Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-04 / 79. szám
világ proletárjai, egyesüljetek! xxi. gvPBtxaM n. ÄRA: 80 filler 1964. ÁPRILIS 4., SZOMBAT Díszünnepség ez Operaházhan Kádár és Hruscsov elvtárs a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről Kádái János elvtársat az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Lenin renddel, Aranycsillag éremmel és a Szovjetunió Hőse címmel tüntette ki Hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken este díszünnepséget rendezett a Magyar Állami Operaházban. Az Operaház gyönyörűen feldíszített színpadán az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az elnökségben foglalt helyet N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, s a küldöttség tagjai. Az ünnepség részvevőinek soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanácsnak számos tagja, a politiKédér Jánosi kai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Részt vett a díszünnepségen Dobi Istvánná és Kádár Jánosné társaságában Nyina Petrovna, N. Sz. Hruscsov felesége. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Dobi István üdvözlő szavai során hangsúlyozta: Mostani ünnepünknek rendkívüli öröme, hogy vendégeink között tisztelhetjük a hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttséget, élén Nyi- kita Szergejevics Hruscsov elvtárssal, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével, nagy barátunkkal, aki feleségével érkezett hozzánk és akiket egész népünk forró szeretete és igaz tisztelete vesz körül. Szeretettel köszöntöm minden kedves szovjet vendégünket. ünnepségünket megnyitom és átadom a szót Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központ Bizottsága első titkárának, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének. A magyar nép kivívta saját hatalmát Tisztelt elvtársak! Kedves elvtársnők! Barátaink! Legnagyobb nemzeti ünnepünk előestéjén, felszabadulásunk 19. évfordulója alkalmából pártunk Központi Bizottsága és kormányunk nevében szívből, forrón köszöntöm ünnepi gyűlésünk minden részt vevőjét. Köszöntőm ezen a napon minden magyar város, falu és tanya dolgos népét, valamennyi honfitársunkat, köszöntőm a szocializmust építő egész magyar népet. Április negyediké annak a napnak évfordulója, amelyen a felszabadító szovjet hadsereg kiűzte hazánk területéről az utolsó hitlerfasiszta megszállót is. Örömünnep ez minden hazánkfia számára, mert ezen a napon lett népünk igazán szabad, ezen a napon nyertük vissza nem- , zeti függetlenségünket és nyílt meg népünk előtt a társadalmi felszabadulás útja, a szocialista fejlődés lehetősége — mondotta bevezetőben Kádár élvtárs. — E nap jelentőségét méltatva rámutatott: A magyar nép számára nemcsak a háború ért véget 1945 április negyedikén. Ezzel a nappal új korszak is kezdődött történelmében: a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás kora. Az előző társadalmi rendszer önmagát ítélte halálra. A magyar tőkés és földbirtokos osztály megbukott, mert nem tudott mást, csak kizsákmányölni, pusztulásba vinni, elárulni és eladni a népet, a hazát, a függetlenséget. Uralmuk utolsó negyedévszázados korszaka vérben, ellenforradalomban és fehérterrorban fogant; a legreakció- sabb erőkkel, a hitleri német fasisztákkal kötött szövetséggel, majd azok oldalán vívott rablóháborúval folytatódott és szükségszerűen gyalázatba, német megszállásba, nyilas rémuralomba torkollott. Ennek a rendszernek az útja nyílegyenesen vezetett az elkerülhetetlen pusztulásba. A második világháború kimenetele is megmutatta, mekkora történelmi változást hozott az emberiség életében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Mivel a második világháboiű idején már létezett egy szocialista nagyhatalom, ez a háború nem egyszerűen imperialista országok egymás elleni küzdelme volt már, nem lehetett csak egyszerűen harc a világ újrafelosztásáért a nyugati hatalmak és a fasiszta tömb között. Ebben a háborúban, amely antifasiszta, demokratikus jelleget öltött, a Szovjetunió vált a fasiszta blokk elleni felszabadító harc vezető erejévé. Eredménye a világuralomra törő'fasiszta erők megsemmisítő veresége, s az lett, hogy az imperializmus meggyengült, a népek szabadságharca fokozódott, új független államok születtek, s a függetlenné vált népek közül sok a szocializmus útjára lépett. A hitlerfasiszta Iga alól felszabadult magyar nép is kivívta saját hatalmát, s létre-1 jött a szocialista alapokon nyugvó Magyar Népköztársaság. Magyarországon már korábban is győzött egyszer a nép. De az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság elbukott, meri fennmaradásának nem kedveztek a történelmi körülmények. A felszabadulással újból lehetővé vált, hogy a nép maga döntsön sorsáról. Az volt a kérdés, akar-e, tud-e élni a nép ezzel a lehetőséggel; lesz-e a felszabadulás után porondra lépő új politikai erők, pártok között olyan, amely utat tud mutatni, világos célt tud adni a népnek. A megalakuló demokratikus pártok között újból a nyilvánosság elé léphetett az a párt is, mely negyedszázadon át csak a föld alatt és ezer veszély közepette hirdethette az igazságot: a Magyar Kommunista Párt. Ezt a pártot üldözték, számos tagja mártírhalált halt, de makulátlanul lépett a nép elé, mert sohasem cimboráit annak ellenségeivel. Üldözve, a föld alá szorítva sem nézte némán, tétlenül, ölhetett kézzel az ország függetlenségének nyílt eladását, a fasiszta. szovjetellenes háborúhoz való csatlakozást, az illegalitásban is szervezte és vezette a harcot, tömörítette a demokratikus és hazafias erőket. A kommunista párt a felszabadulás után, a 25 éves ellen- forradalom, a háború, a nyilas világ után joggal hirdethette, hogy nincs többé visszaút a kapitalizmus felé, nincs helye többé alkunak, félmegoldásnak. Meg kell- szabadulni attól a társadalmi rendtől, amely any- nyi szenvedést hozott. Az egyesült népi erők kivívták a proletárdiktatúrát, a munkásosztály és annak pártja hosszú harc után átvette a politikai vezetést. A győztes proletárdiktatúra folytatójává lett minden jó nemzeti ügynek. Sorra megoldotta az évszázadok óta megoldatlan történelmi kérdéseket és így lett a proletárdiktatúra győzelme a földért, a kenyérért és a szabadságért vívott évszázados harcok betetőzése. A felszabadulás végleg lezárja a magyar nép számára a nemzeti és a társadalmi elnyomatás századait és új fejezetet nyit történelmében: a szocializmus korának fejezetét. Ezért legnagyobb ünnepünk április negyediké. Tisztelt ünneplő közönség! Közel két évtizede, hogy népünk felszabadult. Történelmileg nem hosszú idő ez a 19 év. Ez azonban olyan 19 esztendő volt, amely alatt a világon is és Magyarországon is óriási események történtek, az egész világ átformálódott Kialakult a 14 országból álló, a föld területének egynegyedére, Európára, Ázsiára és Latin-Amerikára kiterjedő szocialista front. A szocialista forradalom úttörője, a világ első szocialista országa, a hatalmas Szovjetunió már a kommunizmus építésével mutatja a példát és az utat az emberiségnek. A világon merőben új erőviszonyok alakultak ki. Míg azelőtt századokon át gáttalanul szedhette áldozatait a háború és nem állott elháríthatatlan akadály a kizsákmányolok és a gyarmatosítók előtt, ma — az emberiség történelmében először — túlsúlyban vannak a világon a béke, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás erői. Ma már arról beszélhetünk, hogy a béke, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás erői, ha összefognak és jól harcolnak, elháríthatják az emberiség feje felöl a világháború veszélyét. A szocialista világrendszer kialakulásának és az erőviszonyok megváltozásának hatására széthullott az imperializmus gyarmati rendszere és ma fiatal, független országokból álló új Ázsiát és Afrikát látunk magunk előtt. E majdnenl két évtizedben valóságos forradalom zajlott le a technikában és /az emberi elme szinte minden nap új csodákat tesz. Ember alkotta égitestek és emberrel a fedélzetükön űrhajók röpködnek a világűrben. A nagyszerű ebben az, hogy miként a társadalmi haladásban, a világűr meghódításában is a Szovjetunió az úttörő: vitathatatlan elsőbbséget szerzett a rakétatechnikában, az űrhajózásban és a tudomány sok más, kórunkban igen fontos ágazatában. És végül, de nem utolsósorban, e majdnem húsz év alatt korunk uralkodó gondolatává lett a szocializmus. A népek rokonszenvvel tekintenek a szocialista országokra., követni akarják példájukat és mind több fiatal, független ország kormánya vallja programjaként a szocializmust. Óriási, szinte felmérhetek len változások ezek. Ez alatt az idő alatt a munkásosztály vezette magyar dolgozó nép sikerrel megvívta harcát a hatalomért. Erre az időre esnek a szocialista átalakulás és építés első évei. A nép kezébe kerülnek a termelési eszközök. Létrejön a szociálist.' ipar, a szocialista bankrendszer, bel- és külkereskede lem. Megszületik a Magyar Népköztársaság és létrejönnek a tanácsok. Kialakult a proletárdiktatúra államapparátusa és új emberek kerülnek a hivatalokba. Megindu’ a kultúrforradalom, a nér addig minden művelödésb'’ kirekesztett nagy tömege végre eljutnak a közép- é főiskolákba; megtöltik a szín házakat, a mozikat és a hang versenytermeket és mégis merkednek a kultúra szépsé gedveL (Folytatás a 2. oldalon) Éljen április 4, hazánk felszabadulásának ünnepel *|*|*~A ^ViS^V>ViViViVtV>VW>\iWuWlÁ<WtiWUIÉf
