Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-09 / 82. szám

JJ Hä! tudsz mén keres»! T í’ s mennyit lehet nála keresni?” — sok szór lehet est napjainkba* hallani, ha ismerősök, vágj új ismerősök találkoznak Mind a nyugati, mind a szo­cialista országok nálunk jár látogatói, turistái nem ki: büszkeségünkre elismeréssel szólnak arról, hogy mi ma­gyarok jól élünk. Valóban büszkék vagyunk arra, — és ezek nem nagy szavak, ha­nem a valóság — hogy soha nem látott mértékben emel­kedett a vásárlás, mind több magángépkocsi járja az utcá­kat, a házak tetői televíziós antennákkal népesültek be, s ezer más külsődleges jele van annak, hogy az életszin- vonál általában jóval maga­sabb a korábbinál. Nem meg­lepő a kérdés: „és mennyit lehet nálatok keresni”? Ter­mészetes, hogy mindenki jobban akar élni, és még ter­mészetesebb, hogy ez abban a társadalmi rendszerben tör­ténik, ahol minden az em­berért van. A kérdést azonban egy másik kérdés is követi: „és mit tudsz még keresni?” Természetes az, ha valaki munkájával kívánja megte­remteni anyagi jólétét. Nincs abban kivetni való, ha vala­ki többet' tud nyújtani mun­kaerejéből, tehetségéből a társadalomnak, mint araeny- nyire saját munkahelye igénybeveszi. Ha eleget tesz és jó lelkiismeret szerint tesz eleget annak a munkának, amelyért fizetést kap, miért ne adhatna többletet, pluszt embertársainak ? Nemrégiben megjelent egy rendelet, amely a különösen fontos munkakörben dolgo­zók kiemelt fizetéséről intéz­kedik- E szerint nem vállal­hat másodállást az a fontos munkahelyet betöltő dolgozó, akinek munkájára, illetve munkájának egészére az il­lető vállalat tart igényt. Vi­szont ezt kiemelt fizetéssel honorálják. A rendelet szüle­tése eleve feltételezi, hogy e területen nem volt, vagy ta­lán még nincs minden rend­ben. Mert nem természetes az, ha valaki nem tesz eleget munkahelyi kötelezettségének és „megspórold erejét, te­hetségét, fordítja olyan mun­kákra, amelyekért külön fi­zetnek. A televízió egyik nem lé­gi műsorán elhangzott, hogy természetes a borrava­ló nyújtása. Tájékoztatta a nézőket az illik, nem illik műsor, hogy a borravaló a fogyasztásért fizetendő összeg tíz százaléka. Azzal az indo­kolással, hogy a pincérek eb­ből élnek. Valóban ebből él­nek? Természetes, hogy vál­lalati szolgáltatással foglalko­zó szakmunkások csak abban az esetben végeznek gyors, és lelkiismeretes munkát, ha ezért külön jutalmazzák őket? Ha egy-egy csúsztatott százas képes lerövidíteni a javítási-szolgáltatási határidőt miért nem képes erre a vál­lalati garancia? Ha a pincér a borravalóból él, miért nem lehet azt eleve a hivatalosan fizetendő számlával megolda­ni? Miért kell önérzetnélküli- ségre nevelni egyes dolgozó­kat, akik épp oly tagjai a társadalomnak, mint azok, akik borravalót adnak? És még egy csomó kérdés je­lentkezik e nyilvánvaló — társadalmunkban ellentmon­dásos — tények nyomán. A „mit tudsz még keresni?” — kérdés tehát már nem olyan megnyugtató. Egyre több az olyan orvosok száma, akik nem rendelkeznek magán- prakszissal. Nyilván lényege­sen kevesebbet keresnek olyan kollégáiktól, akik elég széles körű magánbeteghóló- zattal rendelkeznek. Igaz, hogy nincs törvény, amely tiltaná, hogy az orvos aján­dékot visszautasítson. Néhány kérdés nyitott itt is, nemcsak a betegek, hanem az orvosok számára is. És ha ehhez hoz­závesszük, hogy ma már ál­talános az egészségügyi biz­tosítás, tóiát gyakorlatilag magánbetegek úgyszólván nincsenek, a kérdés erősen nyugtalanító. De választ le­hetne keresni arra is, ho­gyan osztja be idejét négy-ót foglalkozása között igen sok pedagógus, mérnök, más szakember, hogy valamennyi munkájának becsülettel eleget tegyen? Van abban valami, amit egy szólásmondás szám­ba menő tréfa jelöl: „egy amerikai 200 dollárt keres és 150-et költ, egy magyar 1000 forintot kei'es és kétezret költ.” Van ebben valami, ha nem is a tréfa értelmében. Mert nálunk válóban sok le­hetősége van annak, hogy ha valaki hasznosabb munkát végez a társadalomnak, az többet is kapjon, jobban ré­szesedjen az általa is terem­tett javakból. Hogy mást ne említsünk, az újítások jone- hány gépkocsinak, lakásnak hozták meg az árát. A pre- tníum, a jutalom tömegek jövedelmét emelik meg. ^ szociális juttatások, külön­böző kedvezmények, amelyek részben a termelésben — pél­dául a -termelőszövetkezetek­nek nyújtott segítség — részben közvetlenül egy -egy dolgozó életében jelentkeznek összességükben igen jelentősen hozzájárulnak a magasabb életszínvonalhoz. Nem leltet tehát csak egyértelműen el­ítélni ezt a kérdést sem: „és mit tudsz még keresni”. TT Íjunk jól, és éljünk in égjobban. Vállaljuk a második kérdést is, azonban egy fontos: minden keresett forint mögött becsületes, a társadalom számára hasznos munka legyein. Ez a munka megtérül, ez nem csak égy ember jólétének emelését szolgálja, mások rovására. Sipkay Barna A megye tanácsi iparának tevékenysége az utóbbi évek- : ben különösen fokozódott, hi­szen feladatai egyre inkább összefüggnek az országos ter­vek célkitűzéseivel. Munkatár­sunk Sándor Józseftől, a me­gyei tanács vb. ipari osztályá­nak vezetőjétől érdeklődött. — Hogyan feleltek meg a köve t e Unényeknek tanácsi üzemeink? — A második ötéves terv ed­digi termelési előirányzatát a könnyű- és élelmiszeripari vállalatok 11 és fél százalékkal túlteljesítették. Ha időközben nem bérül sor több gazdasági egység átadására, a tanácsi vállalatok az ötéves terv elő­irányzatát mér ez év elején teljesítették volna. Az 1961 évihez viszonyítva a termelés 21 százalékkal, a termelékeny­ség 9,2 százalékkal növekedett. Kedvezőbb ez az arány az élel­miszeripari vállalatoknál. Kü­lön figyelmet érdemel ezen be­lül a sütőipar, ahol a terme­lés növekedését 67 százalékban a termelékenység emelésével érték el. Jól gazdálkodtak a vállala­tok. anyagi- és műszaki lehe­tőségeikkel. A fejlesztési kere­teket a vállalatok rövidlejáratú bankhitellel is igyekeztek nö­velni. A második ötéves terv első három évére 31 millió 800 ezer forint fejlesztési keretet kaptak, a fejlesztés értéke mégis 38 millió 600 ezer forint értékű lett. E három esztendő alatt a megyei tanács közel ötmillió forinttal járult a taná­csi ipar fejlesztéséhez. Kedve­zően javult a gépi beruházá­sok aránya, jelentős a könyvjó­váírással átvett gépek száma is. — Mtíyen hatással van a termelésre a jobb műszalci feltétel? Több vállalatnál megváltoz­tathatták a régi elavult tech­nológiát. Olyan gyártmányok­kal bővült a termékösszetétel, amelyek hosszabb időre bizto­sították a foglalkoztatottságot. Új cikkek például a textil- és bőrruházati termékek, a fénye­zett- és dörzsölt bútorok, a nyílászáró szerkezetek, vasipari tömegcikkek, infraszárító ke­mencék és a különböző láda­ipari termékek. A vállalatoknál már majd­nem teljesen megszüntettük a nehéz fizikai munkát. A sü­tőiparban már csak gépek da­gasztanak, a nagyobb üze­mekben korszerű gépsorok ter­melnek. A faiparban folyama­tosan gépekkel helyettesítik i kézi szerszámokat, sok helyűt gépesítették a belső anyagmoz gatást. A fejlődés ellenére ii több üzem még mindig zsú folt. A perspektivikus fejlesz­tési tervek adnak módot arra hogy üzembővítés során meg­Szabolcsban 85 080 ember él tanyán Tervek a külterületi települések rendezésére Az Építésügyi Minisztérium utasítására a Városépítési Tervező Vállalat az egész or­szágban felmérte a tanyai te­lepülések helyzetét. Az elké­szült statisztikából kitűnik, hogy Szabolcsban a lakosság 14,5 százaléka, mintegy 85 000 ember külterületen él. A köz­igazgatásilag Nyíregyházához tartozó területeken még ked­vezőtlenebb a helyzet. Itt 30,3 százalék a tanyai települése­ken lakók aránya. A felmérések alapján „A Kelet-Magyarország már­cius 1-i számában „Hogy fil­lérekbe kerüljön a burgonya” címmel Pallai János elvtárs cikket írt A cikk kéri, hogy a talajjavító anyagkeretek el­osztását az Országos Tervhi­vatal ne attól tegye függővé, hogy ki jelentkezett előbb. A cikkel kapcsolatban a követ­kező észrevételeket tesszük: Az újságcikk közismert problémát vet fel, hiszen ma már nem szorul különösebb bizonyításra a talajjavítás szükségessége és hatékonysá­ga. A talajjavító anyag (mész­kő, lápimész stb.) szinte kor­látlan mennyiségben rendelke­zésre áll. Á lápimeszet Sza bölcs megyében és máshol je­lenleg is felhasználjuk talaj­javításra. A talajjavítás mind­ezek ellenére sem olyan egy­szerű dolog, mint amilyennek a cikk feltünteti. A javító­anyag őrlése, vagy kibányászá- sa és — nagy tömegek szál­lításáról lévén szó — a fel- használás helyszínére történő eljuttatása jelenleg is nagy kapacitásokat köt le és a kö­vetkező években ez még nagy­mértékben növekszik. Sajnos, 'talajaink jelentős ré­sze — a legújabb felmérések szerint több millió hold — ki- sebb-nagyobb adagú mfeszezés- re szorul: Az utóbbi időben évente mintegy százezer kh savanyú talaj javítását végez­tük el és ’annak ellenére, hogy a következő években gyorsít­juk az ütemet, mégis még hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy savanyú talajain­kat megjavítsuk. 1964-ben Szabolcs megyé­be» 6700 katasztrális hold ta­F e I e k i László: Hogyan kell.. ? megyénkben 234 tanyai te­lepülés van. Nehéz össze­fogni, irányítani őket. Rendszerint hiányzik a villany, nem rendelkeznek kulturális adottságokkal. A VÁTERV ezek figyelembe vételével javaslatot készített a külterületi tanyatelepülések rendezésére. Elsősorban azt vizsgálták, hogy perspektívá­ban milyen fejlődési lehetőség előtt állnak. Ügy találták, hogy mindössze 13 telcpidc-t célszerű tovább fejleszteni. Belegrádpuszta, Virányos. Abapuszta, Butykatelep, Nagy­tanya, Gyártelep, Erőműtelep, Mandabokor, Sóstóhegy, Vaj­dabokor, Felsősima, Üjdomb- rád és B&shalom azok a he­lyek, ahol további fejlődésre van lehetőség. Itt építést engedélyeket ad­nak ki, bevezetik a vil­lanyt, kultúrbázakat építe­nek, közművesítenck. Az említett települések idő­vel összeolvadnak egy-egy köz­séggel. Ezeken