Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-08 / 106. szám
Megkezdődött a legeltetési és zöldtakarmányozási idény A takarmánygazdálkodás! szakemberek fokozott óvatosságra hívják fel a termelő üzemeket Kihajtás előtt reggelenként feltétlenül etessenek a jószággal silótakarmányt, pelyvás szalmaszecskás keveréket, nehogy a mohón legelt zsenge fű hurutos megbetegedést, Icgyengü- lést okozzon. A fehérjekiegészítőként kitűnő hatású karbamid etetése most a zöldszezon kezdeti szakaszában nemcsak, hogy felesleges, hanem káros, sőt — tapasztalatok szerint — gyakran az állatok megbetegedésére, elhullására vezet. A takarmánygyárak, illetve keverőüzemek az idén a teljes sertésállomány keveA tanyabokrok közelebb kerülnek Próbatétel Nagycserkeszen Megérdemelt pshenés Új könyv: * Zeíor traktorok Mezőgazdaságunk rohamosan kát, esetenként megszüntesse gyarapodó traktorállományában a kisebb műszaki akadályokat, jelentős helyet foglalnak el a amelyek munka közben felme- Zctor traktorok — a Zétor 25, rülnek. Dr. Lehoczby László Ze- a Zetor Super, és a Zetor-csa- tor traktorok című, idén megje- lád legújabb típusai. A trak- lent könyve minden részletben torok nagy hasznáról hovato* választ ad a traktorosoknak, a vabb a legszkeptikusabb cm- szerelőknek a gép szerkezeti, berek is meggyőződnek,. karbantartási, üzemeltetési, jaA traktor üzemeltetésének vítási problémáira. A könyvzavartalanságához eiengedhe- ben lévő szerkezeti metszetek tetlen, hogy kezelője mindin- ábrák, fényképek, s a szöveg kább megismerje annak szer- - nvelvezete lehetővé kezeti elemeit, elvégezhesse az eS>szeiu nyelvezete íenetove üzemelés közben a nélkülöz- teszik, hogy kezdő traktorosok hetetlen karbantartási munká- tankönyvként is forgathassák. Kopka János: Finnország — szabolcsi szemmel terű. De akadt egy, a többiektől eltérő természetű. Az sg- íonómus egyik nap háromszor is kiment hozzá. a táblára, ahol tárcsázott és figyelmeztette — Nem jól csinálod, állít» a gépen. A határozat végrehajtása a-fontos — Nekem jó — válaszolt a traktoros —, ha nem tei..-ziK a munkám, akkor itthagyona az egészet. Negyedszer már nem szólt aj agronómus. Uj embert ülteteti a gépre... A brigád- és munkacsapat vezetők hetenként egyszer tanácskoztak, elosztották a feladatokat, beszámoltak a végzett munkáról. Ezeknek a tanácskozásoknak mindig voll egy visszatérő summája: ,,Amii most elhatározunk azt megköveteljük, hogy mindenki végre is hajtsa.” A határozatokat végrehajtották. Dolgoztak vasárnap, ün nepnapokon és a termelőszövetkezet 480 tagja, kivétel nélkül érezte; így helyes, így éri! csak el azt, hogy megszünjöi végre a mérleghiány, hogy i munkaegység értéke több min 10 forinttal legyen több i tavalyinál. Ezért, csakis ezér lehet kijelenteni, hogy soh: nem' volt még ilyen szép ; nagycserkeszi határ mint mos és ebben már benne van a j< termés, a gazdag aratás igére te. Seres Emi rékpározáshoz öltözve, 'végszóra telepszik az elnök mellé. Ö folytatja. — Nagy a földterület. Kilenc tanyabokor tartozik hozzánk, mindegyik több kilométer távolságra. Tavaly ezen a területen hét brigád dolgozott, négy-öt holdas kis parcellákon Ez nem nagyüzemi módszer. Es csökkentette a terméseredményeket, hogy a brigádok csak azt a földet művelték meg', ami közel esett a tanyabokrukhoz. Akkor sem voltak hajlandók más területre menni, ha azt a gaz verte fel. Változtattunk ezen Megszüntettük a brigádokat és csak kettőt alakítottunk. A tavalyinál jóval nagyobb táblákon vetettünk és ennek az előnyét már most is éreztük. Nagy cserkeszen