Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-07 / 105. szám
A Postavezérigazgatóság figyelmébe: Intézkedést e nyíregyházi tv vétel Ügyében! Szabolcs lakosságának 95 százaléka hlTtneítlfett Az 0TÍ-tó1 az SZTK-ig Ul£lUSItUH Táppénzre 30. gyógyszerre 46 millió 1963-ban Meggyorsulhat az ügyintézés, ha . . . Az év eleje óta naponta fordulnak levélben, vagy telefonon szerkesztőségünkhöz a nyíregyháziak: esténként élvezhetetlenek a televíziós adások. Az iskola- televízió adásainak megindulása után a nyíregyházi iskolák fordultak hozzánk ha sonló panasszal — itt viszont délelőtt zavarják a műsort. Lapunk háromszor közölte olvasóink észrevételét a tarthatatlan állapotról, mígnem kitűnt, hogy a vétel állandó zavarásának az oka: az 5. sz. Autóközlekedési Vállalat ultrarövid hullámú adója leng ki és okoz bosszúságot nap mint nap sok ezer nyíregyházi családnak. A zavarás körülményeit most nem ismertetjük, arról eddig már többször beszéltünk. Április 13-i számunkban azt is megírtuk, hogy a Posta, Rádió- és Televízió Műszála Igazgatóságának Debrecenben székelő zavarvizsgáló üzeme megvizsgálta a helyzetet, megállapította a hibát, de ennél tovább sajnos nem ment. A debreceni üzem vezetője legutóbbi válaszában egyetértett cikkünkkel. Elismerte, hogy a zavar azóta is fenáll. De hangsúlyozta, hogy az adóberendezés üzemi frekvenciájának megváltoztatására csak a Posta Vezérigazgatóság illetékes szakosztálya hivatott és jogosult. Bár az üzem 151/1964, számú átiratában jóval korábban fordult budapesti felügyeleti hatóságához, s kérte tőlük a szükséges intézkedést, a Posta Rádió- Televízió Műszaki Igazgatóságának egyáltalán nem sürgős a zavar elhárítása. Ezúton hívjuk fel a KPM Postavezérigazgatóságának figyelmét a hónapok óta tartó — felelőtlenségből származó — türelemjátékra, amely a tv előfizetők és az illetékes postai szervek között Immár három hónapja kezdődött. Közöljük: az ideiglenesen üzembe helyezett tokaji tv-közvetítő állomás még ma is gyakori hibái mellett havi 50 forintért az AKÖV URH adójának sorozatos kalózkodását elszenvedni mégis csak sok. Joggal reméljük, a minisztériumban már nem talál süket fülekre a nyíregyháziak panasza! K. J. Szabolcsban százezreket érint a társadalombiztosítás. Mit nyújt ez a dolgozó embernek? Hogyan tükrözi a társadalmi rendszerben bekövetkezett változásokat? Ezekről és a dolgozókat érdeklő egyéb fontos kérdésekről beszélgettünk Apáthy Sándorral, az SZTK Szabolcs megyei Alközpontjának helyettes vezetőjével. — A társadalombiztosítási rendszerek mindig hűen kifejezik az illető ország politikáját. S, ha ebből a szempontból hasonlítjuk össze a felszabadulás előtti biztosítást a maival, azt kell mondanunk, hogy a különbség óriási. Régen a megbetegedés első három napjára sem munkabért, sem táppénzt nem kapott a dolgozó. Most az első naptól kezdve jár. A táppénz alapja a munkabér 65, illetve 2 évi folyamatos munka- viszony esetén 75 százaléka. Valamikor a háztartási alkalmazottak napi táppénze 1,10 pengő volt, jelenleg 20 forint. Szülési segély címén az OTI 1,20 pengőt adott, az SZTK napi 30 forintot. Egykor gümőkó- ros megbetegedés esetén csak 1 esztendeig