Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-16 / 88. szám

NAPRAFORGÓOLAJUNK hazai és világpiaci kereslete szükségessé teszi, hogy a ter­mőterület növelése nélkül fo­kozzuk a területegységre eső termésátlagot. A napraforgó az olaj képződéshez sok me­leget és napfényt igényel. Ezt az igényt Szabolcs megye ég­hajlati adottságai biztosítják. Az éghajlat e kedvező adottságaként a napraforgó- olaj összetétele kedvezőbb mint sok más európai ország­ban. A napraforgómagból nyert olaj sokoldalú felhasz­nálást nyer belföldön, s kivi­tele számottevően hozzájárul a népgazdaság valuta gazdál­kodásához. A napraforgó nagy tápláló­anyag igényét szerves- és mű­trágyákkal elégítjük ki. A termelőszövetkezeti gazdasá­gok közül csak néhány ad közvetlenül istállótrágyát a napraforgó alá, mert azt fő­leg az igényesebb növények részére biztosítja. A futóho­mok talajokon azonban fel­tétlenül indokolt az istálló­trágyázás. Figyelemreméltó ezen a téren a nyíregyházi Bessenyei'* Tszcs példája, ahol futóhomok talajon termesztik a napraforgót, de évről évre rendszeres istállótrágyázás- ban részesítik, amit még kis- adagú műtrágyákkal egészíte­nek ki. Ennek eredményeként a termés három év átlagában 6 mázsa. A legtöbb gazdaság­ban azonban istállótrágya hiányában a napraforgó táp­lálóanyag igényét műtrágyázás révén igyekeznek biztosítani. A nagyüzemi termesztésben ez örvendetes javulás az elmúlt évekhez viszonyítva. Míg 1960—61 években a gazdasá­gok nagyobb részénél a nap­raforgó alá műtrágyát alig használtak, 1962—63 években a műtrágyázás általános je­lenséggé vált. A vizsgált gaz­daságokban, talajtípus sze­rint, a napraforgó a követke­ző képpen oszlik meg: futóho­mok talajokon 12, homoktala­lápanyag krasznodari, szabolcsi fajtánál qkh. P 8.40 6.68 NFK 6.99 5,82 PK 6,86 4,70 NP .6,47 6,06 N 6,40 5,04 jéi dolgoznak az asszonyok a nyíregyházi járás ísz-eiben Tisza nagy faluban 20 hold szőlőt telepítenek Rakaitiazon 3500 mázsa burgonyái ültettek el Nő a tenyésztési kedv — Elmaradt a sertésértékesítés Bővült az Adatforgalmi Vállalat feladatköre Ebben az évben megnőtt a megyei Áliatforgalmi Vállalat feladata. Kövérsertésből 1000, hízott marhából 2500, süldő­ből 4000 darabbal kell töb­bet felvásárolnia, mint 1963- ban. — A kövérsertés felvásárlá­sának megítélésünk szerint teljes mértékben eleget tu­dunk tenni — mondja Né­meth János vállalati igazga­tó. — Éves tervünk kéthar­madára kötöttünk eddig szer­ződést, s az ez évi szállítá­sokra október 1-ig lehet szer­ződni. A szükséges alapanyag mind a tsz-eknél, mind a háztáji gazdaságoknál megtalálható. Az első negyedév felvásárlási tervét sajnos, nem sikerült teljesíteni, mert a kemény, hosszú tél befolyásolta a hiz­lalást, a kívánt súlygyarapo­dást, másrészt több ' helyen nem volt a szerződésnek megfelelően biztosítva az alap­anyag. Most majd rendszere­sebbé válik a szállítás, be­hozzuk a lemaradást. Nehezebb a helyzet vágó­marha és süldő felvásárlás terén Előbbi esetében me- gyeszerte megnövekedett a te­nyésztési "kedv, az üsző növendékeket a ICrrtÖbb tsz — helyesen — továbbtenyésztésre tartja vissza, Ez befolyásolja .ugyan a jelen felvásárlási tervet, de a mai­nál későbbre jobb alapot te­remt. — Export előirányzatunkat viszont 153 darabbal túltelje­sítettük. Ebben a vonatkozás­ban az éves tervvel sem lesz baj. 2700 darabról van szó, amit máris sikerült a tsz- ekkel szerződésileg biztosíta­ni. Ami viszont a süldőfel­vásárlást illeti, azt az utóbbi években bekövetkezett koca­állomány-csökkenés befolyá­solja. Mindent megteszünk, hogy a mind népszerűbbé váló, több irányú állami ked­vezmények — készpénzelőle­gek, abrak takarmány-juttatá­sok — segítségével, és persze, jó szervező munkával, meg­növekedett feladatainkat idén is a lehető legjobb eredmé­nyekkel teljesítsük Egyébként új a vállalat profiljában, hogy az év elejé­től a tény észalap anyag szer­ződéskötését mind üszőre, mind kocára vonatkozóan átvette a tenyészállatforgal­mitól. Így azok tenyésztés, kihelye­zés. ellenőrzés és hizlalás! ér­tékesítés tekintetében egy vállalathoz kerültek. (a. b.) 50 vagonos burgonya csíráztató épül a vencsellői Sza­badság Tsz központi majorja ban. Foto: Hammel József Császlón befejezték a permetezést A császlói Petőfi Termelő- szövetkezetben jól indult a ta­vaszi munka. Mintegy 50 hold gyümölcsösben elvégezték a metszést és a tavaszi permete­zést. A termelőszövetkezetnek mintegy 400 holdon kell külön­böző magvakat elvetni, illetve a talajt előkészíteni. Ez ideig már földbe került összesen 100 holdon a cukorrépa, a burnyo- nya, a tavaszi árpa és a lucer­na magva. A tsz-nek 10 erőgépe van. Az erőgépeknél megszer­vezték a kettős műszakot. A traktoros továbbképzőre annyi termelőszövetkezeti tagot küld­tek el, ahány traktoros a saját erőgépeikhez szükséges. A termelőszövetkezet Vezető­sége olyan határozatot hozott, hogy minden termelőszövetke­zeti lag 50 négyszögöl területen a saját szükségletére, zöldség­féléket termeljen. Helyesen szervezték meg a háztáji gyü­mölcs védelmét Is: a tsz per­metező brigádja minden ház­táji gyümölcsöst egész éven keresztül permetez. Varga Bcrnát tudósító. A nyíregyházi járás vala­mennyi községében, termelő- szövetkezetében aktívan és eredményesen veszik ki ré­szüket az asszonyok a tava­szi munkákból. — Erről szá­moltak be április 15-én a községi nőtanácsok titkárai, a járási nőtanács értekezletén. A dcmecserj Ezüstkalász Termelőszövetkezetben 600 hold őszi kalászos fejtrá­gyázását kizárólag nők végezték. A női munkacsapatok 40 hol­don vetettek el napraforgót fészek trágyázással, 50 hold csírás burgonyát ültettek. A községi nőtanács 28 nő dolgo­zót szervezett a termelőszö­vetkezetbe, akik szintén részt vettek a tavaszi munkákban. Demecserben mind két ter­melőszövetkezetben vállalták az asszonyok, hogy havonta 20 munkanapot dolgoznak le állandóan. Tiszanagyfaluban a nőta­nács a szőlő telepítésre moz­gósította az asszonyokat. Húsz hold szőlő telepítést vállaltak, s eddig már 13 holddal elkészültek. Tiszanagyfaluban jellemző, hogy a termelőszövetkezetben nem az a gond, hogy kevés a munkaerő, hanem az, hogy minden nap elegendő munkát tudjanak biztosítani a női dolgozóknak. A Rakamazi Győzelem Ter­melőszövetkezetben a burgo­nya ültetéssel kapcsolatos összes munkát az asszonyok vállalták magukra. Három­ezerötszáz mázsa burgonyát válogattak, és vetettek el. A nyíregyházi járás-legtöbb községében az asszonyok már megkezdték a konzervgyárral Az ÉLETÜNK című felszabadulási pályázatunkra érkezett írás Tanyasiak tek. Az asszonyok igényeseb­bek voltak: szakácskönyv, lakberendezés (eszembe jutott Margiték büszkesége, a két „valódi” ágy — nem dikó — a Napkor melletti tanyán 1944-ben) érdekelte okét és persze regény is. ..Olyan szé­pet, mint a Szürke fény"’ Estére a hideg, a szél és a rossz utak dacára, — miht az eladott mozijegyekből ki­derült — százhúszon gyűltek össze. A filmvetítés után szó esett a zöldség-gyumolcster- mesztésről, a méhészetről, és a baromfitenyésztésről. Az előadás végén felharsan; egy méltatlankodó hang az ajtó felöl: — Hát a juhászokról meg­feledkeztek? Vagyunk itt olyanok is vagy hárman — bökött felénk ujjaival egy idősebb férfi. — Elolvasnánk mi is azt a könyvet, ha vol­na! Megnyugtattam, hogy olyan könyvünk is van, vagy ha még nincs, hát lesz. A kö­vetkező hónapban a műve­lődési autó vitt szakkönyvet a juhászoknak, új mesés­könyvet a gyerekeknek, ..sze­relmesét” a tanyasi lányok­nak... Hauberger Klára Nyíregyháza, Jókai tér 8. 1964. április 16. Érdemes műtrágyázni a napraforgót trágyától a futóhomok tala­jokon 0,91, a homoktalajokon 0,62, és a vályogtalajokon 1,1 mázsa terméstöbbletet értek el. A felhasznált műtrágya átlagos értőre a fenti össze­tétel szerint mázsánként 94— 95 forint. Ezzel szemben a többlettermés értéke szabolcsi fajtánál 273—186—330, a krasznodari fajtánál 364—248 —440 forint a talajféleségnek megfelelően. A műtrágya ér­tékét levonva a többlettermés értékéből, 91—345 forint üze­mi nyereséget érhetünk el a napraforgó termesztésénél a műtrágyázás revén. A nyírsAi homoktalajokon végzett eddig] talajvizsgála­tok eredményei általánosság­ban azt mutatják, hogy a ta­lajok nitrogénben, foszforban és káliumban egyaránt szegé­nyek. A műtrágyázás során tehát célszerű mindhárom műtrágyaféleség adagolása. A tápanyagoknak egyenkénti ér­tékelése szerint, sorrendben a következő terméseredmények mutatkoznak: jokon 47, vályogtalajokon 31, kötött talajokon 10 százalék. A talaj féleségek a műtrá­gyázásra befolyást gyakorol­nak, mert tápanyagokban mi­nél szegényebb a talaj, annál nagyobb hatása mutatkozik a műtrágyázásnak. Futóhomok talajokon a termés műtrágya nélkül 2,64, műtrágyával 4,45, homoktalajokon műtrágya nélkül 4,35, műtrágyával 5,53, vályogtalajokon műtrágya nél­kül 5,36, műtrágyával 7,44 má­zsa holdanként. MIUTÁN AZ ADOTT mű­trágyának az értékesülését a talajban nagyon sok körül­mény befolyásolja, igen eltérő eredményeket kaphatunk. Megállapítható azonban, hogy a fenti talajokon a műtrágyá­zásnak jelentős hatása mutat­kozik meg. A talajba dolgo­zott műtrágya mennyisége át­lagosan pétisóból 53, szuper- foszfátbó! 99,6 és 40 százalé­kos kálisóból 36,6 kilogramm holdanként. Egy mázsa mű­leszerződött zöldségfélék ve­tését, palánták nevelését. Sok helyen a zöldségtermesztést is teljes egészében női brigádok vállalták el. A foszfor műtrágyák hatása magában és a keverékben is kimagasló terméseredményt biztosit. Feltétlen előnyösnek látszik a szuperfoszfát 100 ki­logrammos adagját 150 kg/kh- ra felemelni, különösen a ho­moktalajokon. A napraforgónak az egyes táplálóanyagok iránti igénye más és más időben jelentke­zik. A nitrogén kismértékben a kezdeti fejlődéstől, de főleg a bimbózástól a virágzásig szükséges. A napraforgó fosz­forigénye egyenletesen a ke­léstől a virágzásig fennáll. A káüum döntő részét a tá­. — ^ f-, »» »-CT- **“ táplálóanyagok adagolásával a napraforgó fejlődésbeli igé­nyeihez akarunk igazodni, ak­kor a pétisót két részben, fe­lét a vetés előtt, felét a bim­bózás előtt, a szuperfoszfátot vetés előtt, a kálisót pedig a tányérképződés előtt kellene adnunk. A homoktalajokon az eddigi tapasztalatok szerint a műtrágyák tavaszi adagolása épp oly eredményes lehet, mint az őszi. Most, a napra­forgó vetése előtt, a talaj elő­készítésénél feltétlen vegyék a nagyüzemekben figyelembe a tavaszi műtrágyázás lehető­ségét. A vályog és kötött Ta­lajokon azonban továbbra^is ősszel kell a talajba dolgoz­nunk a káliumot és foszfbr műtrágyákat. A pétisót azon­ban ezeken a talajokon is célszerűbb fejtrágyaként al­kalmazni, kétszeri elszólásban. A homoktalajokon a hatásos műtrágya mennyiségek _ a napraforgó alá a következők: péti sóból 80, szuperfoszfátból 150,, kálisóból 80 kilogramm holdanként. Galgóczi József tud. munkatárs Két nyári vakációt — 1943-ban és 44-ben — egy Napkor melletti tanyán töl­töttem. A birtokot, amihez a tanya tartozott, apám egyik ügyfele bérelte. Mivel en sem úri, sem paraszt gye­reknek nem számítottam, vendéglátóim nem igen tö­rődtek vele, hogy kikkel ba­rátkozom. Én pedig éppen ab­ban a korban voltam, arai­kor * a betűkkel már megis­merkedtem, de az osztály­különbségekkel még nem, és mert szívesebben ettem a görögdinnyét két marokra fogva, mint illedelmesen késsel villával az asztalnál, a cselédgyerekek között érez­tem magam a legjobban. De közülük is leginkább Margit­hoz vonzódtam és ezt a vonz- eiőt az Én Újságom c. gyer­meklap egybekötött példá­nyaiból álló könyv képezte. (Nem tudom, honnan sze­rezhette.) Kint a tanyán min­dent megkaptam, amire egy gyermek vágyhat, épper. csak nekem való könyvet nem találtam. így, vágyva-vá- gyott kincs lett számomra M- -glt féltve őrzött, salátá­vá olvasott, csupa zsír, c ,.;j étien könyve. A cselédház hosszú hosszú épület volt, akkora ablakok­kal, mint a két tenyerem. Középen volt a „pitar’, két­oldalt egy-egy szoba. Minden szobában egy-egy család la­kott, a pitvar pedig két csa­lád közös tulajdonában a konyha szerepét töltötte be, a fal végén egy jókora sza: badtűzliellyel. (Csak a debre­ceni Déry Múzeumban lát­tam azóta ilyet.) A pitvar­hoz három durva Kőlépcső vezetett. A középső lépcsőn ült Margit és olvasott, ha­csak nem volt elfoglalva a négy kisebb gyerek gondozá­sával, főzéssel, mosással, vagy a szoba takarításával. Erre a szobára, emlékszem, nagyon büszkék voltak, mert két valódi ágy volt benne és egy karosszék is, festett ke­ményfából. A szobát én is tiszteletben tartottam és amig Margit bent dolgozott, én foglaltam el helyét a lép­csőn, ölemben az annyira áhitott könyvvel. A bérlő időnként a nagyobb cseléd- gyerekeket is munkára fog­ta: a gyümölcsösben kapál­tak vagy gyomláltak. Mar­git is gyakran kapált reg­geltől estig a tűző napon, ilyenkor rámbízta a köny­vét. Nyolcéves voltam akkor, Margit tizenegy. Én jobban olvastam, ő figyelmesebben. Ü szerette a könyvét, én csak vágytam rá. És mégis, a búcsúzás napján, sírva zo­kogva, nekem ajándékozta. Azóta is megvan. Néhány hónapja történt, hogy a művelődési autó könyvtárosa megkérdezte, lenne-e kedvem kimenni ve­lük Kabalás tanyára, a kónyvkölqsönzés és a filmve­títés után rövid mezőgazda­sági könyvismertetőt tartnin? Volt kedvem, bár kemény hideg volt most februárban és aznap éppen erősen fújt a szél is. Míg a gépkocsival Nyírpa- zony felé tartottunk, felvil­lantak a hományból a régi képek: hosszan elnyúló cse­lédépület, Margit a szívéi e szorított könyvvel. Szorongva, vártam, mit találok meg ré­gi emlékeimből egy tanyán, ahol nincs, villany és ahová borzalmasan rossz út vezet. Túlzott naivitás lett volna cselédépületeket keresni, de hogy az a körülbelül t'z ház, amit a gépkocsi ' abla­kán keresztül láttam, egy- től-egyig modem, tágas volt, körülvéve rendezett udvarok­kal; az mégis meglepett. Nem így képzeltem el egy tanyát, amit földúton lehet megközelíteni, ahol nincs villany és ahová havonta egyszer jut el a művelődési autóval a könyv és a mozi. A gépkocsival az iskola- épület mellett álltunk meg. Mesésköny, mesesköny, mesésköny! Úgy éreztem, egy egész autónyi meséskönyv sem lenne elég ennek a nyü­zsögő gyerekhadnak. És hogy válogatnak! Hatot is mutat- Uam egynek-egynek, amig végre olyanra akadtunk, amit még nem olvasott. Az­után jöttek a határozott kí­vánságok: a Pál utcai íiúk, Robinson, Molnár Gábor könyvei — sajnos, csak egy- egy példány volt belőlük. A lányok lesütött szemmel „va­lami szép szerelmesei” kér-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents