Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-08 / 106. szám

Megkezdődött a legeltetési és zöldtakarmányozási idény A takarmánygazdálkodás! szakemberek fokozott óvatosságra hívják fel a termelő üzemeket Kihajtás előtt reggelenként feltétlenül etessenek a jó­szággal silótakarmányt, pelyvás szalmaszecskás ke­veréket, nehogy a mohón legelt zsenge fű hurutos megbetegedést, Icgyengü- lést okozzon. A fehérjekiegészítőként kitű­nő hatású karbamid etetése most a zöldszezon kezdeti sza­kaszában nemcsak, hogy feles­leges, hanem káros, sőt — ta­pasztalatok szerint — gyakran az állatok megbetegedésére, elhullására vezet. A takarmánygyárak, illet­ve keverőüzemek az idén a teljes sertésállomány keve­A tanyabokrok közelebb kerülnek Próbatétel Nagycserkeszen Megérdemelt pshenés Új könyv: * Zeíor traktorok Mezőgazdaságunk rohamosan kát, esetenként megszüntesse gyarapodó traktorállományában a kisebb műszaki akadályokat, jelentős helyet foglalnak el a amelyek munka közben felme- Zctor traktorok — a Zétor 25, rülnek. Dr. Lehoczby László Ze- a Zetor Super, és a Zetor-csa- tor traktorok című, idén megje- lád legújabb típusai. A trak- lent könyve minden részletben torok nagy hasznáról hovato* választ ad a traktorosoknak, a vabb a legszkeptikusabb cm- szerelőknek a gép szerkezeti, berek is meggyőződnek,. karbantartási, üzemeltetési, ja­A traktor üzemeltetésének vítási problémáira. A könyv­zavartalanságához eiengedhe- ben lévő szerkezeti metszetek tetlen, hogy kezelője mindin- ábrák, fényképek, s a szöveg kább megismerje annak szer- - nvelvezete lehetővé kezeti elemeit, elvégezhesse az eS>szeiu nyelvezete íenetove üzemelés közben a nélkülöz- teszik, hogy kezdő traktorosok hetetlen karbantartási munká- tankönyvként is forgathassák. Kopka János: Finnország — szabolcsi szemmel terű. De akadt egy, a többiek­től eltérő természetű. Az sg- íonómus egyik nap háromszor is kiment hozzá. a táblára, ahol tárcsázott és figyelmez­tette — Nem jól csinálod, állít» a gépen. A határozat végrehajtása a-fontos — Nekem jó — válaszolt a traktoros —, ha nem tei..-ziK a munkám, akkor itthagyona az egészet. Negyedszer már nem szólt aj agronómus. Uj embert ülteteti a gépre... A brigád- és munkacsapat vezetők hetenként egyszer ta­nácskoztak, elosztották a fel­adatokat, beszámoltak a vég­zett munkáról. Ezeknek a ta­nácskozásoknak mindig voll egy visszatérő summája: ,,Amii most elhatározunk azt megkö­veteljük, hogy mindenki vég­re is hajtsa.” A határozatokat végrehajtot­ták. Dolgoztak vasárnap, ün nepnapokon és a termelőszö­vetkezet 480 tagja, kivétel nél­kül érezte; így helyes, így éri! csak el azt, hogy megszünjöi végre a mérleghiány, hogy i munkaegység értéke több min 10 forinttal legyen több i tavalyinál. Ezért, csakis ezér lehet kijelenteni, hogy soh: nem' volt még ilyen szép ; nagycserkeszi határ mint mos és ebben már benne van a j< termés, a gazdag aratás igére te. Seres Emi rékpározáshoz öltözve, 'végszó­ra telepszik az elnök mellé. Ö folytatja. — Nagy a földterület. Kilenc tanyabokor tartozik hozzánk, mindegyik több kilométer tá­volságra. Tavaly ezen a terü­leten hét brigád dolgozott, négy-öt holdas kis parcellákon Ez nem nagyüzemi módszer. Es csökkentette a terméseredmé­nyeket, hogy a brigádok csak azt a földet művelték meg', ami közel esett a tanyabok­rukhoz. Akkor sem voltak haj­landók más területre menni, ha azt a gaz verte fel. Változ­tattunk ezen Megszüntettük a brigádokat és csak kettőt ala­kítottunk. A tavalyinál jóval nagyobb táblákon vetettünk és ennek az előnyét már most is éreztük. Nagy cserkeszen idén először mondhatják el az emberek, hogy május elsejére minden mag a földbe került. Nem volt könnyű dolog ezt elérni. És nemcsak azért, mert haj­nali négy órakor kelt minden­ki és este sokan 11—12 órakor kerültek ágyba. Nem ezért volt nehéz. Bőven akadtak olyan apró, jelentéktelennek tűnő dolgok is, amelyeknek súlya, feltartó ereje nagyra nőhetett volna. A traktorosok például jól dolgoz+ak. Húsz tiaktoros szántott, vetett éjjel­nappal és a húsz közül sok ne­vet lehet jó példaként emlí­Pár napra lélegzetvételhez jutót ak az emberek. Kikelt a borsó, a cukorrépa, és a korai burgonya csirái, áttörve a földtakarót, már bokrosodnak. Küzdelmes négy hét volt. Pró­batétele annak, hogy Nagycser­keszen, a Kossuth Termelőszö­vetkezetben a jó vezetéssel, jó munkaszervezéssel mire képe­sek az emberek. Bodnár Gyula, a tsz elnöke, mosolyog. Arcán derű tanyá­zik. Nyílt tekintettel néz min­den ember szemébe. Szavai is ehhez hasonlóak, nyíltak, egyenesek. Ez már nagyüzem — Nekünk most bizonyítani kellett. Ezt várták tőlünk a tagok, de a nemrég leváltott vezetők is. Eveken át voltunk mérleghiányosak. 1962-ben 789 ezer, 1963-ban 485 ezer forin­tot telt ki az adósságunk. Pe­dig nem rossz itt a föld, és az emberekre sem lehet aztmon- [ daní, hogy dologkerülők. A i hiba a szakvezetésben, a raun- i kaszervezésben volt. Abban, . hogy nem vplt központi ma- ; jor, a gépek, fogatok széjjel ■ voltak a tanyabokrokban. a raktár is huszonnégy helyen. í Négy agronómusa van most • a tsz-nek. Tavaly csak kettő ■ volt. Frecska István az egyik • legrégibb közöttük. Fiatal, ta­■ Ián 30 éves sincs, Motorke­OLVÁSÓNK ÍRJA: Balsán is lehet jobban gazdálkodni * ' rcktakarm.inj-szükségletet a tavalyi 45 százalék he­lyett 50—60 százalékban elégítik ki, mégis sok he­lyütt lesz még abrakhiány. Különösen kevés a fehérjeta­karmány: korpa, árpadara, fö­lözött tej. A sertésfarmokon most 1,2 kiló pépesített, vagy apróra szecskázott zöldlucerna adagolásával 1 liter fölözött te­jet helyettesíthetnek, 5—6 ki- lónyi napi zöldlucerna-adaggal 1,5 kiló fehérjében gazdag ab- raktakarmónyt takaríthatnak meg. Az abraktakarékosság az idén annál is inkább indokolt mivel a hízósertés-állományt a tavalyihoz képest kereken fél­millióval kívánják növelni, A legutóbbi napokban az ország több vidékén „kicsap­ták” a gulyákat, sertésfalkékat a gyepre, szórványosan meg­kezdték az őszi takarmányke­verékek, valamint a zöld és a már 20—25 centis lucerna ete­tését. Mivel a hirtelen átmenet a szá­raz tclitakarmányról a zöldtakarmányra eseten­ként súlyos károsodást : okozhat az állatállomány­ban, visszaesést a terme­lésben. A Földművelésügyi Miniszté­rium takarmánygazdálkodási szakemberei óvatosságra, a fo­kozatossági rendszabályok szi­gorú megtartására hívják fel a termelőüzemek figyelmét; Jászai Imre és Kotricz József állatgondozók. A járási pártbizottság és ta­nács nagy segítséget nyújtcll azzal, hogy megfelelő szakkép­zettségű könyvelőt küldtek a szövetkezetünkbe, a közelmúlt-' ban pedig az általuk odahelye­zett agráregyetemet végzett Huszka Imrét elnökké válasz­tottuk. A többéves eredménytelen gazdálkodás után néhány szö­vetkezeti tagban még mutatko­zik bizalmatlanság, de a tag­ság zöme már látja, hogy az új vezetéssel és szorgalmas munkával Balsa is felsorakoz­hat a jó szövetkezetek sorába. A tavaszi munkát zökkenő- mentesen, idejében elvégeztük. A közeli napokban előleget osztunk a szövetkezetben. A múltban többször csorbát szen­vedett a szövetkezeti demokrá. cia is nálunk. Ennek betartá­sára a községi tanácsnak, sze­mély szerint nekem is nagyobb gondot kellett