Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-15 / 63. szám

igen. Semmiben ne legyen kiszolgáltatva a feleség a férjének. A BOLDOGSÁG Veres László: Én nős va­gyok. Adhatok tanácsot. A szerelem kialakulása a döntő. Akik szeretik egymást, alkal­mazkodnak is. Egyik is enged valamit, meg a másik is.. Mindenesetre a film jó ha­tással volt én rám is. De azt hiszem azokra is, akik még nem gondolkoztak azon, mi is az életének a célja, értelme. Perlik Anna: A munkát ki­tűzhetem életcélomnak, de a boldogság elérését nem. ügy érzem ez nagy küzdelem. Ki­nek sikerül, kinek nem. íme egy töredék abból a vitából, melyet a szer­kesztőségben folytattunk hat fiatallal, ök is fiatalok, olyanok, akiket a tv nézők a szerda esti filmben lát­tak és hallottak vallani az élet nagy kérdéseiről. De úgy hisszük a fenti véle­mények reálisabbak, köze­lebb állanak a mai fiatal­ságra jellemző életfelfogás­hoz. • Farkas Kálmán Újvári Judit: Én sem tar­tom reálisnak. Nem ez jelle­mez bennünket. Magamról tu­dom. Én azt szeretném el­érni, hogy elégedett legyek önmagámmal. De csak úgy érzem élek, 23 éves vagyok, s még nem tettem semmit. Otthon azt mondják: ,,fogd be a szád, diplomád van.” De ez még nem minden. Nem va­gyok elégedett. Benkei László: Egyáltalán lehet-e elégedett az ember? Szesztai Pál: Attól függ, hol dolgozol, hol fejted ki tevékenységedet. Újvári Judit: Elsősorban a munkahelyemen. Egyetemista koromban miseiig arra gon­doltam, milyen klassz lesz, mennyit fogok dolgozni, ol­vasni, művelődni... Hat hóna­pig gyakornok voltam, min­den munkakörrel meg kellett ismerkednem. Most elemző munkát végzek, de csak pár hónap múlva lesz eredmé­nye. Szabad időmben korepe- tálok egy kislányt, aki tech­nikumba jár, s nagyon fá­radtnak érzem magam. Aczél Gábor: Nem látsz ab­ban ellentmondást. amit mondtál? — néz rá kérdőleg. — Vágyad volt, hogy szeret­nél valamit csinálni. Újvári Judit: Igen, igazad, van. De nem akarom magára hagyni a kislányt, most áll érettségi előtt, s állandóan tanulunk... De más világ tud­játok az egyetem, meg az élet. Sokszor egész ellent­mondó. Még úgy igazán nem találtam meg a helyemet, s nem vagyok elégedett. Talán éppen eaért Perlik Anna: Az ember nem is lehet elégedett soha. S ez így helyes. Aczél Gábor: Ha felvesznek az egyetemre én teljesen elé­gedett leszek. Folytathatom a zene tanulását is... Persze ak­kor sem esem kétségbe, ha nem sikerül. Hisz sok lehető­ség van. Megtalálom az élet­célom a munkában, hiszen a négy plusz kettest végzem, géplakatos leszek. Perlik Anna: Helyeslem Ga­bi nézetét. Msrt nem tudom elképzelni, lenne olyan üres fiatal, mint amilyet a filmen is mutattak, hogy ne gondol­kozott volna már azon, mi is az életének az értelme, célja Én például tanárnő szeret­nék lenni. S végig kitartok elhatározásom mellett. Van­nak példaképeim, s azt sze­retném, hogy a diákjaim is úgy szeretnének majd, mint én őket. Én nemcsak a mun­kámban keresem majd a boldogságot, hanem a csalá­domban is. Benkel László: Én is me­hettem volna egyetemre, de Képkeretezést, üvegezést, kárpitos javító munkát Kiállítás a felszabadulás 20. évfordulójára Megtartotta első munkaér- legújabbkori kutató munká- tökezletét a Szabolcs-Szatmár ban. Külön figyelmet fordí- megyei legújabbkori történél- tanak arra, hogy összegyűjt- mi múzeumi bizottság, ame- sék a volt uradalmi cselé- lyet hazánk felszabadulásé- dek, napszámosok életformá­nak közelgő 2D. évfordulója jára vonatkozó szellemi és alkalmából alakítottak meg. tárgyi emlékeket is. Az ígv A bizottság kettős feladatot