Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)
1964-06-19 / 142. szám
(Jfabb nyíregyházi termelőszövetkezeti brigád küzd a szocialista címért Biztos kézien vannak a fegyverek „Háború“4 békeidőben — Nemcsak a leveiezé* útján A Hazafias Népfront városi bizottságának közreműködésével újabb nyíregyházi termelőszövetkezetben alakult szocialista cím elnyeréséért dolgozó brigád. Ezúttal a Dózsa Tsz 19 tagú gyümölcs- termelő brigádja tűzte ki célul, hogy megszerzi a megtisztelő címet. A brigád vezetője: Pásztor Antal. A közösségi érdek előtérbe állítása és az egymás iránti megbecsülés jut kifejezésre abban, hogy a brigádtagok átadják egymásnak termelési tapasztalataikat, módszereiket és segítséget nyújtanak annak a tagnak, aki betegség, vagy más sürgős elfoglaltság miatt nem tud részt venni a közös munkában. A terméshozamok növelése, a minőség javítása érdekében ígéretet tettek arra, hogy a gyümölcsösben minden év őszén a védőkerítést ellenőrzik, ahol rossz megjavítják, hogy a vadak kárt ne okozhassanak. A mechanikai és kémiai védekezést, a koronaalakító és termőre való metszést a legjobb időben végzik, s ha a szükség megkívánja még munkaszüneti napokon is. A talajerő utánpótlást szakszerű trágyázással biztosítják, új telepítésnél legalább 90 százalékos megeredést érnek el. A talajt gyommentesen tartják, a váHogyan szervezzük a betakarítógépek munkáját ? Az idei termés betakarításában döntő szerep a gépeké, bár a múlt évinél nagyobb feladat vár a kétkezű aratómunkásokra is. Mind a gépi, mind a kézi betakarításnál az a leg'énye- gesebb, hogy a meglévő erőt maximálisan használjuk ki. Jelentős teljesítménytöbblet csak úgy érhető el, ha tervszerű munkaszervezéssel meg- ak_dalyozzuk a kapacitás cl- forgácsolódását. A betakarítás egyik kulcskérdése a gabonakombájn eredményes használata. Minnen szervezési intézkedés arra irányuljon, hogy ezeknek a nagy teljesítményű gépeknek minél nagyobb, és minél inkább megkönnyíteti munka- terület jusson. A kombájn műszak- és idényteljesítmény növelésének leghatékonyabb uszköze a rendrearató gép igénybevételével megvalósított kétmenetes betakarítás. Az első menetet végző rend- revágó gépek munkaszélessége 1—1,5 méterrel több, mint a második menetben a kiszáradt rendek felszedését és cséplését végző' kombájnok tényleges vágószélessége. A teljesítmény — a nagyobb területről összeterelt rend és a termény teljes beérettsége következtében — 25—30 százalékkal növekszik. Az elmúlt években a kétmenetes betakarítás előnyét sokan csak a kombájnos betakarítás munkafolyamatának időbeni széthúzásában, látták. A rendrearató gépek részére éppen ezért — már a „felvonulási tervek” szerint is — csak 5—6 napos munkát biztosítottak. Ez a körülmény és az elmúlt évek alacsony szálmagasságű gabonaállománya okozta ást, hogy a kétmenetes betakarítás aránya az egy kombájnra számított területi idényteljesítmények 30 százalékát sem érte el. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy az idén ezt az arányt — ahol elég rendre- arató gép is van — a kétszeresére növeljük. Megvalósítható követelmény, hogy ilyen esetben az „SZK—3” és főleg az „SZK—4” kombájnok átlagosan is elérjék a 400—450 kát. holdas gabonabetakarítási idényteljesítményt. A kétmenetes kombájnos betakarítás előfeltétele a sűrű szálállományú négyzetméterenként 350—400 szál és olyan szalmahosszúságú álló gabona, amely 18—20 centiméter magas tarló meghagyásával szemveszteség és kalászsérülés nélkül, 4 méternél nagyobb vágószélességű rend- revágó géppel aratható. A most tapasztalható szálhosszúság rendkívül kedvező feltételeket teremt a kétmenetes betakarításra. Helytelen munkaszervezésre vall, ha a rendrearató gépek üzemeltetését a