kapott táppénzt az illető dolgozó, míg most 2 esztendeig folyósítjuk, 1945 előtt ismeretlen fogalom volt a gyermekápolási és szoptatási táppénz is. Ismeretlen volt az anyatej szolgáltatás, vagy a tanuló ifjúság társadalombiztosítása is. A szanatóriumi ápolás semmiféle korlátozás alá nem esik. Vajon mi lett a munkással, akit régen üzemi baleset ért? Ezernégyszáz szabolcsi fiatal készül nyári építőtáborokba Szolnok megye és a Balaton várja a diákokat A közelmúltban lezárult a jelentkezés a nyár; önkéntes ifjúsági építőtáborokba. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is nagy volt az érdeklődés, úgyszólván mindenütt több fiatal pályázott az ifjúsági szövetség megbízólevelére, mint ahányan elférnek a táborokban. 380 szabolcsi fiú Jászalsószentgyörgyre megy, ahol a Zagyva alsó folyásának töltéseit erősítik meg. A lányok sokkal nagyobb létszámmal vesznek részt a munkában. Balatonújhelyen 430 lány a helyi állami gazdaság nyári munkáiban segít. A Lakitelekre utazó lányoknak növény- ápolás és gyümölcsszedés lesz a dolguk. Hasonló feladatuk lesz az Izsákra és Balatonali- gára menőknek is. A 380 fiú július 12-től augusztus 22-ig, az 1100 lány pedig június 28-tól augusztus *2-ig dolgozik váltott turnusokban. A fiatalok most is mint minden évben, előzőleg orvosi vizsgálaton vesznek részt. A munkaidő napi 6 óra lesz. Az idén az eddigieknél is nagyobb hatáskört biztosítanak a tábor önkormányzatának. A brigádvezetőkből megalakítják a tábori tanácsot, amely a parancsnoksággal együtt látja el a szervezést, irányítást. A brigádvezetők egyébként egy nappal korábban érkeznek a táborba, és „házigazdaként" fogadják társaikat. Nagy gondot fordítanak arra, hogy kellemesen teljen » fiatalok szabad ideje. Megrendezik a hagyományos filmvetítéseket, kulturális és sportbemutatókat, de elsősorban a táborlakókra bízzák a művelődési, szórakozása program összeállítását. (bt) Ha meggyógyult, ha nem 20 hétig kapott táppénzt, s ha súlyos volt a sérülés, elbocsátották. Ma üzemi baleset esetén a táppénz időbeni korlátozás nélkül jár, amíg a sérülés orvosi gyógykezelést igényel. Régen csak a legolcsóbb orvosságot írták fel az orvosok. Ma ebbm sincs korlátozás. A felszabadulás utáni első társadalombiztosítási rendelkezés megszűntette a dolgozók járulékfizetési kötelezettségét. Igen nagy jelentőségű volt kormányunknak az az intézkedése is, amellyel a mezőgazdasági dolgozókat bevonta a biztosítás körébe* — Hogyan alakult Szabolcsban 1945 e'.óttésazóta a biztosítottak létszáma... Megyénk itt is elmaradott volt, összesen alig 16 500 volt a biztosítottak száma. Ezek nagy része kisiparos, alkalmazott, hivatalnok, háztartási alkalmazott volt. A változás 1945 DICSTELEN ÚT Szabolcs-Szatmár megye határát Téglás után Bököny előtt léptük át. Ügyet sem vetettünk a Moszkvicsunkat megelőző közönséges szürke Fobedára. Még azt sem vettük észre, hogy benne hányán ülnek. Miután a „kocsitárs” megelőzött bennünket lassított a tempón és ott po- rolgatott az orrunk előtt. Kénytelenek voltunk lassabban menni, hogy ne szívjuk a port és, hogy a közeli erdőben a rügyeit bontó, sűrűjében fekete akácosokban gyönyörködjünk. Azon