Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-22 / 93. szám
Holdanként közel 1 mázsa hús Versenyzőnk Kocsordda! A jól működő termelőszövetkezetek közé tartozik a nyíregyházi járásban a gávai Dózsa Termelőszövetkezet. A tsz vezetősége és tagsága igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy » termelőszövetkezet közös vagyona állandóan gyarapodjon, a termelőszövetkezeti tagok jövedelme évről évre növekedjen, 1962-ben még 37 forintot ért egy munkaegység, 1963- ban az aszályos idő ellenére 40 forintot. Erre az évre pedig már 44 forintra tervezték * munkaegységet. A kocsordiak joggal tették szóvá, hogy termelőszövetkezetük és az ököritőfülpösi Szamos menti Tsz több éve folyó hagyományos versenye az idén későn bontakozott ki. Termelőszövetkezetünk vezetősége a tagokkal egyetértve a napokban elhatározta, hogy tovább folytatjuk a versenyt a kocsordi Üj Elet Termelő- szövetkezettel. A két tsz vezetősége közösen megállapodott a verseny feltételeiben és hisszük, hogy az a korábbi évekhez hasonlóan mindjét termelőszövetkezet valamennyi tagja részére eredményes lesz. Pécsért Ernő tsz-elnök Oláh József párttitkár Ököritófülpös A lap megírta — az illetékes válaszol Már 5 napja folyt a harc a mindent elsöprő, zúgva hömpölygő áradattal a Tiszadada— Tiszadob közötti gálszakaszon. Emberek százai — a két falu lakói és a Gyermekváros tanulói — éjjel-nappal hordták a földet, ezrével a homokzsákokat a veszélyeztetett gátszaka- szokra. Kilencedikére a helyzet Ti- szadob alatt kritikussá vált. Gépi erő hiányában a szükséges földmennyiséget biztosítani már nem lehetett. A víz utat talált magának a megerősített gát alatt, a zsilipnél vastag sugárban megindult ömleni. A hír hallatára a falu és a Gyermekváros lakói együtt rohantak a gátra, hogy megkíséreljék a viz megfékezését. Több ezer homokzsákkal sikerült a további áttörést meggátolni, de ezzel még nem múlt cl a veszély. Este érkezett meg a segítség Debrecenből az ÁKSZ 20 teherautóval, gépi erővel és 60 emberrel. Modern *felszerelésükkel nagy lendület- . tel kezdtek a kritikus gátszakasz megerősítéséhez. Acéllemezzel igyekeztek elzárni * viz útját, ez azonban sikertelen kísérlet volt. Ezt látva az ÁKSZ vezetői úgy döntöttek, levonulnak a gátról, hogy az értékes gépeket és felszereléseket megmentsék. Ha lehet még valamit tenni, azt itt már csak emberi kézzel lehet. Így látták a helyi gát- védők vezetői: Csikós János, a járási tanács elnöke, Jiling elvtárs, a Debreceni Vízügyi Igazgatóság mérnöke, valamint Balogh István és Hegyi Zoltán technikusok. Hegyi elvtárs állt az elkeseredett gátvédők elé. „Emberek! Csak egy százalék a lehetősége annak, hogy megakadályozzuk a gátszakadást. A feladat végrehajtása nem jár veszély nélkül. Csak az vállalja, aki számol ezzel.” Senki nem hátSenki sem hátrált meg u akikben eddig nem csalódtunk Bízunk abban, hogy megfelelő segítséggel, szakmai képzettségük fejlesztésével a jövőben is megállják helyüket Fiatal alkalmazottaink érettségizettek, ugyanakkor több szakmai továbbképző tanfolyamot indítottunk elsősorban az ő számukra, hogy felzárkózzanak arra a színvonalra melyet vendégeink elvárnak vállalatunktól. Szendrei István igazgató Nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalat Nemzetközi vetélkedő itthon Mosott magyaróvár után Becsben Országos száiitóversenyre késziiíoek a traktorosok 553 vezetékes rádió sorsa Kondor Sándor Tíszadob Baktalórántházán 533 házban működik vezetékes rádió. így több száz családot — különösen a község peremén lakókat — érint kedvezőtlenül a Közlekedési és EGT SZABOLCSI KÖZSÉGBEN — A toronyórájuk nem m*dera, a lánc nem arany, nem megyek magukhoz körorvosnak! Endrődi István rajza Postaügyi Minisztériumnak az az utasítása, amelyet nem régen adott ki a postának, hogy a vezetékes rádiókát szerelje le. Állítólag már csak nagyobb felújítással biztosítható a vezetékes rádió hálózat tóvábbi üzemeltetése. Napjaink egyik fontos, szép feladata az emberek tudatának formálása, amelyben tevékenyen vesz részt a rádió is. Az érintett családok többségének a vezetékes rádió nyújtja a tájékozódási, művelődési és szórakozási lehetőséget. Igaza van a KPM-nek abban, hogy községünkben felújításra szorul a vezetékes rálSiók hálózata. De érdemes mérlegelni a fentiek figyelembe vételével, hogy a leszereléssel járó költséget nem volna-e érdemes kikerekíteni felújítási költséggé. így még pár évig üzemeltetni lehet a rádiókat. Ha e beruházás célját, eredményét tekintjük igen gyümölcsöző befektetés lenne. Kricsfalussy Béla tudósító Az ország legjobb traktorosai ismét összemérik tudásukat a Mosonmagyaróvár határában június 11—12-én megrendezésre kerülő III. Országos szántóverseny keretében. Megkérdeztük Földesi János elvtársat, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának oktatási előadóját: milyen lesz az idei országos szántóverseny, kik képviselik azon megyénket? — Tavaly, a baktalóránthá- zi Úttörő Tsz földjén megyei vetélkedéssel dőlt el. kik vehetnek részt az országos versenyben. 35 induló köziül végű] is Lipták János, a ti* szalöki Szabadság Tsz traktorosa ért el legjobb eredményt és szerezte meg az első dijat. Második Körösi József, a Nyírmadaj Állami Gazdaság traktorosa lett. Megjegyzendő, hogy Lipták János a megye legjobb ifjú raktorosa címet is megszerezte. Ketten készülnek tehát a mosonmagyaróvári „nagy mérkőzésre”. Addig is, természetesen minden alkalmas időt ki kell használniuk, hogy magas fokú minőségi színvonal elérésére 'egyenek képesek. — Újdonság az idei gos versenyen, hogy most első ízben forgató ekével alá szántás is szerette! a követelmények közt. Külön érdekesség, hogy ezúttal szovjet, cseh, román, jugoszláv, angol, nyugatnémet traktoros is rajtol — vendégként, Versenyen kívül — az országos versenyen. Június 11-én kerül sor a» egyes, kijelölt táblák sorsolására, s ugyanezen a napon országos talaj művelési ankét lesz, neves szakemberek részvételével. 12-én hirdetik MI az eredményt. — A két legjobb helyezést elérő versenyző képviseli majd hazánkat az 1964. szeptemberében, Ausztriában megrendezésre kerülő 12. Szánté világversenyen. Nagyon szeretnénk, ha legalább az egyik a mi megyénk fia lenne! — fejezte be tájékoztatását Földesi elvtárs. A. B. Rendeletmagyarázaf A dolgozók baleseti kártalanításáról Az ÉLETÜNK című felszabadulási pályázatunkra érkezett írás Akkor és most A címben szereplő szavak között az „akkor” a felszabadulás előtti, a „most” pedig a felszabadulás utáni kort jelöli. Úgy gondolom, hogy mai életünket akkor tudjuk igazán értékelni, ha egyúttal egy kicsit a felszabadulás előtti időre is emlékezünk. 40 éves vagyok, tehát ugyanannyit éltem a felszabadulás előtt, mint után, s összehasonlítást tudok tenni. Egyik évfolyamtársam egyszer azt írta, hogy bizony nekünk nem is volt ifjúságunk. Nekem akkor különösen nem. 5 éves voltam, amikor édesanyám meghalt tüdővészben, 27 éves korában. Mi tősgyökeres kőbányaiak voltunk, régi pesti munkáscsalád. Pesten pedig volt orvos, kórház, sőt a Jánoshegyi szanatórium is ott volt s közelben. Édesapám oda is vitte édesanyámat, nem sajnált semmi áldozatot. rá is ment minden keresete. De ha legalább eredménye lett volna. Az orvosok a busás honorárium ellenére sem voltak kéznél, amikor segíteni kellett volna. Talán még többet vártak volna? Képtelenség! Vagy több protekció kellett volna? Nem is tudunk mire gondolni. Azt azonban tudjuk, hogy akkor a kisemberekkel, a köznéppel nem sokat törődtek. Ma pedig nemhogy a fővárosban, hanem távoli vidéken, itt Szabolcsban is nein is egy szanatórium, hanem szanatóriumok, gyönyörű épületek, hatalmas parkokkal, orvosi és minden tekintetben jó ellátással állnak ingyen minden tüdőbeteg rendelkezésére Nyíregyházán, Baktalórántházán, Kccsordon, Gacsályban és külön gyerekek számára Mándokon. Édesapám ötvösművész, de akkor az ő tehetségét, művészi munkáit bem méltányolták. Ö azért küzdött. Nem akart volna filléres órabérért gyári rabszolga lenni, mindig csak sablonmunkákat, stancavésést végezni. De én kértem, könyörögtem, menjen mégis gyárba, hogy így legalább OTI-ja legyen, betegségi biz- tosítása. A felszabadulás után édesapám az Iparművészeti Főiskolán lett szakelőadó és a pesti, belvárosi, Kossuth utcai iparművészeti bolt kirakatában minden héten megjelent egy-egy új alkotása, szép darabja. Azelőtt hiába volt kitűnő bizonyítványom, a főváros egyetlen gimnáziumába se juthattam be, végül is csak csodával határos módon vettek fel szeptemberben gimnáziumba. És mennyi tandíjat kellett értem fizetni az első évben! S aztán hiába érettségiztem kitüntetéssel, az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny győztese is lettem történelemből 1942-ben. A debreceni egyetemen mégsem kaptam mindjárt tandíjmentességet, 64 pengőt kellett fizetnem beiratkozáskor. Ma nem is kell sokat szólnom a megváltozott iskoláztatási viszonyokról. Nem a fővárosban, de nálunk, a mi kis falunkban Jándon szinte nincs olyan család, ahol érettségizett, képesítőzött családtag ne lenne, de van sok család, ahol a tsz-tag, földműves szülők minden gyermeke tanult ember. A kis Jándról csak pedagógus került ki 52! Amikor egy nagy nyírségi községbe kerültem segédlelkésznek, főnököm a harangozó gyereket küldte elém az állomásra. Azelőtt is sokat jártam tanyára is prédikálni, tudtam, hogy a legtöbbnek nincs cipője, ruhája, ennek a harangozó fiúnak azonban nem rongyos ruhája volt, csak rongyai. Azt ruhának egyáltalán nem lehetett nevezni. Alig telik el azonban pár esztendő, Nyíregyházán ismerős arcot látok. Valami vezető tisztviselőnek néztem, jólszabott, elegáns ruhájáról, öltönyéről ítélve, de ő már meg is szólított: Nem tetszik megismerni? Én vagyok a harangozó fiú! De hisz, tudjuk, ez nem kivétel ma már és saját tapasztalatom után is állítom, hogy akik akár Jándon, akár Vaján, akármelyik községben felszállnak a buszra, Régebben nem volt egyértelműen szabályozva, hogy ha a dolgozót baleset: éri, a vállalat milyen kártérítési felelősséggel tartozik. Ezért gyakran sok keserves huzavona és körülményes bírósági eljárás kellet ahhoz, hogy a dolgozó valamilyen kártalanítást kaphasson. Ezt a kérdést rendezte most a munkaügyi miniszter 2/1964 (IV. 3.) Mü. M sz. (Megjelent a Magyar Közlöny 21. számában) rendeleté, amelyet az Igazságügyminisztéri- urhfnal és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben hozott. A rendelet kimondja: a vállalat a balesetet szenvedett dolgozó, vagy balála esetén a hozzátartozóik kárát megtéríteni tartozik. Kár alatt az elmaradt jövedelmet és a ruházatban, használati tárgyakban ért rongálódások ellenértékét, valamint a felmerült költségeket s kiadásokat kell érteni. Elmaradt jövedelem általában az az összeg, amely betegség esetén a táppénz és a korábbi kereset, végleges munkaképtelenség, vagy munkaképesség csökkenés esetén a rokkantsági járadék és a baleset előtti jövedelem között mutatkozik. Kiszámításánál az elmaradt munkabért és a baleset előtt kapott egyéb rendszeres Juttatásokat veszik agyelembe. Amennyiben vagy a vonatra, éppen ilyen jól öltözöttek. A jándiak hamarosan meghívtak lelkészüknek. Mielőtt még elfoglaltam volna szolgálati helyemet, látom ám megyei lapunkban a címet: „Mi újság Jándon?” Az egyik — Tarpa felé gyalogló írónk kérdezte ezt egy jándi bácsitól, aki felvette a szekerére: „Mi újság Jándon?” Mire a bácsi: „Az, hogy Jándon nincs szegény ember”. És valóban: budai villáknak beillő házak, épületek, pompás beton- és vaskerítések, az utca mindkét oldalán betonjárda, hatalmas kultúrház, két iskola, óvoda, nagyszerű fúrott kutak, este kivilágított utcák... Sok kerékpár, motorkerékpár, sőt személyautó is látható Jándon. Senkinek sem kell azonban már gyalogolni, se Tarpa, se másfelé. Jó a buszközlekedés, Jándnak 2 autóbuszmegállója is ván. Nemcsak én mehettem el Csehszlovákiába, Romániába, az NDK-ba, hanem a falu családjának egy- harmada is járt már Csehszlovákiában. János bácsi Lengyelországban, Pista bácsiék a Szovjetunióban, a szobafestőnk felesége Svédországban, Emma néni pedig nem is olyan rég Amerikában repülőgéppel. Harsai Edr ref. lelkész Jánd, Rákóczi u. 26-28. azonban a dolgozónak a munkabéren kívül egyéb rendszeres jövedelme is volt, a vállalatnak ett is meg kell térítenie. Tehát számításba vesznek a béralapból kapott minden juttatást, valamint a nyereségrészesedést, továbbá a munkabéren felül adott minden rendszeres nem vagy egyéb természetbeni szolgáltatást. Viszont nem kell megtéríteni azokat a juttatásokat, amelyek csak munkavégzés esetén járnak, mint például munkaruha, védóétel éa ital. A munkabér összegének megállapításánál számításba jön az esetleg időközben bekövetkezett alapbérváltozás, sót a jövőbeli ilyen változás is, amellyel telj«« bizonyossággal számolni lehet. A kártérítési összegből többek közt levonják a társadalombiztosítási szolgáltatást és azt a jövedelmet, amelyet a dolgozó megmaradt munkaerejével elérhet. Amennyiben a dolgozó egy hónapnál rövidebb időt töltött a vállalatnál, az átlagkereset kiszámításánál a vele aíonos munkakörit, szakképzettségű és gyakorlatú, ha ilyen nincs, a hasonló beosztású dolgozó átlagkeresetét veszik alapul. A vállalat a dolgozó minden olyan indokolt költségeit is köteles megtéríteni, amelyek a baleset következményeinek elhárításához szükségesek, mint pl. a feljavított élelmezést költség, az otthoni ápolással járó kiadási többlet, betegszállítás, a vele közös háztartásban élők beteglátogatást költsége slb. A balesetet szenvedett dolgozó halála esetén hozzátartozói igénynyel az léphet fel, akinek eltartásáról az elhunyt gondoskodott'. A vállalat a hozzátartozóknak az elvesztett tartás erejéig kártérítést köteles fizetni, ezenkívül minden egyéb jogos kiadást, mint pl. temetkezési költség, megtéríteni. Természetesen a kártérítés összege a Hozzátartozók ráutaltságának mértékétől függ, s havi járadékban is megállapítható. A vállalat a balesetet szenvedettet köteles felhívni, hogy kárigényét jelentse be és ettől számított harminc napon belül a kártérítési összeget kifizetni. Ugyanez, az eset áll fenn halálos baleset esetén a hozzátartozókkal szemben. Amehy- nviben a vállalat a dolgozó kárigényével nem ért egyet, harminc napon belül tudomására kell hoznia. Ha a kárösszegben megegyezni nem tudnak, a dolgozó, illetva halála esetén hozzátartozója, panaszával a munkaügyi viták intézésére vonatkozó szabályok szerint járhat el (Vállalati Egyeztető Bizottság, Területi Egyeztető Bizottság, Bíróság). A rendeletet visszamenőleg az 1961 április elseje után bekövetkezett esetekre is alkalmazni kell, kivéve, ha a bíróság időközben jogerős határozatot hozott. Dr. Hajdú Endre 1964. április 22, Vállalatunkat érintő cikk jelent meg a Kelet-Magyaror- szágban „Jót tenne” címmel. Köszönettel vesszük a cikkben foglalt elismerést, mely hozzájárul ahhoz, hogy munkánkat tovább javítsuk. A :ikk írója felvetette azt is, hogy több elismert szakember vált meg mostanában vál- .alatunktól. Mi egyetlen jó izakembert sem küldtünk el. Az azonban igaz, hogy néhány jó szakmai képességgel rendelkező szakemberünk — Különböző okokból — távozott vállalatunktól. Helyettük fiatal szakembereket vettünk fel, rált meg. Emberek százai bebizonyították ismét, hogy a falu, a bevetett föld, a közös vagyon védelmének érdekében mindent elkövetnek. A községi tanács elnöke, a három termelőszövetkezet elnökei intéz. kedtek, hogy minél több fogat és erőgép álljon a gátvédők rendelkezésére. Igénybevették a Néphadsereg műszaki alakulatát is. Felzúgtak a gépek, ismét megkezdődött a harc a vízzel és nem hiába. Csónakkal hordták a homokzsákokat, szekérrel és lapáttal a földet. A víz itömlése csökkent, majd mindjobban szükebbre szorult a vízsugár, végül erejét veszítve vékonyan csörgedezett. Elmúlt a veszély. S, hogy a 44 forintot eJ tudják érni, annak egyik biztosítéka, hogy a termelőszövetkezet istállóiban ötven bikát állítottál! hízóba. Ezenkívül 370 darab sertés hizlalása szerepel tervükben. A tsz területe nem éri el a 900 holdat. így megközelítően minden 2 holdra 1 hízott sertés jut a tsz-ben. A 370 hízott sertésből 150-et már májusban, a további 220-at pedig a második fél évben folyamatosan adják át. Hollósi Árpád tudósító
