Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-05 / 103. szám
„Nem vändorolgatunk“ Pénz, jó élet, divat — Fiatalok a Tisza mentén Ä falu nevét jelző tábla: Szabolcsveresmart. S a táblától néhány száz méterre nagy a sürgés-forgás. Első pillanatra látni: a Tiszagyöngye Tsz fiataljai serénykednek. A BRIGÁDVEZETŐ HELYESBÍT Legszélén, két lánnyal kezdődik az ismerkedés. — Ez a szőke Oláh Margit, az a barna Nagy Irén: Tűzről pattantak. Nagyon a brigádba valók — int rájuk Koneczky Lajos. A lányok arcára enyhe pír fut a dicsérettől. Irénke a beszédesebb.. — Szerelünk itt lenni. Sok a jókedv. Millió forintot hoz a munkánk. — A terv szerint, jó közepes termés esetén, a nyolcvan hold kertészet után nyolcszázezer, egymillió forint közötti bevételre számítunk — helyesbít a brigádvezető. De Irénke határozottan kontráz: Mi pedig éppen a többet akarjuk, a milliót! garantált munkaegység. Idén én is valóra váltom számításomat. — Éspedig? — Megbeszéltem a szüleimmel, összegyűjtöm a keresetemet. Sorba megveszek mindent, ami egy férjhezmenő lánynak kell. Már kétezer forintom van együtt, pedig igazában most kezdjük az esztendőt. A ZÁSZLÓT ELVITTÉK A MOGYORÓSIAK A legény könnyedén tartja a locsolót. Mind jobban oldalra döntve, szórja belőle a vizet. Soós Jancsi katona-jelölt. Le sem teszi az edényt, úgy áll meg szóváltásra. — ötvenkét óta dolgozóm a közösben — mondja. — Kezdetben nem ment minden jól. Rájöttünk, nem hánvtorgafni kell a nehézséget, hanem elűzni. Mi, fiatalok is összefogtunk: Űgyannyira vittük, hogy tavaly megnyertük a zászlót. Most elvitték a tiszamogyorósiak... — Milyen zászlót? — A megyei KlSZ-bizottsá- gét. Az van ráírva: a mezőgazdasági munkában legjobb eredményt elért KlSZ-szerve- zetnek. De lesz az még a mienk, megmutatjuk. A másik brigádunk vetette el szövetkezetünk kétszáz hold burgonyáját. ök is mind fiatalok... Tán három falu tsz-ében sincs any- nyi fiatal, mint nálunk. Nem vándorolgatunk. Ügy igyekszünk. hogy megnyugvás, megelégedés legyen a munkánk értelme. Van is pénzünk, jól élünk, divatosan járunk. Szórakozunk, mikor ideje van. Holnap megkezdjük a kinti munkát, a palántázást. Ide csak annyian jönnek, akik a kezeléshez szükségesek — mondja Koneczky Lajos. — Már ültetünk? — kérdezi Seleszki Béláné. — Nincs idő várakozásra. •— Tudjuk. Jövünk, persze. Még vasárnap is, ha kell. Asztalos Bálint LECZÁNÉÉK JANUÁRBAN ESKÜDTEK A férfiak locsolnak, porha- nyós fekete földet szórnak frissen vetett, kései paprikamagra holland típusú ágyáson. A nők vetnek, gyomlálnak, palántát ültetnek előnevelőkbe. Mindenkinek van feladata. Kilencven ágyás 1620 négyzetméterén biztosítják a kertészet számára a palánták millióit. Berencsi Julika és Lecza Sán- dorné az egyik hollandi ágy mellett serénykednek. Itt is a brigádvezető kezdi a bemutatást: — Leczánéék januárban esküdtek. De itt maradtak férjével együtt a brigádban. Az a férje, aki most önti ki a kosár földet. — Megélhetést ad a tsz más munkán is. Mi itt szoktuk még. Hogy párba keltünk? Soká leszünk még Matuzsálemek! — A nevetés gyorsan tovarepül. —. Tavalyi munkám után szobabútort, garnitúrát vettem. Most meg majd egyébre kell a pénz. — Az a jó, hogy az itt van — szól közbe Berencsi Julika. — Hogy pénz van. Meg is tesz- szük érte, amit kell. Magától nem lenne negyven forintos Barátkozás. Foto: Hammel J. K opk a János: Finnország — szabolcsi szemmel L Sok és kényelmes a szálloda. Rengeteg és változatos az ajándékáru, készségesek, szívesek az üzleti alkalmazottai. A turista úgy látja, hogy minden megtalálható ebben az országban . A lappok