kívül tovább fejlesztik még azt a néhány állami gazdasághoz, termelő­szövetkezethez tartozó, 20 csa­ládon felüli kisebb települé­seket is, ahol erre fel téti éri szükség van. ^ 38 milliós fejlesztés + Sok új gyártmány ^ Megszűnőben a nehéz fizikai munka Interjú tanácsi iparun k helyzetéről, jövőjéről szűnjék a zsúfoltság, javulja­nak a munkakörülmények és még eredményesebb legyen a munka. A jelenleg rendelke­zésre álló eszközök jobb ki­használása végett többműsza­kos termelésre tértek át a vál­lalatok a bútor-, faipari tömeg­cikk-, a cipőipar- és a textil- ruházati ágazatokban.- — Milyen átszervezések voltak, illetve lesznek a ta­nácsi iparban? — A könnyűipari vállalatok rohamos fejlődése és a megyei pártbizottság határozata lehe­tővé tetté, hogy a megye egyes területén bázist teremtsünk a minisztériumi vállalatoknak, így került sor 1961-ben a mint­egy 600 munkást foglalkoztató mátészalkai fűrészüzem, és a Nyíregyházán létesült gumiipa­ri üzem átadására. 1963-ban vette át az ÉM. az országosan is kiemelkedő eredményeket elért perlit vállalatot. ÉM fel­ügyelet alá kerültek áz elmúlt évben a megye téglagyárai te. Az említett vállalatok, üzemek átadásával a fejlődés nagyobb távlatait biztosítottuk és több ember foglalkoztatottságát tet­tük lehetővé. A gumigyár és a fűrészüzem ma már mintegy 1500 munkást foglalkoztat. A fejlődés megköveteli —, nép- gazdasági érdek is —, hogy további üzemeket adjunk át minisztériumi felügyelet alá. A napokban adtuk ét a vásáros- naményi volt téglagyárban lé­tesített ládaüzemet. Az ipari osztály perspektivi­kus fejlesztési tervében szere­pel még a kályhacsempe üzem termelésének további bővítése, a Kelet-Magyarországi Faipari Vállalat új üzemének megépí­tése, a gyümölcsszeszfőzdék át­szervezése, az üdítő ital terme­lés bővítése, olyan Patyolat szolgáltató üzem létrehozása, ahol a személyi jellegű szol­gáltatási igényeket korszerűb­ben lehet kielégíteni. Az ezzel kapcsolatos tanulmányok és be­ruházási célprogramok már el­készültek. Tóth Árpád Hogy fillérekbe kerüljön a burgonya Az Országos Tervhivatal válasza a Kelet-Magyarország cikkére OLVASÓNK ÍRJA: Vasárnap is dolgozunk tagok igyekezete eredménye­ként a tsz-ben igyekszünk az összes vetést április végére el­végezni. Az állattenyésztés ta- karmányellátását tovább javít­juk: 260 holdon végzünk pil­langós takarmány felül vetést, amiből száz holdon már föld­ben is van a mag. Szeretném még megemlíteni, hogy öröm érte szövetkezetün­ket azáltal, hogy André La- josné tehenész Kiváló dolgozó kitüntetést, K. Fedics László pedig elismerő oklevelet kapott. Szathmáry István. a tsz kultúrfelelöse A csegöldi Bajcsy-Zsílinszky Termelőszövetkezetben jól fel­készültek a tavaszi munkákra. Ez megmutatkozik abban, hogy már korábban befejeződött a 000 hold őszi gabona fejtrágyá­zása, és a gyümölcsösben a metszés. A dohánypalánta ki­kelt. Az őszi szántások tavaszi elmunkálása. a borsó és cu­korrépa vetése pár nap múlva véget ér. A tagok egyformán nagy szorgalommal kezdtek a mun­kákhoz; az ünnepnapokon is dolgoztak. A gépek két mű­szakban való üzemeltetése, a 1964. április 9. 9 gyalt — a javításra szoruló területeknek csupán kis részét javasolták 20 év alatt megja­vítani. A cikk által többször is idézett vb. határozatot az Országos Tervhivatal is meg­kapta és ez alapján felkértük a megyét az ezzel kapcsolatos konkrét és részletes javaslat kidolgozására. Ennek alapján tehát már nemcsak általában beszélhetünk e témáról, ha­nem a szükséges intézkedése­ket az illetékesek meg is tud­ják tenni. Dr. Kálmán György, az OT Titkárságának vezetője” lajjavítást irányoztunk elő, arányosan annyit, amennyi sa­vanyú talaj van a megye te­rületén a többi megyéhez ké­pest. A eikk azon állítása te­hát, hogy a keretek elosztása a jelentkezés időpontjától függ, nem helytálló. A megyei szer­vek egyébként csak a közel­múltban kezdtek megfelelő módón foglalkozni a fent em­lített problémákkal. Ezt bizo­nyítja például, hogy a megye a 20 éves távlati tervtanul­mányában — amit a megyei tanács széles körben megtár­R égen látott barátommal találkoztam a napok­ban. Barna Laci már vagy harminc éve vándorolt ki Amerikába, s most néhány hétre hazalátogatott. Barna Laci, pontosabban Mr. Leslie Brown láthatóan megalapozta szerencséjét, saját Cadillacját hozta át az óceánon, s min­den jel arra mutat, hogy van mit aprítania a tejbe. — Tulajdonképpen mit csi­nálsz odaát? — kérdeztem tóté — olajkútjaid vagy szállodáid vannak? Rázta a fejét. — Pedagógiával foglalko­zom —, válaszolta nagy meg­lepetésemre, majd így foly­tatta: — Odaát nagyon nép­szerűek „How to...”, magya­rul „Hogyan kell..." — köny­vek. Hogyan kell ezt, hogyar kell azt csinálni, hogyan le­het valaki szónok, tudós, ze­neszerző, hogyan kell házi­lag házat építeni, dinamót szerkeszteni, hogyan kell le­megismertettem a magasugrás technikájával, a siklókat megtanítottam siklani, a csigákat mászni, a kutyákat ugatni, a disznókat röfögni, a méheket zümmögni. Most készülök különben életem lő művére. Egy irodalmi szak- könyvön dolgozom, amelyben leirom, hogyan kell regényt, verset, színdarabot, filmet írni. Ha ugyanis az ember az alkotó géniuszoknak, ezek­nek a szerencsétlen golyhók- nak nem mondja meg, hogy mit es hogyan csináljanak meg sem tudnak mozdulni. Bámulattal néztem rá, j megkérdezem, hogy tulajdon­képpen mi a titka csodálato­san szerteágazó. mindenre kiterjedő munkásságának. Hogyan ért mindenhez a vi­lágon? Sokáig gondolkozott, maja vállat vont. — Nem is tudnám meg­mondani — válaszolt tűnőd­ne —* Ösztönösen csinálom. fogyni, meghízni, barátokat szerezni■, meggazdagodni, meg effélék. — Nos — folytatta —, én észrevettem a világ tudásvá­gyában rejlő nagy lehetősé­geket. Mindenki szeret ta­nulni, fejlődni, valamit job­ban csinálni, mint eddig Amikor megjelentettem első könyvemet „Hogyan kell re­pülni?” címmel, a madarak valósággal szétkapkodták az első százezer példányt Ter­mékeny viták folytak az egész madárvilágban, és a legkülönfélébb fajtájú mada­rak elismerően állapították meg, hogy nagy lépéssel vit­tem előre a repülés ügyét. Aztán a „Hogyan kell egerei fogni?” című müvemért a macskák ma minden pénzt megadnak, mert az első há­rom kiadás az utolsó példá­nyig elfogyott. Elégedetten nézett maga elé, majd mosolyogva folytat­ta: — Egyik-másik könyvem nagy vihart kavart fel, de az a legjobb hírverés. Pél­dául a „Hogyan legeljünk ésszerűen?” kötetem az ifjú birkák és tehenek között nagy lelkesedést keltett. Kissé fáradtan sóhajtott: Más hasznos kézikönyve­ket is írtam. A szöcskékét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents