Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-27 / 98. szám
Világpolitika sorokban U Thant ENSZ-fötitkár New Yorkból Párizsba érkezett, ahol ncgy napot tölt a francia kormány vendégeként. A főtitkárral együtt utazott David Owen, az ENSZ technikai segélynyújtási szervezetének elnöke és Paul Hoffman, ■ az ENSZ különleges alapjának vezérigazgatója. Papandreu görög miniszterelnök bejelentette, hogy a hét folyamán szabadlábra helyezik azt a 400 görög politikai foglyot, akiket az 1047—49-es polgárháború után „államellenes bűncselekmények'1 vádjával börtönöztek be. Sao Paulában titokban röp- íratokat terjesztenek, amelyek új lázadást helyeznek kilátásba^ A hírek szerint a röpírato- kat az úgynevezett „11 bajtárs csoportja” terjeszti, amelyet Brizzola, Goulart volt elnök ve- je alakított, hogy az ellenállási harc magvát képezze. Franciaországban vasárnap megemlékeztek a hitlerista haláltáborok francia áldozatairól. U Mont Valerian erődítményben megkoszorúzták a kivégzett ellenállási harcosok emlékművét. Damaszkuszban közzétették a Szíriái Arab Köztársaság új ideiglenes alkotmányának szövegét. Az ideiglenes alkotmány a többi között kimondja, hogy Szíria Népi Demokratikus Szocialista Köztársaság, népe pedig „az egységben hívő és ennek megvalósításáért küzdő arab nemzet része.” Az ország fő vallása az iszlám, s egyúttal ez a „törvényhozás fő forrása”; Vasárnap tartották meg a ! den-württembergi tarto- mánygyűlési választásokat, amelyek 120 mandátum sorsát döntötték el. Ez volt az első tartományi választás Erhard kancellár hivatalba lépése óta. A szavazójogosultak 67,8 százaléka járult az urnákhoz. Az eredmények azt mutatják,.hogy a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták megerősödtek, a többi párt viszont jelentékeny szavazatveszteségeket szenvedette Az Osztrák KP Központi Bizottsága felhívást adott ki Május 1. közelgő ünnepe alkalmából. „Május elsején tüntetünk Ausztria közös piaci csatlakozása, a neofasiszta jelenségek ellen, az országunk semlegességének és függetlenségének megerősítéséért, síkra szálltunk az árak és a profitok emelkedése ellen” — hangsúlyozza az Osztrák KP felhívása. fl Román Munkáspárt nyilatkozata a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseiről BUKAREST. A Scinteia és más bukaresti lapok vasárnapi számuk első három oldalán közük a Román Munkáspártnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseivel kapcsolatban elfoglalt álláspontjáról szóló nyilatkozatot, amelyet a Román Munkáspárt Központi Bizottságának kibővített plénuma 1964 áprilisában fogadott el. A nyilatkozat a következő fejezetekből áll: 1. Pártunk lépései a nyilvános vita megszüntetésére. 2. Korunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet kora. 3. A béke megvédése az egész emberiség szívügye. 4. A szocialista világrend- szer a történelmi fejlődés elhatározó tényezője. 5. A nemzeti felszabadító mozgalom a világ forradalmi folyamatának szerves része. 6. A nemzetközi kommunista mozgalom korunk legnagyobb hatású politikai ereje. 7. A nemzetközi kommunista mozgalom egységének és ösz- szeforrottságának megvédése. A nyilatkozat állást foglal a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése mellett, majd rámutat: az RMP nagyra értékeli a Szovjetunió állhatatos akcióit, kezdeményezéseit és javaslatait, amelyek a nemzetközi feszültség enyhítésére, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos rendezésére, a tartós béke biztosítására irányulnak. Nyomatékosén állást foglal az általános és teljes leszerelés, a moszkvai atomcsend- szerződés mellett és elítéli azokat, akik az atomcsend- egyezményt támadják. A nemzeti felszabadító