Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-31 / 126. szám
Pőrére vetkeztetett diktátor A spanyol gyerekek történelemkönyvében szóról-szóra a következő szöveg áll: „Cou- clillónkat, aki tündöklő katonai pályát futott be, s fajtánk legszebb erényeivel ékes, a Gondviselés ajándékozta nekünk, hogy egységbe forrassza népünket, s hazánkat győzelem- ről-győzelemre vezetve kiragadja a marxizmus karmaiból és elinduljon vele a dicsőség felé vezető úton." A tankönyv szuperlatívuszai Ez a szuperlativuszokban fogalmazott rövid jellemzés arról a férfiúról íródott, akit ezelőtt 25 esztendővel egy véletlen: az ellenforadalmi erők vezetésére kiszemelt másik tábornok Sanjurjo halálos kimenetelű balesete dobott Spanyol- ország első emberének posztjára. Francisco Franco katonai talentumának ekkor már fényes bizonyítékait szolgáltatta: tízszeres túlerővel sikerült megleckéztetnie a függetlenségükért küzdő marokkói törzseket, s már csapataival egy évtizeddel később, 1934- ben vérbefojtotta az asztúriai bányászok felkelését. A korabeli laptudósítások szerint 5000 ember vesztette akkor életét. Amikor átvette a Spanyol Köztársaság megdöntésére indított akció vezetését, mint Ciano gróf, Mussolini külügyminisztere később elmondotta, — Franco nagyhangon fogad- kozott: néhány nap alatt megnyerné a háborút, ha 12 szállító vagy bombázó repülőgépet kapna. A 12 repülőgépből zonban ezer repülőgép, határ olasz halott és 14 milliárd a lett Franco legfőbb patrómisaá, Hitler és Mussolini ezért nem kívánták a Caudillo közreműködését — katonai vonatkozásban — a második világháború idején. Mint a már idé- 'tt olasz külügyminiszter kiejtette: „A Duce és a Führer egyformán tartott azoktól a nehézségektől, amelyeket Spanyolország íadbalépése magával hozna. Olaszország nem felejtette el a spanyol polgár- háború tapasztalatait.” A náthás hadvezér így Franco hadvezér! képességeit akkor csillogtathatta utoljára, amikor az olasz és német intervenciósok vezérkarának tervei szerint, a külföldi csapatok segítségével birtokába vette az ország fővárosát, Madridot. Ahogy a történészek feljegyezték, ezekben az órákban Franco náthával küszködött, s így amikor segédtisztje hírt adott a győzelemről, válaszolni nem, csak prüszkölni tudott. De az iskolakönyv szuper- lativuszai sorában legalább annyira hazug az is, hogy a bértollnok a spanyol nép legkiválóbb erényeit tulajdonítja Francónak, mint a katonai talentumáról szóló hízelgés. A világ ugyanakkor nem felejti el Francónak azt a kijelentését, amely a polgárháború kezdetén hangzott el, s szinte egész élete mottójaként tekinthető: — Ha szükséges, fél Spanyol- országot agyonlövetem! Fogadkozását ugyan nem váltotta be, mert a polgárháborúban a 30 millióból „mindössze” 1 millió ember vesztette életét, de az időközben eltelt negyedszázad alatt vérbíróságai, csendőrei ugyancsak megtizedelték az országot. A Genfben székelő Nemzetközi Jogászbizottság adatai szerint például 1939 és 1944 között 192 684 halálos ítélet kegyelmi kérvényét utasította vissza a Caudillo. A halálrakínzott, agyonvert, őrületbe kergetett hazafiak számát az időközben eltelt húsz esztendőben nem ismerjük. Csak egy-egy eset híre jut el hozzánk, mint legutóbb Grimau, a Spanyol Kommunista Párt egyik vezetőjének halálos ítélete. De tudjuk azt is, hogy egyedül a bürgoszi börtönben 9000 évre ítélve 424 politikai fogoly szenved. Amikor VI. Pált pápává koronázták, Franco nagyhangon amnesztiát hirdetett. Ezzel a lépéssel az egykori milánói érsek kedvében akart járni, aki annak idején személyesen is tiltakozott a spanyol államfő könyörtelensége ellen, Caudillo akkor durván rendre- utasitotta a bíborost. Amikor Montiniból pápa lett, Franco, hogy feledtesse a régi incidenst és elnyerje a pápa támogatását, bejelentette: megkegyelmez az elítélteknek. Az amnesztiát azonban csak meghirdették, a sokezer elítéltből — Franco ígéretei ellenére — alig néhány száz nyerte visz- sza szabadságát. Francoról inkább elfogadható az a kép, amit egy amerikai újságíró rajzolt, aki éveket töltött Spanyolországban. Herbert Matthews többek között a következőket írja: „Franco nem a fasiszta eszmék megszállott teoretikusa, mint Hitler, nem ripacs színész, mint Mussolini, hanem porosz típusú rideg katonatiszt, aki legszívesebben az egész országot katonai táborrá változtatná, s úgy adja ki minisztereinek a parancsot, akár a tábornok vezérkarának.“ Ezek a miniszterek egyébként mindig péntek délelőtt gyűlnek össze Madridtól 16 kilométernyire levő kastélyában. „Franco ül az asztalfőn, mozdulatlanul, magábamélyedve. A miniszterek beszélnek, vitatkoznak. Nem szól közbe. Ha elfárad, feláll anélkül, hogy elmondaná a véleményét. Aztán minden úgy történik, ahogy ő maga gondolja" — egészíti ki a jellemzést az „Epoca” című olasz lap tudósítója. Minden úgy történik, ahogy a Caudillo elgondolja, aki egy személyben állam és kormányfő, ugyanakkor a hadsereg legfőbb parancsnoka is. „A dicsőség felé Spanyolország teljhatalmú diktároráról a felnövekvő nemzedéknek azt is meg kell tanulnia, hogy a „dicsőség felé vezető úton” viszi „győzeiem- ről-győzelemre” az ország népét. Erről a „dicsőségről“’ azonban kiábrándító képet fest a „Mondo” című római lap Madridban járt tudósítója: „Elegendő csak néhány na-| pót Madridban, vagy az országj bármelyik városában tölteni, si az ember tiszta képet alkothat) magának a spanyol munkások,! bányászok helyzetéről. A kuli városokban nyomorúságos, dü-j ledező, szemétdombokkal köt rülvett viskók állnak, nincser nek iskolák, kórházak, gyógyszertárak. A csatornázatlan, piszkos utcákon munkanélküliek ezrei ődöngenek, vagy ülnek órák hosszat a földön, a kutyák és tyúkok között. Nem kérnek alamizsnát senkitől, de könyörgő szemmel néznek azokra, akiken ing és nyakkendő van...” Az ENSZ 1962-ben közzétett adatai még vádolóbbak: a spanyol munkások reálbére alig egyhármada a közepesen fejlett országok dolgozóinak. A parasztság helyzete is siralmas. Az utolsó tíz esztendőben több mint félmillió paraszt hagyta ott faluját, ahol ugyanolyan körülmények között élnek az emberek, mint egy évszázaddal ezelőtt. Az elmúlt hetekben kellett Spanyolországban megünnepelni Franco uralkodásának 25. évfordulóját. Hogy a meg- ünneplendő időszak tartalmát kissé megszépítsék, a „25 esztendős béke” jegyében hívták az utcára a népet, s ugyanakkor ismét és újra ígérgetések hangzottak el — az életszínvonal emelésére, az alkotmányos jogok biztosítására. Az ünnepségek azonban nem úgy sikerültek, ahogy a már öregedő diktátor elképzelte. Egy embert be lehet csapni egyszer, több embert is, de sok embert sokszor félrevezetni nem lehet... A zsarnokságot és a zsarnokot, támogassa bár vagyon és csendőrszurony, s hízelegjék körül a megfizetett életrajzírók, a nép nem fogja tisztelni, becsülni. Franco negyedszázados uralkodása is úgy él ma, s úgy is marad meg az emberek emlékezetében, ezt bizonyítja a sok tüntetés, sztrájk, s a Franco-rezsim ellen egyre szélesebb méretekben kibontakozó tömegmozgalom, — mint a nyomor és a tertor, Spanyolország legszörnyűbb éveinek időszaka... Önody Györg; Vüágmozaik A szépség néha tol kívánatos Pathowardot, az amerikai televízió bemondónőjét nemrégen elbocsátották... a szépsége miatt. A televízió társaság kénytelen volt engedni az idősebb női nézők kívánságának, akik szerint miss Howard túlontúl szép és vonzó. Habár a társaság vezetői bizonyára nem osztották a felháborodott asszonyok véleményét mégis inkább feláldozták a szépséget a haszon kedvéért. Cigarettázásért veszélyességi pótlék Az amerikai orvosok megállapításai a dohányzás ártalmáról különös Következményekkel jártak a filmgyártók- ra és televízió társaságokra. Jónéhány színész és színésznő veszélyességi pótlékot követel, valahányszor szerepe előírja, hogy a kamera előtt dohányozzék. Amszterdamban megválasztott ájs Hollandia 1964. évi szép- ségkirálynőjét. Az orvostudomány segített A Hamburger Echo című lap hirt adott arról, hogy Schu- chardt professzor sikeres plasztikai műtétet hajtott végre egy magyar betegen... Alig melegedett meg itthon Papp Mihály 32 éves erdőgazdasági dolgozó. Három évvel ezelőtt vett búcsút az itthon- maradottaktól. — Vonatjegye Hamburgig szólt. Amit a háború elvett Baktalórántházán az állomás előtti fa- és fűrésztelepen találjuk. Aki most látja először, szinte észre sem veszi arcán a változást, a keresztbefutó forradásokat s boksaolókra oly jellegzetes orrt. — Nekem á legszokatlanabb ... — mondja a raktár- helyiségben amely most a munkaterülete. — persze a falubeliek is úgy néznek rám, mintha kicseréltek volna... Évekig megszokták, hogy Papp Mihály magán viseli egy szörnyű betegség nyomát, amely az orrától fosztotta meg, még gyermekkorában. Az orvostudomány lupusznak, a köznyelv bőrfarkasnak nevezd a betegséget. A hüvelykujj különös jelentősége Tény ér jóslás a jövőről — Mit mond az orvostudomány 7 Bizonyára még sokan emlékezlek a vásárok es más ösz- szejövetelek, jellegzetes figuráira, a tenyérjósokra. Rendszerint gazdagságot, boldogságot, jó partit és főnyereményeket jósoltak nagy előszeretettel, a hiszékeny közönségnek. Ma már törvény tiltja a tenyérjóslást, de tévedés lenne azt hinni hogy nálunk ma már nem tudnak senkit becsapni. A szélhámos jósok és varázslók már a legrégibb időktől fog'va a tenyér barázdáiból, domborulataiból és a kéz alakjából igyekeztek következtetni az emberek jellemére, egyéniségére, sőt még a jövőjére is. A középkor tenyérjósai az ujjakat a bolygókkal és más égitestekkel hozták kapcsolatba. A hüvelykujjat a Vénusz- szal, a mutatóujjat Jupiterrel, a középsőujjat Szatumusszal, 1964. május 31. a gyűrűsujjat a Nappal és a kisujjat a Mercurral állították jelképes rokonságba. A tenyér öble a Marsra a kisujj párnája pedig a Holdra emlékeztette őket. így aztán könnyű volt jellemrajzot adni. A nagyöblű tenyér harcias, erőszakos természetet, jól fejlett mutatóujj pedig okos, bölcs lelkialkatot jelentett. A tenyérjóslás hívei a hüvelykujjnak mindig különös jelentőséget tulajdonítottak. Az izmos ujj szerintük erős, határozott, a fejletlen hüvelyk gyenge egyéniségre mutat. Más hozzáértők szerint az hüvelyk gyökerében székel az akaraterő, első percében az elhatározó képesség, a második- Ean pedig az Ítélőképesség. Az általános tenyérjós vélemény értelmében a rövid ujjak unalmas és rideg, a hosszú ujjak viszont értelmes és barátságos | egyéniséget sejtetnek. Más I szerzők szerint a hosszú ujjak- ! bői rövid életre következtet- | nek. Ha a mutatóujj hosszabb a gyűrűsujjnál, az anyagias- I ságot és törtetést jelent, fordított esetben viszont jó ízlést és művész-szeretetet. A körmök fehér foltjai jó előjelek. A feketétől és a sárgáktól azonban félni illik. A hüvelyk mellett húzódó vonal fejlettsége egészséget, gazdagságot és hosszú életet ígér. A mutatóujjtól a középsőujjig húzódó „Szív” vonal pedig a jóságra enged következtetni. Továbbiakban még a tenyérjósok meg tudják állapítani a születendő gyermekek számát, a külföldi utakat, a betegségek bekövetkezését, a szerelmi élet nagyobb eseményeit és még egy sereg más dolgot. Elvégre barázda és vonal van hozzá a tenyérben bőven. A tenyérjóslásnak természetesen semmiféle tudományos alapja nincs. Az orvostudomány nem ismer semmi kapcsolatot a tenyér vonalai és a lelkialkat vagy az egészségi állapot között. Az pedig egyenesen képtelenség, hogy a tenyérbe lenne beleírva a jövő. Mégis miként lehetséges, hogy a tenyérből olvasók sokszor egészen jól eltalálják a vizsgált kéz gazdájának egynémely tulajdonságát? A tenyér barázdái ugyan nem, de a kéz, az ujjak alakja és a tenyér bőre valóban sok mindent elárul az ember egyéniségéről, életmódjáról és foglalkozásáról. A meleg, nedves kéz pl. a pajzsmirígy fokozott működéséről, s így feszült idegállapotról tanúskodik. A hűvös, száraz tenyér viszont ellenkezőleg, a pajzsmirígy csökkent működésének jele. Arról is mindenki tud, hogy a kéz reszketése az idegállapot kiegyensúlyozatlanságára vall. A kéz sokszor beszédesebb, mint a száj. Nyelvünknek hallgatást parancsolunk, ám kezünk nem engedelmeskedik, a kéztartás és mozdulatok árulkodnak, néha még a legrejtettebb érzelmekről is vallanak. Sok esetben többet is tudnak kifejezni, mint a beszéd. A köszöntés konvencionális szavainak a kézmozdulat adhat mélyebb tartalmat, ez kifejezheti a megbecsülés, a 'Viszontlátás örömét, vagy akár kellemetlenségét A kezek lehetnek finomak és közönségesek, erőszakosak és félénkek, ravaszok és ugyanakkor tétovák, de mind másképpen hat és mindegyik kéz gazdájának sajátságos életét tükrözi. r. p. — A háború az anyámat is elvitte, egy öcsémmel együtt. Eltemette őket a bomba... — emlékezik. — Apám mindent megpróbált, hogy gyógyíttas- son, de a zavaros viszonyok között ez lehetetlen volt. Se gyógyszer, se orvosi ápolás... így bele kellett nyugodni, hogy leamputálják az orrom. — Huszonhét éves voltam — folytatja — különben egészséges, erős. Csak a kedvem hagyott el gyakorta. Sokat töprengtem az életemen, rengeteget olvastam ... Aztán lassan megérlelődött bennem, meg kellene próbálni, hátha tudnának segíteni az orvosok... 38 műtét — 3 év alatt Es elküldte az első levelet ötvenkilecben. „Mindent megteszünk, hogy helyet kapjon egy híres európai plasztikai klinikán” — érkezett a válasz a Magyar és a Nemzetközi Vöröskereszttől. Az emberek biztatása is ösztönözte, hogy ne féljen a vállalkozástól, csakúgy, mint a munkahely, az erdőgazdaság segítő lépései. Három évvel ezelőtt kapott ágyat a Hamburgi Egyetemi Klinikán. S elkezdődött... Schuehardt professzor és Papp Mihály együttes küzdelme. Az első műtét öt óra hosszat tartott. A teljesen hiányzó orr pótlására a balhát és a jobb has tájékáról kezdték meg hosszú hónapokig tartó munkával az átültetést. A felső balkar, sőt a homloki rész is részt vett később a műtétben, az orrcsontokat a bordából vette Schuehardt professzor. — A legnehezebb műtétem tavaly március 28-án volt, amikor a homlok-bőrből vettek le. 12 óra múlya kerültem le a műtőasztalról... Tíz hétig járt orrhoz rögzített karral hogy az átültetés megtörténjen. Három évet töltött a klinikán, ez alatt harmincnyolc műtéten esett át. Közben megtanult egész tűrhetően németül, a Hamburger Echo című lap munkatársával már egészen jól megértette magát Talán meg is nősülhetek Március 28-án érkezett haza, Pesten már várta az apja, a húga és három sógora. A Hamburgból küldött mintegy négyszáz levél után kiváncsiak voltak az érkezőre. S egy új arccal találkoztak, amely egyáltalán nem hasonlít a régire. — Május 3-án álltam munkába. Az erdőgazdaság köny- nyebb munkát adott, raktáros vagyok, szerszámokat adok ki, veszek át. Talán majd meg is nősülhetek. Most már egész embernek érzem magam... A forradások még frissek, de később halványodni fognak... Páll Géza Cserélje ki régi bű f órái! Modern bel- és külföldi KONYHABÚTOROK érkeztek a csengeri, fehérgyarmati, nyírbátori, tiszalöki, tiszavasvári és vásárosnaményi jóidművesszovefkeze fi bű for bol fok ba OTP hitellevélre is. s