Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-03 / 78. szám

fi Magyar Szocialista Munkáspárt KiSzponti Bizottságának határozata a Kínai Kommunista Párt vezetőinek újabb szakállár lépéseiről Ideiglenes elnök Braxílitibiiii fi reakció törvényesíteni szeretné Oorjlart félretilitisát Elfogadta a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Küz­ponti Bizottsága 1964 feb­ruár 20—22-i kibővített ülé­sén. A Magyar Szocialista Mun­káspárt tagsága és a magyar nép előtt ismeretes a kínai vezetők nyílt fellépése a kom­munista világmozgalom közös politikája ellen sok kérdésben; így ellene vannak a békés egymás mellett élés politiká­jának, alábecsülik a két társa­dalmi rendszer gazdasági ver­senyét, tagadják, hogy a szo­cialista forradalom békés úton, polgárháború nélkül is győz­het. A kínai vezetőknek az az álláspontja, högy nem kell ki­javítani azokat a súlyos hibá­kat, amelyek a személyi kul­tusz idejében hallatlan káro­kat okoztak a nemzetközi munkásmozgalomnak. Mint is­meretes, hibás nézeteik ellen a marxi—lenini elvek tisztásé- . gát védelmező pártok — köz­tük a Magyar Szocialista Munkáspárt is — messzemenő türelemmel, érveléssel vitáz­tak. A közös irányvonalat kö­vető pártok e> vitában nem vették át a kínai propaganda gyűlölködő hangját és szitok- átok módszerét: a hibás né­zeteket és azok káros politikai következményeit megvilágítot­ták, a koholmányokat pedig visszautasították. A kínai vezetők, miután a testvérpártok túlnyomó több­sége elutasította hibás néze­teiket, a szakadár tevékeny­ség útjára léptek. Trockisták- bói és mindenre kapható re­negát elemekből fraciós cso­portokat szerveznek és nem átalják egyiket, másikat ezek közül kommunista pártnak ne­vezni. Olyan időben teszik ezt, amikor a szocializmus és a béke erői világszerte növek­szenek, a volt gyarmati né­pek nemzeti önállósága erősö­dik, a tőkés világ belső ellen­tétei mélyülnek, az imperia­lizmus mély krízisben van, bomlási folyamata gyorsul. E folyamatot a szocialista világ egyesített ereje, egységes fel­lépése még gyorsabbá tenné, a kolonializmus és neokolo- nialízmus ellen küzdő népek­nek még nagyobb segítséget nyújtana a világbéke védel­méért folyó harc még erőtel­jesebbé válna, ha a kínai ve­zetők szakadár tevékenysége nem 'bomlasztaná a nemzetkö­zi kommunista mozgalom so­rait, nem gátolná egységes harcát. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 1963. júniusában nyilvánosságra ho­zott és a magyar sajtóban is közzétett okmányában 25 pont­ban foglalták rendszerbe po­litikájuk alapvető tételeit. Ez az okmány és egész tevékeny­ségük bizonyítja a nemzetközi kommunista mozgalom szakí­tására törő taktikájukat. Mindez nyilvánvalóvá tette, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői hegemon szerepet követelnek maguknak, diktál­ni akarnak a nemzetközi kom­munista mozgalomban. E tö­rekvés által vezetve fordulták szembe a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as nyilatkozatával. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1963 őszén csatlakozott több testvérpárt, köztük a Szovjet­unió Kommunista Pártja kez­deményezéséhez és egyolda­lúan beszüntette a nemzetkö­zi kommunista mozgalom né­zeteltéréseivel foglalkozó anyagok nyilvános közlését. E lépésnek az volt a célja, hogy a nyílt vita megszüntetésével kedvezőbb feltételeket te­remtsünk a testvérpártok újabb nemzetközi tanácskozá­sához, a nézeteltérések meg­tárgyalásához. A kínai vezetők azonban a vita egyoldalú be­szüntetésére a nyilvános tá­madások folytatásával még durvább szidalmakkal vála­szoltak, teljesen figyelmen kí­vül hagyják a testvérpártok túlnyomó többségének a nyílt vita beszüntetését sürgető ál­lásfoglalását. Ez év február 4-én a kí­nai vezetők a Rertmin R nHó­ban, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának hiva­talos lapjában terjedelmes cikket publikáltak. Ebben a cikkben nyíltan kijelentik, högy helyeslik és segítik frak­ciók szervezését mindazon testvérpártok központi bizott­ságai ellen, amelyek elutasít­ják az ő nézeteiket, elítélik hegemen törekvésüket és szo­lidárisak a Szovjetunió Kom­munista Pártjával. Ezt az egy- ségbonlást „forradalmi köte­lességének nyilvánítják. Túl­teszik magukat az 1960-as moszkvai nyilatkozatnak a testvérpártok közti viszonyt szabályozó megállapításain és megengedhetetlen módon be­avatkoznak a testvérpártok belső ügyeibe. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságát és személy sZöfint Hruscsov elvtársat mérhetet­len gyűlölettel támadják, „szovjetellenesnek” a „revi- zionizmus legfőbb képviselőjé­nek” „korunk legnagyobb sza­kadásának” nyilvánítják. Szé- lés körűen kiépített propa- gandáhálózatuk, útján nagy nehézségeket okoznak a kom­munista pártoknak, mindenek­előtt a kapitalista országokban küzdő testvérpártoknak. A kínai vezetők fellépését mindinkább az határozza meg, hogy nem elvi vitát folytatnak nagy fontosságú ideológiai kérdésekben, hanem politikai harcot indítottak a Szovjetunió Kommunista Pártja és más testvérpártok ellen. A Renmin Ribao február 4-i cikkében foglalt koholmányok, ferdíté­sek és szitkok tömkelegé in­kább eltereli a figyelmet áz alapvető elvi nézeteltérések­ről. Csak így értékelhető a cikkben foglalt elképesztő megállapítások, mint például: ,.a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetői eltökélték ma­gukat arra, hogy igyekeznek együttmüködhi az Egyesült Államokkal a világ leigázásá­ban", „a Szovjetunió Kommu­nista Pártja vezetőinek revi- zionizmusa és szakadársága a Szovjetunión belül található bufzsoá elmek gyors fejlődésé­nek és... az amerikai imperia­lista politikának terméke". Az a politika, amely a józan meg­ítélésnek legparányibb nyo­mait is nélkülöző megállapítá­sokkal próbálja igazolni önma­gát, nem más, mint a népe­ket félrevezetni akaró kalan- dorpolitika, amely elkerülhe­tetlenül kudarcra Van ítélve. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága kezdettől fogva élítéli a kínai Vezetők szektás, dogmatikus nézeteit és szakadár tevékeny­ségét. Határozottan Visszauta­sítja és mégbélyégzi február 4-i megnyilatkozásukat, amely áz egész nemzetközi kommu­nista mozgalom, s így a mi pártunk éllén iö irányul. A kínai vezetők bomlasztó tevé­kenységükkel támadjak á szo­cialista országok és a nemzet­közi kommunista mozgalom egységét, könnyítik az impe­rializmus helyzetét az előretö­rő szocialista világgul szem­ben, nehezítik a kommunista pártok harcát az egyes orszá­gokban és a nemzetközi küz­delemben. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a téstvérpárlokkal együtt teljes eltökéltséggel fordul szembe a kínai szaka- dárok aknamunkájával, szi­lárdan követve az 1937-úS és 1960-as moszkvai nyilatkozat irányelveit. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága teljes mértékben szolidáris a Szovjetunió Kommunista Párt­jával, annak lenini Központi Bizottságával és személyesen Hruscsov elvtárssal. Teljesen világos, hogy a kínai vezetők támadásaikat elsősorban a Szovjetunió Kommunista Párt­ja ellen intézik. A Szovjetunió Kommunista Pártja álhatalos marxista—leninista politikája, nagy nemzetközi lekihtélye te­szi ugyanis főleg lehetetlenné a kínai kalarttíorpolitika érvé­nyesülését. E tényen az összes régi és új szovjetellenes rá­galmak együttesen sem tud­nak változtatni. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága megállapítja: ha a kínai ve­zetők nyilvános támadásai nem szűnnek meg és szakadár tevékenységük folytatódik, akkor a nyilvánosság előtt is válaszolni keli ezekre. A kí­nai vezetőknek az a taktiká­ja, hogy hol egyik, hol másik testvérpártól illetve vezetőit támadják, nem téveszt meg minket. A közös ügy és pár­tunk politikájának Védelmé­ben minden támadással szem­ben fellépünk. A kínai vezetők a szocia­lista világrendszer egyes or­szágait is megkísérlik egymás­sal szembeállítani. A Magvar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága elutasítja és elítéli ezeket a kísérleteket, közöttük azt is, hogy a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsához tartozó országok ügyéibe beavatkozzanak. A nemzetközi kommunista mozgalomban a Kínai Kom­munista Párt vezetői által (előidézést viszályt az osz- tályellenség igyekszik a magja céljaira kihasználni. Az imperialisták diplomáciai eszközökkel és minden egyén módon a szocialista világkö­zösség egységének lazítására törekednek! Az imperialista sajtó felkapja és terjeszti a kínai vezetők szóvjetellenes rágalmait, hegy ezzel a kapi­talista országok forradalmi munkásmozgalmában zavart keltsen és bomlást idézzen elő. A kommüriis! a pártok a marxi-lenini eszméket védel­mezve, szívós harcot foiytat- nak, hogy meghiúsítsák a bomlasztási kísérleteket. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magyar nép eddig le egyöntetűen elutasította a kínai vezetők káros nézetéit, most még határozottadban el­ítéli felfokozott szakadár te­vékenységükéi fékeveszett saovj etellenes rágalmaikat. A kínai vezetők álbaloldall nézetei, egységbontó akna­munkája elleni harc meneté­ben sem feledkezünk meg ar­ról, hogy hazánkban akadnak még jobboldali reakciós ele­mek is, akik a kínai vezetők fellépését megkísérlik zavar- keltésre felhasználni pártunk óz kormányunk politikája el­len. A Magyar Szocialista Mun­káspárt nehéz időszakban, nagy harcok és áldozatok árán, ellenforradalmárok, re­vizionisták és megrögzött dog­matikusok elleni harcban ko­vácsolta ki eszmei, politikai, szervezeti egységét és kellő tapasztalattal rendelkezik akár jobboldalról, akár „bal­oldalról” jelentkező támadás visszaverésére. Akik ártó szándékkal lépnének fel, ta­pasztalni fogják, hogy a párt kellő eréllyel és határozott­sággal véri Vissza támadásai­kat. Ugyanakkor türelmes fel­világosítással és meggyőző­déssel kell eloszlatni azok eszmei zavarát, akiket egyes kérdésekben megtévesztenének akár a kínai vezetők álforra­dalmi frázisai, akár a jobbol­dali elemek, akik a kínai ve­zetőkkel folytatott vitát a maguk revizionista álláspont­jának igazolására próbálják felhasználni. Pártszervezeteink fontos feladata, hogv a kínai vezetők antimarxista irárqv- vonalának, szakadár tevé­kenységének megvilágításával tovább emeljék a párttagság eszmei és politikai színvona­lát, tovább erősítsék soraink egysését. A Magyar Szocialista Mun­káspárt helyes, az élet, a gya­korlat által igazolt politikai irányvonala a marxizmus—le- ninizmus elvein alapszik, az 1957-es ég 1960-as moszkvai nyilatkozatót, a nemzetközi kommunista mozgalom kö­zösen kidolgozott fő irány­vonalát híven követi, pár­tunk, munkásosztályunk, né­pünk harcának tapasztalatait hasznosítja. Pártunk politikai irányvonalát következetesen folytatjuk, s mint azt eddig tettük, a jövőben is megvéd- jük minden, akár jobboldali, akár álbalóldali torzítási kí­sérlettel szemben, Ma pártunk és dolgozó népünk előtt álló legfőbb feladat a VIII. kong­resszus határozatainak meg­valósítása, a szocialista tár­sadalom teljes felépítése. Ezen az Utón mindén Új si­ker, a gazdasági és kulturális munka új eredménye a leg­jobb válasz a pártunk poli­tikája elleni minden fellépés­re, így a kínai vezetők tá­madáséra is. Ger6 János: 24. Az időjárás, mintha azok­nak az igazát akarta volna bizonyítani, akik azt állították, hogy az egész esztendő rend­kívüli lesz, — egész megbok­rosodott. A május kánikulai meleggel és perzselő széllel köszöntött be. Néhány nap alatt nyárrá vedlett a tavasz, fülledt éjszakák és forró nap­palok követték egymást. Csa­padék pedig alig hullott. Az „aranyat érő májusi eső" csu­pán megmutatta magát, né­hány gyenge zápor alakjában, aztán teljesen eltűnt. Az „átök" esatórná Is rég elvitte már a tävaSZi áradást, A kétméteres árok alján alig ért térdig a víz. A mélyebb fekvésű földeken még semmi­lyen vétémény nem szenve­dett kárt, de á homokős dom­bokon már hiányzott a rted- vesség. A kikelt kukorica, krumpli, itt megállt a fejlő­désben, kissé megfakult, el­vesztette haragos zöld színét. Ha szél kerekedett, a száraz homok megindult és belepte az utakat, mélyedéseket, apró fodrokban rakódott egymás hátára. Az emberek, ha összejöttök a határban, vagy az irodában, mindjárt az időjárásra terelő­dött a szó. — A májusi eső emberem- lékézét óta hém került él ben­nünket — biztatták egymást a tagok és fenntartás nélkül bíztak a rövidesén meginduló esőzésben. A kapás lucernának csak égy részét sikerült megművel­ni. Mire a végére értek volna, már kibokrósodott. Nem lett rosszabb, mint más esztendők­ben, csak az volt a furcsa, högy a szokásosnál hetekkel előbb kellett betakarítani, Bujdosó a két Zetort állítot­ta be kaszálni, Váltott mű­szakban, éjjel-nappal folyt a munka. Nem egészen négy nap alatt végeztek kétszázöt­ven holddal. Az igazi probléma azonban most következett. A forgatás­hoz, petreneézéshez és béhor- dáshoz rengeteg dolgos kézre lett volna szükség. Csakhogy az embereket elfoglalta a sa­ját munkájuk. Majdnem min­denki a háztáji kukoricáját ekekapáztá, á légszorgálffta- sabbak pedig már a Családi művelésre vállalt területhez is hozzáfogtak. Hiába szaladgált Várnagy Géza égjük tanyából a másikba, senki nem akart munkaegységre lucernát gyűj­teni. A drága takarmányt sütötte a korai kánikula, egyetlen zi­vatar felmérhetetlen kárt tett volna benne. Az irodában feszült hangu­lat lett úrrá. Minden senimi­Brasllia, (AP, Reuter. UPI TAS2SZ): A brazil reakció törvényesí­teni akarja Goulart köztársa­ság elnök félreállitását. Goulart mind 6z ideig ■lem tett olyan értelmű nyilatkozatot, hogy le akar köszönni tisztségéről. Ez megállapítható azokból a nyugati hírügynökségi jelen­tésekből is. amelyek „új elnök­választásról” számolnak be. A UPI hírügynökség jelen­tése szerint a csütörtökre vir­radó éjjé] Brasiliában összeült a kongresszus. A szélsőjobb- oldal képviselői, különböző át­látszó ürügyekkel és képtelen vádakkal azt indítványozták, hogy a törvényhozó testület „vonja felelősségre” a köztár­sasági elnököt. A kongresszus épületében ekkor hatalmas vihar tört ki. Számos kong­resszusi tag együtt tüntetett a karzaton helyet foglaló közön­séggel, s a haragos lárma egyszerűen elsöpörte a „fele- lősségrevonás” tervbe vett el­járását, Amikor a zsivaj elült, Auro Joura Andrade, a sze­nátus elnöke gyorsan bejelen­tette, hogy — Idézzük szavait — „Goulart önként elhagyta az elnöki tisztet”, A szenátor kinyilvánította, hogy „az al­kotmány értelmében” utódja, Ranieri Mazzili a képviselő­ház eddigi elnöke lett. Az ülést ezután sebtében berekesztették. Mazzili fél órával később már a bra- slliai elnöki palotában tartózkodott és rádiószó­zatba» kért bizalmat az ország népétől. A kongresszusi komédián kiforgatott brazil alkotmány szerint Mazzili csak ideiglenes köztársasági elnöknek tekint­hető. A ÜPI „kongresszusi körö­ket” idézve azt írja, hogy har­minc napon belül az új állan­dó elnököt is megválasztják, aki majd — Goulart hivatali időszakának lejártáig — az ország élén áll. Az idézett kö­rök Amary Kruelt, a lázadó 2. számú brazil hadsereg fő- parancsnokát, vagy az áruló tisztikar valamelyik másik Ve­zetőjét tartják esélyesnek az elnöki tisztségre. Hírügynökségi jelentések ar­ról számolnak be, hogy a hatalomra került jobb­oldali tisztikar Rio de Ja- neiroban nagy leszámolást Indított a haladó és de­mokratikus szervezetek el­len, az ottani rádió adásaiból ki­tűnik, hogy letartóztatták a szakszervezeti vezetőkét, s «égen összekocCantak. Különö­sen Bujdosó volt paprikás kedvében. — Árpád, ne dühöngjön, az­zal nem megy sokra, Inkább találjon ki Valamit, magá­nak mindig olyan jó ötletei vannak — kérlelte Piroska hí­zelegve. Ezekben a napokban még Sziláéi is Csendesén Vi­selkedett. Csupán akkor tett égy-egy csípős megjegyzést, há a brigádvezető is előke­rült, *— Most isszuk a maguk ál­tal pártolt újmódi levét, Sen­kinek nem érdeke csak a munkaegységre dolgozni, mért a részes többet hoz, *— Én ezt nem írom alá! — ellenkezett Várnagy Géza. — Tavaly ilyéhkor még vetet­tünk, most meg már kapál­nak az emberek. Még a na­gyobbacska gyerekeket iá mind viszik segíteni. Mikor volt ez így? Mióta szövetkezet van, ffioSt először! Bujdosó idegesebben érvelt: — Pechkünk Vart minden té­ren, Tisztára Véletlen, hogy Így összetorlódott a munka. Mintha a természet is velünk akarná kibabrálni. — Péch, Vagy hém pech, á alighanem ilyen sorsra kerül néhány inlnisz'er is. Szétrom­bolták, felégették a diákszö­vetség épületé*. Sao Paulúban — jelenti a Prensa Latina — Barros kormányzó utasítására ezernél több szakszervezeti ve­zetőt, diákot, a politikai és társadalmi szervezetek tagját vetettek börtönbe. Az AFF úgy értesült, hogy Mazzili. végrehajtó hatalmát első ízben érvényesítve, Arturo Cosa de Silva tábor­nokot nevezte ki haciüg mi­niszternek. Egy magát „sza­badság rádiónak” nevező re­bellis adó azt sugározta az éterbe, hogy a kormány ellen fordult fegyveres erők ói fő­parancsnoka a már eml.tett Amury Kruel tábornok lett. A lázadók azt állítják, hogy a 3. számú hadsereg, amely Rio Grande de Su! államban, Porto Alegrcben állomásozik, behódolt előt­tük. Mindeddig úgy tudták, hogy a 3. számú hadsereg Goulart elnök feltétlen híve. Mint kö­zöltük, a nyugati hírügynöksé­gek jelentése szerint Goulart ebben az államban tartózko­dik. Világ politika sorokban Gromiko szovjet és But­ler «figol külügyminiszter *— a laoszi kérdésben tartott genfi értekezlet két társelnö­ke — üzenetet intézett Sou« Vanna Phouma laoszi minisz­terelnökhöz. Az üzenetben felszólítják a három laoszi politikái irányzat vezetőit, minél előbb rendezzenek hár­mas találkozót. Az NDK külügyminisztériu­ma azonos szövegű tiltakozó jegyzéket juttatott el aZ Egye­sült Államok, Nagy-Britaftnia ég Franciaország varsói nagy- követségéhez, A jegyzékben az NBK kormánya szót eme! az ellen, hogy január 1-én Nyugat-Némétországban ér­vénybe lépett egy rendelke­zés. amely lehetővé teszi, hogy pg NDK vasútvonalain a Bundeswehr katonai felsze­relést jutasson el Nyugat- Berlinbe. A Jemeni Arab Köztársa­ság és az Egyesült Arab Köz­társaság fegyveres erői közős hadműveleteket folytattak a Beihanból Jemenbe behatolt divérzánsok felszámolása vé­sett, A hadműveletek során a két arab köztársaság egye­sített fegyveres erői nagy mennyiségű hadianyagot zsák­mányolták. lucernát ölt eszi a feile — Csattant fel idegesen Szilasi. — Azért Van Vezetőség, hogy mindenre találjon megol­dást — vágott vissza Várnagy Géza. Ritkán esett meg, hogy Pi­roska beleszólt a gazdaság ve­zetésébe. Most mégis 6 próbált tanáeeőt adni. — Árpád, figyeljen rám! Tavaly is osztottunk a tagok­nak lucernát, még réti szénát munkaegységre. Jelentsék ki, hogy aki holnap hajhaltájban elkezdi a betakarítást, mun­kaegység előlegre megkap min­den tizedik petrencét, *— Hallja, Piroska, maga el­találta! Ilyen alapön még az asszonyok is mind eljönnek — örvendezett Várnagy bácsi. Szilasi Viszont ijedten á fe­jéhez kapött: — Még égy részés! Még á betakarításnál Is részt adjunk, mikor éppen elég fejmosást kaptunk már! Hát nem félnek máguk Senkitől? Nem gondol­nak arra, hogy felelősségre vonnak bennünket? Bujdosó oiyát kiáltott, Högy mindenki összerezzent: (Folytatjuk!

Next

/
Thumbnails
Contents