volna fordítani. A jövőben több segítséget' kí­vánok nyújtani a szövetkezet tagságának. vezetőinek. De kérjük a járási tanács segítsé­gét is, különösen a szarvasmar­ha-istálló megépítésében. Egy 250 holdas mintalegelő létesí­tése rövidesen befejeződik. Ez azt is jelenti, hogy nagyobb le­hetőségünk nyílik szarvasmar­ha tartásra. Jelenleg még min­dig több helyen, magánistál­lókban vannak elhelyezve a jó­szágok. Remélem, hogy a tagság és a vezetőség egyakaratú szor­galmas munkája és a mi segít­ségünk meghozza a gyümölcsét és ebben az évben Balsa sem lesz már sereghajtó a termelő- szövetkezetek sorában. Brevák Béla vb. elnök Balsa fordulatnak számítunk a sző- < vetkezet életében. Az állotté- i nyésztés élére új brigádvezető került, Bodnár Mihály párttit- kár elvállalta az állattenyész- : tés patronálását. Az irányítást : az elnökhelyettes vette át. Az ; őszi kalászosok vetését határ­időre, jó minőségben végeztük : el. A mostani tavaszi fejtrá­gyázás után kalászosaink nagy reménnyel kecsegtetnek. Az állattenyésztésbe új em- : berek kerültek, s szinte hihe- ' tetlen jó eredményt értek el. Az első negyedévi tejtermelési : tervünket 130 százalékra telje- 1 sítettük. Egy évvel ezelőtt te­heneink alig tudtak lábraállni, most dicséretet kaptunk a já­rási főállattenyésztőtől. A múlt évben 23 százalékos sertéshul­lásunk volt, az idén egy szá­zalékra csökkent az elhullás. Az éves hízott sertés tervünket már 76 százalékban teljesítet­tük. A leválasztott malacok sú­lya 18—20 kilogramm. Jó mun­kájukért dicséretet érdemelnek Azoboan a községekben, ahol az átszervezés után a jól irá­nyító vezetőkkel együtt dolgo­zott a tagság, már az első években jó eredményt értek el a szövetkezetek. Sajnos ez községünkre, Balsára nem __ mondható. Nálunk évenként ~ változott a vezetőség, így az egyik rossz évet követte a má­sik. Most az 1963 szeptemberi " állapotot említem meg. A tej‘- termelésünk olyan alacsony vált, hogy a fejési átlag a há- r n litert sem érte el. Az éves s éshízlalási tervünk 200 da- : i volt, abból százat sem ti dtunk leadni. A malacok havi súlygyarapodása nem ér­re el az egy kilót. Az alacsony termésátlagok, az állattenyész­tés eredménytelensége oda ve­zetett, hogy súlyos mérleg­hiánnyal zártuk az évet. Azért vázoltam a szeptem­beri állapotokat, mert akkor volt egy vezetőségi ülés, amit Az álfami gazdaságok tapasztalatai a liideglevegos szénaszái*ftásnál juk, a túltömődés kiküszöbö­lése végett. A kazalrakó dol­gozók mindig taposó rácson mozognak, mert csak így tud­juk biztosítani a kazal egyen­letes lazaságát. A kazalt min­dig egyenletesen, egyforma magasságba rakjuk és az egyes rétegeket így is fejezzük be. Az első réteg 3,5—4,5 méter vastag laza állapotban, ami 1—1,5 métert ülepedik a szá­rítási idő alatt. A kazal meg­kezdésekor a dugókat három sorba, az alapon kijelölt he­lyekre helyezzük el és a réteg vastagodásával állandóan, de függőleges helyzetben húz­zuk mindig feljebb úgy, hogy a réteg befejeztével egy sík­ban álljon a kazal felszíné­vel. A második—harmadik ré­teg ezeknél vékonyabb, de az utolsó réteg 3 méternél nem vastagabb. Egy-egy dugót ál­talában 7—8 négyzetméterre számítunk. A szellőztetést megkezd­jük, mikor a széna a be­rendezést 1 méter magas­ságban már fedi. Az első nap a ventillátort éj­félig járatjuk, majd ezt kö­vetően csak nappal, miután a harmat felszáradt. Későbbiek folyamán a levegő relatív pá­ratartalma a mérvadó. A ven­tillátor csak akkor dolgozzon, ha a relatív páratartalom 80—85 százalék alatt van. Ha a páratartalom magasabb, ak­kor a ventillátor nedvességet nyom a szénakazalba. A leve­gő páratartalmának méréséhez megfelelő műszerre van szük­ség. A kazal állandó hőmérözé- se egy kihegyezett vaspálcával történik. 2,5—3 m. kell a ka­zalba dugni. Amikor a kazal hőmérséklete 35 fok fölé emel­kedik, a ventillátort akkor is működtetjük, ha borult, esős idő van, addig, míg a kazal le nem hül. A ponyvát csak akkor szabad és kell a kazalra tenni, amikor a ventillátor nem működik és esőtől beli tartanunk. Egyébként a ponyva mindig készenlétben a kazal mellett van. Egy réteg száradási idd' je, időjárástól függően álla* Iában 10—14 nap. A teljesen megülepedett . kazalban lévé széna köbmétersúlya 140-1 170 kg között van. Fodor Tárnáit 3ot kell fordítani a dugók szakszerű elkészítésére és el­helyezésére, és a szükséges ponyvák beszerzésére. Ponyva hiányában a szellőztetéses szá­rítási módszer alkalmazásának sikere bizonytalan, mert az egyes rétegek beázhatnak és a széna megrohad. A fűkaszával levágott és a rendsodróval összesodort ta­karmányt 35—40 százalékos nedves­ségtartalom mellett szállít­juk a bideglevegős szárító­berendezésre. A rendsodrózást és az összeso­dort rendek behordását csak a harmat felszállta után végez­zük .el. A kazlat elevátorral, vagy szénafuvó berendezéssel rakjuk meg. Az elevátort min­den rétegnél más helyre állít­A hagyományos, renden tör­ténő szénaszárítás után fej­lődést jelentett az állványos szárítási mód. Az utóbbinál jobb, de egyben nagyobb szak­mai felkészültséget igénylő eljárás a hideglevegős szárí­tás. Az állami gazdaságokban az idén 22 ilyen szárítóbe­rendezés fog üzemelni s ennyit terveztek a szövet­kezetekben is. Az eddigi tapasztalataink kedvezőek. A berendezéshez a helyki­jelölést mindig az üzemi adott­ságok diktálják, de lehetőleg az istállók közelében kell megépíteni. Egy szárítón 1500 —2000 mázsa, 18—20 százalék nedvességtártalmú lucernaszé­nát lehet készíteni. Nagy gon­ízlik a tej. Persze, ez hazá­jukban nem kedvenc ital. Mindjárt kész a kávé... A finn ember nem beszédes. Arvo is csak azért szól sűrűn, hogy ne unatkozzunk. Elmondja országa jelentős stratégiai szerepét, amiért most magához szeretné láncolni a Nyugat. — Bizony nem is olyan ré­gen inflációs állapotok tetőz­tek. Május elsejei ajándék a munkásoknak, akik közül a leg. többen nem vehettek még ko­csit — bár az aránylag kifi­zethető —, hogy felemelték a közlekedési díjakat. Aztán a lakástulajdonosokra bízták a lakbér összegét. (Aki valószínű megpróbál élni a bizalommal). Aztán a márkka devalválása előtt alig észrevehetően meg­emelték a legk.ereset.ebb cik­kek árát. A kerekítés a régi áraknál: ötventől lefelé semmi, felfelé már egy új márkka. Nos, a huszonöt, a harminc, negy­ven stb. számokkal végződi árak gyorsan Ötven fölé ugrot­tak. A régi értékben ez mél nem jelentett sokat, de újbar már egy márkkát, vagyis száj régit keresett a boltos, a hen­tes, a pék. És kitől? Megjött a kávé. Csendeser szürcsölgetjük — ez ünnepi aktus, ezt még távoli vendég­nek sem illik megzavarni. Gondolkodtunk. Bonyolul ez a kapitalizmus, mégha finr is... (Folytatjuk lyolc munkást is keresztnevén i szólított. Barátságosan fogtak j .ele kezet, , ügy beszélgetlek, 1 mintha nem is a vezető lenne ott, hogy megy a munka, mi van a Gyurka fiúval... 