idén először mondhatják el az emberek, hogy május elsejére minden mag a földbe került. Nem volt könnyű dolog ezt elérni. És nemcsak azért, mert hajnali négy órakor kelt mindenki és este sokan 11—12 órakor kerültek ágyba. Nem ezért volt nehéz. Bőven akadtak olyan apró, jelentéktelennek tűnő dolgok is, amelyeknek súlya, feltartó ereje nagyra nőhetett volna. A traktorosok például jól dolgoz+ak. Húsz tiaktoros szántott, vetett éjjelnappal és a húsz közül sok nevet lehet jó példaként emlíPár napra lélegzetvételhez jutót ak az emberek. Kikelt a borsó, a cukorrépa, és a korai burgonya csirái, áttörve a földtakarót, már bokrosodnak. Küzdelmes négy hét volt. Próbatétele annak, hogy Nagycserkeszen, a Kossuth Termelőszövetkezetben a jó vezetéssel, jó munkaszervezéssel mire képesek az emberek. Bodnár Gyula, a tsz elnöke, mosolyog. Arcán derű tanyázik. Nyílt tekintettel néz minden ember szemébe. Szavai is ehhez hasonlóak, nyíltak, egyenesek. Ez már nagyüzem — Nekünk most bizonyítani kellett. Ezt várták tőlünk a tagok, de a nemrég leváltott vezetők is. Eveken át voltunk mérleghiányosak. 1962-ben 789 ezer, 1963-ban 485 ezer forintot telt ki az adósságunk. Pedig nem rossz itt a föld, és az emberekre sem lehet aztmon- [ daní, hogy dologkerülők. A i hiba a szakvezetésben, a raun- i kaszervezésben volt. Abban, . hogy nem vplt központi ma- ; jor, a gépek, fogatok széjjel ■ voltak a tanyabokrokban. a raktár is huszonnégy helyen. í Négy agronómusa van most • a tsz-nek. Tavaly csak kettő ■ volt. Frecska István az egyik • legrégibb közöttük. Fiatal, ta■ Ián 30 éves sincs, MotorkeOLVÁSÓNK ÍRJA: Balsán is lehet jobban gazdálkodni * ' rcktakarm.inj-szükségletet a tavalyi 45 százalék helyett 50—60 százalékban elégítik ki, mégis sok helyütt lesz még abrakhiány. Különösen kevés a fehérjetakarmány: korpa, árpadara, fölözött tej. A sertésfarmokon most 1,2 kiló pépesített, vagy apróra szecskázott zöldlucerna adagolásával 1 liter fölözött tejet helyettesíthetnek, 5—6 ki- lónyi napi zöldlucerna-adaggal 1,5 kiló fehérjében gazdag ab- raktakarmónyt takaríthatnak meg. Az abraktakarékosság az idén annál is inkább indokolt mivel a hízósertés-állományt a tavalyihoz képest kereken félmillióval kívánják növelni, A legutóbbi napokban az ország több vidékén „kicsapták” a gulyákat, sertésfalkékat a gyepre, szórványosan megkezdték az őszi takarmánykeverékek, valamint a zöld és a már 20—25 centis lucerna etetését. Mivel a hirtelen átmenet a száraz tclitakarmányról a zöldtakarmányra esetenként súlyos károsodást : okozhat az állatállományban, visszaesést a termelésben. A Földművelésügyi Minisztérium takarmánygazdálkodási szakemberei óvatosságra, a fokozatossági rendszabályok szigorú megtartására hívják fel a termelőüzemek figyelmét; Jászai Imre és Kotricz József állatgondozók. A járási pártbizottság és tanács nagy segítséget nyújtcll azzal, hogy megfelelő szakképzettségű könyvelőt küldtek a szövetkezetünkbe, a közelmúlt-' ban pedig az általuk odahelyezett agráregyetemet végzett Huszka Imrét elnökké választottuk. A többéves eredménytelen gazdálkodás után néhány szövetkezeti tagban még mutatkozik bizalmatlanság, de a tagság zöme már látja, hogy az új vezetéssel és szorgalmas munkával Balsa is felsorakozhat a jó szövetkezetek sorába. A tavaszi munkát zökkenő- mentesen, idejében elvégeztük. A közeli napokban előleget osztunk a szövetkezetben. A múltban többször csorbát szenvedett a szövetkezeti demokrá. cia is nálunk. Ennek betartására a községi tanácsnak, személy szerint nekem is nagyobb gondot kellett volna fordítani. A jövőben több segítséget' kívánok nyújtani a szövetkezet tagságának. vezetőinek. De kérjük a járási tanács segítségét is, különösen a szarvasmarha-istálló megépítésében. Egy 250 holdas mintalegelő létesítése rövidesen befejeződik. Ez azt is jelenti, hogy nagyobb lehetőségünk nyílik szarvasmarha tartásra. Jelenleg még mindig több helyen, magánistállókban vannak elhelyezve a jószágok. Remélem, hogy a tagság és a vezetőség egyakaratú szorgalmas munkája és a mi segítségünk meghozza a gyümölcsét és ebben az évben Balsa sem lesz már sereghajtó a termelő- szövetkezetek sorában. Brevák Béla vb. elnök Balsa fordulatnak számítunk a sző- < vetkezet életében. Az állotté- i nyésztés élére új brigádvezető került, Bodnár Mihály párttit- kár elvállalta az állattenyész- : tés patronálását. Az irányítást : az elnökhelyettes vette át. Az ; őszi kalászosok vetését határidőre, jó minőségben végeztük : el. A mostani tavaszi fejtrágyázás után kalászosaink nagy reménnyel kecsegtetnek. Az állattenyésztésbe új em- : berek kerültek, s szinte hihe- ' tetlen jó eredményt értek el. Az első negyedévi tejtermelési : tervünket 130 százalékra telje- 1 sítettük. Egy évvel ezelőtt teheneink alig tudtak lábraállni, most dicséretet kaptunk a járási főállattenyésztőtől. A múlt évben 23 százalékos sertéshullásunk volt, az idén egy százalékra csökkent az elhullás. Az éves hízott sertés tervünket már 76 százalékban teljesítettük. A leválasztott malacok súlya 18—20 kilogramm. Jó munkájukért dicséretet érdemelnek Azoboan a községekben, ahol az átszervezés után a jól irányító vezetőkkel együtt dolgozott a tagság, már az első években jó eredményt értek el a szövetkezetek. Sajnos ez községünkre, Balsára nem __ mondható. Nálunk évenként ~ változott a vezetőség, így az egyik rossz évet követte a másik. Most az 1963 szeptemberi " állapotot említem meg. A tej‘- termelésünk olyan alacsony vált, hogy a fejési átlag a há- r n litert sem érte el. Az éves s éshízlalási tervünk 200 da- : i volt, abból százat sem ti dtunk leadni. A malacok havi súlygyarapodása nem érre el az egy kilót. Az alacsony termésátlagok, az állattenyésztés eredménytelensége oda vezetett, hogy súlyos mérleghiánnyal zártuk az évet. Azért vázoltam a szeptemberi állapotokat, mert akkor volt egy vezetőségi ülés, amit Az álfami gazdaságok tapasztalatai a liideglevegos szénaszái*ftásnál juk, a túltömődés kiküszöbölése végett. A kazalrakó dolgozók mindig taposó rácson mozognak, mert csak így tudjuk biztosítani a kazal egyenletes lazaságát. A kazalt mindig egyenletesen, egyforma magasságba rakjuk és az egyes rétegeket így is fejezzük be. Az első réteg 3,5—4,5 méter vastag laza állapotban, ami 1—1,5 métert ülepedik a szárítási idő alatt. A kazal megkezdésekor a dugókat három sorba, az alapon kijelölt helyekre helyezzük el és a réteg vastagodásával állandóan, de függőleges helyzetben húzzuk mindig feljebb úgy, hogy a réteg befejeztével egy síkban álljon a kazal felszínével. A második—harmadik réteg ezeknél vékonyabb, de az utolsó réteg 3 méternél nem vastagabb. Egy-egy dugót általában 7—8 négyzetméterre számítunk. A szellőztetést megkezdjük, mikor a széna a berendezést 1 méter magasságban már fedi. Az első nap a ventillátort éjfélig járatjuk, majd ezt követően csak nappal, miután a harmat felszáradt. Későbbiek folyamán a levegő relatív páratartalma a mérvadó. A ventillátor csak akkor dolgozzon, ha a relatív páratartalom 80—85 százalék alatt van. Ha a páratartalom magasabb, akkor a ventillátor nedvességet nyom a szénakazalba. A levegő páratartalmának méréséhez megfelelő műszerre van szükség. A kazal állandó hőmérözé- se egy kihegyezett vaspálcával történik. 2,5—3 m. kell a kazalba dugni. Amikor a kazal hőmérséklete 35 fok fölé emelkedik, a ventillátort akkor is működtetjük, ha borult, esős idő van, addig, míg a kazal le nem hül. A ponyvát csak akkor szabad és kell a kazalra tenni, amikor a ventillátor nem működik és esőtől beli tartanunk. Egyébként a ponyva mindig készenlétben a kazal mellett van. Egy réteg száradási idd' je, időjárástól függően álla* Iában 10—14 nap. A teljesen megülepedett . kazalban lévé széna köbmétersúlya 140-1 170 kg között van. Fodor Tárnáit 3ot kell fordítani a dugók szakszerű elkészítésére és elhelyezésére, és a szükséges ponyvák beszerzésére. Ponyva hiányában a szellőztetéses szárítási módszer alkalmazásának sikere bizonytalan, mert az egyes rétegek beázhatnak és a széna megrohad. A fűkaszával levágott és a rendsodróval összesodort takarmányt 35—40 százalékos nedvességtartalom mellett szállítjuk a bideglevegős szárítóberendezésre. A rendsodrózást és az összesodort rendek behordását csak a harmat felszállta után végezzük .el. A kazlat elevátorral, vagy szénafuvó berendezéssel rakjuk meg. Az elevátort minden rétegnél más helyre állítA hagyományos, renden történő szénaszárítás után fejlődést jelentett az állványos szárítási mód. Az utóbbinál jobb, de egyben nagyobb szakmai felkészültséget igénylő eljárás a hideglevegős szárítás. Az állami gazdaságokban az idén 22 ilyen szárítóberendezés fog üzemelni s ennyit terveztek a szövetkezetekben is. Az eddigi tapasztalataink kedvezőek. A berendezéshez a helykijelölést mindig az üzemi adottságok diktálják, de lehetőleg az istállók közelében kell megépíteni. Egy szárítón 1500 —2000 mázsa, 18—20 százalék nedvességtártalmú lucernaszénát lehet készíteni. Nagy gonízlik a tej. Persze, ez hazájukban nem kedvenc ital. Mindjárt kész a kávé... A finn ember nem beszédes. Arvo is csak azért szól sűrűn, hogy ne unatkozzunk. Elmondja országa jelentős stratégiai szerepét, amiért most magához szeretné láncolni a Nyugat. — Bizony nem is olyan régen inflációs állapotok tetőztek. Május elsejei ajándék a munkásoknak, akik közül a leg. többen nem vehettek még kocsit — bár az aránylag kifizethető —, hogy felemelték a közlekedési díjakat. Aztán a lakástulajdonosokra bízták a lakbér összegét. (Aki valószínű megpróbál élni a bizalommal). Aztán a márkka devalválása előtt alig észrevehetően megemelték a legk.ereset.ebb cikkek árát. A kerekítés a régi áraknál: ötventől lefelé semmi, felfelé már egy új márkka. Nos, a huszonöt, a harminc, negyven stb. számokkal végződi árak gyorsan Ötven fölé ugrottak. A régi értékben ez mél nem jelentett sokat, de újbar már egy márkkát, vagyis száj régit keresett a boltos, a hentes, a pék. És kitől? Megjött a kávé. Csendeser szürcsölgetjük — ez ünnepi aktus, ezt még távoli vendégnek sem illik megzavarni. Gondolkodtunk. Bonyolul ez a kapitalizmus, mégha finr is... (Folytatjuk lyolc munkást is keresztnevén i szólított. Barátságosan fogtak j .ele kezet, , ügy beszélgetlek, 1 mintha nem is a vezető lenne ott, hogy megy a munka, mi van a Gyurka fiúval... 1 — Maguknál nincs ilyen? — Van, de tudja... ezt így : hirtelen nem is tudnám megértetni... valahogy közel sem olyan természetes az itteni. Mosolyog hozzá, tejjel kínál. Jégdarabok úszkálnak a poharakban. — Hogy él Önöknél egy munkás? — Ó, ez nagyon sokféle. És nagyon bonyolult. Ezt már olt, önöknél is sokat kérdezték. Ezért megpróbálom összefoglalni a saját véleményemet. Azt nem mondhatom, hogy rosszul él. Pláne nem mondhatom nyolc éve. amióta tart az úgynevezett finn gazdasági csoda. Mert ilyen Is van, csak persze, nem kell egészen szűkén érteni. Nos, ha a gazdasági csodáról beszélünk, ki kell emelni a Szovjetunió szerepét. — Furcsállja talán? Egy szocialista ország szerepe a kapitalista finn élet gazdasági csodájában... Pedig az itteni ember tudja, ismeri, értékeli ezt a szerepet. Tudja, hogy munkanélküliség Volt, amíg nem jött a szovjet megrendelés. És visszagondol ezekre az időkre. És nem volt ennyi lakás — legalábbis a munkás nemigen költözhetett volna be a drága lakbérű új otthonba. — De önöknek látom nem Nem is gyűlés volt ez, inkább beszélgetés a munkások és a vezetők között, mert még ügy is ültek körben, mint akik beszélgetni akarnak... — Az urak nem is tudják — szól közbe a bájos szőke asz- szony, a felesége — ott kaptál egy kitüntetést... — Igen, ott kitüntettek egy nagyon szép kitüntetéssel... megy és hozza a jelvényt, rajta „Kiváló dolgozó.” — Nagyon, nagyon boldog volt. A nagy embereket díszdoktorokká fogadják, aztán vannak, akik más országok, városok díszpolgárai lesznek. Én ezt az ilyeneknél többre tartom. Munkáért kapni biI tüntetést, nagyon nagy dolog. — Nálunk ezt már sokan vi- ' selik — vetem közbe. — Igen, láttam, de nekem . nem tudtak volna szebb aján- . dékot adni... i Akkor, ott gondoltam rá elő. szőr: de hiszen nekünk ebben nincs semmi különös... — És amit megfigyeltünbma- s guknál: a munkás és a vezető s nem kerülgeti egymást, nem- . csak hivatalból érintkezik. - Hallottam, mikor az igazgató . a gépsorok között végigmenve Nagy nehezen, hosszú magyarázkodás és jelbeszéd után értjük meg, hogy új ismerősünk járt nálunk, Magyarországon. Budapestről, Hatvanról, Pécsről beszél. Karon fog a család,, s megyünk, hogy itt, e hazánktól háromezer kilométeres távolságban beszélgessünk magyarországi élményeiről. — Április negyedikén jártam Önöknél — kezdi emlékezéseit Arvo, aki konzervgyári műszaki vezető, s szakszervezeti funkcionárius egyúttal. — Nagyon szép volt az utunk, higy- je el, nagyon szép. Magyarország kedves, az emberek szeretettel fogadtak bennünket, azóta ezt sokszor elmondtam itthon. De tudja, az ember elsősorban mégis a tartalmat kereste, lépten-nyomon megpróbált összehasonlítani a rendelkezésére. álló — sajnos, sokszor nagyon kevés — idő alatt. Ha van idejük, elmondanám egy szép élményemet. Szívesen hallgatjuk. — A hatvani malomban jártunk akkor. Nagy malom és modern is, de számomra az emberek élete volt a lényeg. A fogadásunk napján rendeztek is egy gyűlést a gyárban. 4. i Csodálatosan szép, azúrkék a tenger. Az olaszok Nápolyra, a franciák a Riviérára, a bolgárok a Napsugárpartra esküsznek-. A finnek azt mondják, hogy Helsinki észak Velencéje, az északi lagúnák városa. Nagy büszkeséggel és nem ok nélbül teszik ezt: Helsinki fekvése pompás munkája a természetnek és az ember jól használta fel a lehetőségeket. Bármerre, bárhová van utad a városban, keletről, nyugatról, északról és délről nem látsz mást, mint a tengert. A tengert zúgó habjaival, sirályaival és halászhajóival, amelyek szorgalmasan gyűjtik a finnek élrendjének nagyrészét jelentő halat. Nézzük a tengeri, csodálattal adózunk észak e tüneményes sziporkázásának. A klspadon melle.tünb család ül. Látjuk, lopva figyelik beszédünket, — Unkarilainen? — kérdezi ■a férfi, jó negyvenes korú. Anteeksi... teszi hozzá a bocsánat szót. amely aligha maradhat el finn ember szájából.
