Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-05 / 103. szám
A jogszabályokon túl A gyerek harminckilenc foknál magasabb lázban feküdt, a körzeti orvos az egyik szomszédos intézményben rendelt. A beteg gyerek anyja átszólt az orvosnak, hogy munkája végeztével jöjjön el a kis beteghez. Az orvos nem jött; azt üzente, hogy betegbejelentés reggel nyolc és tíz között van, adjon lázcsillapítót a beteg gyereknek, s vigye ki rendelésre az SZTK-ba. Végül is magánorvos jött ki a gyerekhez, aki azóta túl van a veszélyen. Nem kötelessége — ez volt az üzenet lényege. Nem keressük, hogy a jogszabályok mit írnak elő. a védekezés azonban ismerős. Sokszor elhangzik ez napjainkban is .még, — így kell írnunk: még, — mert így is van.. írott jogszabályok mögé való menekülés tökéletesen elfogadott volt ezelőtt harminc évvel, amikor az emberek sorsát rideg közönnyel intézték. Még ma is előfordul ez a fajta menekülés a mások iránti együttérzés, cselekvés helyett. Láttam építkezést, ahol a kőműves azért üldögélt az építendő fal mellett, mert nem volt segédmunkása, aki a téglát kézre adta volna. A tégla azonban ott állott csomóban. kézügyben, csak épp nyúlni kellett volna utána. Amikor megkérdeztem, miért nem nyúl, miért cigarettázik, így felelt: „nem kötelességem." , Sajnos, el<> fordul, de még mennyiszer! — hogy termelőszövetkezetekben így vonnak vállat a tsz-tagok, ha mások rossz, gyenge munkáját látják „nem kötelességem, mi közöm hozzá?” Beszélgettem egy ilyen tsz-taggal. Szépen elmondta, milyen hibákat lát a szövetkezet munkájában. De miért nem teszi szóvá? Hogy a munkacsapat hanyag munkát végez, hogy a vetőgép sorokat hagy ki. hogy a brigádvezető elnézi a lopást jó fiú igyekszik lenni, és a többi... A válasz ugyanaz: nem az én dolgom. Kinek a dolga? A ross2 brigádvezető rossz munkavezetése révén gyengébb a szövetkezet eredménye, kevesebb a kukorica, kevesebb a jövedelem, kevesebb a munkaegység részesedés. Kevesebb az ország kenyere, kevesebbet ad vissza a tsz-nek. A lassú, szervezetlen építkezés: ráfizetés, kevesebb lakás, későbbi gyár, megint csak tömegek fizetnek rá, s nem utolsó sorban maga a hanyag építő. Könnyű megérteni: ma bárki legyen az, aki rosszul, hanyagul dolgozik, mindenkinek kárt csinál. Nincs tehát olyan ember, akinek ne lenne érdeke ezt megakadályozni. Nem kötelessége, — bár ez vitatható —, de mégis kötelessége, egyíaja okból. És ez az ok: magunk építjük, alakítjuk a jövőt. S. B. Tízmilliós beruházás két év alatt — Gépesített technológia — Megduplázódik a niunkáslétssám a naményi ládagyárban A ládaüzem máris sok női munkaerőt foglalkoztat, akik elsősorban a ládák összeszere lését végzik. A képen Keresztesi Fereucné. Megyénk sokezernyi vagon almatermésének betakarításához, tárolásához és szállításához minden eddigit felülmúló mennyiségű ládára van szükség. Leggazdaságosabbnak ígérkezett ha a ládákat itt, a megyében készítik el, hiszen 1970-ben a termés betakarításához már mintegy százezer köbméter ládaelemre lesz szükség. Az igények kielégítésére a volt vásárosnaményi téglagyárban berendeztek eg. ládaüzemet, amely az elmúl Övben már 160 dolgozóvá mintegy nyolc és fél mil'i forint értékű munkát vég' zett. . Az új gyárban nagyobb volumenű beruházások vál tak szükségessé Ezért vett át az üzemet ez év elején a Országos Erdészeti Főigazga tóság Ládaipari Vállalata. A fejlesztési terv végrehajtása megkezdődött. Különös gondot fordítanak az úgynevezett járulékos beruházások — a fürdő, öltöző, iroda, kút — megvalósítá- -ára, a gépesítésre, korszerűsítésre. Két év alatt — 1964-ben és 65-ben — erre a célra mintegy tízmillió forintot költenek. vagy másfél liter vért. így maradtam életben. Akkor fogadtam meg. ha egyszer véradásra kerül a sor, nem maradok ki. Ősz András, bácsi érkezik A fiatalok észreveszik. — Hát Bandi bácsi mit keres itt? — kérdi tőle valaki. A főművezető feljebb tolja fején az olajszagú svájcit. „/Vem vagyok én még üregi'* — Mit gondolsz öcsém, nem vagyok még én öreg. Most vagyok a másodvirág- zásban — válaszolja .vidáman. Pedig 58 esztendős. — Fazekas János és Pac2 József következnek szól ki a függöny mögül Dévényi Jó- zsefné, a véradó állomás vezetőasszisztense.. A két fiú belép. — Ezt az emléklapot és jelvényt tessenek megőrizni, erre pedig a tízórait kapják meg — nyújtja át a jegyeket, amelyek ellenében májkonzervet, sört kapnak. Már délután 4 óra van. — Guszti te zárod be a sort? — kérdi az egyik munkásembertől a párttitkár. — Utolsónak is kell lenni Lacikám — válaszolja, s leül a székbe Jakab Gusztáv.. .A nővér rámosolyog, néhány ügyes mozdulat, s már folyik is a vér. Ezen az egyetlen napon 2f liter. Ki tudja, hány embei életét mentik meg vele? Nem különös az esemény Nyíregyháza város történetében eddig viszont még egyedülálló és első. S ebben t példamutatók a Gépjavító Vállalat munkáziai voltak ök adtak itt először önkén’ és ellenszolgáltatás _ nélkü életet adó vért. 1964. április 28-án. Farkas Kalmár Nemsokára üzembe helye» zik a két nagy teljesítményű rönkhasító gépet és nyolc kis szalagiűrész* ..Bevetésre” vár két új típusú szabászgép is. A beruházási program keretében kapnak még egy rönkhasító szalaggépet és egy 1100-as szalag- fűrészt. A ládagyár termelési értéke 2 év múlva elérj az évi 45 millió forintot. Növekszik az üzem munkáslétszáma is. A jelenlegi 190 fős üzemben két év múlva 350—400 munkás dolgozik majd. T. A. Szűcs Pál hamar megtanulta az NDK gyártmányú fűrészélező automata kezelését. Foto: Hammel Mesterséges csőztelés a Tiszáról Szabolcs-Szatmár megye termelőszövetkezetei m; nden eddiginél nagyobb gondot fordítanak a természetes tavak, patakok, csatornák, folyók vizének kihasználására, és a mezőgazdasági növények öntözésére. A tavalyi hatezer holddal szemben az idén már csaknem 15 000 hold földet öntöz száznégy szabolcsi nagyüzem. A Tisza partján többnyire vizet kedvelő növényeket termesztenek. A folyó „hálára” úszó pontonra szerelt szivattyútelepeket fektetnek, hogy szükség esetén vándoroltat- hassák is. A kisebb patakok, csatornák medrébe duzzasztókat építenek, hogy bő vízzel üzemeltethessék az esőztető berendezéseket Szabolcs megyében összesen nyolcvanhét szövetkezet kezdi meg az idén a mesterséges esőztetést. Egymillió 720 ezer tonna terhet szállít az idén az 5-ös A KÖN A kultúrterem pillanatok alatt Téradóállomássá alakult át. Egymás után. rendben érkeznek a szocialista brigádok. lakatosok, festők, hegesztők, szerelők. De a munka sem áll. Távolról ide hallatszik a hegesztő pisztolyok sercegő hangja, a kovácsok ütemes kalapácsütései. Itt benn fehér köpenyt, fityu- lál adnak az asszisztensnők a kormos, olajos ruháju emberekre. Jóízűen kacag ezen egyik-* másik. Egyik asztalnál beszélgetnek velük, megvizsgálják az önkéntes véradókat, a másiknál néhány perc múlva már folyik is a vér. melyre valahol emberek várnak. Odébb, egy hosszú asz- tálnál jóízűen falatoznak, akik már túl vannak. Isszák a sort. Az elsők között Alig múlt reggel nyolc óra. Az elsők között jelentkezeti Bejczi Ferenc, a Szabolcs megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója, 8 párftütkár Hekmann László, a művezetők. a szocialista brigádok irányítói. Őket követték a többiek. Dr. Csató Endre, a megyei véradó állomás főorvosa tizenhat segítőtársával érkezett, s nincs pillanatnyi szünet sem. Bejczi elvtárs örömmel újságolja: — A nők között ők voltak a legbátrabbak — mutatja be Kéri Andrásnét, Porkoláb Miklósnét és Lakatos Júliát Mosolyognak. — Először drukkoltam — mondja Kériné — de aztán megnyugodtam Bármikor szükséges lesz, én adok szívesen. Jön az esztergályos gárda. Harmincöt emberből harminc- kettő. — Két vékonypénzű legényt mi beszéltünk le — jegyzi meg a vezetőjük, s leülnek sorjába a lócára.. Kerekes József megmenekült A Lumumba lakatos brigádnál a szószóló a vezető jük, a szőke, göndörhajú, víg- kedéiyü Kerekes József volt A fiatalok őt állják körül a leprvdővel eltakart véradó helyiség előtt, ahová csak szólításra lehet belépni. — Elmondtam a fiúknak — komolyodik el Kerekes — én is a vérnek köszönhetem, hogy életben maradtam. — Hogy történt? — ér- ieklődik valaki. — Rakamazon éltem, 1957* ben történt, soha nem felejtem el, július 7-ón. Igyekeztem haza a menyasszonyo- méktól, amikor észrevettem, hogy a Cseh Béláék házában tűz ütött ki. Vizel telt vödörrel futottam a lakásba. Benn, mint megtudtam egy gépkocsivezető ült. Korábban nem ismertem. Be volt rúgva. A kezéből kiejtett cigaretta okozta a tüzet. Nagyon megijedt, s hirtelen ki is józa- nodott. ő kért meg arra, mutassam meg, hol vannak a tűzoltók. Beültünk a vip- ponba. A rakamazi tűzoltókat nem leltük. Át akartunk menni Tokajba, hogy onnan hozunk segítséget. Ekkor történt a baleset. Az aranyosárok hídnál lezuhantunk. Eszméletlenül találtak rám. Kerekesre az unokabátyja talált rá. Bevitték a nyíregyházi kórház Il-es sebészetére. — Már el is temettek, ahogy mondják. Az orrom kétfelé nyílt, megsérült a lábam és a hátam — sorolja. Kaptam Előnyben: az építőanyag, a primőr — Vasárnap is úton 8,5 millió utas az autóbuszokon — Volga-taxi a városban Az 5-ös számú AKÖV-nél Hekman György igazgatóval folytattunk beszélgetést az 1984. évi szállítási feladatokról, a megnövekedett igények kielégítéséről. — 1962-ben gépkocsiparkunk egymillió 368 ezer tonna, mig 1963-ban egymillió 631 ezer tonna terhet szállított. 1964-ben már egymillió 720 ezer tonna terhet kell szállítanunk. Feladatunkat különösen megnövelte az építőipari szállítás. Tehergépkocsink egy részét ezekhez a vállalatokhoz irányítottuk. Előnyben részesítjük a MÉK-et is, az élelmiszer és a primőráruk gyors szállítása érdekében. Az utóbbinál lehetne olyan ésszerű megoldást is találni, hogy a göngyölegeket már most, folyamatosan szállítsák nyáron és ősszel ne legyen torlódás. — Ez évben a jelentőser megnövekedett szállítási tervünket lényegében a tavalyi kapacitással kell megoldanunk. Ezt csak a kapacitás növelésével, a vasárnapi és éjszakai műszakok bevezetésével oldhatjuk meg. Az első negyedévben vagonhiány és a rossz időjárás miatt a beütemezett . áruk alig negyven százaléka érkezett meg. Ennek ellenére a 298 ezer tonna tervünket 333 ezer tonnára teljesítettük, mégis lemaradás van a szállításban. A közeli hónapokban még nagyobb energiával kell tehát dolgoznunk. — Megnövekedett az utazó- közönség is. Jelenleg 81 autóbuszunk 482 helyközi járatot bonyolít le. A járatok kihasználási foka változó. Például 1963 decemberében 60,2 százalék, míg a helyi járatoké 77,5 százalék volt. 1962-ben hatmillió 502 ezer utast, 1963-ban hétmillió 827 ezer utast szállítottunk. 1964-ben már nyolcmillió 500 ezer utast kell autóbuszainknak szállítaniuk, pedig autóbusz parkunk is csak minimálisan nö. Ezért a helykihasználás növelésével és az ésszerűbb járatok megszervezésével teszünk eleget a kde vetelményeknek. — A közeljövőben nagyobb igény várható a különjáratok, valamint a külföldi utazásokhoz szükséges autóbuszok iránt. Erre a célra reprezentatív 55-ös Ika- ruszok állnak rendelkezésre amelyekből a napokban várjuk a harmadik érkezését. — Taxiparkunk már eddig is növekedett, lényegesen lobban ki tudjuk elégítem az utazóközönség igényeit, mini az elmúlt évben. Ezt segített« elő taxiparkunk felfrissítése több gépkocsi beállítása. Rövi, desen megjelennek a parkol! helyeken az új Volg ; taxik is B. 1/ CÉLt évente 198 ezer kiüniter ládaelem Életmentő munkások Legbátrabbak az asszonyok között — „En is a vérnek köszönhetem“ — A gépjavító itt is példát mutat
