Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-23 / 94. szám
Világpolitika sorokban Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök szerdán ismét Luang Prabangba utazott a királyhoz. Vele együtt ment Phoumi-Nosavan, a jobboldali politikai irányzat vezetője, aki a koalíciós kormányban a miniszterelnök-helyettesi tisztséget tölti be. A Svájci Munkapárt Központi Bizottságának meghívására Alekszandr Seiepinnck, az SZKP Központi Bizottsága titkárának vezetésével szovjet párlküldöttség utazott Svájcba. Defterre, a francia szocialisták elnökjclöitje rövid látogatásra londonba érkezett. A Gross-Roscn-i (Dél-Szilézia) egykori hitlerista koncentrációs tábor területén tömegsírt találtak. Különleges bizottság létesült az áldozatok szállnának és haláluk okának megállapítására. A Qucbccből (a kubai Guantanamóba) haladó ifjúsági békemenet részvevői kedden elérték Cape Kennedyt és a tüntetők őrséget állítottak a rakétakilövő központ déli kapuihoz. Az Argentin Általános Munkásszövetség titkárságának tagjai felkeresték Brazília argentínai nagykövetét és átnyújtották neki nyilatkozatukat, amelyben tiltakoznak a brazil dolgozók letartóztatása é$ üldözése ellen. Az etióp-szomáliai vegyes bizottság, amely a két ország déli határövezetében a csapatok kivonását ellenőrizte, befejezte munkáját és jelentésében hangsúlyozta, hogy mindkét ország fegyveres erői eltávolodtak a határtól* Nehru indiai miniszterelnök bejelentette, hogy részt vesz a nemzetközösségi miniszter- elnökök soron következő londoni értekezletén. Ez lesz Nehru első külföldi útja azóta, hogy január 7-én megbetegedett. Adoula kongói miniszterelnök több miniszterének kíséretében kedden este Párizsba érkezett. Pompidou francia miniszterelnök szerdán ebéden látta vendégül Adoulat. A leopoldvillei kormány gazdasági segítséget kér Franciaországtól. Uruguay kormányrendelettel biztosított politikai menedékjogot az elűzött Joao Goulart brazil köztársasági elnöknek Ez az intézkedés azt jelenti, hogy folytathat olyan politikai tevékenységet, amellyel nem sérti a vendéglátó ország érdekeit* A New York-i világkiállítás megnyitásának napján tűn tetésekre került sor a négerek polgárjogaiért. A rendőrség húsz tüntetőt őrizetbe vett és nagy készültséggel vonult ki, hogy biztosítsa a világkiállítás megnyitó ünnepségének zavartalan lebonyolítását. U Thant ENSZ főtitkár bejelentette, hogy az ENSZ-köz. gyűlés rendes ülésszaka minden valószínűség szerint november 10-én nyílik meg szeptember 15-e helyett, tekintettel arra, hogy a tagállamok államfőinek ég kormányfőinek csaknem fele részt vesz az el nem kötelezett országok októberben Kairóban tartandó értekezletén. Az AFP beiruti jelentése szerint változatlanul feszült a helyzet Szíria és Irak között. A babdadi rádió, a sajtó és hivatalos iraki személyek a Szíriái vezetőket „az izlám ellenségének, a nép hóhérainak” nevezik. A damaszkuszi rádió viszonzásképpen Aref iraki elnökről azt mondja, hogy „valójában Muri gzaid egyenes követője, a reakció, és az imperializmus izövetségese.” Nyikita Hruscsov miniszterelnök, a Központi Bizottság első titkára megnyitó beszédében kijelentette: „Ha visszatekintünk a megtett útra, büszkén mondhatjuk, hogy a világ a Lenin géniusza által előre látott pályán halad. Nincs olyan fontosabb társadalmi, gazdasági kérdés, amelynek megoldása közben ne kérnénk ki Lenin tanácsait.” Hruscsov megnyitója, indropov beszéde a moszkvai Lensn-ilnnepségen Hruscsov a továbbiakban kijelentette: . amikor a szocialista közösség, a kommunista