kévés gabona gépi szállítása következtében előálló traktorhiány hátráltatja. A traktor munkája a betakarításkor, a rer.d- reartásnál a leghatékonyabb, mert lehetővé teszi a kom- bájnteljesítmény 30 százalékos növelését, s így naponként 6—8 kát. holctnyi szemterméssel több kerül a magtárba. Ugyanennyi idő alatt egy traktor csak 3—4 kát. hold kéve termését tudja beszállítani. A rendrearató gépet vontató traktor munkájával közvetve kétszer, annyi szemestermést tudunk betakarítani, mintha azt kévehordásra és cséplésre használnánk fel. A feladat végrehajtása azonban bonyolultabb. A kombájnosokat — akik többségükben ma már mesterei szakmájuknak — nehéz lengne meggyőzni arról, hogy a lábonálló „kombájnérett” gabonatáblák láttán tétlenül várakozzanak, vagy a közvetlen kombájnolással egyébként legjobban betakarítható dőlt gabonával bíbelődjenek, Ea anyagi érdekeltségük ezzel ellentétes. A „menetirányterv” — amelyről mostanában már sok szó esett — semmitmondó papírrá válik, ha nem egészül ki olyan technológiai jellegű utasítással, amely táblánkint is tartalmazza az adott körülmények között maximális teljesítmények elérésére ösztönző munkadíjazási, munkaegységrészesedési feltételeket. A kévekötő aratógépek jelentősége ugyan csökkent, de a meglévő, üzemképes gépek kihasználása éppen olyan fontos feladat, mint bármely más betakarítási mód hatékonyságának fokozása. Létjogosultságuk — a kézi aratáshoz hasonlóan — a fogatgazdálkodáshoz kapcsolódik. A betakarítás folyamatosságát szem előtt tartva, a biztonságos üzemeltetés előfeltétele, hogy egy kévekötő aratógéphez — a na- pönkinti 25—30 kilogramm zsinegszükségleten felül — biztosítsunk az aratási idő 6—7 napja után a behordás- hoz: 5—6 fogatot, vagy 3—4 univerzális traktort és 4—5 pótkocsit. A kévekötő aratógépek alkalmazása . ugyan feltételezi a kézikaszás kisegítő munkaerőt is, de ez mégsem feltétlen követelmény. A kézi munkaerővel való takarékosság érdekében, helyesebb, ha a kévekötő gépek „karéjosan” körkörösen járnak, mert így a „fogásos” szervezéssel szemben 8—10 százalékkal nő a produktív menetek száma. összefoglalva: A betakarító gépek munkájának szervezése akkor mondható legeredményesebbnek, ha az elősegíti, hogy a megtermett gabona a lehető leggyorsabban jusson a magtárba. logatást, osztályozást, csomagolást az előírásnak megfelelően végzik. Egész évi gondos munkával a gyümölcstermelési tervüket három százalékkal túlteljesítik. A brigád kommunista és KISZ tagjai vállalták, hogy saját képzésük mellett elősegítik a pártohkívüliek nevelését, politikai és szakmai továbbképzését. A 19 tag közül ősszel négy az általános iskolában, a többi a szakosított tsz-akadémián tanul. Évenként két közös színház- látogatást terveztek, valamennyien beiratkoznak a helyi fiókkönyvtárba, s rendszeresen olvassák a szaklapokat is. A termelőszövetkezet vezetősége támogatja a brigádmunkát. A teljesítésekről nyilvántartást vezet, a munkájukat akadályozó problémákat soron kívül intézik, s amennyiben a szocialista címet elnyerik, a közgyűlés határozata alapján a tagokat érdemeik szerint jutalmazza. Kapcsolat a íaluval Repül a kézigránát, s a következő pillanatban hatalmas detonáció remegteti meg a levegőt. Szerte hullanak az apró szilánkok, a képzeletbeli ellenség pedig már senkinek sem árthat. A fedezékből harsányan kiáltják: — Csökrhői Imre, határőr, kiváló! Ha a parancsnok jókedvű — Hogy eddig milyen eredmények születtek? Azt a parancsnoktól lessék megkérdezni — mondja az egyik katona. — Különben kérdezés nélkül is eldöntheti. Ha a parancsnok jókedvű, akkor nincs semmi baj. Az atléta termetű tiszt még lead néhány lövést a mell- alakra, tokba süllyeszti pisztolyát, s közelebb lép. Mosolyog, tehát