Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-04 / 79. szám

Vihar Béla: Mikszáth Kálmán: Szemközt a csillaggal Mi vagyok? Röpke porszem, suhanó pillanat«. Ez villant rám az éjből a csillagok alatt. Évmilliók lobogtak, s kőröskörül a csend átszelte hömpölyögve a Tért, a Végtelent. Alázat szállt szivembe, majd szóltam: csillagok, egy Iobbanás az égen, A nap lement Benépesült a levegő zümmögő bogárral. A göröngyös, kátyús úton egy szekér ballag csendesen. De egyszerre csak nagyot zökken, s a rajta ülök felriadnak. — Hophó! Eltört a tengely! — szólt az egyik utas. Csakugyan, leült a szekér hátulsó fele. A másik utas le­ugrott. — Nagy baj — dörmögte fe­jét vakarva. — Megroppant biz az, kátyúba estünk. Most már mit csináljunk? Ha legalább valami fa vol­na, valami husáng, hogy átköt- hetnők vele. — Van is itt! Furcsa táj ez erre! — Nem nő itt meg a fa, csak a nadragulya! — Haj, haj! Mihez fog­junk, mihez? — Ahol ni! — kiált fel az egyik. — Ott bólintgat egy kis vékony nyárfa. Nekünk való éppen. — No, hát, ne legyen ez az egy sem... Kiváglak, hogy ne búsulj itt magadban — dörmöate a hangosabbik. Előkereste a fejszét. Átug­rott az útszéli árkon, és neki­vágott a növendékfának. Az összerázkódott. Gallyai is megropogtak a fejsze csa­pásai alatt. Egy madár szállt fel róla. Megriadva, kétségbe­esve röpködte körül a nö­vendékfa koronáját. Madár­fiókák síró csipogása felelge- tett a fölkergeiett öreg ma­dárnak. — Jó lesz-e tengelydorong­nak? — türelmetlenkedett a másik. — Jó biz az — szólt a fej­széé atyafi kedvetlenül —, csakhogy baj van! Építészek Foto: Hammel József ^jtépHiuüéizef a dia ólban S eltűnök, meghalok, de parány emberlétem mégis több és nagyobb: és tndom, hogy ti vagytok, s ti nem, hogy én vagyok. — Emelem én a szekeret — ajánlkozott az egyik —, föl is tartom addig, míg fát érünk. Kend pedig vezesse lassan a lovakat. Bizony jó darabon kellett vinni a szekér hátulját, és fa még sehol sem volt. Mind a ketten lihegtek a fáradt­ságtól. Hajnalka — Már megint? — Hát izé... fészek van rajta... — No és aztán? — Hát nem vághatom ki! Mi lenne az apróságokkal? Nem hallja kend, milyen szo­morúan csipognak? — De bizony hallom. Csak­hogy aztán velünk mi lesz? — Mi lesz? Hát mi lenne? — felelte a fejszéi. — Majd | tolom én még a szekeret egy darabon. Ügy is volt. Haragudott egy kicsit, amint a tengelyt fog­ta kétrét görbülve. De csak tolta a szekeret. A madarak szomorú csipogása fülébe hangzott mindig. S úgy érez­te: mégis csak jól tetie, hogy azt a madárfészkes növendék­fát ki nem vágta. Népművészet. ízlelgetjük a szót, s faragó pásztorembert, tornácos házat, szövő, sok­szoknyás falusi asszonyt kép­zelünk. Ehelyett -szép, ízléses, nagyon is korszerű, de a nem­zeti jelleget, a magyar nép diszítőművészetét magán vise­lő öltözékgyüjteményt talá­lunk. Fehér batiszt blúz. Elejét szegözés és finom zsubrika díszíti. Piros zsakruha, a gom­bolás mentén fehér hevesi Szőttesminta fut. Majd egy sárga-barna kiskosztüm kö­vetkezik, Anyaga a palóc szőttesek mintájára született, A ruha barna gallér és ké- zelőbortás gombolása, a leg­utolsó divatVanalakat tükrö­zi. Valamennyi ruha modem szabású, a legutolsó divatvo­nalak szerint készült, mégis eredeti, nem szériadarab, mert az Ízléssel, és mérték­kel alkalmazott népi díszítő­művészet egy-egy motívuma teszi érdekessé, egyedülálló­vá. A szomszédos népeknél, — Csehszlovákiában, Romániá­ban, Lengyelországban gazda­gon alkalmazzák a népi hím­zést, a szőtteseket az öltöz­ködésben. A népi öltözködési stílust pedig Ausztriában is felújították, sőt nálunk ts hó­dít az osztrák népi viselet, a „dirndli’’. A bemutatott és a népmű­vészeti boltokban országszerte árusított női blúzok, női, kis­fiú és kisleányruhák azt a törekvést tükrözik, hogy a népművészet gazdag minta­kincsét nálunk is alkalmaz^ zák az öltözködésben. Azok, akik szeretik a szé­pet, az ízléseset, a nemzeti jelleget, szívesen viselik a népművészet nyújtotta ízlé­ses ruhadarabokat az öltöz­ködésükben. Kovács Margit Lapozgatás a szakácskönyvben Fiatal leányoknak emp; vonalú alkalmi ruha kréms nű szövetből, A felsőrész e jéí szegőzés és fehér azí disziti. Májjal töltött burgonya Hatodik sort 2 hamispálcával az Ívbe öl­tünk, majd 8 láncszem és 1 rövidpálca ismétlődik körbe. Hetedik—tizedik sor: Azonos az előzővel, de az ívekben 10, 12, 14 és 14 lánc­szemet horgolunk. Tizenegyedik sor: 1 háromráhajtásos pálca kö­rül a rövidpálca fölé, 3 két- ráhajtásos pálca, 6 láncszem és 3 kétráhajtésos pálca az ívbe, utána a minta ismétlődik. Tizenkettedik sor: Hamispálcákat horgolunk a hatláncszemes ív közepéig. 1 kétráhajtásos pálca és 10 lánc­szem után a második ívbe 3 kétráhajtásos pálca, 3 lánc­szem és 3 kétráhajtásos pálca Tizenötödik son 2 hamispálca után az ötta­gú pálcacsopotra ötször 3 — egymástól 2—2 láncszemmel elválasztott — kétráhajtásos pálcát horgolunk. 5 láncszem, 1 rövidpálca, 10 láncszem és 1 rövidpálca után ismétlünk. Tizenhatodik sor: Az első pálcacsoportra 2 kétráhajtásos pálcát öltünk. 3 láncszem után 2 kétráhajtásos pálca, 3 láncszem, 2 kétráhaj­tásos pálca, 2 láncszem, 2 kétráhajtásos pálca és 3 lánc szem váltakoznak úgy, hogy minden ívbe 2 kéttagú pál- cacsoport kerüljön. Az utolsó pálcacsoportra ismét 2 két­ráhajtásos pálcát horgolunk, majd láncszem nélkül ismét­lünk. tojás, só, paprika, majoránna. Az apróra vágott hagymát a zsíron meghervasztjuk, pap­rikával és majoránnával meg­hintjük, majd kevés vízzel feleresztjük. Közben a kelvi­rágot rózsáira Szétszedjük, megmossuk és a paprikás, hagymás zsírban puhára pá­roljuk. Tálaláshoz két tojást ütünk rá, elkeverjük és meg­sózzuk, fejes salátával tálal­juk. Karfiolsaláta A karfiolt jól megmossuk, rózsáira szétszedjük és sós vízben puhára főzzük. A le­vében hagyjuk kihűlni, aztgn leszűrjük és salátás tálra hal­mozzuk, szépen elrendezve. Ecetet és olajat keverünk és ráöntjük. A tetejét borssal vagy piros paprikával kissé meghintjük. Barna, zöld, sárga finom mintájú szőttesből készült ta vaszi ruha. Gallérja, kézelői és a gomb sötétbarna. Hozzávalók: 1,5 kg sárga­burgonya, 35 dkg sertésmáj, 10 dkg zsír, 1 nagyobb fej vöröshagyma, 4 dl tejfel, 1 gr bors, 1 dkg só és kevés majoránna. A meghámozott, kivájt és sós vízben vigyázva megfő­zött burgonyákat szitára rak­juk. A májat ledaráljuk, 6. dkg zsírban az apróra vágott hagymát megpirítjuk, hozzáad­juk a májat, sóval borssal majoránnával ízesítjük. Ha a máj is jól átpirult beletöltjük a burgonyába. Zsírral kikent tűzálló tálba rakjuk és 4 dkg zsírral elkevert 4 dl tejfellel megöntözve a sütőben jól át­sütjük. A ki vájt burgonyát külön megfőzzük és a töltött burgonya köré rakjuk. Hamis vesevelő Hozzávalók: 1 kg kelvirág, 1 fej hagyma, 5 dkg zsír, 2 db GYERMEKREJTVÉNY Verne Vízszintes: 1. Háziállat. 3. Varróeszközök. 6. Nem biz­tos. 11. Mocsár. 13. Egy Ver­ne regény címe (folytatás a vízszintes 16, 29). 18. Kevert lécek! 19. Dúdoló szócska. 20. Sütőipari dolgozó. 22. SEK. 23. Létezik. 24. Alumínium vegyjele. 26. Közöl, megje­gyez. 28. Régi űrmérték (bor­nál). 29. Megfejtendő. 30. Te- leöntd. 31. OCE. 32. Hat ré­sze! 33. ... Margit, neves filmszínésznőnk (+’). 34. Ró­mai. 51. 35. Nem érdekli. 36. Keleti pénznem. 37. CGAL. 39. Fukar. 42. Fölé ellentéte. 43. Dalosmadár. Függőleges: 1. Elérámelt. 2. Bizományi bolt rövidítése. 4. Ver. 5. Ki tulajdona. 6. Ég­táj. 7. Dal. 8. Főzeléknö­vény. 9. És, latinul. 1.2. Két egymást váltogató betű. 14. Z-f- huncuttett (utolsó koc­kában kétjegyű mássalhang­zó). 15. Egy másik Verjle re­gény címe. (Első kockáben AZ) — folytatás a függ. 23- ban. 17. Sémiták nyelve. 19. Pengetős hangszer. 21. Szak­mát szerez. 23. A függ. 15. folytatása. 25. Lackó. 27. Szemlél. 28. Bőrös tepertő. 30. Félig buta! 33. Bírta, régie­sen. 35. Amerikai Egyesült Államok. 36. Logaritmus rö­vidítése. 38. Névelős háziál­lat. 39. Kétjegyű mássalhang­zó. 40. Go. 41. Ban, -ben több idegen nyelven. Megfejtendő: vízszintes 13, 16, 29 és a függőleges 15,23. Múlt heti megfejtés: A Bi­cebóca, Aranykoponsó, Pan­ka. Könyvjutalom: Haklik Eta Fehérgyarmat, Jánoszki Csaba Nyíregyháza, Varsányi János Tiszadada, Kormos Erzsébet Vitka. A terítő átmérője 100-as fo Dalból kb. 14,5 cm. kerül. 10 láncszem után ismé­telünk. Első sor: Tizenharmadik sor: 14 láncszemből gyűrű. Második sor: A gyűrűbe 24 kétráhajtásos pálcát öltünk. Harmadik sor: 1 kétráhajtásos pálca és 2 láncszem ismétlődik az előző sor pálcáiba öltve. Negyedik—ötödik sor: Azonos az előzővel, de a pálcák között 4, illetve 6 lánc­szemet horgolunk. Az egyes pálcák fölé 3 két­ráhajtásos pálcát horgolunk. Egyébként azonos az előző sorral. Tizennegyedik sor: 1 kétráhajtásos pálca, 3 láncszem, 5 kétráhajtásos pál­ca, 3 láncszem és 1 kétráhaj­tásos pálca kerül az első há­romtagú pálcacsoportra. 10 láncszem után 6 egyszerre be­fejezett kétráhajtásos pálcát horgolunk a kétszer három­tagú pálcacsoportra, 10 lánc­szem után ismétlünk.

Next

/
Thumbnails
Contents