Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-19 / 91. szám
gyerekek — inti le a vitat kozókat Andrási Tibor — hiszen szaktanárok mellé ke rülünk, akik segítenek ebben is. Persze, ha egy-egy általam alkalmazott módszert jobbnak hiszek a szaktanárénál, én kitartok mellette, s tapintatosan, mert ez lényeges, érvekkel bizonyítom álláspontom helyességét. — Csak nekünk kell majd jobban alkalmazkodnunk — fejezi be Gönczy Katalin a vitát. ÖSSZKOMFORTOS KULTÚRA, VAGY BESZŰKÜLÉS? Okosan, felnőtt felelősséggel rakják egymásra a szót ezek a fiatalok. Sejtik, tudják, hogy a közeli jövőben, pályájuk elején sok akadálynak kell nekigyürkőzniük, sok ldsebb-nagyobb problémát kell megoldaniuk. S hogy töprengenek, gondolkoznak már most is ezeken a gondokon, ez is hivatástudatukra vall. Mindannyian falura kerülnek. Vajon a kultúrához szokott fiatalok nem fognak-e beszűkülni, megrekedni a sokkal kisebb lehetőséget nyújtó falvakban? A kérdést eleinte csend fogadja. Nehéz a válasz, hiszen ha ismerik is a falusi körülményeket, még gyerekfővel ismerték meg. Aztán Felhős Szabolcs töri meg a csendet: — Falun is van könyvtár, van rádió, van televízió — mondja, s folytatná is, de Gönczy Katalin közbevág: — Nem olyan nehéz dolog, mint amilyennek első pillantásra látszik. Nem áll olyan távol a falu a várostól. Itt, Nyíregyházán is csak tv-t nézünk, moziba, színházba járunk. Ezt falun is megtehetjük. — Egyetértek veled — toldja meg Gáspárt László. — Az a lényeg, hogy megmaradMirőí ír a Jelenkor legújabb száma ? A nyíregyházi Tanárképző Főiskola 140 végzős hallgatója közül most hatan ülik körül az asztalt, hatan beszélnek azokról a gondokról, problémákról, amelyek mind- annyiukat foglalkoztatják. Mind a hatan, mind a száznegyvenen megyénkben tanítanak majd, pedig sokan más tájra, más vidékre valók. Gönczy Katalin Tolcsváról, Gáspárt László Székesfehérvárról jött a főiskolára, négyen — Felhős Szabolcs, Kulcsár Erzsébet, Andrási Tibor és Marik Sándor — szabolcs-szatmáriak. S körülbelül ez az arány a többi végzős hallgató között is. Hogyan készülnek pályájukra, hivatásukra vizsgáik mellett ezek a fiatalok? ÖREGEK ÉS FIATALOK — Engem az izgat legjobban— mondja Gönczi Katalin —, hogyan tudok beilleszkedni majd az új környezetbe, a tantestületi közösségbe. Mi itt a legújabb pedagógiát, nevelési módszereket, eljárásokat tanuljuk. Vajon nem keltenek-e visszatetszést leendő kartársaim körében ezek a módszerek? Nem fogják-e azt mondani, hogy „most jött, máris újat akar*’? — Ügy kell állást foglalnunk minden kérdésben — vág közbe Gáspárt László —, hogy az idősebbeket ne sértsük meg, és akkor az új módszerekkel sem lesz probléma. Különben nekünk akkor is mernünk kell újat tenni, ha ilyen helyzetbe kerülnénk. A pedagógus munkájának eredményét csak tizedmilliméte- rekben lehet mérni, csak saját magunk mérhetjük le, hogyan dolgozunk. A hivatás vidéken a legnehezebb, de vidéken tudunk a legtöbbet segíteni... — Nekem azért van egy olyan érzésem — veti ellene Marik Sándor —, hogy a régi és az új módszerek közti ellentét még megvan. — Akkor sem lehet eltúlozni ezt a problémát — mondja Felhős Szabolcs — hiszen az ifjúsági mozgalmon belül korlátlanul alkalmazhatjuk az itt tanult módszereket. Vagy — ha másképp nem tudjuk érvényesíteni, cikkeket írhatunk állásfoglalásunkról, akár a Száboles-Szatmári Nevelőbe, akár más pedagógiai szaklapba. —■ Nincs olyan nagy vész, • janak kulturális igényeink. Ha megmaradnak, nincs hiba, mert a falu és a város között nem is annyira lehetőségekben, inkább az igények minőségében és mennyiségében van a különbség. A „városi^ kulturális igényt is ki lehet elégíteni bármelyik községben. — Különben is — folytatja — még rengeteget kell tanulnunk, hiszen a második szakot ezután végezzük el majd. — Ha lelkiismeretesen dolgozunk — teszi hozzá Gönczy Katalin —, biztosan nem fogunk unatkozni. RAJTUNK LESZ A SZEMÜK S erre mindnyájan rábólintanak, még a hallgatag Kulcsár Erzsébet is, aki Vencsel- lőn szeretne tanítani. Egyikük Napkorra, másikuk valamelyik beregi faluba, Marik Sándor Baktalórántházára menne legszívesebben. Gáspárt László valószínűleg Fehérgyarmatra kerül, mert — bár Székesfehérvárról jött — ehhez a faluhoz kötődik a legjobban. A főiskolán megismerkedett egy fehérgyarmati kislánnyal, akit nemrég feleségül is vett. ...Mi főiskolások maradunk — veszi föl újra a szjót Gáspárt László. — Még két évet húzunk le levelező tagozaton — meglesz tehát továbbra is a kapcsolat a főiskolával. Rajtunk lesz a szemük, s ha bármilyen problémánk akad, mostani tanáraink segíteni fognak. A többi tőlünk függ. A többi tőlük függ. Attól, hogy később is ilyen derűsen komolyak, energikusak és igényesek lesznek-e, attól, hogy megőrzik-e azt a felelősség- és hivatástudatot, amely most megvan bennük. Mert a diploma még nem elég. R. J. „A pénzcslnáló” Tolnai Lajos múlt századi novellájából készült. Bencsik Imre ültette át a film nyelvére. Egy kisember története, aki .szélhámossága révén a legfelsőbb osztályokba, a „legelőkelőbb” társaságokba is bejut, 3 ott kitűnően beilleszkedik a „nagy korruptok” világába. Hálás a téma, a kis csirkefogó többnyire a közönség együttérzését is megnyeri, és a kevésbé rokonszenves tetteit hajlandók vagyunk feledni, ha a gazdagokat, a hatalmasokat az orruknál fogva vezeti. A hamis ötkoronásokat gyártó Bányay eleinte csak a lakbérét szeretné kifizetni, s a nagyravágyó anyósa meg a mit sem sejtő családja kényszeríti, hogy továbbhaladjon a pénzcsinálás útján. Kártyázik, lóversenyre jár, néha háborog, sőt egyszer kishaján rács mögé is kerül, de a film végén, a milleneumi ünnepségen őfelsége Ferencz József balján kap helyet. Bán Frigyes, a már szinte klasszikussá lett Talpalatnyi föld és még több kitűnő film rendezője a Tplnai-novella alapján írt forgatókönyvből is olyan filmet készített, mely jelentős közönségsikerre tarthat igjényt. Milyen kitűnő az indítás! A milleneumi fényképek, a főszereplők szellemes bemutatása. Aztán olyan A pórtzesináló (}\ magyar filmvígjáték Jelenet a filmből ábrázolás lehetőségeivel: nem egy mozzanata régebbi, hasonló tárgyú filmek utánérzéseként hat; némely ötlete pedig, pL az ostoba, bokacsattogtató detektív karikatúrája, vagy a pofozó rendőrtiszt szerepeltetése a könnyebb megoldások jegyeit viseli magán. A színészek viszont cgytől- egyig jók. Pécsi Sándor ismét bebizonyította, hogy szinte minden műfajban otthonosan mozog, s ha kell, még egyetlen filmen belül is több arca van. Fáradt, amikor a család pénzt követel, riadt, amikor rádöbben tettére, szenvedélyes, amikor kártyázik és fölényes, amikor a nagyszabású udvari bál előkelő vendégeit megtréfálja, ö mindent elkövet, hogy Bányayt olyannak fogadjuk el, amilyen, sőt — annál jóval többet ad. Mellette elsősorban Gobbi Hilda remek anyósfíguráját kell dicsérni. Mosolya, rezdülései, egyetlen szemvillanása mind külön tanulmányt érdemelne. Színes alakítás Ungvári Lászlóé Is, és kisebb szerepében tetszett Békés Itala, JTompa Sándor, valamint Kemény László — csupán a detektívet játszó Egri István rítt ki az együttesből. De túlzásaiért aligha őt terheli a felelősség, a forgatókönyv és a rendezés ítélte arra, hogy játéka ne lehessen hiteles. A szabadtéri színpad terve: Nyíregyházán a pécsi balettegyüttes? (fft Ádám: Básti Lajos A megyében először: a szolnoki színház többhetes vendégjátéka 0 Színházi vonatok Május elsején nyit a szabadtéri színpad, ha az időjárás kedvező marad. Néhány hétig csak mint mórt üzemel; de már készül a nyári színházi program is. Ezzel egy- időben megindult a színpad felújítása. Húszezer forintot fordítanak a festésekre, a színpad deszkázatának rendbehozására, s csak a parkosítás hétezer forintba keiül. Az ország minden részéből hozattak virágokat; a szökőkát színesen szórja majd a vizez. S még egy, ami újdonság a külsőségekből: minden előadás előtt legalább egy órával megnyitják a szabadtéri kertjét a várakozók előtt, hogy a pompás környezetben gyönyörködhessenek. A nyári program legalább ennyi újdonsággal kedveskedik. Ami csemegének számít: a miskolci Nemzeti Színház eredeti szereposztásban bemutatja „Az ember tragédiáját” Básti Lajossal a főszerepben. Többhetes vendégszereplésre érkezik a szolnoki színház, amelyet Nyíregyháza közönsége csak a tévéből ismer. Eger színháza is vendégszerepel a nyári hónapokban. A műsorban elsősorban azok a darabok következnek, amelyek nagy színpadot, sóik szereplőt követelnek, s amelyek bemutatása kis kőszínházban nem volna lehetséges. — A neves pécsi együttest is meghívták bemutatkozó előadásokra. A kiváló együttes igényes és újszerű műsorai mindenütt nagy feltűnést keltettek. a televízióban is szám- talaaszor szerepeltek már. Jobb és szebb alkalom a szabadtéri színpadnál aligha képzelhető el művészetük bemutatásához. A nyíregyházi színház egv hónapja vezette be a színházi autóbuszjáratokat. Ezeknek sikere lévén már csaknem több vidéki látogatója van a nyíregyházi színháznak, mint városi. A szabadtéri színpad egy-egy kiemelkedő eseményére — mint ezt Pankotay István, a színház igazgatója elmondta, — külön vonatokat indítanak. Bár nem tartozik a nyári eseményekhez, a közönséget mégis érdekli egy jövő évadra szóló hír: kombinált bérletrendszert vezetnek be. Ezentúl a miskolci és debro. ceni színházak válogatott műsorát egyetlen bérlet egyesíti, így két színház előadásaiban válogathatnak n bérletet váltók. Tízezrek gondja Mi lesz a továbbképző iskolákkal? Négy évvel ezelőtt nyitották meg kapuikat megyénkben a továbbképző iskolák. Évente mintegy 10 ezer gyerek végzi el nálunk az altalános iskola nyolc osztályát. Megyénk iskolahálózatának jelenlegi állapota miatt mindössze 50—55 százaléka jut felsőbb és ipari tanuló iskolákba. A kétéves továbbképző iskola megfelelne az igények részbeni kielégítésének. — Évente 4800 gyerek továbbtanulásáról van szó, amely a két évfolyamon kishiján eléri a tízezres létszámot. Időszerű lépés volt tehát a továbbképző iskolák létrehozása. Nem maradnak pedagógiai gondozás nélkül a tovább nem tanuló fiatalok. Másrészt a megye — főként mezőgazdasági — szakmunkás igényei rohamosan növekednek. I.ehető- ség kínálkozott arra, hogy a továbbképző iskolák a szakmunkásképzés alapjául, esetleg műhelyéül is szolgáljanak. Mi történt azóta? Megyeszerte érdeklődés kísérte az iskolák kapunyitását, 6sülök, pedagógusok, gazdasági és művelődéspolitikai vezetők sokat vártak tőle. Az iskolák sokat fáradoztak a megalapozásért. Mégis négyéves működés alapján nyugodtan kimondhatjuk, amit már a gyakorlat eddig „kimondott”, a to- . vábbképző iskolák nem oldották meg a rájuk háruló fel- 1 adatokat, nincs sok „becsületük” a szülők, a gyéreitek és 1 részben a pedagógusok köré- ; ben. A továbbképző iskola ; nem ad oklevelet, valamely : képzettség hiteles igazolását, : bár a rendeletben szó van ar- < rcl, hogy be lehet számítania i szakmunkásképzés idejébe. De ehhez az iskolának a szakmunkásképzés követelményei 1 szerint kellene működnie! 1 Akták kilói bizonyítják a 1 kitartó vitasorozatot, amely a j megyei tanács művelődési 1 osztálya és a Földművelésügyi Minisztérium közöt folyt ebben az ügyben, de a: évi tízezer gyerek szakrendszerű oktatása várat magára A Földművelésügyi Minisz.té rium csak a speciálisan szakmunkásképző tanfolyamokat hajlandó támogatni. „Bérfeszültség” keletkezne — mondja az FM, holott a 217 továbbképző tanuló csoport évi 80—90 ezer forintos költsége nem sokkal több a szakmunkásképző tanfolyamok költségénél. Nem sikerült megszerezni a tsz-ek anyagi hozzájárulását sem. A reményt keltő kezdet után a sok buktatón csalmem elbukott a továbbképző iskola. Sokan teszik fel ezért a kérdést: érdemes volt-e7 Van-e jövője ennek az iskolatípusnak? Érdemes volt létrehozni a továbbképző iskolákat, különösen megyénkben, ahol minden második általános iskolát végzett fiatalra kiterjed a hatóköre. De sürgős változásra van szükség. Pontot kíván a vita, amely még nem dőli el a megye és a minisztérium között. Alapos tantervi reformra, a köz- és a szakismereti tárgyak ésszerű és korszerű egyeztetésére van szükség, amely után ki kell mondani, hogy az iskola elvégzése mire képesít. Két-három község — a környék gazdaságföldrajzi, termelési adottságaira alapozva — megszervezhetné az egyes szakrendszerű oktatásokat. Olyan fokra leneíne emelni a továbbképző iskolákat, melyek az indulásukhoz híven alapjaivá válhatnak a, szakmunkásképzésnek, esetleg fakultatív módon a harmadik évben folytathatnák tanulmányaikat a hallgatók és szakmunkásvizsgát tehetnének. Nagy problémát oldana meg ez az intézkedés, amely már nem várathat soká magá-a — tíz és tízezer szabolcsi fiatal, szülő, a mezőgazdaság jövője érdekében. Páll Géza A Jelenkor áprilisi száma az élen közli Tatay Sándor Hajnal a kocsmában című elbeszélését. Lázár Ervin, Mándy Iván és Gyenis József jelentkezik még legújabb novellájával a Jelenkor áprilisi számában. Verseket Rába Györgytől, T,adá- nyi Mihálytól, Csányi Lászlótól, Keresztury Dezsőtől és Horgas Bélától közöl a lap. A folyóirat gazdag és változatos tertalmából kiemelkednek még az alábbi közlemények: Kislégi Nagy Dénes az ifjú Engelsz verseit ismerteti, Réz Pál Németh Andor emlékirataiból közöl részletet, B. Nagy László Kolozsvári Grandpierre Emil pályájáról írt tanulmányt. Vámos Ferenc az egységes művészetszemlélet kérdéséről zajló vitához szól hozzá. A Szemle rovatban Kodolányi János, Móricz Virág, Fekete Gyula, Szabó István és Gergely Márta könyveiről, valamint a legújabb osztrák és római antológiáról olvashatunk kritikát. misító dohányos szelencéjéből amellett a rendezés nem min- — a perzsa sah nagybecsű dig gazdálkodik körültekin- ajándókának kinevezve — ál- tőén a humoros és szatirikus ötletekre gondolunk, mint az lamtitkárokon, minisztereden, olcsó, négy krajcáros szivar sőt magán a királyi császáron pályafutása, amely a pénzha- át visszajut Bányayhoz. MindMájus közepén megkezdődnek az írásbeli érettségi vizsgák A gimnáziumok negyedik osztályaiban május 9-én les* az utolsó tanítási nap. Az írásbeli érettségit május 14— 20, a szóbeli vizsgákat pedig június 1—10 között tartják. Nem kell írásbelire mennie annak a jelöltnek, akinek az adott érettségi vizsgatárgyból a második, harm»* dik és negyedik évfolyamban a tanév végén jeles osztályzata volt. A középiskolák negyedik osztályaiban a közelmúltban befejezzék a pedagógusok az ú; tananyag oktatását és megkezdődtek az ismétlések az érettségi, illetve a képesítő vizsgák előkészületei. Az iskolák pedagógus- és diákkollektívái sokoldalúan gondoskodnak az érettségire jelentkezett fiatalok felkészülésének segítéséről. Á diploma még nem I ' Végzős íőiskolai hallgatók a munkáról, © ! © Q! a feieiősségiől
