Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-01 / 101. szám

Hármasdomb -1964. A polgárok nem »«álltak la aa Erdei kitérőnél a vil- lám ősről, ők a Sóstóra mentek, törvényes ke­retek kost, legálisan *1 verni a májusi ér­dét, a strandot, Itt esett « munkások ««álltak le, Ide esek a szikkadt markú me. lóaok gyalogoltak ki esönde- aen vagy ordítva, ökölbe •sorltott szívvel, de maga. biztosan megünnepelni a munkát, amelynek esak so­vány hétköznapjai voltak — hivatal»« ünnepel soha­Csöndesen vagy ordítva — igen, így, mert annak Idején nemcsak a munká­sok ünnepelték a május el­sejét, hitnem „ünnepelt1' a hatalom is. Lovascsendőrök kardlapozták, verték az ün­neplő „bitang” prolikat — mert a hatalomnak mindig ünnepe volt, ha munkáso­kat verhetett.,. Munkáso­kat, akik Ilyenkor, május első napján csöndesen vagy ordítva, tudatosan vagy ösz­tönösen követelték a maga­sabb munkabért. A Hármasdomb, a nyír­egyházi szervezett munká­sok régi találkahelye ma csendes. Csak a madarak lármáznak, csirregnek, füty- tyentg'etnek. Egy ismeret­len, zömök, fekete madár időnként sípol — úgy Hangok, mint a csendőr- síp éles, rövid hangja. Rossz ez a hasonlat, esak az emlékezés pillanatnyi hangulata szülte. Ügy hang­zik Inkább, mint a gyerek síp, Mert a mostani május elsejéken már nem kell csöndesen vagy ordítva kö­vetelni a magasabb munka­bért, a mostani május else­jéken nem „ünnepelnek" a kardlapok, a gumibotok, A mostani május elsejéket' esak ünnepelünk és emlé­kezünk. Emlékezünk a bronzba vésett véres máju­si majálisokra, és ünnepel­jük a mai munkát, amely nyomán nemsokára felépül itt, a Hármasdomb közelé­ben egy modern tbe-sza- natórium, ünnepeljük a mai munkát, amely né­hány éven belül létrehozza Nyíregyháza új városrészét, ünnepeljük a mai munkát amelynek nem csupán a méltó bére, de az öröme is megvan. Itt, a Hármasdombon hronz-dombormd emlékez­tet a régi májusok harcai­ra. A dombormd-ábrázojta jelenet jelképe«: lovas­csendőr rugtat kivont kard­dal az ágaskodó ló kantárét markoló munkásnak. A ló alatt proletáranya fekszik gyermekével. Ebből a jele­netből huszonegynéhány év­vel ezelőtt még. minden igaz volt. Ma már csak annyi az igaz belőle, hogy a ló kantárát, gyeplőjét markoló munkás ugyan­olyan biztonsággal fogja, markolja az ország gyeplő jót, mint Itt, ezen a dom­borművön a cgendőrlóót.., Ratkó József Gyors ütemben fejlesztik a vásárosnamcnyi ládaüzemet, A budapesti központ korszerű gépeket küld a telepre. A képen az új szalagfűrész gépsor, az előtérben Siket Lajos a gépbe illeszti a leszabandó faanyagot. Dr. P. SZABÓ GYULA MEGYEI TANÁCS VB ELNÖK HEJ LYETE3SEL BESZÉLGETETT SAMU ANDRÁS MEZŐ­GAZDA ÁGI ROVATVEZETŐ Félmillióid forint megyénk ez évi beruházása Készül a 600 személyes mozi, 16 tantermes gimnázium terve Tanácsi lakásokat építenek a nagyobb községekben 7 faluban 35 általános iskolai tanterem épül Jóváhagyták megyénk ez évi beruházási tervét, A tanácsi, termelőszövetkezeti községfej­lesztési alapból több, mint fél- milliárd forintot fordítanak la­kások, iskolák, egyéb kommu­nális létesítmények építésére. Készítik a gumigyár bőví­tésének, köztisztasági für­dőnek, 600 férőhelyes mo­dern filmszínháznak a ter­veit. Ugyancsak készülőben vannak a megyei kórház bővítésének, a nyíregyházi 16 tantermes, a demecserj és tíszavasvári 8—8 tantermes gimnáziumok tervei is. Határidőre átadják rendelte­tésének a nyíregyházi konzerv­gyárat, s ez egyre sürgetőbben veti fel a vízmű és csatorna, építés gyorsítását. Éppen ezért 1964-ben a vízműre 17, a csatornára 13 millió forin­tot fordítanak. A Sóstón új kabinaor és sport- leiátó épül. A vásárosnamónyi Az én családom Elmondja: Mizsányi Mihály, villanyszerelő. Az én családom egy olyan .egyszerű család, amelynek éleiéből hiányoznak a megle­petések, a nagy örömök és a lesújtó gondok- Amolyan át. lag munkáscsalád vagyunk mi, ahol mértéktartó minden- a nevetés és a sírás, a ruház­kodás és az étrend, a pénz és a költekezés. Két lányom, meg két fiam van, így hatan élünk a szoba­konyhában Nyírteleken, a* Ady Endre utcán. Lefekvéskor csörgőre húzzuk fel a vekkert, csak úgy megszokásból. Leg. . többször én ébresztem az órát, már hajnali ötkor. Marika és Veronika negyed hatkor kel, hogy a buszindulásig e!kó. szülhessenek. Ilyen nagy lá­nyoknak már a fésiilködesuk sem akármilyen-,, Amíg én előkészítem az udvaron a kis Bervámat a 10 kilométeres útra, Veronika, a feleségem tarisgnyéz. Kenyér, jódavab szalonna, újhagyma, alma. Vagy szalonna helyett sonka- Minden évben vágok. Az ideit kétmázsa 90 kilóra saccolták. Kell (S ilyen nagy családnak-,. Mielőtt elindulnék a munká­ba, már ébren van Mihály fiam ÍS- Hetedikes, pélelőtt jár. Laci, a legkisebb éppen- hogy felnyitja a szemét, ami. kor megcsókolom. Neki ebéd után keli iskolába menni, jó. alvó. Még csak második ele­mista, szinötös. Taníttatni sze­retném, akár Miskát, akinek nagy a vonzalma az elektromos szakma iránt. Technikumba adom, Miskolcra Bár nem tudom, sikerül-e. Veronika például tavaly nem jutott be a gyors-gépíró isko­lába- Azt mondták maid az idén, Nem volt mit tenni, je­lentkezett a háziiparnál, kita­nulta a perzsastonyeg készítést. Oda jár, ő a másik kereső a családban. Éppen dicsekedett legutóbb, hogy eléri a nyolc- széz forintod a keresete. Jó hó- nap. Máskor kevesebb. Marikát a kertészeti válla­lathoz viszi g busz reggelente, Ott tanulja a szakmát, most utolsós. Még nem keres, de tudása már látszik a kertün­kön- 0 termelte a mi háztáji primőrünket, az ő gondja a virágoskert. Így már most az én kétezer tizemmel együtt 2600 forint jön ^össze havonta. Ebből élünk hátén. Nem fé­nyesen, de jó beosztással nem is szegényesen. Kifizetjük a villanyt, a rádiót, az újságo­kat. Nekem a megyei lap jár, feleségemnek a Képes újság, a lányoknak a Magyar ifjú­ság Félretesszük még a kony­hapénzt s ami marad, szépen elosztjuk a legszükségesebbek­re. Jó lenne egy ezressel több is, hiszen körömcipő, meg nylonharisnyák nélkül nem tudnának meglenni a lányok. Olyan az a nylon, akár a le­helet, Fut a szemje, valósággal eszi a pénzt, Meg ugye, az asszony s«m maradhat el a lányok mögött, Neki is vet­tünk legutóbb egy divatos bal­lonkabátot. és ruhát 8 fiuk­nak, hogy vasárnapokon szép ünneplőjük legyen. Elgondolom magamban sok­szor, milyen furcsa is az élet- En még apámmal együtt