Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)
1964-06-03 / 128. szám
Az öníözésfeflesziés gondjai AZ ÖNTÖZÉSES gazdálkodásnak az eddigi legnagyobb előrelépését tervezték 1964- re Szabolcs-Szatmár megyé- bent Az idei tervben 11248 hold öntözőtelep építése van, több mint az eddigi öntözött terület összesen. E 11 ezer holdat meghaladó területből 5000 az, amit a legelők felületi öntözésére szántak. Egy előterjesztés foglalkozik az idei öntözési beruházásokkal, s több problémát vet fel. Ezek között ilyenek vannak: a feladattal több vízügyi igazgatóságot bíztak meg, s ezek saját megyéjüket helyezik előtérbe; a tervek készítése vontatott, a kivitelezés őszre húzódik többségében; elsősorban a legelőkön, előreláthatóan, 2500 hold öntözőtelepet nem fognak megépíteni az idén. Aztán van egy másik jegyzőkönyv: a Földművelésügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Magyar Nemzeti Bank, a megyei tanács és tsz-beruházá- si irodája érdekelt dolgozóinak közös okmánya, amelyben rögzítették a terv elkészültének, a tsz-ek által a terület átadásának és az öntözőtelep munkái befejezésének a határidejét. Az előterjesztésben felsorolt problémák ebben a jegyzőkönybcn is megtalálhatók. Van terület bőven, amit valóban csak az idei utosó évnegyedben, vagy csak a jövő esztendőben adhatnának át öntözésre kész állapotban. Azonban vannak más jegyzőkönyvek is, amelyek még tovább rontják a helyzetet, s ezek a tsz- ekből származnak. Miből adódtak az öntözőtelepek építésével járó gondok? — A vízügyi igazgatóságok — debreceni, borsodi — valóban nagyobb jelentőséget tulajdonítanak saját területükön meglévő feladatuk végrehajtásának. Akár kárhoztatjuk, akár nem a beruházások megoldásának a rendjét, az tény, hogy hosz- szadalmas folyamat a terület kijelölése, a tervek elkészítése, a beruházási szerződések megkötése, végül magának a létesítménynek a megépítése. Durván számítva egy év kell ehhez. Már júniusban meg kell kezdeni az előkészületet — konkrét területre —, hogy a következő évben munkához lássanak az építők, s valóban tudjanak ott öntözni. A vízügyi igazgatóságok — június helyett — a múlt évben csak ősszel kapták meg az ötezer hold legelő és rét öntözésének megoldásához a feladatot. Ez a késedelem kétségtelen, érezteti kedvezőtlen hatását a munkák befejezésénél, többek között ezért kerül sor a jövő évi áthúzódásra néhány beruházásnál. A MUNKA ELTOLÓDÁSÁT maguk a termelőszövetkezetek is elősegítik. A ti- szavasvári Lenin Tsz például későn, akkor is csak apró részletekben hajlandó a 350 hold szántó területet átengedni, hogy ott a munkát megkezdhessék, noha a debreceni igazgatóság vállalta az idei átadást. A tiszadadai Kossuth Tsz nem hajlandó a tervezett területét átengedni az öntöző telep építéséhez. Kisarban 260 hold legelő öntözésre való előkészítését egyszerűen lemondták, a 240 hold szántóterületet is késve, csak jövőre akarják be- rendeztetni. A fentiekhez hasonló problémával több szövetkezetben lehet még találkozni, és ha csupán ősszel bocsátják a vízügyiek rendelkezésére az öntözésre kijelölt területet, ügy nyilvánvaló, hogy oda csak jövőre kerülhet víz. Az öntözéses gazdálkodás a termésnövelésnek igen fontos eszköze. Van tennivalója bőven valamennyi vízügyi igazgatóságnak, hogy a megyében vállalt kötelezettségének