világmozgalom egységéért, a maxizmus—leniniz- mus tisztaságáért folytatunk szívós harcot, mindig Lenin tanítása vezérel bennünket. A dí&zünnepségen ezután Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Kubai jegyzék az Kgyesillt Államokhoz Havanna, (TASZ3Z): Raul Roa, kubai külügyminiszter április 20-án Svájc havannai nagykövete útján jegyzéket intézett az Egyesült Államok kormányához, Az imperialista cinizmus jellegzetes példájaként jellemzi azt a válaszjegyzéket, amelyet, az Egyesült Államok adott a guantanamói amerikai támaszpont katonái áltál ez év február 23-án elkövetett provokációk elleni kubai tiltakozásra. A kubai kormány jegyzékében kiemeli azt az általánosan ismert tényt, hogy az Egyesült Államok a kubai kormány és nép ellen irányuló provokációk, agresszió, ellenségeskedés és aknamunka központjává változtatta a guantanamói haditengerészeti támaszpontot. Ráadásul az Egyesült Államok a kubai kormányra akarja hárítani a felelősséget a provokációkért és az erőszakos cselekményekért. Mindezekért a provokációkért — hangsúlyozza a kubai jegyzék — az Egyesült Államok kormányát terheli a felelősség. Jemen tegnap és ma 1. Szólal tábornok körútja Az FLN Központi Bizottsága megkezdte tanácskozásait Ahmed Ben Bella főtitkár Ben Bella, a köztársaság el- elnökletével összeült a Nem- hőké Nasszer elnök meghí- zeti Felszabadulási Front vására részt vesz az asszuáni (FLN) országos kongresszu- g Ünnep*éSén’ má‘ sán megalakított Központi * Bizottság. A központi bizottság valószínűleg csütörtökön választj'a meg a politikai bizottság tagjait. Szerdán mohamedán vallási ünnep volt Algériában. Ebből az alkalomból a People vezércikke utal Ben Bella kijelentéseire. Az izlámot illetően, Ben Bella kongresszusi beszédében ugyanis szeütibészállt mindazpfckal, akik az izlám védelmének ürügyével állandósítani akarják az elmaradottságot és védelmezni a kizsákmányolok érdekeit. A lap vezércikke leszögezi az izlám nem lehet akadálya a szocialista fejlődésnek. Algírban egyébként hivatalosan bejelentették, hogy Ha nem is ordító címbetük- kel,‘ de az egész világsajtót bejárta az a hír, hogy Abdullah el Szalal tábornok, a Jemeni Arab Köztársaság elnöke baráti látogató körúton van néhány európai szocialista országban. Az államfő először a Szovjetuniót kereste fel. Megtekintette Moszkva nevezetességeit, üzemekkel, tudományos intézményekkel, szovhozokkal, kolhozokkal, egyszerű és hires szovjet emberekkel ismerkedett, majd Gagrában, a Fekete- tenger festői partján lévő üdülőhelyen fogadta őt Hruscsov miniszterelnök is. A szívélyes, bensőséges beszélgetés során Sjialal meghatott hangon mondott köszönetét azért a nagylelkű, sokoldalú támogatásért, amelyben a Szovjetunió az ő népét részesítette és részesíti. A tábornok Bulgáriában tárgyalt Todor ZsivkoV miniszterelnökkel, Csehszlovákiában Antonin Novotny köztársasági elnökkel. Mindenütt őszinte ér. deklődéssel itta magába egy számára eddig ismeretlen és irigylésre méltóan fejlett szocialista világ benyomásait. Túlzás nélkül állíthatjuk-, hogy személyében korunk egyik legérdekesebb államférfi- egyénisége érkezett Kelet-Európába. Hányatott élete kalandregényben, hazafias önfeláldozása pedig höskölteményben megállná a helyét. Volt ösztöndíjas a bagdadi katonai akadémián, volt tiszt | a jemeni uralkodók hadseregében és volt lassú, kínos halálra ítélt fogoly — hosszú éveken át napfény nélk-ül, megláncolva — ugyanezeknek az uralkodóknak a várbörtöneiben. Bárhová is vetette sorsa, tehetsége, életcélja Abdullah el Szálait, markáns