Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-28 / 123. szám

Az eldugott szekér »Megmutatnám én, hogyan kell dolgozni“ — Belépés után, magányosan — meglepetés az öregek napján Az udvart és a ház elejét «nagasba futó szőlőlugas bo­rítja. A fehérre meszelt falusi báz tornácán idősebb férfi. Nehézen indul a beszélgetés. — Szép ez a lugas. —: Ha már a tsz-ben nem tudok dolgozni, legalább eb­ben. gyönyörködjem — mutat kezével széles ívben. A szoba egyszerű és tiszta. Szék, asztal, ágy, a falon meg- Bárgult fényképek. Ahogy áll, mélyet lélegzik. — Csak egészségem lenne, meg fiatalabb lennék — mondja. — Megmutatnám a mai fiataloknak hogyan kell dolgozni... Nyolc hold homok, tíz gyermek Cigarettára gyújt, emlékeze­te visszakanyarodik a múlt­ba. Nyolc hold földet mond­hatott magáénak, meg néhá­nyat bérelt is. Nagy volt a család. Büszkén vallja, hogy tíz gyermeket nevelt fel, ma is él mind. Nem volt könnyű az életük, hiszabaktai határ­ban a nyolc hold homok nem •okát adott. Jó és szorgalmas gazda hí­rében állt. Éjjel nappal dolgo- rott, hogy a népes családot eltartsa. Az idő rohamosan haladt, ereje, egészsége is megkopott. Négyszer operálták, de termé­szete, akarata nem hagyta nyugodni. Alig gyógyult tel, már a hatarban látták dol­gozni. Mert a többiek is mentek... Most már őszintén vallja, inkább azért lépett be a tsz- be, mert a többiek is mentek... De lelkében még hasonló volt a ház előtt álló, minden szélre egymagában hajlongó akácfá­hoz. És ez a gondolat végig­kísérte az utóbbi időkig. Ti­tokban abban reménykedett, hogy nem lesz hosszú életű a tsz, mert ötvenhatban is fel­oszlottak... De igyekvő, dolgos ember volt, idős kora ellenére sem akart szégyent vallani a tsz- ben. Száz munkaegységnél is többet teljesített amikor 19G1 őszén szénaszállítás közben leesett a szekérről. Eszmélet­len állapotban vitték a kór­házba. — Rettenetes kínom volt — mondja visszaemlékezve —, még most is érzem a nyomo­kat. Ahogy telt az idő, erősödött, fejlődött a szövetkezet. A millió forintos mérleghiányt kigazdálkodtak. Már csak azt sajnálta, hogy nem lehet kö­zöttük. — A tehetetlenségre, meg a nyugdíjra vagyok kárhoztat­va — mondja keserűen. Az Úttörő Tsz. nemrég ren­dezte meg a nyugdíjasok nap­ját. A baktaí étterem szépen megtérítve fogadta őket. Vi­dám hangulatban, kedélyesen elevenítették fel a kezdeti na­pokat. Láthatóan jól esett ne­kik a megbecsülés és a ró uk való gondoskodás. Javában folyt a beszélgetés, amikor Péter bácsi a tsz-elnök asztala mellé ült. Néhány szót váltottak, majd csendet kérve felállt. „Eldugtam a csűrbe../1 — Barátaim... Hogyanis kezdjem... Eddig azt gondol­tam, hogy a tsz. nem lesz j hosszú életű. Vagyunk itt né- j hányán, akik így gondolkod­tunk... De most azt látom,! hogy jól dolgoznak, az embe­rek is elégedettek, őszintén mondjuk meg, mikor volt ilyen szép a baktai határ? Ez jó érzés mindnyájunknak. Ez késztetett arra, hogy egy tit­kot elmondjak... — Csak nyugodtan — bíz­tatják a többiek. — Hát... amikor beléptem, a csűrbe dugtam el a szeke­ret.,. Arra gondoltam, hátha szükségem lesz még rá. Nem, erre mór nem lesz szükségem, ezért felajánlom a tsz-nek. — Jól van Péter bácsi — mondja a tsz-elnök — meg­nézzük és megvesszük. Jánvári bácsit megtapsolta a hallgatóság. Bálint Lajos A vetés befejezése után m egkezdték a rizs árasztását a cégénydányátii „Dózsa nép*1* Tsz tábláin. Foto: Hammel József Március elején, a megyei pa­rasztig úsági tanácskozáson ígérték a szabolcsi fiatalok: a KISZ közelgő kongresszusa tiszteletére javítják munkájuk minőségét, széles körű ver­senyt szerveznek a termelés­ben a közös gazdaságok erő­sítéséért. Érdeklődtünk a KISZ megyei bizottságán: milyen eredményt hozott az elmúlt két hónap? Befejeződött az ifjúsági bri­gádok, munkacsapatok alakí­tása. A meghirdetett versenyek­re 25 ezer fiatal jelentke­zett, közülük tízezren kü­lön ifjúsági brigádok tag­jak Az idén inkább nagyobb lét­számú brigádokat alakítottak, hogy ne aprózzák szét az erőt. Nem vonakodtak a tsz- vezetők sem a fiatalok tömö­rítésétől, mert látták: vállalá-: saik és munkakedvük az ed­diginél nagyobb eredményeket ígér. A kisvárdai járás 25 növénytermesztő ifjúsági bri­gádja például burgonyánál 15, kukoricánál 5, dohánynál 2, a cukorrépánál 30 mázsával akar többet termelni a hol­danként! tervezett mennyiség­hez képest. Tízezer hold legelő évi háromszori gyomtalanítá­sát ígérték a nyíregyházi járás KISZ-esei, úttörői. Hat zöldségtermelő brigád vállalta a csengerj járásban: tervezett eredményüket 200 ezer forinttal teljesítik túl az év végéig. Figyelemre méltó a hód ásza tsz. 3, fiatalokból álló brigádjának ígérete: a gyümölcstermesztők öt száza­lékkal akarják emelni az ex­portalma mennyiségét, a do­hányosok 9 helyett 11 mázsás átlagtermést kívánnak elérni. A rohodi és a laskodi zöldség- termesztő fiatalok tízszázalé­kos mennyiségemelést ígértek a tervezettel szemben, a minő­ség megtartása mellett. A nyírvasvári „Vasvári Pál" Tsz. 20 tagú ifjúsági brigádja 202 hóid ujtelepítésű gyümölcsös teljes gondozására kötött szer­ződést a vezetőséggel. A baktalórántházi járásban Miután 5 ezer mázsa burgo­nyát válogattak át a nyírbáto­ri járás ifjúsági munkacsapa­tai, másfél kilométernyi me­legágyat készítettek. Az em­lített nyírvasvári fiúk, lányok 25 hold szőlőt és 20 hold er­dőt telepítettek. Még a terüle­tileg kicsi tiszalöki járásban is 4600 holdon vetették el a tavasziakat az ifjúsági brigá­dok tagja. Jó volt a kezdet — állapí­tották meg a megyei KISZ- bizottságon. Remélhető, hogy az a 45 ezer fiatal,v aki az idén megyénk mezőgazdasági üzemeiben dolgozik, nem ma­rad adós kongresszusi ígére­tével. (as) A fontosabb állati termékek­ből 1965. év végére el kell ér­ni, hogy egy főre átlagosan húsból és* húsfélékből 53,2 ki­logramm, zsiradékból 22,2 kilo­gramm, tejből és tejtermékek­ből 155,1 liter, tojásból 187 da­rab jusson. A kitűzött célok valóra váltását a terveken és rendeieteken kívül az élet kö­veteli a mezőgazdaság irányí­tóitól és az állattenyésztés dol­gozóitól. Világviszonylatban a mezőgazdaság jövedelmének 51 százalékát az állattenyész­tés adja. A nagy és jól kezelt gyümölcsösökkel rendelkező mezőgazdasági üzemekben ts szükséges a fejlett állattenyész­tés. Megyénk állattenyésztése az utóbbi években lényeges válto­zásokon ment keresztül, minő­sége fejlődött. Különösen so­kat javult a törzskönyvi ellen­őrzések alatt álló állatok ter­melése. 1963-ban a szövetke­zetek tehénállományának több mint 20 százaléka elérte a 2621 kilogramm átlagos tejtermelést. A dögéi termelőszövetkezet te­hénállományánál átlagosan 4325 kilogrammos tejtermelést ért el, 3,89 százalékos tejzsír­ral. Sertéstenyésztésben a nyír­bátori Uj Barázda Tsz kitűnő eredményt ért el, kocánként 17 darab malacot nevelt fel. Sok a jó példa a juhászaiban is. Ezek az eredmények bizonyít­ják, hogy az ötéves és táyíz'.i tervekben kitűzött célok reáli­sak, megvalósításuk az állatte­nyésztés mindén területén le­hetséges. Az eredmények fokozása ér­dekében az eddigieknél lénye­gesen nagyobb tervszerűség szükséges a biztonságosabb ta­karmányalap - megteremtésé­hez. Az állattenyésztés minő­ségi és mennyiségi javítása céljából hozta létre kormá­nyunk az idén az Országos Ál­lattenyésztési Felügyelőséget és a megyei állattenyésztési fel­ügyelőségeket. A Szaboics-Szatmár megyei Állattenyésztési Felügyelőség 1964. július 1-től kezdi műkö­dését. Ebbe a szervezetbe fog tartozni a mesterséges termé­kenyítés, a lótenyésztés, a törzskönyvezés, az utódellenőr­zés, a tenyészállatok nevelteté­se, selejtezése, minősítése, ki­helyezése és az apaállatgazdál­kodás. A megye területén 32 A vándormozis így lett mozis, illetve elő­ször ott is csak segédmunkás. Hat évig kerékpáron kellett hordani a felszerelést, 70 kilo­grammot. Minden évben rá­ment egy bicikli. Ma már min­denütt van gép, csak a filmet kell vinni. Persze télen így sem könnyű — szerencsére ed­dig megúszta egy csontrepedés­sel. De lehet akármilyen hi­deg, Machel Sándor mindig teltház előtt játszik, s ezért érdemes nap, mint nap felül­ni a motorra. Az emberek szí­vesen maradnak, előadás után is. A filmet vitatják, vagy va­lami mást. Tíz év. Mennyi em­ber, mennyi vita, mennyi be­szélgetés. A vándormozis sze­ret is, tud is beszélgetni. A tíz év alatt csak egy kislány volt, akinek alig tudott egy-két értelmes szét mondani, ha ta­lálkoztak a Dózsaszőlőben... Dehát ez sem tartott sokéig. A szorongást feloldotta, a házas­ság. Ha szabadnapos, együtt mennek moziba, az. asszonyká­val. De mint az udvarlás ide­jén. most sem ülhetnek sokáig egymás mellett, öcsi — szól valamelyik kolléga; — nem tudnád az üdülésem elintézni? öcsi — ha megnéznéd a gé­pet... Machel Sándor csak Pesten tud nyugodtan filmet nézni. Itthon vándormozis, szakszer­vezeti titkár, vállalati fotós. Naponta százan megszólítják: öcsi!... Gyarmati Béla állattenyésztési felügyelői kör­zet fog működni. Egy-egy kör­zeti felügyelőre átlagosan 8 termelőszövetkezet jut. A kör­zeti felügyelők fogják végezni a legjobb tenyészetek ál;ami törzskönyvi ellenőrzésével kap­csolatos munkákat. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a termelés alacsony és egye­lőre nem lehet bevezetni az állami törzskönyvezést, ott segítik a házi törzskönyvek vezetését minden állatfajnál. Feladatuk lesz az állatok he­lyes tartásának, gazdaságos ta­karmányozásának segítése, köz­reműködnek az állattenyésztési tervek készítésében, ök fogják végezni az Állatforgalmi Vál­lalat által nevelésre leszerzó. dött növendék üszőállomány 10—14 hónapos és 17—21 hó­napos korban történő felül­vizsgálását, és selejtezését, a tenyésztésre alkalmas és el­adásra kerülő állatok minősí­tését. A törzskönyvezett anyáktól származott növendék tenyész­állatokra a megyei állatte­nyésztési felügyelőség, a nem törzskönyvezett anyaállatoktól származó üszőkre az Állatfor­galmi Vállalat kirendeltségei kötnek szerződést. A selejtezés folytán tenyésztésre alkalmas­nak minősített üszők elhelye­zéséről, az igények alapján, az Állatforgalmi Vállalat közre­működésével a megyei állatte­nyésztési felügyelőség fog gon­doskodni. Azért, hogy összhang alakuljon ki a tenyészállat ne­velés és eladás, illetve vásár­lás közöli, szükséges, hogy a termelőszövetkezetek a leszállí­tás ideje előtt legalább 9 hó­nappal jelentsék, be tenyészál- latigényeiket a megyei állatte­nyésztési felügyelőségnek. A selejtezett üszőkre az üszőnevelési szerződést, hizla­lás! szerződéssé alakítja át az Állatforgalmi Vállalat. Az állattenyésztési szervek összevonása és az állattenyész­tés operatív munkáinak egysé­ges irányítása, a legjobb üszők tenyésztésre való felnevelése, velük az értéktelenebb tehenek kicserélése, szarvasmarha-te­nyésztésünk fokozatos javítását a hozamok növelését segíti elő. Szkita Jószef Tkv felügyelőség s Július 1-én kezdi működését a megyei állattenyésztési felügyelőség EGY KÖRZETI FELÜGYELŐRE KILENC TSZ fUT ÖSSZHANG A TENYÉSZTŐ ÉS FELVÁSÁRLÓ SZERVEK KÖZÖTT Haszonötezren dolgoznak megyénk mezőgazdasági ifjúsági brigádjaiban Sikerrel teljesítik kongresszusi vállalásaikat a szabolcsi fiatalok a legelők felén — 1641 holdon — végeztek az úttörők és a KISZ-esek ápolási munkát. Hu­szonhatezer hold '’kukoricából 8600-at a fiatalok vetettek el a nyíregyházi járásban. Ugyan­itt több, mint háromezer hold kalászoson végezted vegysze­rezést, 11 600 holdon fejtrágyá­zást, nyolc és fél ezer hold burgonyát ültettek, 13,5 ezer hold cukorrépa sarabolását lát­ták el. Ugyan ebben az idő­ben a kisvárdai járás termelő­szövetkezeti fiataljai ötezer hold műtrágyázásán dol­goztak, s 41 ezer mázsa szerves trágyát hordtak ki a földekre. magyarul beszél? Jaj, öcsikém nem kezdene-e később egy félórácskával, most fial a ko­cám... Tessék már e~” percre be­nézni hozzánk, kiforrt a bo­runk... Álljon meg, most öl­tünk disznót... Öcsi bácsi! Már érik nálunk a májusi cseresz­nye. Machel Sándor ahol csak teheti megáll. Elmondja rövi- cL.i a film tartalmát, kortyol egyet az új borból. Megnézi a most vett tv-készüléket. Meg­ígéri, hogy elmegy a nagylány lakodalmára, hogy hoz a város­ból ezt, vagy azt, amit a ta­nyán nem lehet kapni. Vár az előadás kezdésével, míg meg­fial a disznó, míg megfejik a tehenet, vagy összeszedik az eső elől az aprójószágot. De aztán, ha kezdődik a film, ott van a falu apraja-nagyja. Be- dő-bokorban összesen 90 család lakik, s egy-egy előadást mégis 120-an, 130-an látogatnak. Ele­inte panaszkodtak az asszo­nyok, hogy ők is szívesen meg­néznék a filmet, de ki vigyáz a gyerekekre? Majd én — mond­ta Machel Sándor — s míg zúg az apró kis vetítőgép a ván­dormozis mellett egész sereg gyerek játszadozik. Hány csöp- ség nőtt fel szinte a szeme lát­tára a tanyákon. A hétévesek már kezdik élvezni a filmet. A 4—5 évesekkel, még foglalkoz­ni kell. De a vándormozisnak, nem gond ez. Otthon is ő vi­gyázott a kisebbekre, míg a szülők dolgoztak. Ha ugyan volt munka. Mert mosnivaló még csak akadt a mamának, de apját, a kommunista kő­művest, 3 évi internálótábor­ral a háta mögött, nem szíve­sen alkalmazták. Mikor csepe­redett •fiú, ő is ment kenye­ret keresni. 12 éves korában mór hordta a maltert. Soha nem gondolt rá, hogy ■mozigépész lesz. Később, mi­kor már tanulhatott, a fényké­pész mesterséget választotta. Szerette, dehát nem tudott be­lőle megélni. így lett vállalati dolgozó. Munkahelyén hamar megszerették, becsülték, s a se­gédmunkásból, bérelszámoló lett. Akkor jött a racionalizá­lás. Nem, nem őt küldték el, hanem az egyik 3 gyermekes kollégáját minősítették lét­számfelettinek. — Add azt a papírt, — mondta a munkatársnak! Az igazgató nem értette, hogy Machel Sándor miért akarja otthagyni a vállalatot. De ő tudta, hogy át kell ad­nia a helyét a háromgyermekes kartársának. Jól emlékszik, 7 éves lehe­tett, amikor 32 fillért kapott az édesanyjától. Nagy dolog volt ez, nagyon nay” A 32 fil­lérért 10 pár tojást adtak a 30-as években — és a mama, mosással kereste a pénz. Ott­hon pedig négy gyerek volt. ö volt a második. Öcsinek be­cézték. Igv hívják most is. A 32 fillérért aztán vásárolt, egy zártszéket a moziban. Úgy ült, mint trónon a király. De este félt hazamenni. A mozi­ban a „Múmia bosszúját" ját­szottak. Máig is, kellemetlen emlék. Majdnem két évtizeddel ké­sőbb ő az „Örs a hegyekben” című szovjet filmet vetítette' először... Egy idős bácsi vala­melyik tanyán — az első kép­sornál felugrott, mert félt, hogy eltapossák a filmbéli lovak. Az öreget alig lehetett visszacsalo­gatni — s még előadás után is sokáig tapogatta a vásznat, sehogyse értve a vetítés csodá­ját. Machel Sándor, a vándor­mozis akkor este sokáig ott maradt, magyarázta az embe­reknek, hogy hogyan is születik a film. Tíz éve ennek. Azóta Vajda-bokorban, Sóstóhegyen, Bedő-bokorban és Dózsaszőlő­ben, nagyon megszerették a filmet és persze a vándormo­zist is. Ha estefelé meghallják a faluban a kis motorkerékpár bugását, kiállnak a kapuba megszólítják, öcsi! Mi lesz a mai híradó? Izgalmas-e a film? Szerelmes-e? Remélem, 1964. május 28.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents