Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-03 / 78. szám

„V olíak a Mák utcából, a Hunyadiból../*

Jutka néni életútja Volgograd tol—Bujtosíg

ÉL A BUJTOSON egy ősZ- feaju asszony. Ö a környék ínunké »családjainak a mindig segítőkész Jutka nénije. A Mák utcai házacska kívül kopottas, megviselte az idő, akárcsak építőjét, a jó öreg Katona Istvánt és élettársát. Belül azonban kellemes, barátságos, mint ez az idős házaspár.

A futballpálya, a tó, a zsiva- lyos grundok közel vannak a két öreg otthonához. S ha valami baleset éri a lopva fürdő- ző lányokat, vagy a labdát napestig kergető srácokat, valósággal berúgják a Katona bácsi által összeeszkábált drótkaput, s rohannak Jutka nénihez a vérző sebbel, hogy bekötözze. Ilyenkor zsörtölődik, oktat, figyelmeztet, de mindig készséges.

— Sokszor alig mennek el ezek a gyerekek, már újra ott látom őket a grundon. Rúgják a labdát — mondja meg- bocsátóan. — Az ember csak a fejét csóválja. Mit is tehetne? ök még fiatalok.

A VÖRÖSKERESZTES kis 1 táska ott lóg a falon, felakasztva. Mindig készenlétben.

— Ilyenkor már én nem nagyon mehetek sehová. Mindig jönnek. Főleg a fiatalok. Tavaly is mi történt — mondja. — Már nem is emlékszem,: horgoltam-e, vagy a babákat készítettem, egyszer csak beállít a két Király gyerek, a

goztam. Végig jártam minden osztályt.

Emlékei között kutat.

— KÖZBE JÖTT A HÁBORÚ. S engem is kivittek a frontra... Borzalmas volt, Itthon betegségeket gyógyítottunk... Ott meg? — szünetet tart, — Sebeket, olyanokat, amelyeket emberek okoznak egymásnak... 1943-ban kerültem ki a szovjet frontra. A kórházvonattal együtt estem fogságba. Heteken keresztül utaztunk egészen Volgográdig Borzalmas dolgokat láttam. Nem volt egy szabad percünk sem, annyi volt a sebesült. Az orvosok állandóan operáltak.. Dolgoztam szovjet, magyar és német orvosok mellett.

Romokban hevert a város. A front már régen elvonult, de sok volt a sebesült.

«— A nagy kórházban voltam ápolónő. De nem kórház volt az akkor, hanem romhalmaz. Tele fájdalmasan jajgató, szenvedő sebesültekkel. Magyarok. németek; oroszok, románok, csehek... Meg ki tudja. Három napi pihenés után osztottak be két orosz mellé. Sajnos a nevükre már nem emlékszem. Fogságban voltam, de én ezt nem éreztem. Nem tudtam oroszul, ehhez a munkához nem is kellett. Megértettük egymást. Tudtuk mit kell csinálnunk.

— Az első tránszporttal érkeztem, 1945 derekán. Örültem, hogy jöhetek, meg sírtam is, mikor el kellett búcsúzni.

8 ITTHON folytatta békében azt, amit a háború félbeszakított.

— Maradt a kl» vöröskeresztes tarisznya! Meg a horgolás. Néha ilyen rokokó babákat csinálok — mutat egyet. — Ezekből van egy kis pénz. Mert a férjem keveset keres a MÉH-nél.

Jutka néni név és születésnapját azonban számon tartják az emberek.

— Mikor betegen feküdtem a kórházban, felkerestek... Nagyon jól esett. Voltak a Mák utcából, a Hunyadiból, a Nádorból. a Szent Istvánból, az egész környékről... Alig férték sokszor az ágyam mellett, Egyik naranccsal kedveskedett. a másik citrommal, csokoládéval, Mindenki hozott

valamit.

Farkas Kálmán

Mindennap 1

került betétkönyvbe

Harmincmillió a tsz tagoké — IVőtt n hitelakció

Segítség házépítéshez

Munkában, Bigai Istvánná körzeti házi bctegápolő.

Hűmmel J. felv.

200 hold után

4 mill?® ferrr.4

Jancsi meg a Jóska. Fürdőitek, s valami elvágta a lábukat. Alig bírtam elállítani a vért.

Zavarják éjjel is. Megy, segít, mentőért, telefonál.

— Most már azonban fogynak a páciensek... Tudjak, hogy beteges vagyok magam is. De azért jól esik, ha jönnek. A múltkor a Bodnár Anikg lábát kötöztem be. Feltörte a cipó a kedvesnek... Húsvétkor meg Pásztofné rohant áj, mert a fejsze felsebezte. Csupa vér volt.

FÉNYKÉPEKET KOTORÁSZ

elő egy papírdobozból.

— Hol is vannak nö. Hová tettem — korholja magát félhangosan. — Itt vannak, tessék!

Az elsőn: Katona néni fehér köpenyben. Körülötte álló és ülő fiatal katonák.

A másodikon ott áll áz orvos mellett és segít.

— Ekkor még jobban ment a munka, nem úgy mint most. Már hatvanhat esztendős vagyok. Elfogy lassan az erőm...

Akarata azonban páratlan.

— Harmincegy esztendeig voltam ápolónő. Pesten az István kórházban kezdtem, Win- ternicz sebész kézé alatt dölAz elmúlt három hónap alatt megyénk takarékbetét állománya a múlt évekhez viszonyítva nagymértékben emelkedett- Bojtos Istvánt, az OTP megyei fiókjának igazgatóját kértük meg, adjon tájékoztatást az idei eredményekről: —

— Egyre szorosabb kapcsolat alakul ki a lakosság és az OTP között. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt öt év alatt tizenháromszorosára

nőtt a lakosság betétkönyvben megtakarított forintja. Míg 1983-ban 114,6 millió forinttal emelkedett a betét, ez év első negyedében 78 millió — minden munkanapon 1 millió — forint' az áz ösZ- szég, amit á lakosság betétbe helyezett,

— A termelőszövetkezeti parasztság nagy része mát betétkönyvben takarékoskodik. Az idei zárszámadó közigyűlések után a betét elhelyezés összege megyénkben több mint 30 millió forintot tesz ki. Az idei betét elhelyezés mintegy 60 százaléka a termelőszövetkezeti parasztság betétjét képezi.

— A bérből és fizetésből élő dolgozók zöme is takarékbetétben gyűjti a pénzét. A kisipari szövetkezetek és vállalatok nyereségrészesedésének kifizetése is megkezdődött. Csupán a ktsz delgoS*4?ötv«*n ftrfttfseött hoDloi köidbotsó

KORSZERŰ, OLCSÓBB, JÖVEDELMEZŐBB

Itt a tavasz

Nyárra könnyű tropikál férfi öltöny anyagok nagy Választékban. 290,— 280,— Ft-ig.

Nőknek kosztümre fésűs, vagy könnyű kártolt szöveteket ájáhltínk.

140,— 381,— Ft-ig.

a ,1113X1010113 adaggal (S kg’kh) dolgozunk, egy hold anyagköltsége 361 forint. Éhhez jön még a kipermelé- zés költsége. Állami gazdaságainkban 1 hold kukorica egész évi kézi kapálása (háromszor . sórköz, égyfczer gazoló) 420—450 forint költséggel jár. Itt még plusz költséget jelent a háromszori gépi kapálás. Ezen összeg tiiág;i5ább mint a VégySZeré- ais anyagköltsége. Állami gazdaságainkban, az 5 éves tapasztalatot figyelembe véve, a vegyszereden gVórníríoti táblák 1—3 mázsával több szemes kukoricát termettek, mint a. kapált területek. Nem lehet kétséges tehát, hogy a vegyszerezés föltétién előnyös a nagyüzem számára, mert olcsóbban, több árut tudunk termelni.

Fodor Tamás

idétl már 200 holdon va’ósit iheg u tsz, — a tavalyi 20 holddal szemben — tervszerű öntözéses gazdálkodást, Részben ea tette lehetővé annak «z elképzelésnek megva’ósítását fa, hogy 190 hőid étkezési ' zöldborsó terme’ésre kiissOrr szer* ződést a Nyíregyházi Konzerv* gyárral. A borsó fejtésének gyorsítására p«dig olyan né*

1 met import fejtősép beszerZé- I se var; folyamatban, amilyen j eddig még nem volt a megvé- i ben. a bő termés érdekében napok óta • végzik a jól elő- i készített talajba fi borsó Ve- ; tését, s szorgalommal gondoz- j zák az egyéb, szépen kelt me- | légágyt palántákat ts.

üj, nagy jövedelmet biztosí- I tó lehetősége nyílt a tsz-nek j iörzselit vetőburgonya szér* ződéses termelésére Is Esze* i rlnt 10Ö holdon — jól meg* választott talajban, szakszerű műveléssel — elöcsíráztatott, szárfelhúzásos módszerrel gül- . baba, ugyanannyi területen hagyományosan mindenes sárgafajta vetőbufgonyát termel. A gülbaba vétőgümók előcsí- ráetatása idejében megkezdődött s a kívánt mértékben történik. A kétszáz hold. szerződéses vetőburgonya termelése után mintegy 4 millió forint bevételre számít a termelőszövetkezet,

NITRÖKÉMIA IPARTELEPEK

Balaionfüzfö*

gyártelep

felvesz

férfi

segéd km a* Biká&ck&f !

MUNKÁSSZÁLLÁST, NAPI KÉTSZERI KEDVEZMÉNYES ÉTKEZEST BIZTOSÍTUNK. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán.

Felvétel esetén útiköltséget megtérítjük.

(Bp. 2239)

hetőséget biztosított a lakos* sag hiteligényeinek kielégítés

sére. Építési, áruvásárlás kölcsönhöz, sorház és társas- !'”Z építéshez 100 millió forint Alt a lakosság rendelke zésére. Eddig 118 új’ Gsalád házhoz 5 millió forint hitek adott az ÖTP.

Nagy teljesítményű öntöző- berendezéseket. vásárolt a kú* táji üj Erő Termelőszövetkezet, a, határát átszelő Lór jelcsatorna jobb kihasználása érdekében. E lehetőségre építve.

zók eddig több mint másfél millió forintot helyeztek el az OTP-nél.

— Növeltük a hitelakciót. Ebben az évben eddig 3 ezer 500 dolgozónak folyósítottak az OTP fiókok 14 rtíillió forint áruvásárlási kölcsönt.

— Államunk az idén is lePK-val dolgozzunk, mert ez az esetleg már kikelt gyomokat a lombjukon keresztül is elpusztítja, Öléves állami gazdasági tapasztalataink után megállapítottuk, hogy a veié* utáni vegyszerezés nem a legmegfelelőbb. Ennek oka egyrészt a - csapadékhiány. Másrészt a vegyi anyagok a kipennétezéfi Után 4—5 hét múlva fejtik .ki gyökéren keresztül a teljés gyomirtó hatásukat.

T alajelökészítés

A vegyszerezés sikerének másik alapvető feltétele a szükséges talajmunkák elvégzése. A permetezést csak jól elmunkál t, aprómorzsás, egyenletes talajfelszínre végezzük. Egyenetlen, harms, dúrva talajon kémiai gyomirtást végezni nem szabad.

A Hungazinozást olyan táblákon kell Végrehajtani, amelyeket a múlt év őszén mélyszántásban részesítettük. Ezenkívül a talaj zárást is elvégeztük. Amennyiben a ta- lajzárás elmaradt, korén tavasszal — ha a talaj károsodás nélkül mű vélhető — azonnal fogasoljuk, Illetve sírni tózzuk le. A vegyszerezés előtt 9-—8 cm mélyen tárcsázzuk meg talajunkat, minden esetben kapcsolt fogassal, majd gyűrűs hengerrel zárjuk le. Erősen eltömődött talajokon a disztiller használata igen jó minőségű munkál végez. A Hungazin kipérme- tezése csak gyűrűs hengerrel lezárt talajra történhet. A Vegyszerezés után járassunk magtakarófogast,, mely á mérgező anyagokat a talajba dolgozza, A kukorica vetésé előtt 8—13 Cm mélyen kulit* vátorózzunk a jó vetőágy készítés érdekében, Vetés után a talajt újra gyűrűs hengerrel zárjuk le. Kötött talajokon a kultlváter helyett tárcsát használhatunk.

Olcsóbb, több termés

Egy kilogramm Hungazin ára 72,20 forint. Amennyiben

A szuperszekktív gyornír- tószerek megjelenése új kukoricatermesztési módszerek bevezetését tette lehetővé. A kukorica vegyszeres gyomirtását a hazai gyártású Hun- gázin DT-vel, vagy Hungazin PK-val kell Végezhi. A két vegyszerről tudni kell, hogy míg az előbbi kizárólag csak gyökéren keresztül szívódik fel, addig az utóbbi gyökéren keresztül is, de permedé formájában, a gyomok levelére kerülve, azokat lombon keresztül is képes elpusztítani.

VegyszeréZni olyan területen kell és szabad, ahol a kukorica jól díszük és a felület monokultúrás termesztésére alkalmas. (A nagyecsedi lápon, a magas szerves anyagtartalom, futóhomokon a feltalál mozgása miatt nem szokták az állami gazdaságok alkalmazni a szupersze- lektív vegyszerekét.) Azon a területen, ahol vegyszerezést Végeztünk, a következő évben újra kukoricát, silókukoricát, vagy cirkot kell termeszteni. Esetleg vethető még borsó és burgonya is. Kalászos csak a harmadik esztendőben vethető.

lehetőleg vetés előtt

A vegvszerezés sikerét a permetezés időpontja befolyásolja. A vegyiányagoknak be kell mosódni a talajba. A vegyszerezést követően 25— 35 mm csapadéknak kell lehullnia, ami biztosítja a talajba való beftlösődást. A fejt- tí okok miatt — és megyénk időjárását figyelembe Vévé — a tavaszi vegyszerezés! munkákat úgy ütemezzük, hogy a kUkoriöá és silókukorica tábláiftkát azonnal ppjTnetez- euk le. mikor mér a talaj károsodás nélkül művelhető, illetve a permetezőgépékkei járható: Az a, jó ha a kukorica vetése előtt 4-pO héttel kióérmetezik a vegyszert. Amennyiben bármi oknál fogva a munkákkal megkésünk, nagy figyelmet fordítsunk arra, hogy csak a Hungazin