Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-04 / 102. szám

Megjegyzések: Bízni a fiatalokban A csengeri járásban bi­zottság tanulmányozta a fiatalok helytállását. A járás egyetlen közsé­gében sincs olyan fiatal, aki ne venne részt a mun­kában. A munka mellett élenjárnak a tanulásban is. Kiváló munkát végez­tek az elmúlt évben a Csengeri Állami Gazdaság munkacsapatának tagjai, a helyi Lenin Tsz fiataljai. Itt a vezetőség az értéke­lés alapján pénzjutalomban részesítette őket, s az egynapos sóstói kirándulás: költségeit is fedezte. A termelőszövetkezet ve­zetői szinte minden köz­ségben elégedettek a fia­talok munkájával. Átlago­san 250—500 munkaegysé­get teljesítettek. Munkájuk elismeréseként a tyukodJ, pátyodi, szamossályi és csengeri fiatalokat a Szov­jetunióba küldték jutalom­üdülésre. De a bizottság alapos vizsgálata azt is megálla­pította, hogy a fiatalok általában nem kapják meg azit a támogatást, amit megérdemelnének. Pedig különösen most, a tavaszi munkák indulása idején fon­tos, hogy jól szervezzék meg az ifjúsági munkacsa­patokat, többet foglalkoz­tassák őket, hiszen ezál­tal formálhatják gondolko­dásukat, jellemüket, erköl­csi és politikai nézetüket, B. F. Tetszés szerint ? Már több helyütt egé­szítették a dolgozók idei szabadságolási tervét. Ért­hető, hogy a folyamatos munka miatt egyesek csúcs­időben, mások viszont sze­zon elején, szezon végén juthatnak el az üdülőkbe, gyűjthetnek erőt otthon, családi körükben. Több, a szabadsaágo'ás beütemezése miatt támadt vita megelőzhető akkor, he ezt a tervet nem csupán a [formaság kedvéért ké­szítik el, hanem egyetér­tésben a dolgozókkal meg­fontoltan, kellő alaposság­gal. Ezután pedig gondos­kodnak a vezetők annak megtartásáról. Sz. A.-nak, a Kemecsei Állami Gazdaság dolgozó­jának az esete kellő tanul­sággal szolgál. Múlt év májusában a vezető bele- egyezés, engedélye nélkül maradt el munkahelyétől két napra. Igazolatlan mu­lasztásnak minősítették, két napi bért levontak fizeté­séből, amit ő zokszó nél­kül tudomásul is vett. Csu­pán hét hónap múlva, a2 idén januárban kezdett eJ méltatlankodni, amikor kö­zeledett a nyereségrészese­dés kifizetése. Hiába felleb­bezett — egészen a TEB- ig, — kirekesztették a ré­szesedésből. A hasonló esetek meg­előzésében jelentős szerep jut a szakszervezeti bizott­ságoknak. Nem elég csak arról gondoskodniuk, hogy a szabadság tetszés szerinl igénybe vehető részét való­ban megkapják a dolgozók. Szót kell érteniük az em­berekkel az üzem, a válla­lat előtt álló sürgős tenni­valók dolgában is. Méghoz­zá jó előre, s korántsem csak a szankciók alkalmazá­sakor. A. S. 280 MILLIÓS ÁRUALAP Zöldség, sör, fagylalt minden faluban Szilágyi Gyulának, a MÉSZÖV igazgatóság elnökhelyettesének tájékoztatója a felkészülésről Még tavasz van, de a keres­kedelem már a nyárra készül. Arra a kérdésre kértünk vá­laszt Szilágyi Gyulától, a MÉSZÖV igazgatóságának el­nökhelyettesétől: mit tesznek e megye nyári ellátásának meg­szervezésére. — A kereskedelem nyári fel­adatai közül legtöbb a vendég­látóiparé — kezdte tájékozta­tását Szilágyi Gyula. — Minder üzemegységünknél a lehető leggyorsabban igyekszünk fej­leszteni a korszerű kiszolgálást, Üj üzemegységeket is szerve­zünk, növeljük a mozgó áru­sítóhelyek számát. A fagylalt és a „Hűsi” szinte közélelmezési cikké vált a me­gyében. A nyáron elérjük, hogy minden faluba rendszere­sen eljutnak a fagylalttal mozgóárusaink. Az ellátás további javítása ér­dekében nyolc új fagylaltgépet is üzembe helyezünk. Tiszalökön, Csengerben, Fe­hérgyarmaton, Vásárosnamény- ban és Kisvárdán működik hűsi üzemünk, ezek mellett lesz még az idén Baktalóránt- házán és Nagyhalászban. Nem okoz túl nagy problé­mát a hűtés sem. A tavalyi­nál kétezer köbméterrel több jeget tároltunk a nyárra, és ezt a mennyiséget jól kiegészítik törpejeggyá- raink. Az elektromos hűtés fejleszté­se csupán három éve indult, de máris biztató a helyzet: 33 100 liter hasznos hűtőterünk van. Régebben megyeszerte prob­lémát okozott a szikvízellátás, ezt a nyáron véglegesen meg akarjuk oldani. 14 700 új szó­dásüveget szereztünk be, és szikvizüzemeink termelé­sét a tavalyi 18 ezer hekto­literről — több műszakra való átállítással — több mint 30 ezerre emeljük. Problémát jelent azonban az idén is a sörellátás. Csak kis mennyiséggel — mintegy 200 hektoliterrel — kapunk többet a tavalyinál, ezzel a megnöve­kedett igényeket még nem tudjuk kellően kielégíteni. Igyekszünk azonban legalább napjában egyszer minden fa­luba biztosítani a sört. A rep­rezentatívabb egységeink ellá­tása folyamatos lesz. Javítjuk a zöldségellátást. Már tatarozzák a meglévő 155 boltunkat, de ezek mellé tizenhat új zöldségboltot és 130 ideiglenes elárusító he­lyet állítunk be. Zöldségből és gyümölcsből nem lesznek ellátási problé­mák, ha kell más megyéből is Felnőttek Egy részük még az isko­lapadokat gyúrja, de van. aki már a termelő munkában dolgozik. Fiatalok és ünnepel­tek. Közel százan gyűltek össze csütörtökön az Uj fehér­tói Állami Gazdaság kultúr­termében, hogy átvegyék a személyazonossági igazolvá­nyokat. Valamennyien 16 évesek. Az arcok komolyak, még ízlelgetik a szavak értelmét.: „Felnőttek lettetek... Nagyobb felelősség... Bekapcsolódás az életbe.” Hallották már, de most va­lahogy másképpen csengenek a szavak. Súlyuk van, jobban átérzik őket. Hivatalos köny­vecske, amely egész életében elkiséri tulajdonosát. Pereg a dob, az egyenruhás kis úttö­rők szavalatokkal, virágcsok­rokkal köszöntik a „felnőt­teket.” S elérkezik a nagy pilla­nat. amikor mindegyik kez- hezkapja a személyi igazol­ványát. íbO 99A számolsas forradalma44 Gyorsírás számjelekkel — Eredmény a leírás pillanatában Két óra alatt megtanulható — A nyírbátori dr. Molnár László egyedülálló módszere II KGST'Országok könnyű­iparában is megkezdődött a gyárlásszakositás Tervegyeztető tárgyalások az érdekelt országok között Akaratlanul is előtolak- .<zik a kérdés: lehetséges, hogy a képen látható, tanárkülse­jű, fehérkabátos ember „ci­vilben” jogász? A hazai be­mutatkozás után néhány hó­napja a világsajtó is terje­delmes írásokban ismerteti meg olvasóival dr. Mólnál László nyírbátori jogászt. Aa egyik bécsi, lap vastagbetüs címe így hangzik: „A számo­lás forradalma!” Tehát: a nyírbátori jogász-matemati­kus... — Diákkoromban nem vol­tam kivételes tehetségű mar tematikus... Életem egyik sza­kaszán a körülmények ked­vezőtlen alakulása miatt ko­rán nyugdíj sorsra jutottam. Nem maradt más számomra, mint a papiros és a ceruza, no, meg a hebby-m, a szá­molás. Nálam a természetes, minden emberben meglévő kíváncsiság, a feltalási vágy hozta meg évek múltán a gyümölcsét.. i Molnár László dr. az ele­mi számolással kezdett el fdg- lalkozni. Azzal a sok embert érintő szellemi erőkifejtéssel, amely időt rabol el, íáraszt es mégis nélkülözhetetlen, így tette fel önmagának a kérdőéit: nem lehetne egy­szerűbbé, jobbára mechanikus műveletté átalakítani az ele­mi számolást. Tíz évvel ezelőtt, 1950-ben járt sikerrel szenvedélyes munkája. Kidolgozta a gyors­számolás — vagy ahogy ő mondj»: a sztenometria — rendszerét, elsőként a vilá­gon. — Csupán logikai eszkö­zökkel dolgoztam, mert cé­lom is az volt, hogy mód­szerem ne elvont, hanem élet­közeli módszer legyen. Molnár László a gyorsírás­hoz hasonló jelekkel kezeit! helyettesíteni a hagyományos Számokat, s minden álma az Volt, hogy az addigi, tétlen­ségre ítélt számokat „cselek­vőképes” írásjelekkel helyet­tesítse. — Nehéz munka után elér­tem célomat. Az én gyorsszá­molási módszeremben a szá­mokat helyettesítő jelek, vo­nalak végtelenül egyszerű játékaként pattannak ki a leírásuk pillanatában az eredmények. Próbát teszünk. Hosszú számoszlopot jegyzü'nk egy­szerre, s mire én aláhúzom, kezdeni akarom az összeadást, Molnár dr. már mondja is a végeredményt. Utánaszámo­lom, nem tévedett. De nem­csak összead: szoroz, oszt, ki­von. — Két óra alatt elsajátít­ható a gyorsszámolás., s aki legalább egy héten át napon­ta két órát gyakorolja köny- nyen alkalmazhatja munkájá­ban. Megkérdezem: a technika rchamos fejlődése közben, a kibernetikai gépek korában nem idejétmúlt módszerrel állunk szemben? Ezt vála­szolja: „A számológépek csak részben tudják helyettesíteni az embert, a nagy könyvelé­seknél például sokszor kell előrántani a ceruzát és a papirost.” A Molnár-féle sztenomet- ria életképességét bizonyítja a nagy hazai és külföldi ér­deklődés: a fővárosi előadás­sorozatok, a tv-szereplés, s a Ghánából, Indiából, Torontó­ból érkező gratulációk. Tőle tudjuk meg: elvégezte az M ár a második nap ész­revettük, hogy lopják a pecsenyezsírt. Pedig földi járókelőnek el­érhetetlen helyen van, har­madik emeleti ablakunk pár­kányán, kipányvázva és per­gamenpapírral lekötve. Hogy levegőt kapjon, né­hány kis lyukat vágtam a papírba s az egyiket bőví­tette ki az ismeretlen tettes. A zsír sima felületén ta­lált nyomokból arra lehetett következtetni, hogy csőrrel dolgozott. Elvitt vagy fél­grammnyit. Ma reggel, ahogy olvasok, kis lebbenés rezdül a látó­kör határán. Óvatosan lo­pom arra a tekintetemet, hát ott van! Néhány évvel ezelőtt a me­gye leggyengébb közös gazda­ságai közé tartozott a nagyho- dosi Petőfi Tsz. Munkaegysé­gük értéke sohasem érte el a húsz forintot és évente ismét­lődött a mérleghiány. A tagok egy főre eső jövedelme, amikor a legmagasabb volt, akkor sem érte el az évi hétezer forintot. A jószágállományuk leromlott, 122 tehén napi tejhozamát egyetlen kannával vitték a- csamokba. Az emberek zúgo­lódtak, de a vezetés tehetetlen maradt. Egy éve vállalta el az elnök­séget Nagyhódoson Fórizs Mik­lós, a tisztaberek! Petőfi