Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-28 / 123. szám

XXL ÉVFOLYAM, 123. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1964. MÁJUS 28. CSÜTÖRTÖK Szalal elnök és a magyar államférfiak látogatásai Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, kedden délután az Országház­ban fogadta Abdullah al Szá­lai marsallt, a Jemeni Arab Köztársaság elnökét, valamint kíséretének tagjait. A szívélyes baráti fogadáson jelen volt Kállai Gyula, a for­radalmi munkás—paraszt kor­mány elnökhelyettese, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, Péter János kül­ügyminiszter, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és Szar­ka Károly külügyminiszter-he­lyettes. Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán délelőtt viszontlátoga- tást tett Abdullah al Szalal marsallnál, a Jemeni Arab Köztársaság elnökénél. A látogatásnál jelen volt Kállai Gyula, a forradalmi munkás—paraszt kormány el­nökhelyettese, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Péter János külügymi­niszter, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és Szarka Ká­roly külügyminiszter-helyettes. Abdullah al Szalal marsall, a Jemeni Arab Köztársaság ha­zánkban tartózkodó elnöke és kísérete szerdán délelőtt a Hő- sök-terén megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét. A koszorúzási ünnepségen megjelent Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Czinege Lajos, vezérezredes, honvédelmi miniszter, Péter János külügyminiszter, Kiss Károly, az Elnöki Tanács tit­kára, Szarka Károly külügymi­niszter-helyettes. Jelen volt a koszorúzásnál a Külügyminisz­térium és a Honvédelmi Mi­nisztérium több vezető • beosz­tású munkatársa. Abdullah al Szalal marsall, a Jemeni Arab .Köztársaság el­nöke és kísérete szerdán dél­után az Országházban látoga­tást tett Kádár Jánosnál, a for­radalmi munkás—paraszt kor­mány elnökénél. A szívélyes, baráti látogatá­son jelen volt Kállai Gyula, a kormány elnökhelyettese és Péter János külügyminiszter. Abdullah al Szala marsall* a Jemeni Arab Köztársaság el­nöke szerdán délben, kérésére fogadta Mohamed Ibrahimot, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagykövetét. Abdullah al Szalal marsall, a Jemeni Arab Köztársaság elnöke és kísérete szerdán es­te a Magyar Optikai Művek művelődési házában megtekin­tette a Magyar Állami Népi Együttes előadását. Részt vett az előadáson Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és fele­sége, Kállai Gyula, a forradal­mi munkás—paraszt kormány elnökhelyettese, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke,- Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és Báczorii Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes A tetszéssel fogadott előadás után a színpadon Szalal elnök és kísérete nevében virágcsok­rot adtak át a művészeknek. Abdullah al Szala!. a Jemeni Arab Köztársaság elnöke Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnökének társaságában. A Szovjetunió tettekkel segíti a felszabadító harcot Hruscsov beszámolója egyiptomi útjáról Sri űz«»»vahar3aI IMehru 1889—1964 Moszkva, (TASZSZ): Hruscsov szerdán a moszkvai rádióban és televízióban beszámolt az Egyesült Arab Köz­társaságban tett látoga­tásáról. Bevezetőül részletesen is­mertette az út eseményeit, s meleg hangon szólt az a*szuáni nagygát építőinek önfeláldo­zó munkájáról, a szovjet és arab dolgozók mindennapos baráti együttműködéséről. A modern Egyiptom történeté­ben ezúttal először jöttek olyan külföldiek az országba, akik őszinte barátokként, a népnek és kormányának meg­hívására, nem pedig hódítók­ként tették lábukat az ország földjére. Népünk nemcsak szavak­ban. hanem a valóságban is támogatja — így fegy­verrel is segíti — a népek nemzeti felszabadító har­cát — folytatta Hruscsov. Ezt teljesen önzetlenül tesz- szük, de meg kell mondanom, hogy bizonyos célt követünk ezzel, olyan célt. amely egybe­esik a függetlenségükért har­coló népek érdekeivel. Azt akarjuk, hogy a szocialista vi­lág, a nemzeti felszabadító mozgalom erőfeszítései, a tő­kés országok forradalmi erői egy táborba tömörüljenek az imperializmus, a monopóliu­mok, a régi és új gyarmatosí­tók ellen. Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió bizonyos mér­tékig saját lehetőségeit kor­látozza, amikor segíti a fejlő­dő fiatal államokat, „de rossz kommunisták, rossz internacio­nalisták lennénk, ha csak ma­gunkra gondolnánk” — fűzte hozzá. Százszorosán megtérül az a segítség, amelyben a fejlődő országok népeit része­sítjük, mert cementhez hason ló szilárdsággal erősíti a szovjet nép és más nepek, a jelen esetben az Egyesült Arab Köztársaság népének testvéri­ségét. Hruscsov ezután beszámolt a küldöttség utiélménveiről, majd a látogatás végén kiadott közös közleményre utalva megjegyezte, hogy a Szovjetunió gépesített, korszerű mezőgazdasági nagyüzem építésében is segítséget nyújt az EAK- nak. Örülni fogunk, ha az üzbekisztáni Éhség- sztyeppe termővé tételé­nek tapasztalatait arab barátaink is hasznosíthat­ják — mondotta. Hruscsov felelevenítette az egyiptomi emberekkel lezajlott sok-sok találkozása élményeit és így folytatta: — A forrada­lom győzelme óta 12 év telt el, s e viszonylag rövid idő alatt az EAK eredményesen fejlesztette gazdaságát, -kultu­rális életét, államosította a bankokat, a nagyüzemeket, a vasutat,- sok kereskedelmi és építkezési vállalatot. Az alap­vető termelési eszközök állami kézben vannak. Az állami szektor képezi az ország iparo­sításának alapját. Számottevő sikereket értek el az iparosí­tásban: 11 év alatt több mint háromszorosára növekedett az ipari termelés. Faltul a földreform felszá­molta a nagybirtokrendszert és alaposan korlátozta az egy személy birtokában tartható földterület nagyságát. Hruscsov ezután méltatta az egyiptomi kulturális fejlődés eddigi eredményeit, az EAK ifjúságának hazafias lelkese­dését, majd szólt azokról a nagy nehézségekről, amelyek az ország fejlődését gátolták 1952 után. A forradalmi át­alakulások első szakaszában minden nemzeti erő együtt lépett fel az angolok kiűzé­séért és a királyság megdön­téséért. A második szakaszban, amikor az államosítás és a földreform került napi­rendre, elkerülhetetlenül összeütközésbe kerültek a dolgozók és a kizsákmá­nyolok érdekei. „Erről őszintén szóltunk Nasszer elnöknek és az EAK más vezetőinek, nyíltan be­(Folytatás a 2. oldalon j Uj-Delhi (MTI): Nehru indiai miniszterelnök szerdán új-delhi lakásán meg­halt. Reggel 6,25 órakor — he­lyi idő — lett rosszul, akkor elvesztette eszméletét, s nem is nyerte vissza. A beteg ágyá­nál tartózkodott leánya Indira Gandhi asszony és hét orvos. Jelentések szerint Nehru trom­bózist kapott és hirtelen csök­kent a vérnyomása. Sri '' Dzsavaharlal , Nehru 1889-ben, Allahabadban szüle­tett, atyja Motilal Nehru, az indiai függetlenségi mozgalom egyik nagy alakja, a nemzeti kongresszus egykori elnöke volt. A brit gyarmati hatóságok mintegy tíz évig (utoljára 1942 —1945-ig) börtönben tartották. 1946-ban az ideiglenes kormány aielnöke, 1947-ben az indiai dominium, 1950-ben az Indiai Köztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere lett. Volt hadügy- és pénzügyminiszter is. Kimagasló szerepet játszott az ázsiai és afrikai államok, valamint az el nem kötelezett országok mozgalmában. Az indiai hírügynökség köz­lése szerint csütörtökön lesz Nehru temetése. Június 8-ig nemzeti gvászt rendeltek el. Radhakrisnan indiai elnök a miniszterelnöki teendők ellátá­sával ideiglenesen Nanda bel­ügyminisztert, a miniszterta­nács legidősebb tagját bízta meg. ★ ★ ★ „Nemzetközi összekötő tiszt” — egy indiai újságíró: nevezte így Nehmt, amikor a hidegháború legfagyosabb éveiben, mint India minisz­terelnöke igyekezett latba- vetni tekintélyét a Kelet és a Nyugat békés egymás mellett élése érdekében. Dzsavaharlal Nehru India politikájának, a XX. szabad Lídiájában legjellegzetesebb képviselője, mondhatnánk; tükre volt. Apja a brahman papi kasztból származó, de európai nevelésű gazdag ügyvéd. A fiatal Nehru Al- lahabadból került az angliai Cambridge-be; Harrowba, ahol természettudományt és jogot tanult. Anglia lelkes híveként tért haza, de ha­marosan felismerte a brit uralom szerepét India el­maradottságában és egyre nagyobb rokonszenvvel kí­sérte a kolonializmus ellen küzdő indiai nép harcát. Nehmt sokan Ghánái ügye folytatójának tartották, s bár India most elhunyt ki­váló államférfija maga is ghandista volt, sokkal tovább ment a „passzív ellenállás” politikájánál. 1923-ban vá­lasztották az Indiai Nemzeti Kongresszus főtitkárává, majd 1929-ben elnökévé. Ab­ban az időben éppen Nehru javaslatára fogadta el a párt a teljes függetlenség követe­lését. Az angol gyarmatosítók kilencszer vetették börtönbe, összesen több mint tíz esz­tendőt töltött rabságban, l a cellában írta híres önélet­rajzi könyvét. Abban fogal­mazta meg a független In­dia külpolitikáját, hangoztat­va, hogy az erőszakmentes­ség elvét, amely mellett sza­badságharcukban kitartottak, kiterjesztik majd a szabad India politikájára is Nehru tizennégy eszten­deig volt India miniszterel­nöke é$ külügyminisztere, t a nagy indiai tömegek vitat­hatatlan vezetője. Még Ghán­ái mondta róla: „Noha szen­vedélyes és elszánt a harc­ban, egy államférfiú böl­csességével rendelkezik... Szerény és elég gyakorlati érzéke van ahhoz, hogy ne sodródjék szélsőségekbe.” Csaknem másfél évtizeden keresztül kormányozta In­dia hajóját, igyekezve leg­alább valamit behozni 400 milliós népének a gyarmati múltból örökölt elmaradott­ságából. Felismerte, hogy csak a szocialista eszmék megvalósítása emelheti fel Indiát, politikai elképzelései azonban magán viselték osz­tályának, s a mai indiai tár­sadalomnak korlátúit. Mégis, ő tette a legtöbbet India fel­emelésért. Túlzás nélkül mondhatjuk, az egész világ gyászolja ót, aki népével együtt nagy erő­feszítéseket tett egy atom­mentes, békés világ megte­remtéséért. Dobi István részvéttáviiata Őexcellenciája, dr. S Radhakrisnan úrnak, az Indiai Köztársaság elnökének, ÜJ-DELHI Mély fájdalommal vettük a hírt az indiai népet ért nagy veszteségről. A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, kormánya, népe és a magam nevében őszinte részvéte­met fejezem ki önnek, valamint az Indiai Köztársaság kor­mányának és népének Dzsavaharlal Nehru, az Indiai Köz­társaság miniszterelnöke, a kiváló államférfi elhunyta miatt. Kérem elnök urat, tolmácsolja mély együttérzésünket az el­hunyt családjának is. A magyar nép mély tisztelettel kísérte figyelemmel D. Nehrú áldozatos tevékenységét, kimagasló szerepét India sza­badságáért, kivívott függetlenségének megszilárdításáért, az indiai nép felemelkedéséért folytatott küzdelemben. Nagy­ra értékeljük a gyarmati rendszer felszámolása, a békés egymás mellett élés politikájának érvényesítése érdekében végzett fáradhatatlan munkáját. Az ő működése nagymér­tékben segítette országaink baráti kapcsolatainak fejiődé- sét. Elhunytéval súlyos veszteség érte az indiai népet és a világ békeszierető embereit. A magyar nép megőrzi az indiai nép nagy fiának, Dzsa­vaharlal Nehru-nak emlékét és osztozik az indiai nép mély fájdalmában. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnök«. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI

Next

/
Thumbnails
Contents