mozgalom kérdéseiről szólva a nyilatkozat hangoztatja, hogy a szocializmus erői döntö szerepet. töltenek be az imperializmus elleni harcban és állást foglal azzal szemben, hogy az elnyomott népek nemzeti felszabadító mozgalmát szembeállítsák a szocialista országokkal. A nyilatkozat megbélyegzi a személyi kultusz korszakának káros gyakorlatát, amely a pártok és államok közötti kapcsolatokra is kihatott. Ez vezetett arra, hogy a szocializmust építő Jugoszláviát kizárták a szocialista országok közösségéből. Állást foglal az SZKP XX kongresszusának következtetései mellett. A Román Munkáspárt szükségesnek tartja, hogy haladéktalanul tárgyalások induljanak az SZKP, a KKP és más testvérpár tok között egy bizonyos számú párt képviselőiből álló bizottság megalakítására, amely előkészítené a kommunista és munkáspártok értekezletét. Ismét súlyosbodott a ciprusi helyzet Vasárnap ismét súlyosbodott a ciprusi helyzet. Folytatódtak a harcok a Kireniá- ba vezető út felett elhelyezkedő szent Hilarion középkori vár körül, amelyet a törökök a válság elején megszálltak. A harcolók felett az ENSZ megfigyelő helikopterei keringenek. A Nicosiában vasárnap kiadott jelentés szerint a csatában egy görög és négy török vesztette életét. A sziget déli partjainak közelében harcok folytak Ajosz Theodorosz hegyi falu közelében is. A törökök vasárnap, délelőtt asszonytüntetést rendeztek Nicosia török negyedében: mintegy ötezer nő tüntetett az ENSZ ellen. Az asz- szonyok a török szélsőségesek jelszavait kiabálták, majd Kü- csük alelnök rezidenciája elé vonultaié. Vasárnap egyébként tovább gyarapodtak az ENSZ erők, újabb 100 svéd katona érkezett, és finn egységek is érkeztek. A jelenleg Cipruson tartózkodó mintegy kétezer ENSZ-kaíona fele angolokból áll. Nicosiában vasárnap este ciprusi törökök kövekkel dobálták meg Gyani tábornoknak, a ciprusi ENSZ erők parancsnokának gépkocsiját, amikor a tábornok Kücsük török alel nőkkel folytatott megbeszéléseiről visszatéri szállására. Harmat Endref Jemen tegnap és ma A nyílvesszőből lett a paripa Kétségtelenül szép látvány. Az ezüstérmén büszkén domborodik a Habsburg kétfejű sas és máig is jól olvasható a felirat: Justitia et G’eman- tia. A másik oldalon magának a császár nőnek a profilja tekint előre. A tallér valamivel nagyobb mint egy amerikai ezüstdolláros. Súlya pontosan 28,0668 gramm. Ezüstben rendkívül gazdag — 1000:833 az ezüsttartalom aránya. Szalal tábornok, a forradalmi Jemen államfője egy beszélgetés során elmondotta, hogy amint Jemen gazdaságilag megérik erre, ezt s csak a szépérzéket gyönyörködtető, de nehézkes pénznemet modern bankóidra változtatják át. Addig azonban az osztrák császárnő portréja meleg fogadtatásra talál Jemenben — ha nem is nny- nyira a szívekben, mint a zsebekben. A forradalomig Jemenben a közoktatás minden fokon a Korán ismertetésében merült ki. De még ilyen alapon is csak a gyermekek egy százalékának volt elemi iskolai végzettsége. Szórakozási lehetőség a szó modem értelmében nincsen. Csak az évszázados hagyományon alapuló népünnepélyek, a délutáni úgynevezett kat-órák, vagy az utcán gyakran látható csoportos csevegések formájában lehetséges a jemeni eml>er számára az, amit mi kikapcsolódásnak nevezünk. Mondanunk sem kell, mdt jelentettek az első vándormozik... Jemenben mindössze három kezdetleges kórház volt. Ezekben ágyhiánnyal, gyógyszerhiánnyal és az imámok közönyével küldött a néhány áldozatkész európai orvosból álló kollektíva. Ilyen körülmények kozott érthető, hogy' a lakosság száma szüntelenül csökken. A népet megtizedelte az éhség, a betegség és nem utolsó sorban — főleg Aden irányába — a menekülésszerű