1 — Maguknál nincs ilyen? — Van, de tudja... ezt így : hirtelen nem is tudnám meg­értetni... valahogy közel sem olyan természetes az itteni. Mosolyog hozzá, tejjel kínál. Jégdarabok úszkálnak a poha­rakban. — Hogy él Önöknél egy munkás? — Ó, ez nagyon sokféle. És nagyon bonyolult. Ezt már olt, önöknél is sokat kérdezték. Ezért megpróbálom összefog­lalni a saját véleményemet. Azt nem mondhatom, hogy rosszul él. Pláne nem mondhatom nyolc éve. amióta tart az úgy­nevezett finn gazdasági csoda. Mert ilyen Is van, csak persze, nem kell egészen szűkén érteni. Nos, ha a gazdasági csodáról beszélünk, ki kell emelni a Szovjetunió szerepét. — Furcsállja talán? Egy szocialista ország szerepe a kapitalista finn élet gazdasági csodájában... Pedig az itteni ember tudja, ismeri, értékeli ezt a szerepet. Tudja, hogy munkanélküliség Volt, amíg nem jött a szovjet megrende­lés. És visszagondol ezekre az időkre. És nem volt ennyi la­kás — legalábbis a munkás nemigen költözhetett volna be a drága lakbérű új otthonba. — De önöknek látom nem Nem is gyűlés volt ez, inkább beszélgetés a munkások és a vezetők között, mert még ügy is ültek körben, mint akik be­szélgetni akarnak... — Az urak nem is tudják — szól közbe a bájos szőke asz- szony, a felesége — ott kaptál egy kitüntetést... — Igen, ott kitüntettek egy nagyon szép kitüntetéssel... megy és hozza a jelvényt, raj­ta „Kiváló dolgozó.” — Nagyon, nagyon boldog volt. A nagy embereket dísz­doktorokká fogadják, aztán vannak, akik más országok, városok díszpolgárai lesznek. Én ezt az ilyeneknél többre tartom. Munkáért kapni bi­I tüntetést, nagyon nagy dolog. — Nálunk ezt már sokan vi- ' selik — vetem közbe. — Igen, láttam, de nekem . nem tudtak volna szebb aján- . dékot adni... i Akkor, ott gondoltam rá elő. szőr: de hiszen nekünk ebben nincs semmi különös... — És amit megfigyeltünbma- s guknál: a munkás és a vezető s nem kerülgeti egymást, nem- . csak hivatalból érintkezik. - Hallottam, mikor az igazgató . a gépsorok között végigmenve Nagy nehezen, hosszú magya­rázkodás és jelbeszéd után értjük meg, hogy új ismerő­sünk járt nálunk, Magyaror­szágon. Budapestről, Hatvanról, Pécsről beszél. Karon fog a család,, s megyünk, hogy itt, e hazánktól háromezer kilométe­res távolságban beszélgessünk magyarországi élményeiről. — Április negyedikén jártam Önöknél — kezdi emlékezéseit Arvo, aki konzervgyári műsza­ki vezető, s szakszervezeti funkcionárius egyúttal. — Na­gyon szép volt az utunk, higy- je el, nagyon szép. Magyaror­szág kedves, az emberek sze­retettel fogadtak bennünket, azóta ezt sokszor elmondtam itthon. De tudja, az ember el­sősorban mégis a tartalmat ke­reste, lépten-nyomon megpró­bált összehasonlítani a rendel­kezésére. álló — sajnos, sok­szor nagyon kevés — idő alatt. Ha van idejük, elmondanám egy szép élményemet. Szívesen hallgatjuk. — A hatvani malomban jár­tunk akkor. Nagy malom és modern is, de számomra az emberek élete volt a lényeg. A fogadásunk napján rendez­tek is egy gyűlést a gyárban. 4. i Csodálatosan szép, azúrkék a tenger. Az olaszok Nápolyra, a fran­ciák a Riviérára, a bolgárok a Napsugárpartra esküsznek-. A finnek azt mondják, hogy Hel­sinki észak Velencéje, az észa­ki lagúnák városa. Nagy büsz­keséggel és nem ok nélbül te­szik ezt: Helsinki fekvése pom­pás munkája a természetnek és az ember jól használta fel a lehetőségeket. Bármerre, bárhová van utad a városban, keletről, nyugat­ról, északról és délről nem látsz mást, mint a tengert. A tengert zúgó habjaival, sirá­lyaival és halászhajóival, ame­lyek szorgalmasan gyűjtik a finnek élrendjének nagyrészét jelentő halat. Nézzük a tengeri, csodálattal adózunk észak e tüneményes sziporkázásának. A klspadon melle.tünb család ül. Látjuk, lopva figyelik beszédünket, — Unkarilainen? — kérdezi ■a férfi, jó negyvenes korú. Anteeksi... teszi hozzá a bocsánat szót. amely aligha maradhat el finn ember szá­jából.

Next

/
Thumbnails
Contents