Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-28 / 123. szám

Megjegyzések Magatartás, képzettség Vállalataink, üzemeink ve­zetői szinte követelik a dol­gozóktól, hogy képezzék magukat. S ebben az igény­ben van valami emberi, fel­emelő. Régebben az emberek fel­emelkedésében a politikai magatartás játszott döntő szerepet. Érthető volt: a régi államgépezetet szét kellett zúzni, a vállalatok irányítá­sát ki kellett szakítani a burzsoázia kezei közül. És ebben a tényleges hatalomért vívott harcban a munkás- osztálynak nem volt kellő számú, a váltásra felkészült vezetője. » Néhány év múlva ezt a váltást szükségtelen jelensé­gek követték. A vezetők kö­zül sokan tanultak ugyan, de egy részük valósággal kérkedett alacsony művelt­ségével, hat elemijével. Igaz, a múltban nem tanulhattak ennél többet, és amikor a vezetésbe kerültek, temérdek munkájuk akadályozta az általános műveltség és a szakmai képzettség megszer­zését. Még teljes egészében fel sem mértük, mit jelentett e téren a párt által kiadott „aki nincs ellenük, velünk van” jelszó. Mert hogy a ta­nulásra is hatott, az bizo­nyos. A politikai magatartás az emberek előrehaladásának csupán egyik összetevőjévé vált. A másik két tényező a tudás és a gyakorlat lett. És emiatt látja a dolgozók nagyrésze érdemesnek, hogy tanuljon. így azután a gya­korlatban kiváló dolgozók szinte önmaguk emelik ki magukat társaik közül. Ez a kiemelés pedig lényegesen több, minőségileg magasabb rendű a tíz év előtti admi- nisztravít jellegű kiemelés­nél. Kun István Try — yegrehaji atlanti! Törvényerejű rendelet, és a megyei tanács határozata, hogy a házak táján felhasz­nálatlanul maradt kukorica­szárat, cirokszárat a kukori­camoly kirajzásának meg­akadályozására meg kell semmisíteni, vagy el kell vermelni. A törvényerejű rendeletet és a határozatokat indokolja, hogy a kukoricamoly nagy károkat okozhat, kártétele elérheti a 15—20 százalékot, amely megyénkben több 10 millió forint érték. A kukoricasZár megsem­misítésének, elvermelésének vagy alomként való felaprí­tásának a határideje május 15. A határozat végrehajtá­sáért a városi, járási, köz­ségi tanácsok a felelősek, a mulasztást elkövető terme­lőkkel szemben szabálysérté­si eljárást indíthatnak. A határidőt már jóval túlhaladtuk. Vaján, Győrte- leken, Tunyogmatolcson, Fe­hérgyarmaton és szinte va­lamennyi községben minden második ház udvarán látható kukoricaszár az udvarokon. A tanácsok tehát nem in­tézkedtek, a törvényerejű rendeletet nem hajtották végre. Pedig ez kötelességük! Seres Ernő írók találkoztak vasárnap este az ököritófülpösi olva­sókkal. Nagy sikere volt a művelődési házban a szép versnek, novellának, meleg volt a hangulat, szívélyes kapcsolat alakult ki az írók és a község főképpen fiata­lokból álló közönsége között. Fábián Zoltán író éppen svédországi útjának élmé­nyeiből olvasta fel egyik kitűnő novelláját. Csattant a taps, mindenki megértette, milyen tökéletesen sikerült megrajzolni az ottani autó- gyújtogató huligánok arcké­pét. Vége az előadásnak, az írók búcsúzkodnak, ám a velük kintíévő művelődési autó nem indulhat, mert előadás közben suhancok le­szerelték a kocsi visszapil­lantó tükreit, amelyek nél­kül nem lehet országúton közlekedni. A rongálok le­törték a tükröket és bedob­ták az árokba. Hasznuk sem volt tehát belőle, csupán csínynek tekintették a tör­ténteket. Talán nem tudták, hogy ez a kocsi emiatt az eset miatt — mivel visszapillan­tó tükörhöz nehezen jutni, egy hét is eltelhet, amíg Budapestről megszerzik — nem végezheti a villany nél­küli tanyavilágban fontos kulturális misszióját. A könyveket szerető, filmre, művelődésre vágyó dolgozók százai várják most hiába a kocsit — mert néhány bár- dolatlan fiatalember még virtust csinál az ilyen dol­gokból. Szóvá kell tennünk az esetet azért is, mert sok ma­napság a hasonló rongál ás. Rádióantennákat hajlítanak, törnek le, az ablakokat te­szik tönkre itt-ott. Nem le­het eléggé elítélni az ilyen esetek elkövetőit. Szentesi Magda Többezer kisdobost avattak a napokban megyénkben. Felvételünk: a nyíregyházi III. sz. iskola leendő kisdobosai megkapják a kék nyakkendőt. A kótaji víz Nyíregyházán Június 1-től három műszakban dolgozik a Vízművek — Végzik a berendezések és vezetékek mosatását, fertőtlenítését A hét végén már két kút adja a vizet Májusban fontos állomáshoz érkezett a nyíregyházi egysé­ges vízmű építésének és üzem­be helyezésének első szakasza. A Nyíregyházi Víz- és Csator­namű Vállalat (Vízművek) szakemberei megkaedték a be­rendezések és vezetékrendsze­rek komplex kipróbálását. A munka első fázisa a transzfor­mátorállomás átvétele már a hónap első felében kezdetét vette. Az energiát biztosító rendszer átvétele után megtörtént a termelötelep gépeinek üzemszerű meg­indítása, a berendezés mo­satása és fertőtlenítése is. A sikeres próba után került sor a termelő telep és a két­szer 1500 köbméter víz befoga­dására alkalmas tárolómeden­cék üzembe helyezésére és fer­tőtlenítésére. Vasárnap elvégezték a 800 köbméter víz befogadására alkalmas víztorony tisztítá­sát és klórozását és folytatták a hozzá kapcsoló dó vezetékrendszerek mosatá­sát. A komplex kipróbáláshoz szükséges vízmennyiséggel üzembe helyezték a városi nyomásfokozó telepet. Hétfőn megérkezett a kótaji víz a konzervgyárhoz is. Ezt a vizet egyelőre az építkezéshez és a mosatásokhoz használják a rö­videsen működésbe lépő gyár­ban. A mosatási és fertőtlenítés: munkához jelenleg öt kút adja a vizet a kótaji termelőtelep­ről. Napi teljesítményük akár a 4500 köbmétert is elérheti. Ezek a kutak már fertőtlenített, tiszta vizet adnak és a hét folyamán a hátra lévő ket­tőt is üzembe helyezik. A kótaji telep gépészei máris három műszakban dolgoznak. Június elsejétől a vízmű városi egységénél is bevezetik az éj­jel-nappali műszakot. A vállalat szakembereinek munkáját helyenként a veze­tékek mentén feltörő szökő- kútszerű jelenségek jelzik és sokan arra gondolnak, hogy csőrepedés történt. Ez nem egyéb, mint a mosatáshoz, fer­tőtlenítéshez használt víz­mennyiség eltávolítása. Ezt a munkát képzett szakemberek végzik, tehát nincs ok az aggo­dalomra. A Vízművek elsősorban a konzervgyár üzembe helyezésé­hez szükséges vízmennyiség biztosításának zavartalansagán dolgozik. Utána fokozatosan sor kerül a közintézmények es lakóházak bekötésére. Nem tartották be a munkavédelmi elbírásokat Az elmúlt hónapokban a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi el­lenőrzéseket végzett löbb kisiparosnál. Ahol az el­lenőrök szabálytalanságot találtak, ott hosszú határ­idővel lehetőséget adtak a kisiparosnak, hogy ezeket a szabálytalanságokat hely­rehozzák. Ám az újabb ellenőrzés megmutatta, hogy a kis­iparosok közül néhányan semmibe veszik az egész­séget, testi épséget védő előírásokat, és a legszük­ségesebb munkavédelmi óvintézkedéseket sem te­szik .meg. így fedezte fej többek között az SZMT ellenőre K. Gy. nyíregyházi kisipa­rosnál, hogy az egyengető gyalugép elektromos veze­tékéről hiányzik a fedő do­boz, és az áram alatt levő vezetékek szabadon lógnak a levegőben. D. M. kádár­mesternél például a sza­lagfűrész és a gyalugép hajtószíját nem látták el védőburkolattal, így az ott dolgozókat könnyen súlyos baleset érhette volna. D. I. kisiparosnál az elektromos biztosítékok kiolvadt be­tétjeit dróttal átkötve to­vább használták. H. J.-nál pedig még a mentőfelsze­relés is hiányos volt stb. A munkavédelmi előírá­sokat figyelmen kívül ha­gyó kisiparosokat megbír­ságolta a szabálysértési hatóság. K. L Kendergyárból konzervgyár 150 vagon paprika az idén — Három év múlva másíél ezer embert foglalkoztatnak Porcsaimán A néhány hónappal ezelőtt még csendes telepet hangos kopácsolás veri fel. Örökre eltűntek a kenderüzem ma­radványai, teljesen új köntöst kapott a környezet. Az árok szélén népes csoport forgoló­dik a teodolit körül, s újabb darabokkal bővülnek a hatal­mas almásláda hegyek. Az egykori kendergyári munkások foglalkozást változ­tattak. Cibere Klára öt évig M ind, aki gondol ifjúsá­l,í gunk jövőjével, aggo­dalmaskodva kérdezi: Mi az oka, hogy nálunk oly vonta­tottan terjed a férfias arc- izomedzés legjelentősebb műfaja, a sportszerű gumi­rágás? Mert igaz, sűrűn látni Pes­ten, sőt vidéken is dacos fia­talt, amint zsebre süllyesz­tett kézzel ■domborít a sar­kon, állkapcsa mozog és időnként púposra dudorodik, hol az egyik, hol a másik or­cája. A jelenség azonban szór­ványos. A tömegek távol tartják magukat a nemes vetélkedés­től, ami annál sajnálatosabb, mert ez a belterjes pofasport igen alkalmas arra, hogy be­levaló fiakat neveljen a ha­zának. A rágógumi — legyen az sárga vagy zöld papiruszba csomagolt. — döntő hatású lehet a serdülő lélek palléro­zásában, s kiválóan alkal­mas arra, hogy a tétova if­júból markáns helo-bojt for­máljon. Már amikor az adagot be­falja, szellemi színvonal tük­röződik az arcán. A lapos, hús rudacs levezeti a közön­séges indulatokat és elmé­KISJÓ: Rágógumi jült lelki kérődzésre ösztö­nöz, Transzba jön és egy pontra mered a tag. Kóbor zsebregények zsírborított címlapjain — a kicsi Ma- belre gondolván — Bőrarcú Bili néz így a préri messze­ségébe. Hogy azonban a honi flasz­ter Bilije — Bőrarcúhoz mél­tó helo-bojjá izmosodjék, nem elég a sematikus kérőd- zés. El kell sajátítani a gu­migyűrő szájművelet tech­nikai fogásait. Sok rudacs elnyálazódik, amíg megta­nulja, hogyan kell a gyurmát a szájpadlás bal szegletéből nyelvheggyel, szemrebbenés nélkül, a jobb pofazacskóba tolni, egyidejűleg alsó bal szemfog mellől tűhegyeset sercinteni a járda szélére, amiközben a két fül ellenirá­nyú mozgást végez. Ez a modern pentatlonszerü sport­művelet a helo-bojság. olim­piai próbatétele. Aki nem tudja, hitvány kontár az igazi szájrnatador szemében és mint leleplezett algumi- . bojt kinézik maguk közül az igazhívők. Ám ha mindent megtanul, akkor sem biztos, hogy be­jut az élgárdába, És itt jutunk el a felelet­hez a földobott kérdésre: Miért oly gyér nálunk a gu­mirágó mezőny? Hogy valakiből igazi rá­góbajnok lehessen, ahhoz mindenekelőtt bizonyos ve­leszületett méla melákság szükségeltetik. Az elmélyült lelki kérodzésnek csalhatat­lan külső jele a báva tartás és bungyula tekintet. A gu­mirágás értelmes arcú ifjú­nak nem áll jól és bármeny­nyire erőlteti a bambulasá- got, nem megy a dolog. Fő­városunkban. melynek ifjú­sága pedig dicséretes szorga­lommal hülyézi egymást, va­lójában rendkívül alacsony százalék a született busma. Vannak részek a világban, ahol bőséges a termés, a mi földünk, éghajlatunk nem kedvez az effajta típús kite­nyésztésének a pesti srác el­lenkezőleg már egész kicsi korában azzal indul, hogy „nem vagyok hülye”. Lehetne persze szorgal­mazni a dolgot, esetleg az iskolákban gumirágó szakkö­röket alakítani, hogy ne kelljen szégyenkeznünk a világ előtt, de az eredmény kétséges. Keresztfiam, Tibi, aki nyolcéves, heteken át nyaggatta édesanyját, hogy vegyen neki rágógumit. A mama végre megunta, vitt haza két csomagot. Öcsi büszkén kezdte a rágást, ké­sőbb kissé fogyó lelkesedés­sel folytatta. Másnap anyja szigorúan kérdőre vonta. „Ha megvettem, rágd azt a gu­mit, büdös kölyök!” — rivalt rá és öcsi dacosan vágta be a soron következő rudacskát. Harmadnap anyú felkérdezte hogy mi van a maradékkal? öcsi kertelt, kertelt egyszer­re csak odabújt anyja szok­nyájához, átölelte két karjá­val és szólt: — Édes, drága anyu — mondta hízelgő gyermeki kö­nyörgéssel — ne kelljen én­nekem ezt a marhaságot rág­ni. dolgozott itt, s ma ládákat szegei. Csak néhány pillanat­ra hagyja abba a munkát. Egy láda: egy perc — Nem volt könnyű az át­képzés — meséli. — Ez bi­zony meglátszott a fizetésen is. Egyelőre ládákat szegelünk, nem nehéz, csak szokatlan. .Vagy inkább szokatlan volt. Igen, csak volt, mert ma már elég két ütés, és a szeg teljesen eltűnik a puha fában. Szakolyi Gyuláné és a többi nő úgy belejött a münkába, hogy akármelyik férfi tanul­hatna tőlük. Persze rájuk sincs panasz. Szigeti Zsigmond és társai a pántológéppel dol­goznak. A brigád szép ered­ményeket ért el. 376 láda a napi norma, de nem ritkaság, amikor 450—500 láda is elké­szül. Átlagosan percenként egy darab. Április óta 40— 50 000 darabot készítettek. A kezdeti nyomott hangu­lat lassan feloldódik, annál is inkább, mert egyre vastagabb lesz a boríték. A kenderüzem- ből itt maradt ötvenhárom fő lesz majd az új üzem törzs­gárdája. Tyúkodé,vagy Porcsalmáé Domokos Mátyás telepveze­tő perspektívában nézi a dol­gokat. — Itt épül fel a Nyíregyhá­zi Konzervgyár 1. számú tele­pe. Egyelőre vita van, hogy tulajdonképpen hová is tarto­zik. Porcsalmához vagy Tyú­kodhoz. A bélyegzőkön Por­csalma szerepel, a tyúkod: ak viszont azt mondják, hogy a terület az ő községükhöz tar­tozik, tehát az üzem is az övék lesz. Tulajdonképpen teljesen mindegy, hová fog tartozni. Sokkal lényegesebb az, mun­kásokat foglalkoztat, új áru­cikkekkel látja el az országot. Domokos elvtárs Békés me­gyéből került ide, hogy lerak­ja az alapokat. Az egész tele­pet körülkerítik, az épületek között betonutak vezetnek, s ez évben a helyiségekben is végeznek már kisebb-nagyobb átalakításokat. — Az idén már a termelő- munka is indul, természetesen csak kezdeti fokon. Mindössze 150 vagon paprikát dolgozunk lel félkész állapotban. A töb­bit a Nyíregyházi Konzerv­gyár kapja meg. Kezdeti lépések A nyáron már 200—250 tő dolgozhat idényjellegű mun­kában. De három év múlva 1500-ra emelkedhet a mun­kások száma. A több millió forintos gépi beruházás iehe- tővé teszi, hogy télen is dol­gozzanak. így — munkahiány miatt — minimális lesz a ki­esés. Az új üzem még csak szü­letőben van. Akik már isme­rik a terveket, úgy nyilatkoz­nak, hogy néhány év múlva nem lehet ráismerni az egy­kori kenderüzemre. A kezdeti lépések biztatóak. Minden re­mény megvan arra, hogy a régen elavult porcsalmai ken­derüzem megyénk élelmiszer- iparának egyik jelentős bázi­sává váljon. Bogár Fcrens Rongálok

Next

/
Thumbnails
Contents