emigráció. Most, pontatlan becslések szerint, az országnak négy és fél millió lakosa van. A nemesség Most pedig nézzük meg, milyen főrétegekből állt a jemeni társadalom? A mintegy 5—6 ezer főnyi nemességre nem volt jellemző valami keleti értelemben vett pompa, vagy európai értelemben vett civilizált ele!színvonal. Részben azért volt ez igy, mert az imámok vigyáztak arra, nehogy a nemesség megerősödhessék és hatalmukat veszélyeztesse. Még Jahja imám idejében például Ahmed, aki akkoi Taizz-i kormányzó volt, javasolta az • uralkodónak, hogy a Kasir-család valamennyi tagját vesse börtönbe és vagyonukat kobozza el. — Miért, talán valami ösz- szeesküvést fedeztél fel — Nem apám. Csak éppen arra gondoltam, hogy ez a família lassan évszázadok óta az imámok magasrangú főhivatalnoka, befolyása, tekintélye állandóan nő és le kell sújtani, ha meg akarjuk előzni a bajt. Az öreg imám végrehajtotta fia javaslatát. Ali el Ka- sirt, a családfői. Taizz emir- jét az udvar rávette arra, hogy „áhítata megró;; dósaként” zarándokoljon el Mekkába. Amikor visszatéri, magas hivatalát már Ahmed herceg egyik bizalmasa töltötte be, őt pedig koldusszegé- nyen és családtagjaival együtt El Tér várába zárták. Néhány gazdag nemesi családban a luxus tetőfoka a házi áramfejlesztő készülék. Ebben a nagyon kevés épületben azután villany világit. A viszonylagos gazdagság egyéb jelei: a szőnyegek, művészi kivitelű, a bajor sörös- kancsókra emlékeztető kávéskannák, kertre nyíló teraszok, élénk színű ülőpámák és szépen megmunkált nargilék vagyis vizipipák. A puszta törvényei A pusztai beduinoknál a nemesség fogalmát a törzsfők, vagyis a sejkek kiterjedt családja meríti ki. Kemény, spártai életet élnek, minden fényűzés nélkül. A sejk szó eredeti arab jelentése egyébként: a legidősebb. A sejk a törzsön belül teljhatalom. Sok ilyen nomád közösségre csak formálisan terjed ki az imám fennhatósága. A legapróbb ügyekben is a törzsfő dönt és apelláta nincs. A legtöbb esetben azonban akár a sejk döntése is elmaradhatna, hiszen a puszta a múló évszázadok során kialakította a maga sajátos törvényeit. Kérlelhetetlenek ezek a törzsek például a gyilkosság esetében. A tettest és családját semmi sem ment heti meg az előbb vagy utóob bekövetkező vérbosszútól. Nem véletlen, hogy az imám népes háremében csaknem minden törzsből akadt egy-egy lány. Jemenben ez a politikai hagyomány. Az elemi diplomácia megkövetelte, hogy az uralkodó ezeknek u primitív embereknek a nagyon fejlett családi úrnőére építsen és legalább ilyen módon kösse őket valamel; est magához. Ezenkívül persze ott volt a másik, még kegyetlenebb mód, a tusz-rend* szei'. Hihetetlen, milyen gyűlölet és megvetés él az arab puszták félvad fiaiban az •egyhelyben iakó, faiak rpöbi zárkózó városlakókkal szemben. Szinte perzsel ez az érzelem a Jemenben elterjedt beduin mondásból: „Annikor Allah megteremtette a világo' megalkotta a zúgó szelet, ebből pedig minket, beduinokat. Fogott egy íjat, megfeszítette i húrt. kilőtte és a nyüvysz- • kőből let* a száguldozó paripa. A ló piszkából lett a szamár, annak ürülékéből pedig a városok.” A jemeni primitív társadalom rétegei közül nézzük utoljára a valóban utolsó réteg, a rabszolgák helyzetét. A jemeni jogviszonyok szerint rabszolga csak vagy rabszolganőtől származott gyermek, vagy háborúban elfő gabt „hitetlen”, tehát nem mohamedán vallású személy lehetett. A rabszolga egészen a forradalomig adhatö-vehe- tő áru volt. Érdekes viszont, hogy ellentétben az egykori Amerikával, az adás-vélel soha nem aukciószerűén, hanem az érdekeltek csendes megegyezése alapján történt Nyilvános rabszolgapiac Jemenben már hosszú ideje nem létezett. A leggazdagabbak egyébként előszeretettel használták a néger rabszolgákat háremeikbe — eunucholdtént A jemeni királyi háremnek megvoltak a maga brutálisan kemény törvényei. Amikor Ahmed imám meghalt, mész- szíré visszhangzott a jajve- székelés. A hölgyek nemcsak és talán nem is elsősorban az uralkodót siratták, hanem önmagukat. A szokásjog szerint- a két főasszony öngyilkos lett és tíz másik ágyas, valamint rabszolganő ugyancsak követte urát a halálba. Következik: A bölcsesség tintája. Qerő János: AMIRE NINCS TÖRVÉNY 37, Hallgattak egy ideig, aztán Erzsiké a füléhez hajolt, úgy kérdezte; — Félsz?... A fejét rázta, de nem felelt. Mitől félt volna? Asz- azony lesz, úgy, mint más... Erzsiké után édesanyja jött hozaá. látta, mondani akar valami fontosat, csak nehezen találja a szavakat. Már sejtette, mi következik és magában bosszankodott. De aztán, ahogy édesanyja könnyező szemébe nézett, megsajnálta és megsímogatta a kezét. — Szeresd az uradat, igyekezz kedvében járni — bátorodott fel a simogatástól, de többet nem mondott. Az asztalról már elfogyott a húsféle, s jócskán megkopott a tészta, torta is. Férje most már nem mozdult mellőle, könyökét szorongatta és biztatta: Mindjárt itthagyjuk őket. Én előre megyék, te pedig édesanyáddal gyere utánam. Pár perc múlva valóban elindult. Az ajtóból visszanézett rá, hívta a szemével. Fel- kerekedett, köszönés nélkül otthagyta az asztalt. Nem szólt senkinek, csak Erzsikétől búcsúzott el egy kézszo- ritásr.íü. Ok ketten karonfogva mentek, anyósa meg utánuk. így jó volt, hogy csak hármasban szöktek, s elkerülték a vendégsereg kiváncsi pillantásait. Alig ejtettek néhány szót, csendesen siettek az iskola felé. Otthon férje előre engedte. Megálltak a szoba közepén, anyósa megcsókolta őket. — Valami ennivalót hozhattatok volna — mondta félszegen, aztán mégegyszer körülnézett és búcsúzóul mondta: — Ebédre gyertek, várunk benneteket! Jóska kikisérte. Váltottak néhány szót a küszöbön, majd csukódott az ajtó és a kulcs halkan kattant a zárban... ★ A lakadalmat hamar elfelejtették. Nem volt már más téma, csak az aszály, a pusztító elemi csapás. A tikkasztó kánikulában az emberek a legkisebb szél járásra is felfigyeltek: hátha meghozná az csőt. Veres Mihály is égyre nyugtalanabbul aludt az utóbbi időben, ö is fonnvado- zott, mint a paradicsom és paprika bokrok a kertészetben. Éjjel gyakran felébredt, kiment a háa elé, leste a csillagos eget. A farnál Is földje végén már teljesen kiszáradt, nyálkás pocsolya maradt csupán az alján, amibe a békák is óvatosan ugrottak bele, ha ember közelített a parton. Kútját már kétszer mélyítette, de abból tíz perc alatt kiszippantotta a motor a zav- ros, szürke vizet. Hiába törte a fejét, most nem talált semmi mentő ötletet. Kétség- beesetten, elkeseredve járkált a parcellák között, tehetetlenül nézte, hogy napról napra fony- nyad minden, mint a halállal küszködő beteg ember. A partos déli oldaion a mogyorónyi paradicsombogyók megsárgultak, a napszúrástól megrohadtak és férges gyümölcsként lepotyogtak a bokrokról. A paprika is koravén lett. Virágja lehulit, a meglévő termés pedig pirosodott. Nem kellett már napszámosakat fogadnia, magának se akadt munkája. Napokig nem moccant ki otthonról. Volt egy demizson kisüsti pálinkája, azt iszogatta bánatában. Nem szólt még a feleségéhez sem, csak járt-kelt hallgatagon, magában átko- zódott, szidta az egész világot. — Viz, víz kellene. Egy kiadós eső, hogy megteljen a csatorna — csikorgatta a fogát. De a felhők továbbra is elkerülték a vidéket. Az emberek Is megfeledkeztek róla. Nem irigyelték és nem sajnálták. A szárazság mindenkinek a saját baját juttatta eszébe. Csupán a fiatal pár nyitotta rájuk néha az ajtót, de Veres Mihályt most még a gyerekek sem tudták megvigasztalni. Egyik napon a Krucsó ebédelni sietet haza, és amikor Veres Mihályt megpillantotta a ház előtt üldögélni, két nagy akácfa között, betért a földjére. Mint valami szöcske, úgy ugrált a fonnyadó paprika bokrok között és már messziről kiabált, mint akinek fontos mondanivalója van. — Halljon csodát, szomszéd! Már nemcsak a kertészetben esik az eső. Veres azt hitte, megbolondult a kis hebrencs ember. De Krucsó tovább folytatta az újságolást. — Fúrják a kutakat Sütősék egymásután. Körbe vágja a gép a vizet, a legjobb zápor se csinálja különben. Most. láttam a magam szemével, mindjárt megyek visz- sza csöveket telepíteni. — Szóval van vizük... nekik van... — Mar árasztanak is a felső kutból. Folyik a víz, amerre lejtőt talál. Még a maga napszámosai is átoártoltak oda. Hörcsög-Budai lányai is beálltak a „vizesbrigádba*. Veres Mihály gyűlölködve nézte a lelkesen magyarázó kis embert. Agyon tudta volna ütni haragjában, itt a száradó növények között. Krucsó csakhamar észrevette, hogy rossz helyen mondja a ,ió hírt. — Ez van, na. Nekik sikerült — mondta mentegetőzve, aztán motyogott még valamit és továbbszökdécselt a tanya felé. Hiába futott el, amit mondott, az ittmaradt. És ez a pár mondat Veres Mihály lelkiegyensúlyát. teljesen felborította.. Nem akarta elhinni, hogy a szövetkezet megbirkózik az aszállyal. Ügy érezte. akkora igazságtalanság lenne az, amit nem bírna elviselni. Azt kívánta, hogy Sütősek bukjanak bele a kútfúrásba. Robbanjon fel a gépük, történjen akármi, de csapja agyon őket is áz. aszály. Az elmúlt héten káromkodva és átkoaódva már beletörődött a szárazság pusztításába. „Nem lehet ellene tenni semmit, meg kell adni magunkat a sorsnak” — állapította meg végső kétségbeesésében. S a téesz mégis kijátssza az időjárást, ók igén, de neki itt megv tönkre minden. a szeme előtt. Ha arra gondolt, hogy ezek- után milyen ára lesz a zöldségféléknek, szinte belebolondult. Uralhatná a piacot, nem kellene hivatalos áron átadni, a termést a vállalatnak, mint a közös gazdaságnak a leszerződött árut. Háromszorosát kaphatná portékájáért. S most vége mindennek... Eddig se bírt nyugodni egy Órát se. Krucsó látogatása óta meg valósággal eszét vesztette. A pálinkához menekült megint, hogy bánatát elfelejtse ivott, részeg volt állandóan. És még így se lelt nyugalmak Éjszaka még gyakrabban felébredt. Ilyenkor valami gép monoton zajára figyelt fel. Sokáig hallgatta idegesen. mig végre rájött, hogy az öntözögép bugását hozza elmosódó és felerősödő hullámokban a langyos szél. — Esik az eső... náluk most is esik. Éjjel nappal járatják a motort — suttogta keseráen a felismerés után. Nem volt tovább maradása a szobában. Felhúzta nadrágját, kiment a tanvaudvaira. A gép hangját itt tisztábban ki lehetett venni. Erőlködés nélkül, könnyedén szívta a motor a vizet. Veres Mihály maga elé képzelte, hogyan ömlik a tiszta, áldást hozó víz bő sugarakban a száraz földre. Mozdulatlanul hallgatta a gépet, arca veritékezstt és elsápadt. Valósággal érezte a hűvös, permetező esősreme- ket. Remegő kézzel végigsimította csupasz ’.tarját, aztán botorkálva, szinte ösztönösen megindult a szövetkezeti kertészet irányába. Némelyik tanyából kutyáit vakkantottak az éjszakába, hallotta az éjjeliőr hangját is. amikor a magtár mellett sietve elhaladt. Az akácfák félhomályba burkolózva őrizték a poros diilőutat, amelyen végigment, s néha egy-egy koravén levelet ejtettek a megsült cigánybúza közé. Harmatnak nyoma sem volt, mégis friss esőszag terjengett a levegőben. (Folytatjuk)