egyéniségének alapvető vonása az volt, hogy ezeréves börtöncella kínlódó páriájaként is, a Nehezen jcsviil <s helyzet Ciprusén Gyani tábornok, a ciprusi ENSZ-erők parancsnoka folytatta erőfeszítéseit a szigeten levő erődítmények le oontá sáról szóló megállapodás elfogadtatására. Kétszer is tárgyalt Makariosz elnökkel, aki a második megbeszélés után kijelentette, hogy hajlandó a javasolt intézkedéseket elrendelni abban az esetben, ha a ciprusi törökök is ugyanezt teszik. A tábornok ezután Kücsük alelnököt kereste fel. hogy rávegye eddigi negatív magatartásának megváltoztatására. Azokból a kijelentésekből azonban, amelyeket Orék ciprusi török hadügyminiszter egy kedd délutáni sajtóértekezleten telt az tűnik ki, hogy Gyani fáradozásai egyelőre nem jártak sikerrel. Orek a javasolt tervvel szemben több kifogást hangoztatott, köztük azt, hogy a terv az ENSZ védnöksége alatt áll és Makariosz „a nemzetközi erőt felhasználva igyekszik majd a törökök felé kerekedni ” királyi testőrség parancsnokaként is hazája megújhodásának harcosa, forradalmár maradt. A megváltozott nemzetközi erőviszonyok, a szocialista és az afro-ázsiai országok segítsége mellett Szalal elnök életműve döntő szerepet játszott abban a harcban, amelynek eredményeképpen a világ egyik legelmaradottabb országa végre kitörhetett a rezzenéstelen középkor sötétségéből és ráléphetett a .fejlődés .széles országútjára. Ahhoz, hogy felmérhessük Abdullah el Szalal tábornok személyének- és küzdelmének jelentőségét, meg kell ismerkednünk hazájával. Csak a forradalom előtti Jemen kormányzatának bemutatásával válhat világossá: micsoda iszonyú pokoltól szabadította meg népét a Szalai-vezette forradalom. „Romokat otthon is láthatok. ..” .. .1960-ban történt. A repülőgép leereszkedett a római re. pülőlér betonjára és ajtajában betegesen kövér, fehér köntösbe burkolózott öregember jelent meg. Amikor a lépcső alján kiürül akarták venni a film- és fotóriporterek, a jegyzettömbjüket készen tarló újságírók, a furcsa jövevény intett és a gépből az Ezeregyéjszaka fegyveresei ugrottak elő: marcona, humuszos alakok. Rázúdultak a riporterekre és dzámbiákkal, görbe kardjaikkal szétkergették őket Azok tiltakoztak, egyikük vérző arcát mutatta a sápadt olasz rendőrtisztnek, aki csak ennyit tudott mondani: „Kérem Önöket, távozzanak. Megtorlásról úgysem lehet szó. Nem sérthetjük meg Jemen királyát, Őfelségét, Ahmed Imámat.” Amikor pedig a külügyminisztérium tisztviselője megmutatta a Colosseumot az uralkodónak, az unottan félrefordult és ezt mormogta: — Ne fárasszanak ilyesmivel. Sokezer éves romokat otthon is eleget láthatok. A jemeni hegyeket és . sivatagokat valóban sok száz romváros borítja: megannyi néma tanú. arra,, hogy valaha, hosszú időn át, lüktető élet volt erre, virágzó birodalmak öltek itt. Ősrégi feljegyzések szerint itt uralkodott a legendás Sába királynője is. Ez a vidék a világ egyik legrégibb kereskedelmi útvonala mentén feküdt, híd volt Európa és India között. Időszámításunk után 897 márciusában Szada város kapujánál, a mai Irak területéről idáig vonulva megjelent Jahja ibn el Husszein arab vezér, a Jemenben a forradalomig uralkodott dinasztia megalapítója. Mussolini érdeklődik... A rabszolgatársadalom elemeivel átszőtt középkórt Ison- zerváló Jemennek egyébként állandóan élet-halál harcot kellett fotytfttnia a független állami létért. Az arab kalifák birodalmát felváltotta a törökök Ozmán birodalma. ami születése pillanatától elnyeléssel fenyegette Jement is. A törökök bevonultak Szanába, Jemen fővárosába, de reális hatalmuk sosem terjedt túl fegyvereik lőtávolságán. A szomszédos Aden elfoglalása óta London is mindent megtett, hogy befo.yását kiterjessze Jemenre. Nem egy esetben felhasználta Anglia a maga hagyományos módszerét: egy-egy megvesztegetett vagy megfélemlített jemeni tartományi hercegecskóvel vagy földesúrral „védelmi egyezményt’’ kötött és ezt lengetve katonai erővel megvetette a lábát az egykor Jemen fennhatósága alatt álló Hadramaut partjain is. Ugyancsak egy emirroi való szerződésre hivatkozva brit csapatok szálltak partra Róde- ida kikötővároséban. Jahja, az akkori imám egy ideig várt, majd az emit* halálát és fiainak az utódlásért való harcát felhasználva, 1925-ben váratlanul lecsapott, s vissza is foglalta Rodeidát. Az angolok például 1927-ben a földig bombáztál* Kataba dél-jemeni kikötővárost. A romok alatt ártatlan áldozatok, férfiak, gyermekek, asszonyok tetemei hevertek. A brutális akció kiváltotta a fiatal szovjet állam tiltakozását. A szovjet kormány nem a zsarnok feudális imá- mokat védte, hanem Jemea függetlenségét, állami létét. A huszas évek végén a fasiszta Olaszország kacsingatott Jemenre. Mussolini mézesmadzaggal kezdte: látszólag előnyös feltételekkel, árucsere egyezményt kötött az imámmal. Az Eritrea olasz gyarmatról érkezett hajókon azonban mind több voit a Jemen ka.onai helyzete iránt rendkívül intenzív kíváncsiságot tanúsító személyiség és egyre kevesebb a megígért áru. Az olasz—jemeni kapcsolatok botrányosan felborultak, Jahja Imám pedig még bizalmatlanabb lett minden külföldi érintkezéssel szemben. Következik: SzanábaiL Szabadrzblás Góró János» AMIRE NINCS TÖRVÉNY 33. Vadnyúl ugrott ki a háztáji kukoricásból, majdnem nekik futott. Piroska megijedt, felvisított. Bujdosó meg elkezdett kacagni, s tréfásan mondogatta: — Aki holdvilágnál sétál, ezzel is számoljon. — Maga olyan utálatos! Kinevet, ahelyett, hogy megvédene! — Mitől? Egy nyűitől védjem meg? — s még nagyobbat kacagott. Kikerültek egy nagyobbacska gödröt, amelyet valamelyik rendetlen ember hagyott itt az üt tövében faásás után. Piroska most néhány lépést előrefutott, hogy ne kutyagoljon pulikutya módjára a férfi nyomában. — Piroska, maga ugye azért késte le az autóbuszt, mert a virágsoron is végig kellett mennie? — kérdezte Bujdosó. Aztán ahogy a lány elmesélte, micsoda pompás kis nyárfásban tanyázott, élvezettel hallgatta a hangját. Nem a mondatokra figyelt, csak egyszerűen jólesett, hogy van mellette valaki, és nem kell egyedül bandukolnia a sötétben. Már hónapok óta. Nyírzsa- i dányban éü, de most is csak véletlenek köszönheti, hogy egy nővel sétál. A lány elhallgatott. — Beszéljen még — szóit rá ön kénytelenül. — Magának kellene engem szórakoztatni — figyelmeztette Piroska finoman. Kérette még egy keveset magát, aztán mégis nekikezdett. Arról beszélt, hogyan került két évvel ezelőtt ide és milyen sokára szokta meg a tanyát. Folyt belőle a szó, mert jólesett, hogy a férfi kedvében járhat. Úgy érezte, megérti szomorúságának okát és ettől el- érzékenyült. Dehát ő is hibás abban, hogy így alakult az élete — gondolta két mondat között. Mindig morcos, tele van gondokkal, így nem lehet élni. Mintha haragban lenné az egész világgal és mindenki elől menekülne. Hogy futott el az irodából is & múltkor: előbb megcsókolta, majdnem falhoz szorította, azután megijedt és elszaladt. Azóta se mer á szemébe nézni, Az út a csatornához vezetett. Egyetlen gerenda volt a viz felett keresztben, ezen kellett átkelni. — Jaj, én ebbe beleesek — torpant meg ijedten. — Ugyan, csekélység az egész — nevetett Bujdosó. — Itt jár át más is. Én előre megyek, nyújtsa a, kezét. A partról majd segítek. Imbolygóit a teste, minden lépésnél jobban félt, hogy be- lepottyan a vízbe. Mint fuldokló a szalmaszáLat, úgy kapta el a kinyújtott kezet. S a következő pillanatban ledöntötte lábáról a férfit. Most már ő segített és a gátra kézenfogva kapaszkodtak fel. Nern szóltak semmit, megálltak. Közelebb húzódtak egymáshoz, összeért a testük és már a' vérük parancsolt. Pár lépésnyire egy petrence széna hívogatott, illatát is érezni lehetett. Egjyakaraton mentek oda, és mint tikkadt vándor a hűsvizfl kútra, úgy borultak egymásra. Végre megérkezett az öntözőberendezés: egy szívómotor, nyolc szórófej és majd ezer méter cső. Szilasi volt érte;a városban, teherautóval hozták haze. Mindjárt a kertészetben rakodtak le, hogy minél hamarabb üzembe helyezhessék és legalább a kertészetben enyhítsék az aszály pusztítását. A nagyi esemény híre gyorsan szétfutott a szövetkezetben. Apraja-nagyja jött csodálni az esőcsináló gépet. Az emberek nagyrésze azt hitte, éppencsak be kell indítani a motort, aztán már hull az áldás, szer te a földeken. A drága gépet Sütős vette kezelésbe. Átvizsgálta alaposan, majd az ismerkedés után Vazul meg Kovács Miska segítségével megpróbálta beindítani. A gép valóban be is ugrott, nagy hanggal dübörgőit a kertesnél földjén. Ami- tor azonban a szívócsövet rászerelték a kútra, hiába túráztatták a motort, nem kapta fel a vizet. Délelőtt kezdtek a munkához, de mtír jó délutánra hajlott az idő, még mindig; eredménytelennek bizonyult próbálkozásuk. A fene, aki megeszi — morogtak a bámészkodók, akik nem akartak fogyni — erre is csak ráköltjük a temérdek pénzt, nyögjük majd az adó- ságot, mégse lesz vizünk. Sütős, aki már csupa olaj volt, ilyenkor . rávillantotta szemét az okoskodóra, majd újra belebujt a gépbe és törte a fejét, mi lehet a hiba. Vazul is csak néha szólt, leginkább kérdezett. Kovács Miska azonban nem volt ilyen türelmes. Először csak a szerelőkulcsokat dobta véletlennek látszó mozdulattal a bámészkodók bokája mellé, majd amikor megeílégelte a szekálást, gúnyosan rámar- dult *,* ok veteti enkedőkre: — Gáspár bátyám, ez nem disznóölés, hízza ezt a gépészbrigádra! Egy másik sáránkozóhos meg így intézte mondófeáját: — Majd csak lesz valahogy, István bátyám, azért nem bu- vunk az ágy alá. Ahányszor megszólalt, mindig felcsattant a nevetés és a cetba vett ember leforrázva hallgatott. Mert Kocsi Gáspár disznóöléséről még a kisgyermek is hallott. Részeg fővel úgy leszúrta a hízó helyett a ííalás előtt lévő kocáját, mint a pinty. Benedek Istvánnak pedig még ennéi is híresebb esete volt. ö az ágy alá bujt a tsz-szervezök elől, ahonnan majdnem félholtan húzták ki. Tudniilik az agitátorok sokan jöttek, ő meg hirtelenjében rosszul bujt be és félni lehetett, hogy meglátják a lábát az ágy alól kikandikálni. Felesége beszélgetés közben ezért huppant le az ágy szélére. S mivel az asszony jó egy mázsát nyomott, egyből letört alatta az ágy, aminek deszkája kevés híjával kinyomta a lelket Benedek Istvánból. — A csapást még most választották el a csecstől, mégis milyen pofája van — morgóit sértődötten a telibetalált fél, amikor magához, tért. De a gorombaság kevésnek bizonyult a gúny ellenében, így- hát csakhamar jobbnak láttú az illető keroketóldani. — ValalRol levegőt kap a motor, azért nem szippantja fel a vizet — dörmögött Sütős bosszúsan és emlegette a szenteket válogatás nélkül. (Folytatjuk)