Tsz elnöke, másodállásban. Azóta indult meg a nagyhodosi tsz fejlődése. Tavaly majdnem 30 forintot fizettek munkaegysé­genként, és még erre az évre is tartalékollak 326 ezer fo­rintot. És ezen felül építkeztek, erőgépeket, munkagépeket vá­sároltak! A leromlott jószág­ai.omány ellátása érdekében tavaly télen kétszázezer forin­tért kellett takarmányt ven­niük, de végül is, sikerült jó kö­zepesre fejleszteni a tehén és sertés, ennél is jobbra a juh­állományt. Kiterjesztették az öntözhető területeket. Szórófejes öntöző- berendezésekkel láttak el 128 hold szántót és száz hold le­gelőt. Mindent egybevetve: a tsz egy hold szántóterületre eső gazdálkodási eredménye 268 százalékra, a tiszta vagyon ér­téke pedig a duplájára növe­kedett. S mindössze egy év alatt! Ugyanazok a tagok, ugyanazon a földön gazdálkod­tak, mint tavalyelőtt, és ren­geteg nehézség állta útjukat.., — Nehézségek... Voltak bő­ven — mondja Fórizs Miklós, a két tsz elnöke. — Igyekez­tem a Tisztaberekén bevált vezetési módszereimet haszno­Evekig voltam rendőri ri­porter, de szebb tolvajt so­ha se láttam. Egy édes, aranyos, iciri-pi- ciri kékcinke. Sötétkék, nagyon elegáns kabátka, pici sárga pulóver, lesímított frizura, két okos szem. Rúzs, púder semmi. Hanem ugyan tevékeny! Megragadja a papírt az egyik lyuk szélén és szakítani akarja. Nem megy. Ránt rajta egy mérgeset, hirtelen kiszakad és a cinke, a lendülettől — zutty — a fenekére ül. Ijedten pattan föl és pi­rulva néz körül: látta-e va­laki? Aztán megnyugszik: nem volt szemtanú. A KGST országok között az ipari alapanyagok gyártásá­ban és a gépiparban kialakult széles körű együttműködést fo­kozatosan követi a könnyűipar­ban létrejövő munkamegosz­tás is. A gyártás szakosítására a közelmúltban Csehszlovákia és' hazánk könnyűipara kötötte meg az első megállapodást, amelynek alapján a magyar ke­reskedelmet a csehszlovák ipar látja majd el tornacipőfélék­kel. Hazánkban jelenleg a Martfűi Tisza Cipőgyárban ké­szülnek tornacipők, gyártásu­kat azonban már ez évben is lényegesen csökkentik, 1966- ban pedig teljesen megszünte­tik. Ugyanakkor új technológiá­val teljesen új termék, a vul­kanizált és fröccsöntött cipők készítését vezetik be. A távlati tervek kialakításá­ra a magyar könnyűipar har­madik ötéves tervének és táv­lati tervének kialakításánál már számolnak azokkal a le­hetőségekkel, amelyeket a Szakadozik most már könnyen a papír és vígan és meggondolatlanul dobálja el maga körül a kis szeleteket. Mint valami nemtörődöm, incifinci hölgy a lejárt busz­jegyet. — Hohó — mondom — hát a papírgyűjtőkosár? Akaratlan moccanásom to- varebbenti. S hiába várom vissza. No, kár volt morogni. Kiteszek hát egy fél diót is, gyere vissza, kis cinke, minden meg van bocsátva. Tulajdonképpen adósságot törlesztek. Ablakunk parkra nyílik, s kora tavasztól késő őszig ma­dárhangverseny a reggeli éb­resztő. Vezérpikulás ott a kékcin­ke, kiteszem hát a diót, hadd érezzem úgy magam, mint aki bérletet váltott a szezon­ra. Nekem egy cinke se mond­ja ezentúl, hogy potyára hallgatom a műsort. gyártásszakosítás nyújt majd.- A szakosítás főként a vala­mennyi országban kis mennyi­ségben készülő termékeket érinti. Ilyenek például az ipar különböző ágában használatos műszaki textíliák, szűrő, szita és egyéb szövetek. Az év második felében sor­ra kerülő tervegyeztető tárgyalások alkalmával döntenek majd arról, hogy az egyes műszaki szövete­ket mely országokban gyártsák úgy, hogy a tel­jes szükségletet valameny- nyi országban kielégíthes­sék. Ezzel párhuzamosan kétoldalú tárgyalások is. folynak külön­böző cikkek gyártásánál létre­jövő együttműködésről. Ipa­runk számára nagy jelentőség­gel bir, hogy bizonyos papírfé­leségek csomagolóanyagok tel­jes ellátását mind Csehszlová­kia, mind hazánk számára a Sturovóban közösen építendő papírgyár létrehozásával old­hatjuk meg. A magyar és a csehszlovák könnyűipar képvi­selői tárgyalásokat folytatnak több termék, köztük a mun­karuha gyártás szakosítá­sáról is. Az NDK-val néhány termék gyártásában kialakítható mun­kamegosztásról szintén elvi megállapodás jött létre. A divatcikk gyártást nem szakosítják. A KGST könnyűipari ál­landó bizottságának a di­vatcikkek gyártásával kap­csolatosan az az álláspont­ja, hogy minden országnak saját magának kell gondos­kodnia a lakosság divatcikk ellátásáról. A lakosság jobb ellátásához azonban hozzájárul az árucse­re és a már kialakult és to­vább szélesedő választék-csere. A divatcikkek gyártásánál vi­szont hagyományos a tapaszta­latcsere s ennek jól bevált módszere az évenként sorra ke­rülő divatkongresszus, ahol s ruházati cikkeket gyártó ipar­ágak kollekciókat, modellrajzo- kat cserélnek és átadják egy­másnak a technológiák fejlesz­tésében elért eredményeket is.; KISJÓ: Lesben beszerezzük a szükséges meny- nyiséget. A födművesszövetkezetek hizlalással javítják ven­déglőink húsellátását. Tavaly 212 sertést vágtunk le az éttermek számára, az idén ezt a mennyiséget a kétszere­sére növeljük. A boltok nemrég kezdték meg a nyári ruhaneműk vá­sárlását nagykereskedelmi vál­lalatnál. Ezekben az árucikkek­ben nem lesz hiány, a válasz­tékot is bővítik. — Megfelelő mennyiségű áru áll a vásárlók rendelkezé­sére a földművesszövetkezeti boltokban. Reméljük, kevés hi­ánycikkel kell számolnunk. Az árualapunk értékét a nyári időszakra a jelenlegi 255-ről 280 millió forintra növeljük — fejezte be tájékoztatását Szi­lágyi Gyula. K. I* sítani Nagyhódoson is. Eddig sikerült. Dehát ez is a köte­lességünk: segíteni a gyen­gébbeknek. .. — És a nagyhodosiak? — Kezdetben elég passzívak voltak. Azt hitték, hogy itt so­hasem lehet jó közös gazda­ság. Engem is így fogadtak Persze ez annál nagyobb erőt adott. Azóta változott a hely­zet, jelentkeznek a munkára. nem kell hívni őket, mint az­előtt. Nincs már munkaerőhiá­nyunk, Nagyhódosról kevesen járnak az iparba. Buzdítja őket az ez évre tervezett 34 fo­rintos munkaegység. Március végén például a kertészbrigád lábközépig érő latyakban per­metezte a Túr árterületén lévő gyümölcsösüket. (ki.) Változások Nagyhódoson Üj elnök, kétszeres vagyon — Már nem kell hívni az embereket utolsó simítást is a kéziraton, .még az idén könyvalakban megjelenik találmánya. Szó van a módszer széles körű elterjesztéséről, s talán tel­jesül egyszer a „szerző” vá­gya is: az iskolában okatják majd a gyorsszámolást. A. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents