Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-10 / 83. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! .XI. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM ARA: 50 fillér 1964. ÁPRILIS 10., PÉNTEK Ä Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga. a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány és a budapesti pártbizottság csütörtökön délután magyar— szovjet barátsági nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban. Néhány perccel 4 óra után a csarnokot zsúfolásig megtöltő közönség viharos tapsa, lelkes ünneplése köz­ben foglalta el helyét a diszemelvényen a nagygyűlés el­nöksége. Az elnökség tagja volt Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Focit Jenő, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Gáspár Sándor, a budapesti pártbi zottság első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Népszabadság főszer­kesztője, Nemes Dezső, a Központi Bizottság titkára, Rónai Sándor, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, Somogyi Miklós, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke és Szirmai István, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Mi­Kádár János elv tál s: nisztertanácsának elnöke, P. J. Seleszt, az SZKP KB el­nökségének póttagja, az Ukrán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, J. V. Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, A. A. Gromiko, az SZKP Központi Bizottságinak tagja, külügyminiszter, P. A. Szatyukov, az SZKP Központi Bizottságának tag­ja, a Pravda főszerkesztője, P. N. Fedoszejev. az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság elnöke. R. F. Gyemen'yeva, az SZKP Központi Bi­zottsága Revíziós Bizottságának tagja, az SZKP Moszkva Városi Bizottságának titkára, G. A. Gyenyiszov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az elnökségben foglalt helyet — Dobi Istvánná és Kádár Jánosné társaságában Nyina Petrovna, N. Sz. Hruscsov felesége, a kormány több tagja, politikai, kul­turális és társadalmi életünk számos vezető személyisége. A szovjet és magyar Himnusz hangjai után Gáspár Sándor, a budapesti pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A megjelentek, — kcztük szovjet vendégeink — meleg hangú üdvözlése után a nagygyűlést megnyitotta. Felkérte Kádár János elvtár­sat beszámolója megtartására. jellemző, hogy amíg az utób­bi 10 esztendőben az ipari termelés egy főre számítva a Szovjetunióban 128 száza­lékkal, addig az Egyesült Ál­lamokban mindössze 15 szá­zalékkal növekedett. A Szovjetunió jár az élen korunk legfontosabb tudomá­nyában, az atomfizikában; élen jár és vitathatatlanul elsőbbséget szerzett a világ­űr meghódításában és más tudományokban. A Szovjet­unió valósította meg az első, és az első páros űrrepülést, szovjet emberek tették a leg­hosszabb utat a világűrben és szovjet nő szerezte meg az első női űrhajós világraszóló és soha el nem évülő dicső­ségét. A Szovjetunió a világ ka­tonailag legerősebb országa. A társadalmi igazságért, a haladásért és a békéért fo­lyó harc minden osztaga, — legyen bárhol a világon — erre az erőre támaszkodik. Ez ad reményt a békéért harco­lóknak és realitást a Déke- harcnak. Tisztelet a szovjet embe­reknek, a szovjet népnek, mert az emberiség szolgá­latában önzetlenül, nagy áldozatok árán megterem­tették azt a hatalmas erőt, amely ma elsősorban védi a békét és visszarettenti a háborútól a kalandorokat. Fejlődésünk gyors, egyenletes A szovfel—magyar iMtráfság népünk legbiztosabb támasza Kádár elvtárs beszéde be­vezetőjében üdvözölte a sEov.tet—magyar barátságnak szentelt nagygyűlés részve­vőit, köztük kedves vendé­geinket, a Szovjetunió párt­ós kormányküldöttségének tagjait és a küldöttség veze­tőjét, népünk igaz és szere­tett barátját, Nyikita Szerge­jevics Hruscsov elvtársat, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkárát, a Szovjet­unió kormányának elnökét. Továbbiakban utalt arra, bogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának és a Szovjetunió kormányának meghívására az elmúlt év nyarán magyar párt- és kormányküldöttség tett látogatást a Szovjetunió­ban. Majd így folytatta: — Meghívásunkra akkori látogatásunkat viszonozva ér­kezett most hozzánk a Hrus­csov elvtárs vezette szovjet párt- és kormányküldöttség Egész népünk számára nagy öröm és megtiszteltetés, hogy szovjet elvtársaink látogatása időben egybeesett legnagyobb nemzeti ünnepünkkel, április negyedikével, hiszen a szov­jet népben nemcsak a leg­jobb barátunkat, hanem fel­szabadítónkat is tiszteljük. Tizenkilenc évvei ezelőtt a Szovjetunió fiai hozták el ne- pünknek a szabadságot és a békét, nekik köszönhetjük nemzeti függetlenségünk visz- szanyerését és azt, hogy né­pünk annyi szenvedés és megpróbáltatás után uráva lehetett saját sorsának. A magyar nép nem felejti a szovjet nép áldozatait, a Szovjetunióban felszabadí­tóját, igaz, leközelebbi. Jóban, rosszban kitartó barátját becsüli. Büszkék vagyunk a Szovjet­unióhoz fűződő barátságunk­ra. Ez a barátság a legdrá­gább számunkra. A szovjet— magyar barátság minden idő­ben és minden helyzetben a legbiztosabb támaszunk, amely megsokszorozza erőin­ket a munkában és a harc­ban egyaránt. Kedves elvtársiak! A szovjet párt- és kor­mányküldöttség jelenlegi lá­togatása során járt üzemek­ben és kutató intézetben, ter­melőszövetkezetben, főiskolán; találkozott munkásosztályunk, parasztságunk és értelmisé­günk képviselőivel. Szovjet elvtársaink látták, hogyan dolgozunk, hogyan élünk, milyen eredményeket értünk el azóta, hogy legutóbb ná­lunk jártak és milyen fel­adatok megoldásán dolgo­zunk. Gondolom, mindenki tapasztalhatta, hogy népünk mindenütt nagy lelkesedéssel és szívből jö­vő szeretettel fogadta Hruscsov elvtársat és a többi szovjet vendéget. örülünk, hogy népünk szere- tetét és barátságát szovjet elvtársaink most közvetlenül is érezhették. Azok a nyugati újságírók, akik ki tudja, milyen szen­zációt sejtve érkeztek • hoz­zánk, megírhatják, hogy mégsem jöttek hiába. Saját szemükkel láthatták, milyen mély, őszinte érzelemként él a magyar népben a Szovjet­unió, a szovjet nép és Hrus­csov elvtárs iránti barátság. Saját szemükkel is láthatták, hogy egyetértünk, együtt ▼*- gyünk, egy fronton harco­lunk a Szovjetunióval, a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a szovjet nép­pel. A szovjet párt- és kor­mányküldöttséggel folytatott tárgyalásokon kölcsönösen tá­jékoztattuk egymást az épí­tőmunka eredményeiről és a leküzdendő akadályokról. Megbeszéltük a nemzetköz? helyzetet, a nemzetközi mun­kásmozgalom kérdéseit és tárgyaltunk arról, hogyan tudjuk, az élet minden terüle­tére máris kiterjedő jó kap­csolatainkat még tovább fej­leszteni, barátságunkat még tovább erősíteni. örömmel számolhatok be a nagygyűlés­nek arról, hogy tárgyalásainkat ezúttal is a nézetek teljes azonos­sága, a teljes egyetértés és a meleg barátság jellemez­te. Ez tükröződik közös nyilatko­zatunkban is, amelyet az imént írtunk alá. A Szovjetunió a szocialista világrendszer fő ereje Továbbiakban Kádár elv­társ méltatta; mit jelent a győztes proletárforradalom el­ső országa, a Szovjetunió az emberiség nek. Majd így folytatta beszédét: . Hosszú ideig a Szovjetunió egyedül volt a világ elnyo­mottjainak, kizsákmányoltjaí- nak, összes dolgozóinak re­ménysége, a világforradalom bázisa. Ma pedig a Szovjetunió a szocialista világrendszer legerősebb, leghatalmasabb országa, a világforradalom mai bázi­sának, a szocialista világ- rendszernek fő ereje, a szo­cialista forradalom, a tár­sadalmi haladás, a béke fő támasza. A Szovjetuniónak döntő szerepe volt abban, hogy a nemzetközi imperializmus ál­tal előkészített és a német fasiszták által kirobbantott második világháború antifa­siszta, demokratikus küzde­lem jellegét öltötte. Ez a döntő szerep akadályozta meg, hogy Európa számos népe az imperialisták egyik csoportjának befolyását a másikéval, az elnyomást el­nyomással cserélje fel. Előse­gítette, hogy népek egész so­ra valóban élhessen szabad­ságával, a szocializmus útjá­ra léphessen és megszülessen a szocialista világrendszer. A Szovjetunió majdnem fél évszázada töri a haladás útját az emberiség előtt a boldog jövő felé. Kitaposta az emberiség számára a szocia­lizmus útját és ma már a kommunizmus építésének útján jár. A szovjet társadalom ma már építőmunkájának, kultúrájának és tudomá­nyának eredményeivel is mindinkább a gyakorlat­ban bizonyítja elvitatha­tatlan fölényét a kapitaliz­mussal szemben. Bizonyítja ipari fejlődésének gyors üteme A Szovjetunió ipara 1963-ban 1913-hoz ké­pest ötvenkótszeresére emel­te termelését. A jelenlegi 7 éves terv első 5 évében 58 százalékkal növekedett az ipari termelés. Az ütem gyor­saságára, a szocialista rend­szer hallatlan alkotó erejére A Szovjetunió segítsége, a felszabadulás tette lehetővé, hogy a magyar nép is a szo­cializmus útjára léphessen. Lehetővé vált, hogy népünk ott folytassa, ahol a már egyszer kivívott, de az impe­rialisták fegyveres beavatko­zásával vérbefojtott néphata­lommal, az 1919-es Magyar Tanácsköztársasággal elkezd­te. A fejlődés azóta nálunk is bebizonyította a szocialis­ta társadalmi rend vitatha­tatlan fölényét. Olyan elmaradott ország­ban, mint amilyen Magyar- ország volt, a kapitalizmus viszonyai között lehetetlen lett volna, hogy az ipar 1963- ban ötször annyit termeljen, mint 1938-ban, a nemzeti jö­vedelem pedig ugyanezen idő alatt mintegy háromszo­rosára emelkedjék. A kapita­lista Magyarországon nein fejlődhetett volna úgy a köz­művelés, a közoktatás, hagy a felszabadulás óta eltelt nem egész két évtized alatt az össznépességen belül az érett­ségizettek aránya két és fél­szeresére, e diplomásoké majdnem háromszorosára emelkedjék. Lehetetlen lett volna, hogy a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 15 év alatt, 1949 óta 80 százalék­kal emelkedjék, ami végső so­ron azt jelenti, hogy napjaink­ban egy főre átlagosan csak­nem kétszer annyi bér és egyéb juttatás, nyugdíj, táp­pénz, ösztöndíj, segély — jö­vedelem jut, mint másfél év­tizeddel ezelőtt. Lehetetlen lett volna, hogy a parasztság egy főre jutó fogyasztásának reálértéke ugyanezen időszak alatt több mint' 70 százalékkal emelkedjék. A felszabadulás utáni évek­ben munkásosztályunk, né­pünk a párt vezetésével győ­zelmet aratott a hatalomért folytatott harcban, es lendü­letesen indult el a szocialista építés útján. Ez a lendület azonban megtört, mert a dogmatizmns és a szek- tarianizmus eltorzította a párt politikáját, aláásta a párt és a ncp egységét és ezen a talajon az osztály- ellenség, a revizionista árulók a nemzetközi impe­rializmus támogatásával el­lenforradalmi felkelést robbantottak ki. Nagy és sokféle kár keletke" zett, súlyos helyzetbe került az ország. De népünk a párt ve­zetésével, a szocialista orszá­gok, a nemzetközi munkásosz­tály, elsősorban a Szovjetunió segítségével minden nehézsé­get leküzdött és nagy győzel­met aratott ellenségei felett. Ma joggal mondhatjuk, hogy az utóbbi hét és fél ív­ben gyorsabb, egészségesebb* egyenletesebb a fejlődésünk. Hét és fél éve következetes marxista-leninista politikát folytatunk. Leszámoltunk a személyi kultusszal, a szektás- sággal és a dogmatizmussal és a jövőben is visszaverjük és felszámoljuk a baloldaliasko- dás, az álforradalmi demagó­gia minden megnyilatkozását Erélyesen és következetesen leszámolt pártunk a jobboldali árulással és a jövőben sem tű- ri meg, hogy bármilyen címen bárki is visszacsempéssze pár­tunkba a revizionista fertő­zést, az ország életébe a szo­cialista ellenesség burzsoá mé­telyét. A meggyőzés, a türelmes ér­velés módszereit alkalmazzuk ezután is, ha téves nézetek­kel, politikánk félreértésével találkozunk. Népköztársaságunk törvé­nyeibe ütköző cselekményt azonban senki sem követhet el büntetlenül. Mellékes.’ hogy a cselekményt milyen jelszavak­kal próbálják igazolni. A teg­napi ellenforradalmárok és re­vizionisták ne gondolják, hogy a nemzetközi munkásmozga­lomban folyó vita talán új le­hetőséget nyújt számukra. A dogmatizmus és szék- tásság elleni harc közben nem szüntetjük meg a re- vizionizmus, a burzsoá esz­mék elleni küzdelmet sem. Kedves elvtársak! Az elmúlt években a párt és a nép a hatalomért folyta­tott harcban elért győzelme után, nagy győzelmet aratott a társadalmi fejlődésben is. A vártnál hamarabb fejeztük b* (Folytatás a 2. oldalon). r • Kádár és Hruscsov elvtárs beszélte a budapesti nagygyűlésen

Next

/
Thumbnails
Contents