napszámba jártam gyermeki­vel az uradalomba. Miska fiam most meg úgy él, mint akkor az úrigyerekek. Csak tanulnia kell. Nemrég elém áll, kérdi: édesapám, milyen szerszámokkal dolgozik egy elektrotechnikus. Merthogy közeledik valamiféle expadí- ciós verseny, s az ő őrsük is indul. Nyerlek a kürze tin, a járásnál meg harmadikok let­tek. Ilyen esetekben cseppet sem bánom, hogy 42 éves fejjel fejeztem be a nyolc ál­talánost tavalyelőtt, Egyszerre jártam az utolsóba a kisebbik lányommal. Ha nem tudtam valamit, kisegített, négyes lett az átlagom. Nemcsak azért vettem én komolyan a tanu­lást, hogy fel ne süljek az órán. Nem akarok elmaradni a gyerekek mögött. Veronika, a feleségem ott­hon dolgozik. Ágyaz, takarít, ellátja az aprójószágot, mos, főz, ránéz a fiúkra tanulás közben. Meleg étellel vár ben­nünket a varosból. Hetenként egyszer, kétszer van hús, Ahogy telik, ahogy kanni. Én a fizetésemet a bérjegyzékkel szépen odaadom neki, s ilyen­kor nagy nyugalmat érzek- Tudom, hogy nála jó kezek­ben van. Ha vásárolni aka­runk, buszra ül, találkozunk a téren, s járjuk a várost. Megmutogatom neki az ut­cák felett hosszú sorban vi­lágító fénycsöveket: már ezernél is többet szerelt fel az én brigádom. Jólesik a cso­dálkozása, érzem, egy kicsit büszke rám, Én meg őrá. Ne­kem például szenvedélyem a futball. Fradista vagyok, s kedvenc csapatom a Nyírte­leki Dózsa Tsz megyei másod- osztályú csapata. Veronika tiszteli a szenvedélyemet, nem ágál, ha vasárnap ebéd után indulok a meccsre. Egyébként kollektíván lot­tózunk, már hármasunk is volt, Jól jönne egy nagyobb összeg, akkor még hamarabb felhúznám a másik szobát a mostani mellé. De így is el­készül az idén. Nagyok a lá­nyok, kell egy szép szoba. Van még egy kis anyagom, rakom félre a pénzt, s ha híja lesz, kölcsönt veszek fel. Jól bírom még magamat, csak a vérnyomásom ne ugorjon magasra. Azelőtt többször faggatott a feleségem, mi van veled Mihály, mitől az ideges­séged, Mostanában nem kérdi, Néhány nappal ezelőtt elárul­tam neki, hogy szocialista el­met nyert a brigádunk, Nem tudja pontosan, mit jelent ez, csak látja, hogy örömmé] me­gyek el a munkába, nyugod­tan térek haza. Amikor bekanyamdok Hcr- va motoromon este felé • az udvarra, szalad elém a kis Laci, mit hoztál - nekem apu, Hiányozna, ha nem kíváncsis­kodna, pedig ritkán viszek valamit, nem jut mindennap. Amíg a lányok is megjönnek, feleségemmel elmeséljük a nap történetét. Azután asztal­hoz ülünk. Esi ebed végén ki újságot olvas, ki rádiózik, vagy elvégzi aznapi adóssá­gát. Csendben, békességben térünk nyugovóra. Előtte felhúzzuk ismét a vekkert. Feljegyezte: Angyal Sándor és klsvórdal kórházak bővíté­sére 12, illetve 10 millió forin­tot fordítanak. A nyíregyházi csecsemőotthonra ugyancsak 10 millió forintot ruháznak be, Az eddigi éveknél jóval nagyobb számban ad­nak át és építenek általá­nos Iskolai, gimnáziumi tantermeket. Még ez évben befejezik a bak- talórántházi 8 tantermes gim­názium építését. Megkezdik az ibrányi, nagykéiiói, újfehértói 8—8 tantermes, és a nagy- ecsedi 12 tantermes gimnázium építését, 35 általános iskolai tanterem építését fejezik be, illetve kezdik meg a megye 7 községében, Lakásépítésre ez évben 45 millió forintot fordítanak. Csak tanácsi keretből 328 lakás épül, ezenbelül Nyír­egyházán 235, amelyből 93 szövetkezeti lakás lesz. Igen lényeges dolog, hogy az idén már a megye nagyobb községeiben is építenek taná­csi rendelkezésű lakásokat. Kisvárdáir, Nyírbátorban, Ti- szavasváriban 18—18, Mátészal­kán 12 lakás építését kezdik meg, Előreláthatólag Fehér­gyarmaton is átadnak 12 la­kást, Az épületek tatarozására 7 millió forintot fordítanak. Előzetes irányszámok szerint a jövő évtől kezdve az eddi­gieknél jóval nagyobb ütemű lesz a lakásépítkezés. 19Ufl-ban 700, 1907-ben ugyancsak 700 la­kást adnak át rendeltetésének A termelőszövetkezetek mint­egy 300 millió forintos beruhá­zással elsősorban dohány- pajtakat, raktárakat, istál­lókat építenek. Megyénk ez évi több, mint félmilliárd forintos beruházásá­ban nincs benne az a jelentős összeg, amelyből a különböző minisztériumok a már meglévő üzemek bővítését, új üzemek építését fogják elvégezni. (bíj Termelfiszövetkezeteink helyzetéről és fejlődéséről gyümölcsösök területét, de még messze vagyunk a vég­ső céltól. — Csak e néhány főbb gon­dolat is rávilágít arra, hogy közel-távoli tennivalóinkat akkor válthatjuk sikeresen valóra, ha vezetők és tagok körében egyaránt tért hódít a nagyüzemi szemlélet a teeh. nika, a kemizálás alkalmazá­sában, a termelés szervezésé­ben, a munkák végzésében, Vagyis: arra van szil krön, hogy valamennyi szövetkeze. U tag tudományos szinten vé­gezze munkáját, mind aj irányításban, mind a közvet» len termelésbár.-= Megyénkben eddig mint­egy tízezer tsz-doigozó szer- lett szakmunkás bizonyít­ványt, a- közülük 7000 a trak­toros s 7000-ren pedig most vesznek részt szakmunkás ok- tatásban. Egyre nagyobb be­csületet kell szerezni a szak- munkásoknak fik lennének már ma is, de feltétlen ők lesznek a mezőgazdasági ter­melés fő pillérei. — Túlnyomó többségében kinevelődtek a hozzáértő tép melősizövetkaaeti vezetők, 4 szakemberek. Sokat segít e téren a társadalmi ösztöndíj mind szélesebb körű alkal­mazása. Azokban egy percre sem feledkezhetünk meg ar­ról, hogy az élet holnap na- gj-obb igénnyel lép fel a szakemberekkel, a vezetőiekéi szemben, mint amennyi ma még kielégítő volt, Csakis tanulással, a tudás szakadat­lan bővítésével képesek lé­pést tartani a közösség, a népgazdaság mind nagyobb követelményeivel, ló egészséges ellátottság. Más terén azok a gondjaink, hogy a biztosított anyagi fettételek- kel nem tart még lépést a nagyüzemi tudat fejlődése, mint például egyes modern módszerek alkalmazásánál tapasztaljuk. Ilyenek: a fej­tett takarmány készítés, a hideglevegős »zónaszárítás, az ontőzőkapacüás kihaszná­lása.; általában az állatte­nyésztés és tarlós moderni­zálása, Döntő Hzerepo van a tudománynak —- A mezőgazdaság előtt lé. vő feladatok egyre nőnek örvendetes a fejlődés például a 100 hold szántóra jutó tej, tojás, baromfi, sertés és vá­gómarha termelésben, de a mai színvonal korántsem kie­légítő. Az induláshoz képest nagy ütem van az öntö­zéses gazdálkodásban: az idén több új öntözéses területet terveztünk mint 1963'ban volt összesen, Sokat kell ten­ni a talajjavításban, A fia­tal gyümölcsösök területe már elérte az eddigi termő­E beruházások nyomán tíz és tízezer seámra gyarapodtak az állati férőhelyek, közel ki­lenc ezer hold termés befoga­dására létesültek dohánypaj­ták. — Az ötvenes évek végén alig haladta meg a traktorok száma az ezret, s ebből száz sem volt a termelőszövetke­zetek tulajdonában. Ma több mint 3000 traktor van, s ebből köziéi kétezer a ttizeké: négy-öt év alatt egynegyedére csökkent az egy traktoregység- re jutó szántóterület. — Elsősorban a gépek azok, amelyek könnyebbé tették csökkentették az embereik munkáját. Az aratás, a talaj- munkák, a növényvédelem, a növényápolás, a betakarítás gépesítése szinte felmérhetet­len terheket vett te eddig is a szövetkezeti tagok válláról. Pedig még csak a kezdetén vagyunk sok munka végzésé­nél a gépek általános alkal­mazásának, nem is szólva bi­zonyos aránytalanságokról, amelyek hatnak. Ilyen pél­dául, hogy az erőgépek szá­mának gyarapodását nem kö­vette minden területen kielé­gítően a munkagépekkel va­A kibontakozás alapja — Megyénk dolgozó pa­rasztjainak a termelőszövet­kezeti útra való lépése min­den tekintetben forradalmi változás volt a mezőgazda­ságban, Ez volt az az alap, noha kezdeti körülmények között, amelyre az új szoci­alista termelési viszonyokat lehetett építeni; kibontakoz­tatva a nagyüzem adta lehe­tőségeket. így gyorsulhatott meg a mezőgazdaságban a termelőerők fejlődése, a kor­szerűbb, nagyüzemi gazdál­kodás kibontakozása, a ter­melés fokozása. — Fiatal termelőszövetkeze­teink a társadalom eegitségé- vel már többé-kevéebé le­küzdötték a kezdeti nehézsé­geket mind a szervezeti élet­ben, a vezetésben, mind a gazdálkodásban. A beruházá­sok elsősorban a nagyüzemi termelés fokozását szolgálták Ezzel együtt járt a fizikai munka könnyítése a fejlett termesztéstechnika alkalmazá­sának a kiterjesztése. Példa­ként említhetem, hogyanagy hozamú búzafajták vetésterü­lete 1991 óta több mint tízszeresére nőtt, s komoly eredményt értünk el a hibrid kukorica elterjesztésében is. A nagyüzemi viszonyok tet­ték lehetővé a mélyszántás mind általánosabbá \■ ez 1980-tól háromszorosára növekedett* Négy év alatt mátfél milliárd — A gazdasági fejlődésnek o kézzelfogható eredményei mind a növénytermesztésben, mind az állalleri.vt.szn'sben — az emberek szorgalmán kívül — úgy jöhetnek létre, hogy a népgazdaság és az egye® üzemek erőfeszítései révén megnőtt a tsz-ek gazdasági alapja. Az elmúlt négy esz­tendőben — beleértve az ideit is — megyénk termelőszövet­kezetei másfél milliárd forin­tot ruháztak és ruháznak be. Negyedik évébe lépett megyénk mezőgazdaságában 8 termelőszövetkezetek nagyará­nyú létérehozásának a befejezése. A termelőszövetkezetek szervezése Idején a közös gazdaságokba lépők Ígéretet kaptak: a népgazdaság anyagi segítsége eredményeként könnyebb lesz a munkájuk, s közös akarattal mielőbb szebbé, tartalmasabbá, gondta­lanabbá válik az életük. Munkatársunk felkereste dr, P. Szabó Gyulát, a S za bölcs- Szatmár Megyei Tanács VB elnökhelyettesét, adjon tájé koptatást a termelőszövetke­zetek eddigi fejlődéséről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents