznőt, Brigitte Bardot-t: 150 ezer dol­lár ellenében töltsön vele egy hónapot a Genfi-tó partján. Amikor Brigitte Bardot az ajánlatot visszautasította, a derék sejk nem keseredett. el, hanem 16 háremhölgyét Svájc­ba hozatta. „Ali egy-egy láto­gatása többe került, mint a nagyhatalmak külügyminisz­tereinek konferenciája — ír­ta zürichi „Weltwoche.” — Az uralkodó egy-egy ünnepségre ugyanis Viscount géppel ho­zatta el a Perzsa-öböl mellől a Genfi-tó partjára vendégeit és a lakomán feltálalandó ürüket. Eddig körülbelül fél- milliárd frankot hagyott Svájc­ba m Mesepalota arany csillagot kai Ali otthon sem sajnálta ma­gától á pénzt. Egy kétszáz méter hosszú palotát építte­tett, amelynek főbejáratát ’ in­diai stílban készített kupolák díszítik, az előcsarnok zöld mozaikkal borított s a külső fronton arany csillagoeskák élénkítik a rózsaszínű, burko­latot. A palota’ egyébként erÖdjtménnyéí van egybeépít­ve, itt tanyázik a katari, had­sereg nagyobb része, az. ural­kodó biztonságára őrködő 1000 rendőr. 1960-ban Alitól fia Ahmed bin Ali vette át az uralkodói széket. A fiatal sejk — a hí­rek szerint — modernebb uralkodónak bizonyul: már nem az egész 240 milliót for­dítja saját kedvtelésére, az olajból származó nagy jöve­delem egy részét szociális be­ruházásokra adja. Ahmed ta­lán már észrevette, hogy apja fényűzése visszatetszést szült Gergely Mihályi Idegeiieli 39. ^.Végrehajtását az enyhítő körülmények figyelembe véte­lével három évi próbaidőre felfüggesztették. Ezenkívül gyógykezelési költségek és kártérítés címén kishíján öt­ezer forint megfizetésére is kötelezték a vádlottat. A tárgyalás után Vadnaival beülték egy feketére az Arany Csillag presszóba, de az anya siettette a társaságot, mielőbb szeretett volna ott­hon lenni. Mikor hazaértek, a ttú be­ment a szobájába. Az anya azt. hitte, csak átöltözik, de már negyedórája is elmúlt, miközben ő félig elkészült a vacsorával. Nem várt, be­nyitott hozzá. A fiú az ablaknál ült, és nézte az alkonyati napsütés­ben fürdő teret, a játszadozó, kiabáló gyerekeket. Az anya belépésére sem mozdult, mintha nem is hallotta vol­na az ajtónyitást. — Ki;fiam!... Miért ülsz itt egyedül? Gyere át a nagyszo­bába, mindjárt vacsorázunk! A fiú feléje fordult, de az arca épp oly kifejezéstelenül merev volt, mint ideérkezése estéjén; az az este jutott most eszébe az anyának. Hosszan nézte a fiú az anyát, hogy az végül ismét megszólalt. — No, gyere, fiam! A fiú engedelmesen követte anyját, a nagyszobában lete­lepedett a sarokban álló fo­telba. Hosszú, feszélyező csönd ne­hezedett rájuk, amely a min­dig lármás Andit is elnémí­totta. — A Közértben találkoztam Bumberával — szólalt meg azután Radovan. — Azt mondta, nem lesz semmi baj a szállodában... Igazán nagyon derék ember! A fiú hallgatott, lassú, gör­csös mozdulattal eloltotta le­égett cigarettáját. Kimondha­tatlanul szenvedett, mert vi­lágosan megértette, hogy any­jának köszönheti a börtöntől való megszabadulását. És itt van a kártérítés jelentős sum­mája, amit nagyrészt megint csak anyjának, mostohaapjá- nak kell megfizetnie. A tu­dat, hogy ő zúdította nyakuk­ba a tetemes kiadást, vég­képpen elgyámoltalanította, a bűntudat lehetetlenné tett számára minden közeledést. Az anya megterített, va­csorához ültek. — Gézu, tudod-e, hogy el­cseréltem a faragott botomat? — számolt be Andi a nagy újságról. A fiú ráemelte szemét. Nem szólt, de tekintetében felfény- lett a hála. —• Egy bőr térképtáskát kaptam érte, a környék tu­ristatérképével együtt! Majd vasárnap kipróbáljuk, jó?.,. Ugye, elmegyünk kirándulni vasárnap, Gézuka? — El — mondta a fiú, s szigorú vonalú ajka szögleté­ben felfakadt egy bátortalan mosoly. — És majd keresünk egy jó botot. — Ó, az már van,! — mond­ta Andi. A sarokból előhozott egy hosszú, vastag mogyoró­botot. — Ugye, jó lesz? — Jó. — A fiú befejezte a vacsorát, felállt, anyjára pillantott. — Köszönöm, ma­ma! — Visszatért a fotelba, vitte magával a botot, ölébe fektette. — Azt hittem, most mind­járt elkezded faragni! — mondta csalódottan Adi. — Nincs bicskám. — Nincs?... Hát hová lett a szép bicska? — Elvették... Bűnjelként lefoglalták. A gyerek csak most értette meg, restellkedve elpirult, az­tán elővette zsebkését. A fiú elkezdte a faragást. A gyerek odavitte a támla nélküli párnás széket, s áhi- tatosan figyelt, nehogy egy mozdulatot is eiszalasszon. Az anya letakarta a palóc­hímzésű terítővei az asztalt, visszahelyezte rá a szekfü- csokrot, s leült. Fölnyitott egy könyvet, úgy tett, mintha olvasna. De képtelen volt összerakni a betűket, szeme előtt mrncien egybeolvadt. Egyre a fiút nézte. Az ügyes, gyors kezű fiút, aki látszólag bele*emet- kezett a munkába, öccse elis­merő biztatásaitól még buz­góbban járt kezében a kés. Szívében ellentétes érzések verték tanyát, az öröm és a fájdalom. Boldog volt, hogy ismét együtt a család, hogy fiát sikerült a börtöntől meg­menteni. s ki tudja, még mi mindentől, ami ott ráragadt volna, ha hónapokra bűnözők közé kerül. Ugyanakkor szen­vedett is, mert ez az este új­ból és újból azt az estét jut­tatta eszébe, amikor a fiú hozzájuk költözött, s rá kel­lett eszmélnie, hogy a nagy reményekkel várt gyerek he­lyett egy ismeretlen fiatalem­bert kapott vissza. Egy ide­gen embert, akivel semmi kapcsolata. Az azóta eltelt hetekben voltak * alkálinak, amikor már úgy érezhette, mégis csak siker koronázta erőfeszítéseit, most azonban úgy találta, mindent kezdhet elölről. — De szép lesz, Gézuka! — újongott Andi, és hizelkedően megölelte bátyját, arcát a fiú feszes arcához szorította. — Ezt el se merem majd vin­ni a suliba! — Ö, ez még semmi — mondta a fiú. Ekkor felpillan­tott, tekintete találkozott any­jáéval. Sokáig nézték egy­mást. Végül is a fiú bátortalanul elmosolyodott. Mindez annyira megörven­deztette az anyát, hogy össze­rezzent, szeme megfényese- dett, és ő is elmosolyodott. Mosolygott, mert lám, any- nyi fájdalmas megpróbálta­tás ellenére is reménykedhet, hogy kitárul előtte fia szigo­rúan bezárt lelke, és vissza­kapja majd gyermekét, akit másfél évtizeddel ezelőtt el­raboltak tőle. a nyomorgó lakosság körében, s egyben természetes vágyat is ébresztett a kulturáltabb, civilizáltabb élet iránt. „Nagy­lelkűségével”, egy-két iskola, kórház és más középület épít­tetésével így a szelet szeretné kifogni a vitorlából. Erre az „óvintézkedésre” azért is szükség van, mert a forron­gásban levő és szabadságáért küzdő arab világ mozgolódá­sa minden bizonnyal hatással van Katar népére is. Különö­sen, mert az ország területé­nek 95 százaléka köves, siva­tagos és terméketlen puszta­ság, s így rossz megélhetési viszonyokat tud csak biztosí­tani az 50 ezer főnyi lakosság­nak. ...Abu Dhabi, Katar s a töb­bi olaj-kiskirályság gazdasága egyik napról a másikra szüle­tett s csak egészen a közel­múltban. A dollár-milliók zö­me azonban ma még főként az uralkodók magánpénztárába ömlik, mert a burnüszos kirá­lyok államaikat azonosítják magánháztartásaikkal. De az ily módon csak milliméterekben mérhető fejlődést könnyen megszakíthatja egy olyan f ordu­lat, s erre már volt példa az arab félszigeten, amely mér­földekkel viszi egyszeriben előre a beduinok — még m mesékben is — szegény né­pét Ónody György (Vége) Szovjet üzenettervezet Laosz ügyében nem tartják érdeküknek ezt az egységet, mert ez a kivált­ságaikról való lemondásra kényszerítené őket. Nem tu­dunk példát arra. hogy a szocializmus ellenkezés nél­kül. mindenki általános egyet­értése alapján jött volna lét­re. Ennélfogva köteleségem- nek tartom kijelenteni: egy­ségre kell törekedni, de olyan emberek egységére, akik való­ban a dolgoaó nép boldogsá­gát kívánják. Algír, (TASZSZk Algériai vasutasszakszerve­zet első országos kongresszu­sán Ben Bella beszédet mon­dott A belpolitikai helyzetről szólva megállapította: — Harc folyik külső és bel­ső ellenségeink ellen. Egységet akarunk, de azoknak az egy­ségét akik kezük munkájából élnek. — Vannak olyanok, akik Szerencsetlenseg erte Edward Kennedvt halt, többen súlyosan megse­besültek. A kórházban, ahová a sze­rencsétlenül járt gép utasait szállították bejelentették, hogy a 32 éves szenátor állapota nem életveszélyes. Teddy a mellén, á hátár| és az arcán szenvedett súlyos sérüléseket. A történtekről azonnal érte­sítették az éppen San Fran­ciscóban tartózkodó Johnson elnököt, aki telefonon azonnal érintkezésbe lépett a kórházzal. Hírügynökségi jelentések szerint Edward (Teddy) Ken­nedy Massachusetts állambeli demokratapárti képviselő, a néhai elnök ifjabb öccse pén­teken éjjel túlélt egy repülő­szerencsétlenséget. A Kennedy család Caroline nevű gépe, amely a szenátort és kísérőit egy demokratapárti gyűlésre vitte, lezuhant a Mas­sachusetts-! Southampton város közelében. A pilóta szörnyet-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents