Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-12 / 109. szám

Magyar—német barátsági nagygyűlés Budapesten A kínai yezetők kalandor politikát folytatnak Sajnálatos, hogy abban a helyzetben, amikor a békeharc erőit új eredmények élérésére kell tömöríteni, a kínai veze­tők kalandorpolitikájukkal nagy károkat okoznak a béke, a demokrácia és a szocializ­mus ügyének. Határozottan visszautasítjuk azt a politikát, amely arra irányul, hogy a kommunista világmozgalom tó irányvonalát a kispolgári nacionalizmus és nagyhatalmi sovinizmus antimarxista plat­formjával helyettesítsék és szétszakítsák a kommunista világmozgalmat. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja, a Központi Bizottság első titkárát, Hruscsov elvtársat és a párt Hruscsov hangsúlyozta: a Szovjetunió támogatja az arab országok és az egész arab nép jogos követelését, hogy, Izrael hajtsa végre a palesztinai arab menekültekről szóló ENSZ-ha- tározatokat. Támogatjuk s.t arab országok jogos követelé­seit azokkal az imperialista ter­vekkel kapcsolatban, hogy Iz­rael a Jordán folyó vizét a fo­lyó mentén élő arabok jogainak csorbításával használja fel. A szovjet kormányfő nagy­rabecsüléssel nyilatkozott Nasz- szer elnök felhívásáról, amely sürgette az afrikai földrészen levő külföldi léatonai támasz­pontok felszámolását. Az ese­mények megmutatták — mon­dotta —, hogy ezek a támasz­pontok súlyosan veszélyeztetik a fejlődő független államokat. A Szovjetuniónak a külföldi katonai támaszpontok kérdésé­ben vallott álláspontja jól is­mert. Többször kijelentettük é< ismét kijelentjük, hogy a Szov­jetunió megértéssel és együtt­érzéssel fogadja azadeni, ali- biai, a ciprusi nép követelé­sét, hogy számolják fel a terü­letén levő külföldi támaszpon­tokat. Ugyancsak jogos az a követelés, hogy bontsák fel az Anglia által egyes közép-keleti népekre kényszerített egyenlőt­len szerződéseket, amelyek ér­telmében ezekbe az országokba angol csapatokat szállítanak. A Szovjetunió ismét kijelen­ti — folytatta Hruscsov —, hogy minden együttérzésünk a harcoló arab népeké, mindazo- ké a népeké, amelyek követelik a külföldi csapatok kivonását, a külföldi támaszpontok meg­szüntetését. A külföldi csapatok idegen országokban tartózkodá­sa, az idegen támaszpontok lennállása a nemzetközi fe­szültség egyik lényeges forrása, az államok konfliktusainak oka. Úgy véljük, a legjobb megol­dás az idegen csapatok teljes kivonása volna. Hruscsov befejezésül kijelen­tette, hogy a hatalmas asszuáni építkezés a Nílust megzabolá­zó szovjet és arab munkások, szakemberek együttműködése, bajtársiassága és testvérisége ékesen példázza a szovjet nép és a keleti népek szolidaritásá­nak lenini elveit, a valóságban — nem pedig szavakban — megvalósuló barátságot. A3 asszuáni nagygát örökre jelké­pezni fogja az arab nép hős/ munkáját és a megbonthalat' lan szovjet—arab barátságot. Hruscsov beszédét többszöl szakította meg a jelenlevők lel­kes tapsa. A nemzetgyűléi rendkívüli ülését a kairói rádir és televízió is közvetítette. Befejeződlek a magyar és a német párt-és kormányküldöttség tárgyalásai (Folytatás a 2. oldalról) rú atomháborúhoz vezethet ■íumely őket és társadalmukat elsöpörné a földről. Ezért az imperialista or­szágok uralkodó osztá­lyainak józanul gondolko­dó képviselőiben erősödik az a hajlandóság, hogy né­hány lépést tegyenek az enyhülés felé, s ugyanak­kor az Egyesült Államok vezető képviselői által ki­agyalt recept szerint vál­takozva folytatják az egyUttmüködcs és a konf­liktusok politikáját. A békét fenyegető vészéi; IBég nem szűnt meg! Ez különösen megmutatko­zik a nyugatnémet imperia­listák és militaristák agresszív revanspolitikájában, ugyanak-1 kor abban a veszélyes politi­kában is, amely bizonyos USA-körök által a szocialista Kuba területe felett végrehaj­tott provokációs repülésekben nyilvánul meg. Ezért teljesen egyetértünk Hruscsov elvtárs­nak azokhoz a körökhöz in­tézett figyelmeztetésével, ame­lyek azt gondolják, hogy a békés egymás mellett élés elveit csupán a nagy államok kapcsolataiban kell elismer­niük, és ugyanakkor megsért­hetik a kis államok szuvereni­tását, függetlenségét és be­avatkozhatnak belső ügyeik­be. Hruscsov a nemzeti felszabadító mozgalomról, az arab Bének harcáról A szovjet kormánytő beszéde az Egyesült Arab Köztársaság nemzetgyűlésében békepolitikáját ért rágal­mazó támadásokat nem kevésbé határozottan visz- szaufasítjuk! Bennünket a barátság őszin­te szálai fűznek a Szovjetunió Kommunista Pártjához é; Nyikita Szergejevics Hrus­csov elvtárshoz. A Szovjetunió Kommunista Pártja volt és marad a kommunista világ­mozgalom élcsapata! A béke, a demokrácia és a szocializmus eszméinek offenzivájához az SZKP nyúj­totta a legnagyobb segítségei a marxizmus—leninizmus al­kotó alkalmazásával. Senki sem tántoríthat el bennünkel a Szovjetuniótól és a Szovjet­unió Kommunista Pártjától! Egész Berlin az NDK-hoz tartozik Kedves barátaim! Kedves tívtársak! Tanácskozásaink során tel­jes volt az egyetértés abban, hogy a második világháború maradványainak felszámolása, a német békeszerződés meg­kötése, a nyugat-berlini hely­zet normalizálása — sürgős feladat. A második világhá­ború maradványai állandóan mérgezik a nemzetközi lég­kört. Különösen nagy jelen­tősége van Nyugat-Berlin de- militarizáit. semleges, szabad várossá nyilvánításának. Nyu- gat-Németország uralkodó kö­rei visszaélnek ezzel a nyuga­ti hatalmak által megszállt és a Német Demokratikus Köz­társaság közepén levő terület­tel, és a Német Demokratikus Köztársaság és más szocialis­ta országok elleni provoká­ciók gócává építik ki. Ezzel kapcsolatban szeret­ném hangsúlyozni, hogy a tényékét tekintve jogi­lag egész Berlin a Német Demokratikus Köztársa­ság területéhez tartozik. Kedves barátaink és elv­társaink! Az önök szép országábar tett látogatásunk során sok szó esett a két ország kap­csolatainak további elmélyí­téséről. Mély megelégedéssé: állapítjuk meg, hogy kapcsola­taink minden területen ■ jól fejlődnek, amint ez barátot között szokásos. Mindenek­előtt arról van szó, hogy gaz­dasági kapcsolataink népeint javára állandóan bővülnek A két ország közötti keres­kedelem az 1965-ig szóló hosz szú lejáratú egyezmény alap ján fejlődik. Két év óta közös gazdasá B bizottság működik, amel; már fontos határozatokat ho­zott a tudományos és műsza­ki együttműködés, valamint a termelés kooperációjáról és a szakosításról. Kádár elvtár3 a jelenlegi magyar ötéves terv leg-, nagyobb létesítményét, a Váci Dunai Ccmentműveket, — amelyet 1963 novem­ber elején adtak ét ren­deltetésnek — joggal ne­vezte a proletár interna­cionalizmus egyik győzel­mének, mert ez a hatalmas gyár a Német Demokratikus Köztár­saság és a. Magyar Népköz- társaság eddigi legnagyobb közös műve. Ez jó példája az igazi testvéri kapcsolatoknak, amilyeneknek a szocialista országok között lenniök kell: az egyik a másikért helytáll. Ezen az úton akarunk tovább haladni. Kedves magyar barátaink! Kívánjuk önöknek, a fővá­ros dolgozóinak és az egész magyar népnek, hogy továb­bi nagy sikereket érjenek el a szocialista építő munkában. A Német Demokratikus Köz­társaság dolgozói testvéri szö­vetségben harcolnak önökkel a közös célokért. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, élén. a kiváló harcossal, Kádár János elvtárssal!. Éljen pártjaink megbont­hatatlan barátsága a Szov­jetunió dicsőséges Kommu­nista Pártjával, élén Hrus­csov elvtárssal, a Központi Bizottság első titkárával! Éljen államaink és népein! barátsága! Éljen a béke és a szocía- r lizmus. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson részt vettek a kül­döttségek tagjai és szakértői. Hétfőn befejeződtek a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársaság párt-, és kormányküldöttségei­nek tárgyalásai. Vasárnap Kairóban a Kubba palotában megkezdődtek Hrus­csov és Hasszer tárgyalásai. A kiadott közlemény szerint a szí­vélyes barati légkörben lezaj­lott első tárgyalási napon őszin­te véleménycserét folytattak a Szovjetunió és az ÉAK kapcso­latai további megerősítéséről megszilárdításáról, valamint kölcsönös érdekű időszerű nem­zetközi kérdésekről, így a kö­zel-keleti helyzetről is. Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Miniszterelnöke és Gamal A odel Nasszer, az Egyesült A 'ab Köztársaság elnöke nagy megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország között a testvéri barátság és a gyü­mölcsöző együttműködés viszo­nyai alakultak ki. Kifejezték ai ra irányuló készségüket, hogy a barátságot a népek békéjének él biztonságának érdekében to­vábbra is ápolni és fejleszteni fi gják. Nasszer elnök megállapította, higy Hruscsov EAK-beli láto- giitása számottevően hozzájá­rult e hagyományos, az EAK n ípe számára értékes barátság e mélyítéséhez. Hruscsov megjegyezte, hogy a Szovjetunióban nagyra érté­keik azt a szerepet, amelyet hasszer elnök tölt be a szoo- jd—arab kapcsolatok megszi- Urditásában, a népek békéjé- nzk és barátságának elmélyíté­sét szolgáló politika megvaló- s la sóban Az EAK népe bebizonyította bátorságát Nyikita Hruscsov hétfőn be­szédet mondott az Egyesüli / rab Köztársaság nemzetgyű­lésében. „Az Egyesült Arab Köztár- s iság. népe az egész világ előtt bjhizonyitja bátorságát, törhe­tetlen akaratát az imperializ­mus és a gyarmati rendszer e len, a világ békéjéért vívott harc iránti hűségét” — mon­datta Hruscsov, majd hangsú­lyozta, hogy az 1952-es júliusi forradalom után az Egyesült / rab Köztársaság életében minden téren szemmel látható nagy sikerek születtek. A szov­jet emberek örülnek, hogy az Egyesült Arab Köztársaság a s locializmus építésének útján halad, — jelentette ki a szov- j ;t kormányfő. Nyikita Hruscsov hangsú­lyozta, hogy a gazdasági élet fejlesztésének döntő jelentősé­be van egy ország nemzeti füg­getlenségének és szuverenitá­sának megszilárdítása szem­pontjából. Rámutatott: az arat szocialista szövetség program­ja és céljai megnyitják az Egyesült Arab Köztársaság előtt a további sikeres előre- laladás távlatait. „Nekünk zovjet embereknek tetszik, ha így ország a társadalom fej­ődésének és a gazdasági élei. éllendítésének útjait járja es lyen értelemben imponálnak lékünk az önök sikerei” — mondotta. A szovjet kormányfő rámu- ;atott: az EAK népe a társa­dalmi átalakítást más időkben valósítja meg, amikor a tudo­mány és a technika fejlődése messze előrejutott, olyan viszo­nyok között, amikor megbízha­tó, testvéri segítséget nyújtó barátai vannak. A Szovjetunióban folyó kom­munista építésről szólva Nyi kita Hruscsov emlékeztetett arra, hogy a villamosítás leni­ni tervei szerint Szovjet-Orosz- országban 15 esztendő alatt másfél millió kilowatt összka- pacitással kellett volna erőmü­veket építeni. Ez a terv tíz év alatt valósult meg. Most pedig csupán az 1963-as évben tőbe mint tízmillió kilowatt kapa­citással helyeztek üzembe energetikai rendszereket. A múlt évben kezdte meg műkö­dését a világ legnagyobb vízi erőműve — a Bratszki Erőmű, amelynek kapacitása már mos! 3 600 000 kilowatt és a közeljö­vőben eléri majd a 4 500 00( kilowattos kapacitást. íme, ilyenek a szocializmus gigászi lépései, alkotó, teremte energiája, — hangsúlyozd Hruscsov. — íme, ezek azok a: utak, amelyeken nő és fejlődik a népi, a szocialista erő. Hruscsov ezután rámutatott: A szocialista átalakulás cél ja, amint Lenin, a szovjet ál­lam alapítója mondotta, az. hogy lehetőséget nyújtson „a társadalmi termelés és termék­elosztás széles kiterjesztéseie és olyan tudományos megfon­tolásoknak való alárendelésére, amelyek valamennyi dolgozó életét a lehető legkönnyebbé te­szik, biztosítják számukra a jólét lehetőségét”. Uzbekisztán példája Nyikita Hruscsov példaként említette szovjet Uzbekisztán eredményeit. A szovjet köz­társaság sorsa sok hasonlósá­got mutatott Egyiptom sorsa­vai — mondotta. — Üzbekisz- tán a cárizmus gyarmata, a . jogfosztott és elnyomott embe­rek, a szegénys^ és a beteg­ségek országa volt. '. Uzbekisztánba még a szöget . is messziről kellett szállítani ; — olyan fejletlen volt az i ipar. Manapság Szovjet Uz­bekisztán iparának több mint r száz ágazata van, s a világ . 50 országába exportálja ter- ; mékeit. Jelenleg négyszer annyi elektromos energiát ter­■ melnek ebben a köztársaság­■ ban, mint az egész forrada­■ lom előtti Oroszországban. ■ Ugyanezt lehetne elmondani a gazdaság bármely ágáról, va­lamint a népművelésről, a tu­dományos kutatóintézetek, a főiskolák, egyetemek tevé­kenységéről, a tudományos akadémiáról, a színház- és filmművészetről, a képzőm ű­■ vészeiről és az irodalomról. . Országunk különösen büsz­ke a lenini nemzetiségi poli­tika óriási sikerére — a nők felszabadítására a keleti szov­■ jet köztársaságokban. A Szov­jetunióban ma minden nő a férfiakkal egyenlő jogokat él­vez. Uzbekisztán példája, amint a többi szovjet köztársaságo­ké is, teljesen világosan iga­zolja, hogy a szocialista de­mokrácia milyen hatalmas hajtóereje a haladásnak. A politikai szabadság kiví­vása után az újonnan függet­lenné vált országok igyekez­nek a lehető leggyorsabb ütemben felszámolni a múlt örökségét gazdasági téren, fej­leszteni iparukat, mezőgazda­ságukat, kereskedelmüket. A Szovjetunió és a szocialista országok a maguk részéről közvetlenül érdekeltek az im­perialista-ellenes erők meg­szilárdulásában, az imperializ­mus pozícióinak gyengülésé­ben. Elsősorban internacionalis­ta kötelességüknek tartják, hogy gondoskodjanak gazdasá­guk folytonos fejlesztéséről és sokoldalú segítséget nyújtsa­nak a gyarmati rabságból fel­szabadult országoknak. A szabadságukért és független­ségükért küzdő népek támo­gatásra találnak a nemzetközi es kommunista munkásmozga­lom részéről. A szovjet kormányfő hang­súlyozta, hogy korunk hatal­mas erői a jelenlegi körülmé­nyek között egyetlen óriási folyamban egyesülve mossák alá a világimperializmus pil­léreit. Ezek az erők a szocia­lizmus, a nemzeti felszabadí­tó mozgalom, a nemzetközi kommunista- és munkásmoz­galom. Egyre határozottabban erőteljesebben kerül napi­rendre az imperialista elnyo­más láncától megszabaduH független országok nem kapi­talista fejlődési útjának prob­lémája. A szovjet nép, amely az in­ternacionalizmus, a humaniz­mus szellemében nevelkedett szívén viseli más népeknek a: emberi méltóságért, a szabac és boldog élethez való jogér folytatott küzdelmét. A Szovjetunió nem avatko zik be a gyarmati függőségtő megszabadult népiek belügyei be, mivel szilárdan tartja ma gát ahhoz az elvhez, hog; minden országban maga a néj határozza meg a fejlődés út zős védelmének, az arab ke­let békéje fenntartásának és minden arab nép jóléte fel­lendítésének elvein alapszik — mutatott rá Hruscsov. Nem fér hozzá kétség, hogy az arab országok antiimperialista antikolonialista alapokon va­ló együttműködésének megerő­sítése segít megoldani az előt­tünk álló problémákat és meg­fosztja a gyarmattartó hatal­makat attól a lehetőségtől, hogy felhasználják a népek elkülönültségét. Mi támogatjuk az afrikai né­pek egységét abban a harcban, amelyet az imperializmus és a kolonializmus ellen vívnak szabadságukért, nemzeti füg­getlenségük megszilárdításáért* a békéért. A független arab országok az imperializmus, a régi és az új gyarmatosítás ellen vívott szívós harcukkal bebizonyítot­ták, hogy a nemzeti felszabadí­tó mozgalom egyik harci osz­tagát alkotják. Az .arab állam­fők nemrég lezajlott kairói ta­lálkozóját — amely Nasszer el­nök kezdeményezésére ült ösz- sze — a Szovjetunióban fonto» hozzájárulásnak tartják az arab országok összefogásához, az imperializmus és ügynökei, a fegyverkezési hajsza és a háborús politika ellen folyó küzdelemhez. A Szovjetunió támogatja az arab nép jogos követeléseit jatt A szovjet emberek azon­ban forrón üdvözlik azokat az országokat és népeket, ame; lyek meghirdették, hogy a szocializmus az a cél, amely­nek elérésére törekednek. Ezzel összefüggésben Nyiki­ta Hruscsov nagy sikereket kívánt az EAK népének a jól megválasztott úton történő előrehaladásban. Hangsúlyozta, hogy nincs messze az a nap, amikor Af­rikában, Ázsiában és Latin- Amerikában egyetlen gyarmat sem marad. A szocializmus, a nemzeti felszabadító mozga­lom és a nemzetközi munkás- osztály hatalmas ereje hatá­rozza meg a koloniaJizmus el­kerülhetetlen és teljes össze­omlását a szabadság és hala­dás erőinek diadalát — jelen­tette ki Hruscsov. A nemrégiben függetlenné vált államok szuverénításának megszilárdításéval kapcsola­tos problémákról szólva a szovjet kormányfő rámutatott: nem lehet valóban szabadok­nak és függetleneknek tekin­teni azokat az országokat, amelyek meghirdették ugyan függetlenségüket, de ahol ugyanakkor igen erősek még a gyarmatosítók poziciói. Ezek a maguk által felnevelt és kiképzett embereket hagy Iák a kulcspozíciókban. A szo- banforgó országok népé­nek sokszor igen nehéz felis­merni az efajta személyek va­lóságos arcát. És ekkor, a függetlenség megszilárdítá­sáért folyó küzdelem második szakaszában igen fontossá vá­lik annak megértése, hogy a kizsákmányolok, a gyarmattar­tók ügynökei bőrük színét te­kintve bármilyen fajúak, bár­milyen nemzetiségűek lehet­nek. A nemzeti felszabadító harcnak ebben a szakaszában a nép síkraszáll a gyarmatosí­tás és a neokolonializmus tel­jes felszámolásáért, azért, hogy ne legyenek kizsákmá­nyolok és kizsákmányoltak. A szabadság megvédéséhez fegyvert adunk A szovjet kormány — folytatta Hruscsov — a béké­ért, a békés együttélésért ví­vott harcot külpolitikai tevé­kenysége központi feladatá­nak tekinti. És ez teljesen természetes az olyan orszá­gok számára, amelyeknek né­pei békés alkotómunkát vé­geznek. Nagy megelégedéssel tölt el bennünket, hogy a szovjet kormány és az Egyesült Arab Köztársaság kormányának ál­láspontja sok nemzetközi kér­désben megegyezik — hang­súlyozta Hruscsov. Néhány nyugati személyi­ség és sajtóorgánum — mond­ta ezután — megjátssza az értetlent, s így beszél: hogy , van az — úgymond, —, hogy a Szovjetunió egyrészt ál­lást foglal a nemzetközi prob­lémák tárgyalások útján tör­ténő rendezése mellett, más­részt pedig nem tagadja meg a fegyvert egy sor ázsiai, af- [ rikai és latin-amerikai or- ’ szágtól. Nincs itt semmiféle ellent­mondás, hasztalanul is kere- ‘ sik azt. Igaz hogy mi fegy­vert adunk azoknak, akik ’ hozzánk fordulnak segítségért a nemzeti függetlenségért ví- ' vott igazságos harcukban — hangsúlyozta a szovjet kor­mányfő. — Mi fegyvert adunk a népiek felszabadulásának szent ügyéhez — de nem a ‘ népiek leigázásához. Fegyvert ■ adunk a kivívott szabadság i megvédéséhez, de nem a más 5 országok elleni támadásokhoz, 5 Egy jottányit sem engedve a 1 békés együttélés elveiből, büszkék vagyunk arra, hogy ■ a függetlenség harcosainak jc 1 szolgálatot tettek és tesznek- is majd a mi fegyvereink. A Szovjetunió mindenkor r mély megértést tanúsított as i arab egység gondolata irár*- amely a szuverén jogok kő

Next

/
Thumbnails
Contents