mielőbb eleget tegyen. Ugyanakkor az érintett termelőszövetkezetek vezetői sokkal nagyobb felelősséggel tartoznak saját gazdaságuk jövőjéért, azért, hogy a tervezett öntözéses területet a célnak megfelelően hasznosítsák. A szántóföldi növény- termesztésnél még elképzelhető esetenként némi eltolódás a terület átadásánál, de a legelőnél érthetetlen a vonakodás. Samu András Ifjú vöröskeresztcsek vetélkedője A járás négy községében korábban megtartott körzeti versenyeken első két helyezést elért nyolc úttörőcsapat Bakta- lórántházán a járási művelődési ház nagytermében gyűli össze a napokban, hogy eldöntsék melyik csapat érdemli meg a járás legjobb vöröskeresztes úttörőcsapata címet. A verseny elméleti kérdésekből és gyakorlati elsősegélynyújtási bemutatókból állt, melyet az úttörők sikerrel oldottak meg. Bizonyságot tettek, hogy az egészségvédelmi feladatokban is helytállnak pajtásaik és a felnőttek érdekében. A zsűri döntése alapján a csapatok között az alábbi sorrend alakult ki: 1. Laskod, 2. Baktalórántháza, 3. Nyírma- da, 4. Székely. Okét követték Levelek, Nyírtét, Vaja és Ra- mocsaháza csapatai. —falussy— Gyermeknapi mozaik Nyirbogáton az általános iskola IV. osztályos kispajtásait úttörőkké avatták, mely alkalomból felsőbb osztályos pajtások kötötték fel az új úttörőknek a vörös nyakkendőt. Az avatás után kultúrműsor következett — közli Fügedi Imre tudósítónk. Miskolc—Diósgyőrbe látogattak el a Nyírtelek—Bedő bokori általános iskolások. A kiránduláson a szórakozás mellett az iskolások környezeti és földrajzi ismeretei is bővültek — írja Dömötör László. A nyíregyházi III. számú Bem József általános iskola kisdobosai akadályversenyen mérték össze erejüket a sóstói erdőben. A Párduc és a Fecskeőrs szerezte a legtöbb pontot. A két őrs tagjai osztoztak a versenydíjként átadott 1 kiló tejkaramellán — írja Mikó András őrsvezető, 52 ezer forint baromfiból a közös Válasz cikkemére kasszájába Egyre szépül, korszerűbbé válik a rohodi Üj Elet Termelőszövetkezet központi telepe. Évről, évre új épületekkel gazdagodik a parkosított, rendben tartott tanya- központ. Itt kapott helyet a korszerűen berendezett csibenevelő is, ahol már kora tavasszal megkezdték az első háromezer darab naposcsibe nevelését. Eddig 12 mázsa 80 dekás csibét adtak át a Baromfifeldolgozó Vállalat nak, több mint 1100 darabot szabad piacon értékesítettek, összesen 52 ezer 559 forint értékben. Az elmúlt héten újabb 3 ezer darab csibe érkezett, 8 —10 hét múlva ismét 3 ezer darabos csibeszállítmányt várnak. A baromfinevelés mellett jelentős bevételi forrása van a termelőszövetkezetnek tojásból, melyből 30 ezer darabot szerződtek le. Az 500 darabos törzsállomány biztosítja szerződési kötelezettségük teljesítését. Már 8 ezer 500 darab tojást szállítottak le. Az eredmények eléréséhez nagyrészt hozzájárult Kós József né és Kézi Irma baromfigondozók munkája. Éjjel, nappal váltott műszakban lelkiismeretesen végzik feladatukat, viselik gondját a közös baromfiállománynak. Kricsfalussy Béla Nagy szolgálatot tesznek a méhek A több mint 100 hold területű fiatal gyümölcsös még nem biztosít olyan bevételi forrást a termelőszövetkezetnek, amely jelentősen befolyásolná a munkaegység értékének növekedését Beregdaró- con. Annál inkább nagy jelentőségű az állattenyésztés. Jelenleg 2 ezer 919 darab a tsz állatállománya. Nagy gondot fordítanak a hizlalásból szerzett jövedelem fokozására. 