összegyűjtött és feldolgozott tűzött maga elé. Egyrészt ősz- írásos anyagot a Szabolcs- szefogja a legújabbkorral fos- Szatmár megyei múzeumi ki- lalkozó tudományos kutatók adványok sorozatának egyik és feldolgozók munkáiét, jövő évi számában jelentetik másrészt előkészíti az évfor- meg. Már most megkezdik a dúló alkalmából rendezandő nagyszabású emlékkiállítás kiállítást. előkészítését. E célból felku­A munkaértekezletein el- tátják a különböző szervek- han "zott vita lezárása után nél található emlékeket, megállaood+aik abban, hogv zászlókat, táblákat, jelvénve- útmutatót és kérdőívet készí- két, földosztás tárgyi eszkö- tenek, amelyet megküldenek zeit, a két évtized alatt épí- valamennyi községnek, hogv tett ioari üzemek maketjeit, ezzel megfelelő tájékozta'ót új létesítmények kulturális kaoia-nak mindazok a sze- és egészségügyi intézmények mélyek, akik részt vesznek a fényképeit, dokumentumokat Szükség' van a Kalló—3 linrgonyahetakarító gép gyárfására A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatásainak eredménye 15 napon belül készítünk, az Országos Árhiva­tal utasítása alapján. Különös gonddal foglalkozunk párnázott szé­kek, ágybetétek, matracok javításával, felújí­tásával. Nyíregyházi Kárpitos Üveges KTSZ (122) a burgonya gépi betakarításá­nak megoldását, hogy helyére többségében őszi kalászosok kerülnek. Tehát igenis alkal­maznunk kell a gépeket a burgonya betakarításánál. — Hogy melyiket? Mindazt, amihez hozzájuthat az üzem! Mivel néhány éven belül még nem oldódik meg megnyug­tatóan az üzemelésbiztos, és nagy teljesítményű kombáj­nok alkalmazása. elsőrendű fontossága van a Kálló típusú gépek további gyártásának. Különösen fontos ez a sza­bolcsi gazdaságok részére, ahol átlagban hárcm'zor- négyszer több burgonya te­rem mint az ország más ré­szein, s egyes tsz-ekben eléri a terület 30—40 sr'z lékát is. A Kálló típusú gépre — legújabb Kálló—3 y'i '"".tára — mindaddig szükség van, amíg beszer zheTjük meg­felelő egy és ké' sqr i: b írgo- nyabet'.üarító kombájno­kat. És még ezután is kell ez a hazai gép — együtt alkal­mazva a kombájnnal — a betakarítás meggyorsítására. Búzás László főmérnök Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézet Szerkesztőségi kerekasztal: Vita az élet értelméről Szereplők: Perlik Anna, Újvári Judit, Veres László, Aczél Gábor, Szesztai Pál és Benkei László • gyerekkorom óta kedvelem az elektromosságot. S megtalál­tam az életem értelmét. Elektrotechnikus lettem. Elé­gedett nem vagyok, mert aki szereti a munkát, az nem is lehet. Ezért járok a miskolci felsőfokú villamosipariba. S ha elvégzem, lehet ezzel sem elégedek meg. Arra természe­tesen vágyok, hogy majd egy jól fizetett állásom legyen. S így majd családot is alapít­hatok. A SZERELEM Perük Anna: En csodálkoz­tam, amikor egyik másik lány azt válaszolta erre, hogy szőke meg barna legyen a férfi, magas és csinos. Véle­ményem szerint nem a külső­ségek a döntők. No persze nekem is vannak kikötéseim. Szerintem az a fontos, hogy többet tudjon mint én, hogy felnézhessek rá. S nagyon lé­nyegesnek tartom, hogy az élet nagy kérdéseiben azonos véleményen legyünk. Szesztai Pál: Nincs igazad. A férfi is elvárja azt, hogy a jövendőbelije olyan művelt legyen mint ő. Én legalábbis Pereg a film, a Rendezet­len valóság. Fiatalok, lányok és fiúk, diákok és szakmunkások, művészetkedvelők és sportra­jongók, menyasszony és vőle­gény vallanak az élet céljá­ról és értelméről a tv. kame­rája előtt. Ki ki a maga mód­ián. Elmélázva, vagy ajk- Diggyesztve, komolyan, vagy felszínesen, közömbösen, vagy szenvedélyesen. Pattognak a kérdéseik. Miben látja élete értelmét? Milyen az ideálja? Mi lenne három kívánsága? Stb., Stb. A válaszok? A legkülönbözőbb: szórakozás, tanulás, jó állás, szőke, bar­na, csinos, okos, autó és így tovább. A HIVATÁS Sikerült felkelteni az ér­deklődést. Ezért hívtunk meg szerkesztőségünkbe néhány fiatalt. Folytatni a vitát, be­szélgetni az élet céljáról, ér­telméről. Mondják el ők, ho­gyan látták a fűmet, mi a véle­ményük nekik az élet e nagy kérdéseiről. Szereplői: Perlik Anna a Kölcsey gimnázium IV. c-ből, Újvári Judit a Szabolcs megyei Élelmisze* Kiskereskedelmi Vállalat köz­gazdásza, Veres László, a Do­hánybeváltó és Fermentáló Vállalat műszerésze, Aczél Gábor a Kossuth gimnázium IV. d. és Szesztai Pál IV. á. osztályos tanulói, valamint Bonkei László, a VAGÉP elektroműszerésze. Nyíregyházán élnek. Nem ismerik egymást. Többsége most találkozott először. Ba­rátságosak, kedvesek, fiata­lok. Udvariasan lesegítik a lányokról a kabátot. Olyanok, mint régi barátok. Gátlásta­lanul őszinték. íme a beszélgetés. Perlik Anna: Még szerencse, hogy apu nem látta ezt a fil­met. Most aztán igazolva lát­hatta volna a véleményét. Fe­lül maradt volna a vitában. Én nem is tudom, hogy vá­logathatták össze azokat a fiatalokat. Szesztai Pál: Igazad van. En is láttam. Az egyik fiú pél­dául azt mondta, hogy az élet célja és értelme a szórakozás. Aztán a gyűjtés, de egy cél­ból. Azért, hogy még többet szórakozhasson. Felélni, fel­élni mindent. Ez lenne a he­lyes? — néz kérdően a töb­biekre. Benkei László: őszintén mondom, ránk nézve sértő volt. Csak a véletlen közre- játszásának tudom be, hogy ezeket a fiatalokat válogatták ki. A fiataloknak nagyon mi­nimális százaléka gondolko­zik úgy, mint ahogy ezt a filmen láttuk. Nem akadt kö­zöttük egy sem, aki az élet értelmét a muiikában látta volna. Cipőgyári diagnózis Hibás-e a meó-s, vagy sem? Dóul a gyártásközi ellenőr — Sajnos rossz a ragasz­tónk, nagyon híg, nem lehet vele a két anyagot tökélete­sen rögzíteni. így fordulhatott elő, hogy a varrásnál a gyen­ge bukkolás tűzés után kifor­dult. A varrást fel kellett vágni, s vágás közben meg­sérült a bélés, azért olyan csúnya most — tájékoztat Verdesné. A fárahúzó részleg a kö­vetkező állomás. A selejt áru Bessenyei József kezébe ke­rül. A szőke, középmagas fia­talember alaposan megnézi a munkát, s mondja: — Mivel a cipő orrán ap­ró ráncok vannak, nem itt történt a hiba, mert mi csak előre húzzuk a cipő orrát, s néhány szeggel lerögzítjük. A többit a horványolók vég­zik. A horványoló gép előtt csontos arcú, magás férfi áll, Gyüre András. — Anyaghiba, erről mi nem tehetünk — mondja, s foly­tatja munkáját. — Mielőtt távoznánk, utá­nunk szól: — Én különben is csak ballábas cipőkkel dolgozom^ az pedig jobblábas. Hogy ki a hibás, végül is Palicz Pál, gyártásközi el­lenőr állapítja meg. A cipő orrát spiritusz-láng fölé he­lyezi. A bőr kisimul. Tehát a fá rah űzőknél és a horvá- nyolóknál történt a hiba, nem feszítették ki rende­sen a bőrt. Csak egy kiálló szeg..! Az elkészült cipő a tisztí­tókhoz került, ez az utolsó munkafolyamat. A cipő olda­lán levő sérülés itt történtj Csérvenyák Jolán a pucolás után továbbadta az árut* útközben -az egyik asztalból kiálló szeg felhasította a bőrt. Egy selejt áruval több. Persze a nyíregyházi cipő­gyárra nem ez a jellemző, hiszen az elmúlt években tet­tek lépéseket a selejt csök­kentése érdekében, kisebb lett a leminősítés aránya. 