tűnődtünk, milyen csodálatosan szép is a tavasz, no meg azon, hogy milyen jó lenne leheveredni a selymes pázsitra aludni egyet, mint gyermekkorunkban. De ilyen ínyencségekre most nem volt időnk, mert utunknak meghatározott célja volt, és ügyünk szabta menetideje. Boköny. Alig fordultunk •i a tanáesháza előtt, máris éles kanyar állta utunkat. Az előttünk haladó szürke Pobedát nem látjuk, no meg már el is felejtettük. Azaz felejtettük volna, mert az út felett lebegő és az úton szétterjedő fehér foltra, és az út mellett álldogáló négy nénikére lettünk figyelmesek. Azt még látjuk, — tova suhanva —, hogy az egyik az öklét rázza utánunk, de a következő kanyar már eltakarja alakjukat, a távolság és a tér elnyeli hangjukat. Szidtak bennünket is... A következő hosszú egyenesben feltűnik előttünk a szürke Pobeda. Senki sem beszél közülünk az elgázolt kacsáról, de gondolata mindannyiunknak a néni jogos ökölrázása körül forog. Balkányban négy-öt kiscsirke teteme hever az út közepén. Kocsivezetőnk töri meg a csendet: — Piszok csirkefogó. Rálép a gázra és valósaggal végig lövünk az előttünk levő négy kilométeres aránylag egyenesebb útszakaszon, hátha közelebb kerülnénk a most már nem is közönséges Pobedához. Ismét lakott terület, girbe-görbe kövesút. Szakoly. Mindannyian az utat kémleljük. Milyen állat, esik áldozatul a tovasuhanó szürke Pobeda barbár vezetőjének, utasai közönyének. A falu utolsó házainál kutya vonaglik, és vonít az árok szélén. Erőlködve vonszolná magát tovább kocsink zajára. Mellette három pötömnyi gyerek. Egyik jókora darab földrögöt vág a mellettünk elhaladó kocsihoz. — Tiifces vasat adnék a kezébe, nem volánt — szól sofőrünk. Közben azon után, de szembetűnően az utóbbi években tapasztalható. Ma a megye lakosságának 95 százaléka élvezi a biztosítás előnyeit. Míg például 1960-ban a megye ipari, s egyéb biztosítottjainak a száma 84 000 volt, 1963 végére elérte a 95 000-et. Ez mutatható ki a mezőgazdaságban is, ahol a döntő változást az átszervezéssel értük el. 1960 év végén a megyében összesen 148 000 volt a biztosítottak száma, melyből a tsz- tagok 64 ezret tettek ki. Ugyanakkor 1963-ban már elértük a 192 000-et, s ebből 95 000 termelőszövetkezeti tag élvezi a társadalombiztosítással járó előnyöket. — Az utóbbi három esztendőben mennyit fizettek ki _különböző juttatások címén? _ — Az 1960-ast és az 1963-as évet összehasonlítva is óriási az emelkedés. Míg 1960-ban táppénz címén 21, addig 1963-ban 30 millió forintot folyósítottunk. Gyógyszerköltségekre három évvel ezelőtt 28, 1963-ban pedig már 48 millió forintot fizettünk ki. Nem szerepel ezek között a gyógyászati eszköz (fűzők, talpbetétek, hallókészülékek, tolókocsik, művégtagok stb.), amelyet az arra rászorultaknak juttatott az állam. Forintban kifejezve ez 1860-ban 308 000-et, míg 1963-ban 514 ezret tett ki. Itt szükséges megemlítenem az anyatejet is. Erre 1860-ban 431 000 forintot fizettünk ki, míg három évvel később 433 000 forintot. A többi megyékhez viszonyítva Szabolcsban emelkedett a születések száma. Ez kifejezésre jut a terhességi és gyermekágyi segélyek címén kifizetett összegek növekedésében is. 1960- ban