700 darab sertés, 97 hízómarha és 25 ezer darab csirke értékesítését vették tervbe ebben az évben. Igen jól jövedelmez a juhtenyésztés is. Az 1642 darabos juhállományból 430 kerül eladásra. A gyapjúból 160 ezer forintra számítanak. Nagy szolgálatot tesz a tsz- nek a 60 méhcsalád is. A tsz vezetői elmondták, hogy a méhek jelentősen befolyásolják a tsz termelvényeinek mennyiségi növekedését. Elősegíti a lucerna, lóhere, napraforgó és a gyümölcsfák beporzását. ►. Nemes Gyula A Kelet-Magyar ország április 25-i számában ,,Hoi vegyenek élelmiszert a cukorbetegek?” címmé! megjelent cikkükre közöljük, hogy a Nyíregyházi Csemege Áruházát utasítottuk diétás csoksadé árusítására, s egyben felhívtuk a bolt ellenőrét, hogy a folyamatos ellátás1 ellenőrizze. Csemege Vállalat Budapest Lapunk április 30-i szá- mában „Bűz” címmel megírtuk, hogy a nyíregyházi MÁV állomás műszaki épületeinek környékén — ahol a mellékhelyiségek vannak — erős bűz terjeng, amely rontja a környék levegőjét. A MÁV Debreceni Igazgatósága közölte szerkesztőségünkkel, hogy a jelenség megszűntetése érdekében intézkedtek. Április 25-én a lap Fórumrovatában „Tatarozás után a Takarék” címmel közölték egy olvasó levelét, amely részben vállalatunkat érintő bírálatot is tartalmaz. A levélíróval egyetértünk. A vakolathullást az okozta, hogy a rendkívüli téli időjárás következtében a 1 efol y ácsa torna szétfagyott, ezért a földszinti pillér vako- Iatrétege átázott. Vállalatunk a javítási munkálatokat a közeljövőben befejezi. Nyíregyház' Ingatlankezelő Vállalat. Az egészségügy helyzete a kisvárdai járásban Csökken a csecsemőhalandóság — 420-ra nő az ágyszám — Gond a tejgyiijtő helyiségekkel — Az alkoholisták és a 1811962-es A közelmúltban tanulmá- lyozták az egészségügyi szervek a kisvárdai járás egészségügyi, szociális és járvány- igyi helyzetét. Megállapították, hogy az utóbbi években javult íz egészségügyi ellátás, hosszabbodott az életkor, csökkent a :secsemőhalandóság. A népmozgalmi adatok szerint 1960-ban 2144 élve szüless, 802 halálozás történt, a ormészetes szaporodás 1342. 1963-ban az élveszületés 1830, i halálozás 685, a természetes szaporodás 1145. Az egy éven iluli csecsemőhalandóság négy évvel ezelőtt 7,4%, 1963>an 4,1 százaléka volt. A járásban a gyógyító megelőző munka tárgyi és szemé- yi feltételei fokozatosan javulnak. Egy orvosi körzetre 1500 lakos jut, ez azonban nem irányosan oszlik meg, van >lyan körzet, ahol egy orvosra i ezer ember gyógyítása há~ ni. Zsúfolt az ajaki, a záho- lyi, a dögéi, a tuzséri és a nándoki 2-es körzet. A har- nadik 5 éves tervben orvosi körzetet szerveznek Szabolcs- veresmarton, Eperjeskén és Nszabezdéden. 24 orvosi állás van a járásban, melybői kettő betöltetlen akáshiány miatt. Az elmúlt ivekben Pátrohán, Nyírkárászban, Papon és Kisvárdán vásároltak orvosi lakást. Lehetőlég mutatkozik arra, hogy negoldják a még hiányzó két törzeti orvosi lakás gondját s. A járási kórház, mely a korszerű betegei átást igyekszik biztosítani 100 ezer lakosú terület betegeit gyógyítja. A jelenlegi 236 ágylétszám nem elegendő az igények kielégítésére, az osztályok zsúfoltak, különösen a gyermek és szülészeti osztály. Egy év a^att 10 ezer beteget ápolnak a kórházban, az ágykihasználás 96,8 százalékos. 1967-ben épül fel az új kórház, az ágyszám 420-ra fog emelkedni. Település-egészségügyi szempontjából javult a járás helyzete, de még vannak feladatok. Az ivóvízellátást 134 közkút szolgálja, még harmincra lenne szükség. A munkaegészségügy egy-két . kivétellel nem kielégítő a 41 tsz-ben, főképpen a tejkezelés hiányos. Állandóan ellenőrzik a járási egészségügyi szervek a boltokat, 134 élelmiszerbolt, 56 italbolt, 3 vendéglő, két falatozó, 50 üzemi konyha, tíz cukrászda és 33 tejgyűjtő tartozik hatáskörükbe. Tapasztalat, hogy az élelmiszerboltok raktárhelyiségei nem megfelelőek, az italboltokban nincs elegendő folyóvíz, a vendéglő főzőhelyiségei korszerűtlenek —, ez vonatkozik az üzemi konyhákra is. A legsürgetőbb a íejgyűjtőhelyiségek problémáinak megoldása, a felszerelések elavultak, a tejipari vállalat beruházásai mérsékeltek, mivel egyre több tejgyűjtőt a tsz-ek kezelésébe adnak. Az alkoholizmus elleni erőfeszítésekhez tartozik, hogy az elmúlt évben 48 alkoholistát köteleztek elvonókúrára, ebben az évben huszonötöt. -Valamennyi községben létrehozták az alkoholellenes társadalmi bizottságokat. Egy év alatt 33 felvilágosító előadást tartottak 15Ö0 részvevővel. Fehérgyarmati tudósitónk írja: Segített a IV/'b. Bakó Daninak ősszel az iskola helyett szanatóriumba kellett mennie. Elkeseredetten, fájó szívvel utazott el, hogy lemarad a tanulásban osztálytársaitól, nem tudja befejezni tanulmányait ebben az éveben. Somoskői János osztályfőnök megígérte, mindenben segítségére lesz, hogy el tudjon készülni a vizsgára. Az osztály egyik tanulója, Piros László tartotta a kapcsolatot Danival. Hetenként jottek- mentek a levelek. Dani tanult a szanatóriumban, együtt haladt az-osztállyal. A Fehér- gyarmati Közgazdasági Technikum IV'b. osztályának minden tanulója „szurkolt” Daniért. Érthető volt a boldogságuk, hogy a ballagáson már Dani is közöttük volt. Danó János „Stopplámpája nem ég í Feltartóztatni íu Adóvevő az árokparton — Csak a feletteseim meg ne tudják — Szamos, Szamos! Itt a Tisza! Pannónia motorkerékpár pötutassal. Nyolcvan kilométer rés sebeséggel halad. Stopplámpája nem ég. Feltartóztat-- ni! Néhány perc múlva feltűnik a jelzett motor fényszórója. A sóstói vasúti kereszteződés előtt zseblámpa köröz. A motor lassít, majd megáll. — ön a megengedettnél gyorsabban hajtott — lép hozzá a rendőr elvtárs. — A stopplámpája sem ég. A motoros azonnal készen van a válasszal. Magyaráz, érvel mindaddig, amíg észre nem veszi az árok szélére telepített rádiót. Adóvevő berendezés. — Most már értem — mondja megadóan és a jogosítványért nyúl. Ittas a buszvezető Az történt ugyanis, hogy az Északi Temetőnél telepített rádió leadta észrevételeit és a szabálysértő motorost már kész tényekkel fogadták. így kezdődött szombaton este hat órakor az a nagyszabású gépjárműellenőrzés, amelyet a rendőrök és a munkásőrök végeztek Nyíregyházán. Az érkező fontosabb útvonalak mindegyikéhez jutott járőr. Fő feladat az ittas vezetők ellenőrzése Volt. Az akció kezdete óta alig telt el néhány perc, amikor befordult a közlekedésrendészeti osztály udvarára a Moszkvics. Hozta az első ittas vezetőt, Valent Jánost. Középkorú férfi, idegesen tekint a rendörorvosra. — Kérem, higyjék el nekem, én még sohasem ittam. Pedig tíz éve vezetek. — Hová indult? — Nyírtelekre kellene mennem az utolsó busszal. Ugyanis én vagyok a vezető. Néhány üveg sör Szavait dermedt csend követi. Ittasan ülni a volán mellé egy olyan embernek, akire százak életét bízták? Rágondolni is rossz. Különös véletlen folytán néhány perc múlva újabb ittas buszvezetőt hoznak be. Kubik József három deci bort fogyasztott. — Legszívesebben falba verném a fejem. — mérgelődik. — Pedig a rendőröket is láttam, de ki gondolta volna, hogy elkapnak? Két kitüntetésem is van. Balesetmentes közlekedésért kaptam. Csak a feletteseim meg ne tudják! Meg az édesanyám! Te jóságos ég! Mi lesz ebből?... A harminchét éves férfi majdnem sírva távozik. Van is rá oka. Tornai Sándor nyír- szőlősi lakos a következő. — Most vettem részletre egy motort. Havonta 410 forintot törlesztek. Lehetséges, hogy túl kell adnom rajta? Az orvos vért vesz, s ennek eredménye adja meg a végleges választ. Tornai közben szinte magának beszél. — Néhány üveg sör, és ime! Felborult minden. Hogyan fogok bejárni a munkahelyemre? És elmarad a vasárnapi kirándulás is. Korábban kellett volna meggondolni! Sűrűn fordul a gépkocsi, néha 4—5 ember is szorong a szűk előszobában. Néhányan büszkén viselik a balesetmentes közlekedésért adományozott kitüntetéseket. Van, aki tagadni próbálja, hogy ivott. De amikor meglátják az alkohol- szondát, megtörik a jég. A szonda csathatatlan — Ki hitte volna, hogy ilvea érzékeny? Délután kettőkor ittam egy pohár sört, most este kilenc van. Az embereket be lehet csapni, de a műszereket már nem. Szomorú dolog, hogy Nyíregy. házán négy óra alatt huszonkét ittas vezetőt kellett előállítani. Közülük néhányan — megérdemelten — évekre búcsút mondhatnak a jogosítványnak. Ugyanez vár azokra, akik a rendszeres figyelmezte" tés ellenére tovább italoznak. Napról napra növekszik a gépjárműpark, megszigorították a közlekedési szabályokat. Az országutakon sűrűn játszódnak le tragédiák, amelyeknek fő okozója az alkohol. Bogár Fereng Már kapálnak az árvízsúlytotta ártérben Néhol még szivattyúzzák a vizet A tél végi nagy áradás idején a kisvárdai járásban 14 termelőszövetkezet ártéri területeit borította el a Tisza magas vízállása. A víz alá került terület mintegy 5 ezer holdat tett ki. Azóta jelentősen megváltozott a helyzet; a kedvező időjárás lehetővé tette az árterek művelését. Mindenekelőtt a 620 holdat kitevő őszi vetésű kalászos helyét igyekeztek a tsz-ek hasznosítani. Ezeken a helyeken cukorrépát, burgonyát és kukoricát termelnek. A többi helyeken is, mikor lehetett, azonnal megindult a munka. Általában a termelési terveknek megfelelően sikerültek a tavaszi vetések, s azóta a növényápolási munkák is megkezdődtek. Az ártér legtöbb helyén sarabol- ják a cukorrépát, végzik a burgonya, napraforgó első kapálását. Pár nap múlva kezdődik a kukorica ápolása is. Némely, alacsonyabban fekvő, mintegy, 2—300 holdat kitevő területen ugyancsak serény munka folyik a még mindig meglévő víz eltávolítására. Ezeken a helyeken szivattyúk dolgoznak. Minden remény megvan arra, hogy rövidesen itt is megindulhat a talajelőkészítés és csalamá- dé meg egyéb rövid tenyészidejű takarmányféleség vetésével hasznosítják ezeket m területeket.
