Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-24 / 95. szám
Szabósegédek a világhírnévig Tizennégy éré egy helyen — Kötelességtudó gyáralapítók és a megtelt út lékra teljesítette az első negyedéves tervét — sorolja az üzemvezető. A nyomunkba lépők is... S mint minden évben, most is reménykednek. Az egykori munkanélküli szabósegédek továbbra is vigyáznak a tizennégy esztendő nehéz munkájával megszerzett jó hírnévre. S arra törekednek, hogy a nyomdokaikba lépők hasonló becsülettel álljanak helyt a munkában, mint ők. Farkas Kálmán Házhelypolitikánk megyei, de országos viszonylatban sem valami kedvezően alakult az elmúlt 19 év alatt. A kérdéssel nagyon sok szerv foglalkozott. 1945—46-ban a földosztó bizottságok mintegy 5000— 6000 telket osztottak szét megyénkben. Ez a folyamat a falvakat alig érintette, annál inkább a régi kastélyok, cselédlakások környékét. Gombamódra szaporodtak a tanyai települések villany, út és egyéb szociális, kulturális körülményeket mellőzve. A községekben sok olyan ember is telekhez jutott, akinek nem volt szándéka lakást építeni rá. Helyette gyümölcsöst telepítettek, s annak hasznát élvezték. Hogy lehet gyorsítani ? 1950-től a tanácsok foglalkoztak a házhelyekkel, de jelentős eredményt nem tudtak elérni. A kiosztás megtörtént, csak a foghíjak beépítése maradt hátra. 1956 után a tanácsoknak már csak annyi feladat jutott, hogy a telkeket nyilvántartásba vegyék ée átadják értékesítésre az OTP- nek. Az OTP természetesen csak azoknak adja el, akik építési engedéllye,l rendelkeznek. Az Építésügyi Minisztérium határozata alapján megyénkben felmérték a telekhelyzetet. Egyéves munka volt, de ma már tisztázódott, hogy hol, milyen feltételek mellett lehet családi házakat építeni. Ha a telektulajdonos egy éven belül nem épít rá lakást, megvonják tőle, és értékesítik. A rendelet hatása erősen érezhető. Megyénkben egy év alatt 2000—2100 lakás épül OTP hitellel, vagy saját erőből. De ha figyelembe vesszük, hogy az elkövetkezendő 20 év alatt országosan 400 000 kislakást kell építeni, — s ebből megyénkre is bőven jut — a mai építkezési tempó lassú. Hogyan lehetne meggyorsítani? Az új falu már más lesz Az OTP szinte korlátlan hi- téliéi és telekkel rendelkezik, i Az építőipari ktsz-ek fő tevé- . kenysége a falusi kislakás . építkezés. A TÜZÉP telepek . is azon vannak, hogy minél . több építőipari anyagot tudja- i nak beszerezni. Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy az épi i tőanyagellátás nem folyamatos, ami lényegesen hátráltatja a munkát Szerelik az állványokat a nyíregyházi Petőfi téri építkezésen. Foto: Hammel József Gulyás Mihály: A daráló — Egyéb se híja már nekünk, csak, hogy lábatokat törjétek. Szaladj csak, apjuk, nézd micsinálnak ezek a kölykök!. Ijedős az asszony hangja, de az apjuk mégsem szalad, csak éppen jön, tessék- lássék, komótosan. Kiáll a házajtóba, de mikor meglátja, hogy amit a gyerekek csinálnak, az egyáltalán nem gyerekjáték, hirtelen meggyorsul a mozgása. Előkap egy vesszőt, és a három gyerek elrebben, a nagydarab malomkő meg részeges inogással szalad le. felé az udvaron, még szerencse, hogy útjába kerül valami, és kimozdulva az egyenesből, a trágyadombnak szalad, biztos kitört volna néhány lécet a kapuból. — Mert mért nem viszed már innen a frászba — mérgeskedik az asz- szony —, még valami bajt hoz ránk. Állok az úton, és a malomkő — mint egy visszafelé pörgetett film — tovább gurul emlékeimben, vissza a helyére, ahol talán évszázadok óta állt, egyda- rabból faragott fatőinkben. Ez a daráló egyszerű őrlő alkalmatosság volt, a felvég szegényei minden szombaton hozzá hordták a szakajtónyi kukoricát, minden szombat esték örök eledelét főzték belőle, a jóízű felejthetetlen kukoricadarát. Reggeltől napnyugtáig őrölt a malom, s akkoriban nem átkot hozott a házra, a tulajdonosára, hiszen a bér egy marék kukorica volt, és hát sok kicsi sokra megy. Szólt a malom, egyhagú, mélabús zenével fonta át a csendes faluvéget Ha elhallgatott, az azt jelentette, hogy jöhet a következő, aztán megint forgott a terméskőből fabrikált, gircses-görcgös malomkerék, mintahogy ezredéve tette. Aki unta magát, a monoton zümmögésre fáradtságot enyhítő dalt komponált, mint ahogy ezredéve tette az a szolgáló leány, akit Gellért püspök munkája közben meglesett* s a munkadal hallatán így kiáltott fel: szimfónia hun- garorum... Hányszor, de hányszor őröltem rajta magam is. „Kiállt” a karom tőle. Ha azt a sok kukoricát, amit azzal a malomkővel megdaráltam, mind visszaszakaj- tózmák az évszázadok, kevés lenne hozzá három falu összes zsákja. Szegény kiment a divatból, ez a mostani világ tette vele ezt a csúfságot, mely megváltoztatta a falu híresneves menűnaptárát. Mert mifelénk a szombatot daranapnak tisztelték, és soha, egyetlen egyszer sem volt kivétel, a szombat este csak kukoricadarával volt siombat este, ha bab volt, az csak szerda, vagy péntek este lehetett. Hogy hazugságon ne kapjanak, igazam mellé egy megnevettető anekdotát is felmutatok, mely itt született és csak itt születhetett. Volt a faluban egy háromkerekű legény. Egyszer ez a legény vasárnap reggel vállára vette kaszáját és ment ki a határba. Az emberek a kapuban álltak, és szemet szúrt nekik a legény. Rászóltak: — Mi az, te tán haragba vagy a pappal, hogy templom helyett kaszálni mégy? — A legény megcsóválta a fejét, azt gondolta az árva, lóvá akar. ják tenni, és emigyen válaszolt: — Nem lehet ma vasárnap, hiszen édesanyám nem darát főzött tegnap — és ment a legény ki a határba. A malomkőnek bizony befellegzett. Látom, hozza a tulaj a nagy csákányt. Ütött az utolsó órája, még egy perc, és többet nem fog gurulni, s ha már nem gurul* a gyerekek észre se veszi!*. Piff-paíf, csattog a csákány, csak ügy szikrázik a vasa. Már a számon van, hogy kegyelemre intsem a mérges gazdát, de a malomkerék ketté törik, és darabjai repülnek az árokba. Jó lett volna pedig a falumúzeumnak, hozzáragasztva ezt a kis nyúlfarofenyi cikket emlékeztetőnek. Választók és tanácstagok f Évente kétezer kislakás — és ez Is kevés... Mncs elegendő telek — Aki egy éren belül nem épít... Kiút: a társasház — Lehetőség a közmű közelében Nagy könnyítést jelent az építtetők részére az az irányzat, hogy a társasházakat jól közművesített állami lakások közelében építsék. így nem jelent különösebb nehézséget a víz bevezetése sem. Helyes telekpolitika és... Különösen Nyíregyházán komoly nehézséget jelent, hogy a telkek nagyrésze magántulajdonban van. A kisajátítás súlyos ezrekbe kerül, s ezt az összeget a meglévő pénzügyi lehetőségen belül kell megoldani. De így is számtalan társasház épül a város központjában. A helyes telekpolitika, és jobb anyagellátás biztosíthatná, hogy a 20 éves távlati tervben előírt lakások felépüljenek megyénkben. Bogár Fercns Telekpolitikánk másik ága a szocialista falu kialakítását célozza. Énnek keretében jelenleg 17 nagyobb község távlati tervét készítették el, ami nem kis bosszúságot okoz az olyan telektulajdonosoknak, akiknek a főutcán van házhelyük, de nem építhetnek rá. Nem építhetnek földszintes családi házat, mert a terv emeletes övezetnek minősítette. Ha mégis megpróbálkoznak engedély nélkül, jön a bírságolás, vagy rosszabb esetben a lebontás. Azonban van lehetőség arra, hogy a lakosság a város szívében 'építkezzen. Ennek módja a társasház. Többszintes épületeket a város központjában is fel lehet építeni. Nyíregyházán ez évben 38 család költözik ilyen lakásba. A harmadik ötéves tervben pedig 450 családnak irányoztak elő társasházat. Nagyobb vidéki községekben 30—40 család részére terveztek társasházat. szilárdításával ugyanis befolyásolhatják a tanácstagság egységét, formálhatják egymás magatartását. Másrészt: megvan a lehetősége annak, hogy megvizsgálják: a közügyektől sorozatosan távol maradó társaikat mi akadályozza megbízatásuk teljesítésében? De arra is rzükség van, hogy egyes, függetlenített vezetők többet törődjenek a tanácstagok helyzetével, problémáik intézésével. .Ne elégedjenek meg csupán annyival, hogy az ülések határozat- képesek, s egy hónapra letudják a gondját. A távolmaradó tanácstagokkal be- szélgessenek el, ismerjék meg esetleges nehézségeiket és segítsenek, azok leküzdésében. Ne várják meg, amig a tanácstag lemond, ne hagyják az esetleg fennálló személyi probléma elmérgesedését, aminek következtében visszahívják a választott tanácstagot. A nyíregyházi járásban 9 községi tanácsi »körzetben most lemondás történt, kettőben pedig visszahívás. A járás 1288 községi tanácstagi funkcióját tekintve, a lemondással és visszahívással meg- 1 üresedett hely látszatra nem mondható soknak. Van köztük, amelyik indokolt. De olyan is van, amelyikre kellő időben nyújtott segítségadás mellett aligha került volna sor. Asztalos Bálint lasztottaknak, akik a nép bizalmát élvezik, nyitott szemmel, nyitott füllel kell járniuk, a helytállásban személyes példát leéli mutatni. Még inkább nem feledhetik, hogy a bizalom nem csalt jogot ad a közérdek képviseletére, de kötelezettséget is jelent. A kormány évről évre nagy összegeket áldoz a tanácsok mind eredményesebb működésére. így például — adott esetben —, a nyíregyháza járás helyi államhatalmi szerveinek ez évben mintegy 65 millió forint költségvetése van. A községfejlesztési beruházások értélte 15 millió forintot, míg a tervezett társadalmi munka közel 2 millió forintot képvisel. A tanácsok és azok tagjai tapasztalhatják: érdemes becsülni a bizalmat, a köz szolgálatát, amivel egy-egy .község jelenének alkotóivá formálóivá válnak. Mindennek ellenére akadnak, akik nem értékelik kellően a bizalmat, különböző okokra hivatkozva elhanyagolják a köz iránti kötelességet. Bizonyos személyes kényelmi szempontok előtérbe helyezésével rendre távol maradnak a tanácsülésekről, náluk nélkül vitatják és fogadják el a határozatokat. Az ilyen körzetekben lakók aztán a helyi politika kérdéseiben tájékozatlanokká válnak, nem ismerik a fontos feladatok sorrendjét, megvalósításuk feltételeit. A hasonló esetekért felelősek a helyi tanácsok is. A kollektív szellem szüntelen Jól emlékszünk a legutóbbi tanács- és képviselő választásra. Öröm volt hallani a választók készülődéséről, a jelöltekbe vetett bizalomról. A gyűléseken sok hasznos, közérdekű javaslat, észrevétel, bejelentés hangzott el. Az azóta eltelt rövid idő igazolja: a megválasztott tanácstagok többsége hűséggel munkálkodik azon, hogy az elképzelések a helyi lehetőségek keretein belül valóra váljanak: segítse a lakosság foglalkoztatását, nagyobb jövedelmét, kulturáltabb életét, több és jobb tennék előállítását. Fontos feladatuknak tartsák, hogy a dolgozók mind szélesebb körben cselekvő részesei legyenek társadalmunknak. Sokrétű feladataikat csakis e lakosság tevékeny részvételével, támogatásával képesek tanácsaink ]ól megoldani. Ennek érdekében alkalmaznak olyan, már bevált módszereket (fogadóórák, beszámolók. egyéni beszélgetések, családlátogatások), amelyek elmélyítik a dolgozókkal való rendszeres Kapcsolatot. Ez lehetővé teszi, hogy a tanácsüléseken a határozatok kialakításánál valóban a választók akarata érvényesüljön„ Nagy erőt jelent ez. aminek legimpozánsabb megnyilvánulása a különböző társadalmi munkákban iut kifejezésre, amikor új, értékes létesítmények érdekében összefog egy-egy falu apraja- nsgyja. Minden adottság megvan a továbbfejlődés számára is. Érthető, hogy azoknak a váten van. Hozzá tartozik: az an- 1 gyalföldi, dunaújvárosi, székes- f. fehérvári és a nyíregyházi i üzem. S közülük 1962 második negyedévében a nyíregyháziak voltak az elsők a versenyben. — Tizennégy év alatt sokat fejlődtünk — mondja Salamon Mihály. — Különösen az emberek. Nekem is hat elemim volt, s most a műszaki egye- j lem 2 éves üzemgazdasági tan- r folyamát végzem. Sokan elvé*- * gezték a VII., VIII. általánost, , a ruhaipari technikumba 23-an j járnak, mások levelező úton < közgazdaságiba. r 1 A törzsgárda vigyáz rá... Létszámban is növekedtek. Most három és félszázan dolgoznak, s közöttük 212 a nő, melyből 60-at a régiek tanítottak a szakmára. Sok az új, már érettségivel ide került dolgozó. Modern gépeken, jó körülmények között dolgoznak. — Ök már nem ismerik a munkanélküliséget, mint a régiek. Természetesnek veszik, hogy így van, s bizony, ha fegyelemsértő van, az többnyire az újak közül adódik. Régebben nem ismertük, hogy mi a fegyelmi tárgyalás. Évenként ; alig akadt egy. S minden esztendőben teljesítettük a tervet. Most sincs azért különösebb . baj. 1962-ben három, 1963-ban ; mindössze 5 esetben fordult ' elő fegyelemsértés. Az idén ( még nem volt. — Ez is a törzsgárdának kö■ szönhető elsősorban. A munká■ sok, vigyáznak elsősorban ar- l ra, hogy ne legyen baj. Ügyelnek egymásra is. Sok példát ; tudnék erre is említeni. Négy , brigád dolgozik a szocialista t címért, minden dolgozónk - munka versenyben van. Ez évben 320 000 nadrágot kell elké- . szítenünk. üzemünk 106 száza— Érdekes és tanulságos szociográfiát lehetne készíteni üzemünk és az emberek fejlődéséről — mondja elgondolkozva Salamon Mihály, a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi üzemének vezetője. A gyáralapítók tablója előtt áll, emlékezik. — Valamennyien munkanélküli szabósegédek voltunk. Olyanok, akiknek csak egy-egy nagyobb ünnep előtt került kezébe a szabóolló. Kerestük a nincstelenégből a kiutat. Allan, dó munkát szerettünk volna, s összefogtunk. Tizennégy esztendeje dolgoznak hűségesen egy helyen. Munkájukat ma már nemcsak országszerte, hanem Európa több országában is elismerik. Nekik köszönhető — Akiket a tablón lát, mind öt-hat elemivel kezdtük. S ma már művezetők, főművezetők, meósok. És Salamon Mihály sorolja, mosolyogva, elkomolyodva az embereket, jellemző tulajdonságukat. De valamennyinél megjegyzi: mind kötelességtudó. Amikor a ruhagyár eredményeiről esik szó, nem felejti előrebocsátani: „Ezeknek az embereknek köszönhető, hogy ma a nyíregyházi üzem cégjelzett külföldön is.” , 1950-ben konfekció állami telep néven kezdték. Ma már ott van a munkadarabokban: Vörös Október Férfiruhagyái Nyíregyházi Üzeme. Sokan nem tudják, hogy a férfinadrágok 82 százalékát a nyíregyházi üzemben készítik az ország számára. Újabban a; NDK és a Szovjetunió részére is eiolgoznak. — A napokban kezdjül gyártani azt a 21000 darabot melyet a Szovjetunió rendel meg — jegyzi meg az üzem vezető. Az anyavállalatunk Kispes