félnomád, kívülről színes, romantikus élete, a Kalevala eposzának folytatása és a civilizáció. így együtt, mint valami kerek egész. Halászok, ezeréves mozdulatlanságban, s a modern utakon száguldó amerikai autócsodák. Paraszti veríték a gránitot borító vékony termőföldön és az országot behálózó Coca-Cola reklám. Békésen legelésző tehenek és a nagy monopóliumok kegyetlen hajszája a magasabb osztalékért. Mindez egyben. A nyugati szemnek ez a nem mindennapi, a sztori. A keletről jöttek már megtanultak egy bizonyos alaposságot. Megszokták, hogy a külső néni minden. És bár a természet csodálatos, az innen érkező turista szeme élesen fürkészi azt is, aki szerényen, észrevétlenül formálja a világot ott, a messzi északon, a sarkkor közvetlen közelében. Finnország kapitalista állam. És, hogy a gyakorlatban mit jelent a kapitalizmus szó, azt ott tudtuk meg először a munkáslakóházak tövében, ahová egy délelőtti sétánk során vitt a busz. Barna hajú asszonyka kérdezi; Maguk magyarok? Magyarul kérdezte. öt napja jöttünk el otthonról, máris jólesett mástól, idegentől hallani a magyar szavakat. — Igen. persze. Maga is? Pesti. De már öt éve élek itt. A férjem finn, megismerkedtünk Pesten, feleségül vett, aztán elhozott ide. Nagyon őrölünk az új ismeretségnek. Végre egy kellemes beszélgetés északi rokonainkról — magyarul, s ami lényeges, egy háziasz- szonnyal. — Hogy élnek itt? — Szívesen és nagyon kí- vácsian jöttem ide ebbe a csodálatos fekvésű országba. Az emberek is jók. bár nagyon nehezen barátkoznak, mintha önzőbbek lennének, mint mi vagyunk. Pedig lehet, hogy csak zárkózottab- bak. Még most sem ismerem őket. Ami a zárkózottság a hosszú télnek is betudható. Közlékeny asszonyka, láthatóan jólesik neki, hogy kibe z::- heti magát. — Egy évben egyszer megyek haza. A férjemet elfoglalja a munkája, itt dolgozik egy hivatalban. Elhi- hetik, mennyire vágyom magyar szó után. Pedig két gyermekem van, azok épp úgy beszélnek magyarul, mint finnül. Talán még jobban. Nem dolgozom, van időm velük foglalkozni. — Megszokta a sok eltérő vonást? — Nem mindet. Bár én úgy élek, mint otthon. Mindennap fözök magyarosan. Csak persze így sokkal drágább. Itt nem szokták meg például a sertéshúst, sertés nincs ip, importálják. Épp ezért olyan drága, hogy alig lehet megfizetni. Szombaton 3 márka egy kiló. Gyors átszámítás. Egy KULTURÁLIS ÉLETÜNKBŐL Vihar Sándor szerzői estje A Nyíregyháza város felszabadulásának 20. évfordulója és az Állami Zeneiskola alapításának 25-éves jubileuma alkalmából rendezett hangverseny- sorozat VIII. előadását tartották vasárnap a Móricz Zsig- mond Színházban. Ez alkalommal Vikár Sándor szerzői estjére került sor. Az ünnepélyes bevezetőben megemlékeztek Vikár Sándorról, a zeneszerzőről és a fáradhatatlan zenepedagógusról, aki a Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán növendéke volt. Az egykori Bessenyei Társaság felkérésére ő szervezte meg a Nyíregyházi Zeneiskolát, amelynek ma 700 növendéke van. Huszonöt éve igazgatója ennek az intézménynek, amely olyan sokat tett a város és a megye zenekultúrájának megalapozásáért és ki- szélesítéséért. A zeneiskola nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma megyénkben a zene valóban mindenkié. Működésének 32 éve alatt sokoldalú zeneszerzői munkásságot is fejtett ki: közel 50 műve jelent meg, s azok közül többet a rádió műsorában is hallhattunk. Munkássága a zene úgyszólván valamennyi területére kiterjed: írt dalokat, szólóhangszeres műveket, kamaramuzsikát, énekkari műveket, népdalfeldolgozásokat. Ebből a gazdag termésből márka hét forint negyven. A hús _ alig hisszük — kilónként ötvenkilenc forint húsz fillér. — Annyi. De itt nem úgy van, mint otthon. Állandóan mozog az ár is, ahogy a vásárlás. Hétfőn ugyanez a hús már csak hat márka. (Ez negyvennégy forint negyven!) — A férje mennyit keres? — Hatszáz márkát. Ez magyar pénzben négyezernégyszáz forint lenne. Csakhogy ebből háromszáz a lakbérünk! Igaz, ebben benne van a gáz és a víz díja, de a villany már nincs. És aa sem kevés. A kormány eddig szabályozta a lakbéreket. De nemrég jött egy új rendelet, a lakástulajdonosokra bízták arz emelést. A kormány mindössze annyit tett, hogy csak harmincszázalékos emelést javasolt. , — Mennyi egy átlagos szakmunkás fizetése? — öt—hatszáz márka. És ebben minden benne van, nincs jutalom, vagy nyereségrészesedés, és nincs munkásbiztosítás sem. A gyerekeim például megbetegedtek, ötven márka volt egy vizit; éppenhogy megnézte őket az orvos. Ehhez jön a gyógyszer, ami szintén nagyon drága. Kik keresnek jobban? — Egy tanár fizetése nyolcszáz, egy mérnöké ezer. De ők jobb lakást is bérelnek, négy—-ötszázért. adott ízelítőt vasárnap esti szerzői estjén. Dalait József Attila, Vajda János, Tóth Árpád, Juhász Gyula és más költők verseire komponálta. Ezekből tolmácsolt néhányat Aginé Boczkay Ibolya és Molnár Sándor mély átéléssel, magas művészi fokon. Fuvóstrióját a debreceni fúvóstrió (Tuza József, Valkai János és Koós Gábor) szólaltatta meg szép sikerrel. Kia- rinétművét Valkai János adta elő Szálkayné Győrffy Judit A Pygmalion Május 7-én országos jelentőségű bemutató színhelye lesz a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház. A Déryné Színház itt mutatja be vidéken először G. B. Shaw: Pygmalion c. szatirikus vígjátékát. Ebből az alkalomból megjelennek a minisztérium képviselői, a budapesti napilapok és szaksajtó, a rádió és a televízió munkatársai. Innen indul el ez az egyébként jól ismert vígjáték országos bemutató kőrútjára. Ez a darab a világ jelentősebb színháza repertoárjában megtalálható és Budapesten a Katona József Színházban 1960-ban volt az 500. előadása. ■— Az már nagy lakás lehet... — Finn méretekben az. Magyarban kicsi. A legnagyobb ha van ötven—hatvan négyzetméter. A bútorok nagyrésze ugyanis falbaépített. — Az emberek mégis jól öltözöttek. — A ruha nem minden, az itt valóban olcsó. De venne csak egy színházjegyet, vagy egy könyvet... Egy kertészkedő bácsinak szól valamit. — Tessék, mondja el Paavo bácsi, mit keres, s mit tud venni. — Én hatszázötven már-i kát keresek. Ebből levonnak tizenhét százalékos egyenes adót. A lakbérem 200, a nyugdíjam díja havi negyven. De én már harminc éve dolgozom ugyanannál a cégnél. Engem njgg nem bocsátottak el soha, nekem még teljes a hónap szabadságom is. — És a nőknek. Azt is tessék elmondani, hogy a legmagasabb női órabér is kevesebb, mint a legalacsonyabb férfi. — No, az igaz. De hát ez mindig is úgy volt a nőknél... — Egy színházjegy tíz, egy mozijegy két és fél márka, egy könyv is tíz... — Nem is megyek én színházba, se moziba. Nem nekem való az — búcsúzik az öreg. (Folytatjuk) zongorakíséretével. A Rondót Sztraky Tibor játszotta, a tőle megszokott biztos technikával. A műsor befejező számaként népdalfeldolgozásokat adott elő a József Attila Művelődési Ház énekkara' Tarczay Zoltán vezényletével. Külön kiemeljük a Megöltek egy legényt című népballada művészi megszólaltatását. A hangverseny végén a közönség szeretettel köszöntötte a szerzőt. . U T. Nyíregyházán Mi adja meg ennek a darabnak aktualitását, állandó frissességét? Elsősorban az író egyénisége az, ami darabján keresztül megragadja a nézőt. Puritán író, aki roppant fejlett kritikai érzékkel szemléli a körülötte zajló viktoriánus világ kizsákmányoló, képmutató, bigott, álszent és hazug életét és szatirikus gúnnyal elmondja a véleményét. Jellemző, menynyire megvetette azt a társadalmat, amelyben élt, hogy visszautasított minden kitüntetést, még a Nobel-díjat is. Másodsorban a mondanivaló és a kifejezési mód művésa tökélye ragadja meg a közönséget. Fanyar szellemessége, bölcsességének szemkápráztató tűzijátéka megdöbbentő. Shaw kifejezetten lázadó egyéniség: tekintet nélkül mindenkire és mindenre feltétlenül az igazságot kutatja. Vigjátéka a Pygmalion szintén tele van olyan következtetésekkel, amelyektől okkal prüszkölt az egész viktoriánus társadalom. Ezért is tekintünk nagy várakozással a bemutató elé. dr. A. I. Lemezjátszó, televízió a művelődési otthonoknak A megyei tanács vb. művelődési osztálya az idén már .450 000 forint értékű bútorral — székekkel, asztalokkal, szekrényekkel — segítette a művelődési otthonokat berendezési tárgyaik bővítésében. Hétfőn tizenkét művelődési ház klub helyiségeinek felszereléséhez nyújtott támogatást: hatvanezer forint értékben 7 magnetofont, ugyanannyi lemezjátszót, hat rádiót és két televízió készüléket adott át az intézmények képviselőinek. 1961. május 5, déri költségvetésben biztosított 800 ezer forintot mát teljes egészében lekötöttük a könyvterjesztő vállalatnál, így aztán biztosra vehztjük, hogy év végére elérjük a la- kosonkénti előírt átlagot. — Erre annál is inkább szükség van, mert megyei könyvtárhálózatunk már 1963-ban elérte az 5 éves terv végére megszabott olvasólétszamot. Tavaly év végén több, mint 90 000 beiratkozott olvasónk volt, ez év első negyedévében pedig már kis híján 60 ezren iratkoztak be könyvtárainkba. Év végére 20—25 ezerrel több olvasóra számíthatunk, mint tavaly. Tehát nagyon is fontos a könyvállomány terv' szerinti növelése — fejezte be válaszát a megyei könyvtár vezetője. R. U mint 590 ezer kötet volt a i megye könyvállománya. De a minisztérium rendelkezésére a fölös és elavult könyv- példányokat el kellett küldenünk az Országos Széchenyi Könyvtárnak, s ezért a la- kosonkénti kötetszám legalább 15 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy jelenleg még az 1963-as év végi 0,5 köteles átlagunk sincs meg A tervfeladat teljesítése ér- : dekében ezért nagy erőfeszítésekre van szükség. Már jeleztük a művelődési osztály- i hak és a megyei pénzügyi l szervnek, hogy a kitűzött cél 1 elérésére nem elegendő a : költségvetésben előirányzott 800 ezer forint. Felettes szerveink megértették jelzésünket, s így csak a második \ fél évben körülbelül még 8— : 800 ezer forintot fordíthatunk 1 állományfejlcsztésre. Az ere- I A megyei tanács 1964. évi terve szerint ez évben 0,9-iöJ egyre kell növelni az egy lakosra jutó könyvtári kötetek számát s az olvasók jobb ellátása érdekében két függetlenített és nyolc íélfiig- gl’íAenitett könyvtárost kell alkalmazni. — A könnyebbik problémát már majdnem teljesen megoldottuk — válaszolta Trip- sánszky Jenő, a megyei könyvtár vezetője — Raka- mazon és Nyírteleken kél függetlenített könyvtárost alkalmaztunk, beállítottunk hat [élfüggetlenített könyvtárost is, két könyvtáros alkalmazása most van folyamatban A nehezebb feladat az egy lakosra jutó kötetszám emelése. Eszmeileg már az első negyedév végére elértük, sőt, túlhaladtuk az egy kötetet, hiszen március végén több ! Egy lakos — egy kötet könyv A márciusi állomány: 590 ezer — Felemelték a könyvvásárlási keretet — Év végére: 25 ezerrel több olvasó