a fentebb említettre 2 millió 690 0Ó0 forintot fizettünk, nn'g 1963-ban több mint a dupláját, 5 millió 665 ezer forintot. Nagy eredmény az is, hogy míg a múltban a gümőkóros betegek csak táppénzt kaptak, most a táppénzen felül 1863- ban részükre 800 000 forintot fizettünk ki juttatás címén. — A biztosítottak számának növekedésé több adminisztrációit köpetel. Hogyan látják cl ezt a nagy munkát? Milyen gondok fog- lalkozlatják az SZTK megyei alközpontját? Régen a 16 500 biztosított ügyével 35 dolgozó foglalkozott, most a 192 000-rel 136. Megyénkben 108 SZTK kifizető hely van az üzemekben, hivatalokban. — Általános probléma, hogy az üzemek, vállalatok, hivatalok, tsz-ek nem közölnek olyan pontos adatokat, amelyek meg- könnyílenék egyrészt az ügyintézést, másrészt javítaná a dolgozók ügyében való gyors és pontos intézkedést. Sajnos előfordul, hogy dolgozó emberek egy-egy ügyben heteket telítenek ei levelezéssel, szaladgálnak ide oda, s kiesnek a termelésből is. Előfordul, hogy a munkaadók hónapokig nem válaszolnak, s végül ellenőreinknek kell a helyszínen eljárni. — Egyes üzemekben a társadalombiztosítási munkát nem becsülik eléggé. A dolgozók emiatt nem kapják meg időben és pontosan a nekik jogosan járó családi pótlékot, táppénzt, szülési segélyt stb. Az SZTK ügyintézőket egyes helyeken túlterhelik, sokszor más munkával bízzák meg. — Az elmondott problémák* a megnövekedett munka jogosan igényelné azt Is, hogy egyszerűsítsék és egységesítsék a társadalombiztosítási jogszabályokat és az adminisztrációt* Ügy gondolom, felettes szerveink megtaláljuk a módját* hogy még jobban szolgálhassuk a dolgozó emberek érdekeit. Farkas Kálmán Legrégibb gyárunk / / *♦ i /♦< újjászületik Nyugdíjas masinák helyett svéd automata — Demecser úton a világszínvonalhoz — Kérek egy tábla krumplicukrot! — halljuk sokszor a boltokban. A textilüzemekben keményítő, az édeaségipar- ban keményítő-szörp formájában találkozunk a burgonyával. Szőlőcukor, gyógyszerek alapanyagai készülnek belőle. És ki gondolná, hogy a bur- ganyatörköly, — mely nem más mint a keményítőgyártás mellékterméke, — kiválóan alkalmas brikett-kötőanyagnak. A rekonstrukciós terv A demecseri burgonyakeményítő gyárban a mosóban kezdődik a burgonya útja és a csomagolóban ér véget. Innen a boltok, a gyárak címére szállítja a vasút, hogy ne legyen hiány keményítőből, krumplicukorból. A fogyasztók igényei ugyanis évről évre növekednék. — Sajnos eddig két okból nem tudott eleget tenni a gyár a kívánságoknak. A mi igyekszik, hogy megközelítse, a hol előbukkanó, hol a kanyarokban eltűnő kocsit. Mi. hálydi előtt közelébe érünk. Kocsi vezetőnk figyelmeztet: — A piszok megint készül valamire. Mereven figyelünk előre. Valóban. Hirtelen kígyózó mozgás és az úttesten villámgyorsan átmegy a Pobeda az út jobb oldalából a balba, majd vissza. Elérünk a kígyózó mozgás színhelyére. Ott egy szép izlandi kakas roncsolatlan teste hever az út baloldalán a porba. Üjra kacskaringós szabolcsi községek. Nyírbátoron és Mátészalkáig mentünk egy útvonalon; még két tyúk jelezte a szürke Pobeda dicstelen útját. Nem zavarta, hogy követjük. Hányán üllek benne? Hármán feltétlen! — ketten hátul, és esetleg két fő elől. Kije lehettek az utasok? Kiket vitt a szürke Pobeda? Embertársát, falut, munkát nem tisztelő polgártársakat. Sigér Imre termelésünk az időjárástól, a burgonyaterméstől lűgg. Elavult masinákkal dolgozott a gyár... Boza Lajos főmérnök tíz évvei ezelőtt került el a gyárból, Dunántúlra. Most újra visszajött és mint „új erő” látott munkához három hónappal ezelőtt. Tíz év alatt sokat változott a burgonyakeményítő gyár. A terjedelmes ócska masinák nagy részét nyugdíjba küldték. Svéd gyártmányú forgósziták, szeparátorok, vákuum dobszűrők, automata csomagológépek váltották fel a régieket. — Kellenek is ezek a gépek, mert az idei tervünk aligha lenne teljesíthető nélkülük. 300 vagon keményítő, 150—200 vagon szörp, 16 vagon krumplicukor, 15 vagon szőlöcukor kerül ki belőlük egy év leforgása alatt. Az egykori káposztasavanyító üzem, amely az első világháború bakáinak készítette a jó savanyú káposztát — marosak mutatóban van meg. A demecseri gyár a burgonyakeményítő és cukor gyártására rendezkedett be, s útban van a világszínvonal felé. Ugyanis a következő években megvalósuló rekonstrukciós terv, amelynek végső összege elén majd a 60—70 millió forintot, — modem üzemmé változtatja a megye legrégibb gyárát. Kísérlet a gyárban és a földeken — Már hozzákezdtünk az ÚJ energiatelep felépítéséhez. A kazánok már itt vannak, ősztől az elavult szörp- és cukorgyártásról áttérünk a korszerű technológiára, új szörp- és cukorgyár épül a telepen r— magyarázza a főmérnök. A tavalyihoz képest kétszeresére növekedik a krumplicukor gyártás. Egyre több, közkedvelt 5 dekás ízléses" csomagolású kistáblás cukor hagyja «1 az üzemeket, melynek kétharmadát már gépek csomagolják. Ez gyorsabb és higiénikusabb. S amíg a gyárban főijük az új gépek elhelyezése, üzemrészek építése, — a kísérleti intézetek a jelenlegiek, nél magasabb keményitőtartal* mú burgonya kikísérletezésén fáradoznak. Már vannak eredmények, a megye néhány tsz- e ilyen újfajta vetőmagot tett földbe a tavaszon. — Jó lenne minél előbb nálunk is meghonosítani a tér- melés utáni premizálást, mint a cukorrépánál tették ezt. — mondja javaslatát Boza főmérnök. — Szó van erről, de nem ártana minél előbb be is vezetni, elterjeszteni a bur- gonyatermesztő tsz-ekben. így magasabb keményítő'tartalmú nyersanyagot kapnánk, ez nép- gazdasági szinten komoly haszonnal járna... Tanfolyam kell Kialakulóban van a gyár és termelők közötti gyümölcsöz» viszony. Fejlődik a gyár. Lépést tudnak-e tartani ezzel az emberek? — Bizony műszakiakkal számszerűleg nem állunk jói. Kevesen vannak. Saját utánpótlást kell nevelnünk. Nemrég végezte el az erjedésipari technikumot az égjük dolgozónk, Kovács Margit, aki segédmunkásként kezdte, most művezető. Négyen tanulnak erjedésipari technikumban. Jó lenne megszerveznünk a munkásoknak az alapfokú szakmai tanfolyamot. A gépek, a korszerű eljárások sokkal több ismeretet kívánnak meg... Szabolcs új üzemei mellett a régiek is korszerűsödnek, amelyre kitűnő példa Deme- cser. A krumpli — sokféle módon elkészítve és elegendő mennyiségben kerül innen az ország boltjaiba, fogyasztóihoz. Páll Géza