nincs ok az aggodalomra. — Valóban jól szerepeltek a fiúk — mondja elégedetten. — Tessék, itt a napló. Szinte kivétel nélkül jeles. Papp József, Nagy Péter, Molnár József, Bagosi Sándor, Nagy Elek. De sorolhatnám tovább is a neveket, akik kiválóan lőttek, és pontosan célba találtak a kézigránáttal Közben kelepei a géppisztoly, robbannak a gránátok. Valóságos kis „háború” — békeidőben. Több őrs katonája gyűlt össze ezen a napon, bogy a „Kilián haditorna” keretében eleget tegyen a legfontosabb követelménynek. Akik már elvégezték a feladatot, az árnyas fák alatt pihennek. Fegyverkartantar- tás, a szerelvények rendbehozása ilyenkor a program. Közben jólesik egy-egy szippantás a „fapadosából. így nevezik ugyanis a honvéd cigarettát. Elmaradt a kiubdéiután A körletben vaskos iratcsomót tesz le a postás az asztalra. Meglepő, hogy a levelek mellett szép szómmal akad megyei lap is. Békés megyei Népújság, Hajdú-Bihar megyei Napló, Dél-Magyaror- szág. — Mi nemcsak a levelezés útján tartjuk a kapcsolatot az otthoniakkal — magyarázzák. — Szinte az ország minden részéből idekerült katonákat az is érdekli, hogy mi történik megyéjükben, vagy éppen szülőfalujukban. Találkozunk ismerős nevekkel is, jólesik hallani, olvasni róluk. Élénk beszédtéma a lőered- mény. Ki hogyan szerepelt? Az őrs tagjainak gondolatát talán Csőkmői Imre, határőr fogalmazta meg legjobban.-— Katonák vagyunk, s az a feladatunk, hogy megvóJ jük határainkat. Nem közöm bős, . hogyan tudunk bánni fegyvereinkkel. Az éberség, kitartás mellett a határmenti lőgyakorlat kiváló ismerete is fontos követelmény. A szolgálat? Az sem nehéz, csak meg kell szokni. I. Imre, tizedes már gyakorlati példát is tud. — Húsvétkor ünnepségre készültünk a helyi KISZ- szervezettel. Sajnos, az egesz elmaradt, mert közben határsértőt jeleztek, és riadóztatták az egységet. Az illető hamarosan kézrekerült. Izgalmas számháború A határőrök munkája azonban nemcsak a szolgálatból áll. Van szabad idő is. S a program elég zsúfolt. De ez egyáltalán nem baj. — Itt, a határmenti - ki» falvakban nem működik mindenhol jól a KISZ-szervezet — mesélik. — A mi katonáink viszont sokat segítenek. Sokszor tapsolt már a lelkes közönség egy-egy jólsíkerült szellemi vetélkedőn, közös zenekarok műsorán, vagy klubdélutánon. A községben mesélték, hogy mennyire örültek a kis útiö- rők, amikor a számháború lebonyolításához „katonai szakértőket” kaptak, akik levezették. Sőt, néhány puffanccsal is besegítettek. De szívesen keresik fel őket a felnőttek is, hogy tájékoztatást kérjenek a világpo.itikai eseményekről. A határőrök ma már úgy hozzátartoznak a faluhoz* mintha ott születtek volna. Megszerették őket. A jó kapcsolat természetesen a leszerelés után is megmarad. Olykor egy-két eljegyzés, vagy esküvő formájában. Mert már ez is szinte hagyománynak számít. Bogár Ferenc Néhány nappal ezelőtt a nagyarl Május 1 Tsz-ben vegyszeres gyomirtóéi beimig út rendeztek. Erről készült tudósítónk, Darabos László felvétele. A MŰM 115.SZ. Iparitanuló-is kola fiataljai gyakorlati órájuk alatt a gabonakombájnok főjavítását végeztek. RENDELETMAGYARÁZAT: A kulturális élet hírei Ä vállalat anyagi felelősség® as üzemi balesetekért A közelmúltban számos jogszabály jelent meg a dolgozók egészségének és testi épségének védelme érdekében. Többek között a munkaviszony keretében ért károsodás megtérítéséről is rendelkeznek. Általános elv, hogy a vállalat köteles megtéríteni dolgozójának — halála esetén hozzátartozójának — azt a kárt, amely a dolgozó életének, vagy testi épségének a munkaviszony keretében történt megsértésével kapcsolatban keletkezett. Ezenbelül igényelheti a dolgozó elmaradt jövedelemként azt az összeget, melytől munkaképtelensége, vagy munkaképesség csökkenésé miatt elesett, illetve amennyivel a sérelem elszenvedése előtt többet keresett. Ezt akkor is meg kell téríteni, ha a dolgozó a keresetkiesést a sérelemből eredő jelentős tcstifo- gyatkozása ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel elhárította. Az elmaradt jövedelem kiszámításánál a természetben és pénzben megállapított munkabért és az egyéb rendszeres szolgáltatások értékét is figyelembe kell venni, ha azokat a dolgozó korábban is Igénybe vette. Az elmaradt jövedelmen kívül a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban, bekövetkezett kárt is köteles a vállalat megtéríteni. Sőt igényt tarthat a sérelem következményeinek elhárításához szükséges költségekre és kiadásokra is. Ilyenek lehetnek az otthoni ápolással járó többletkiadások, szállítási költségek, sőt még a dolgozóval közös háztar *5ban élők indokolt beteglátogatási költségei is. A vállalat csak akkor mentesülhet a kártérítési kötelezettségtől, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, kizárólag a dolgozó elháríthatatlan, vétkes magatartása idézte el-5. A kártérítési igényre a vállalat köteles felhívni a dolgozók, hozzátartozók figyelmét, s az igény bejelentésétől számított 30 napon belül kell a kártérítést a dolgozók részére kifizetni. » Dr. Hock Miklós ügyész A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége és a íila- te.'dsta újságírók magyarországi szervezete a hazai felnőtt bélyeggyűjtő körök részére pályázatot hirdet. Ilymódon közvélemény-kutatással — a bélyeggyűjtők többségének a véleménye alapján — akarják eldönteni, hogy az 1963; július 1. és az 1964. június 30. között megjelent magyar- bélyegek közül melyik a legszebb. A legtöbb szavazatot elérő bélyeg tervezője értékes díjat kap, s a legszebb bélyeget megnevező bélyeggyűjtőkörök között ajándékot sorsolnak ki. A Varázsló halála címmel a napokban jelenik meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál Csáth Géza elbeszéléseinek válogatott gyűjteménye. Ö írta az első elismerő zenekritikákat Bartók Béla müveiről. A nagy érdeklődéssel várt új kiadást Illés Endre szerkesztette. Iskolahálózatunk az év hátralévő részében vidéken is számos korszerű oktatási létesítménnyel gazdagodik. A tervek szerint december végéig összesen 704 új általános iskolai és 274 középiskolai tantermet adnak át rendeltetésének. Az idei tervekben előirányzott beruházások megvalósításéval a következő hónapokban új gimnáziumi épületet kap egyebek között Székesfehérvár, Hajdúszoboszló, Derecske, Komárom, Érd, Da- bas, Baktalórántháza, Tisza- földvár, Paks. Szombathely, Nagykanizsa, Lenti, Miskolc, Marcali és Szeged. Június 26-án a MEMOSZ székházban kezdi meg tanácskozását a Zenei Nevelés Nemzetközi Társaságának budapesti konferenciája. A külföldi vendégegyüttesek tagjaival együtt — csaknem 900 részt vevőt fogadnak. Harminckét országból érkeznek zenepedagógusok, 12 neves külföldi együttes fellépésé szerepel a konferencia programjában. A Magyar Filmgyártó Vál lalat dokumentum filmstú diója hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára három — köztük két egész estét betöltő — dokumentumíi'me készít. Mönich László rende ző a mai Magyarország életéről forgat filmet. Az „Itt hon” című, egész estét betöltő színes alkotás azt mutat, ja majd be, hogyan élünk s felszabadulás után 20 évvel Bokor Péter rendező vezetésével dolgoznák a „Magyar- ország felszabadítása” címé egész estét betöltő dokumentumfilm összeállításán. „Születésnap” címmel Kolonjts Ilona rendező 15 perces rövidfilmei forgat. Az alkotás főszereplő a felszabadulás évében született fiatalok. Mindhárom filmet felszabadulásunk 20. évfordulóján mutatják be.