1963-ban a cipőgyár az első osztályú áru arányának növe­lésével 2 millió 830 ezer fo­rint értékű minőségjavulást értek el. A leminősítés azon­ban még most is 10—12 szá­zalékos. Ez látszólag cse­kély, de összességükben je­lentős hibák megszüntetése­vei a leminősítést is a mini­málisra lehetne csökkenteni. Román Dénes A polcokon egymás he- gyén-hátán a dobozok, s mu­tatóba néhány pár becsoma­golatlan cipő; ízlésesek, mo­demek. Ám a látszat csal, valamennyi selejt. Egyiken karcolás, másikon rossz a bőrkiképzés. Török Má­ria, a Nyíregyházi Ci­pőipari Vállalat technikusa találomra leemel a polcról egy dobozt. Tartalma: szür­ke, férfi félcipő, s egy jegy­zőkönyvlap, rajta a selejtes áru diagnózisa. Hibás a buk­kolás, a cipő fején „vér-ér”, ráncos az orra, oldalán sérü­lés. Elindulunk, megtenni az utat, amit megtesz az előké­szített bőr mindaddig, míg kész lábbeli nem lesz belőle. Ne add tovább! — Már a meónál is hiba történhetett^ amikor tovább engedte a hibás bőrt. Igaz, hogy az anyaghibát nagyon sok esetben csak akkor lehet észrevenni, mikor már fel­húzzák a felsőrészt a kapta­fára. Keresztül ment minden munkafolyamaton és senki nem vette észre, hogy se­lejtes a bőr. Pedig nem is olyan rég volt egy felhívá­sunk: „a nem megfelelő mun­kát. ne add tovább”. A szabóteremben asztal­nál ülnek a dolgozók, a sab­lont a bőrlapra helyezve vág­ják ki a figurákat. A mű­vezető kezébe veszi a selejt cipőt, vizsgálgatni kezdi. — A leszabás jó — mond­ja. Emiatt nem történhetett hiba. Csak az illető dolgozó­nak észre kellett volna ven­nie, hogy a raktárból nem megfelelő anyagot kapott. Kö­vér a bőr, igen nehéz a ki­képzése. A kiszabott bőr innen a meóhoz kerül, itt állapítják meg, hogy alkalmas-e felső­résznek. — Itt még nem lehetett észrevenni a vér-ért, azért került tovább. Itt van pél­dául egy leszabott bőr: belső oldalán van egy kis meghibá­sodás. Lehetséges, hogy a megmunkálásnál már kívül is fog látszani a kis árkocska, ezért kiselejteztem. Átmegyünk egy nagy, hosz- szú terembe. A kis asztalok lámpái alatt nők ülnek, ők végzik a bukkolást: a bőrhöz ragasszák a bélést. A bukko­lás hibája miatt a jegyző­könyv Verdes Zoltánnét okol­ja. az egysoros burgonyakombáj- r nokénak. A kombájnok közül 1 egyébként az NDK gyártmá- í nyú E—675/1-es a legalkalma- 1 sabb a vizsgálatok alapján. 1 Véleményünk szerint ez a ; gép alapja lehet egy jó gép- i típusnak, ha sikerül fokozni i az üzembiz onságát. De ez < idő szerint elterjedését gá- i tolja az igen magas ára. Pél- i dául egy 500 hold burgonyát 1 termelő tsz-nek a betakarítás gépesítéséhez öt darab Kálló —2-es vagy 8 darab E— 675/1-es gépre lenne szüksége. ( Az öt Kálló—2-es gép beszer­zési ára 49 200, a nyolc NDK- | gépé egymillió 48 ezer fo- ( rint. Ehhez hasonló az arány az amortizációs és javítási költségnél la. A korábban említettek mel­lett még az is sürgőssé teszi Az üzemi vizsgálat főbb adatai! Béták. Sérü- B. költ. veszt, lés q/Ft % q/ha NDK kétsoros kombájn (E—675/1) 7,2 8,3 5,6 NDK készletre dóig. (E—649) 9,9 10,8 4,6 Angol egysoros komb. (M. F. 711) 13,5 17,1 14,85 Lengyel készletre dóig. (KCE—2) — — — Magyar készletre dóig. (Kálló—2) 8,2 11,9 3,8 A lengyel gyártmányú gép nem vehetett részt a teljes vizsgálaton, mert a láncros­táját alátámasztó görgők 16 hektár betakarítása után any- nyira elkoptak, hogy szüksé­gessé vált a felújításuk. A betakarítási veszteség végső eredmény, az, amely a gépi szedés, fogasolás és kul- tivátorozás után megmaradt. A burgonyabetakarító gépek gazdaságossági vizsgálatát 250 mázsa hektár átlagtermés alapján számítottuk ki. A költségelemzésnél figyelembe vettük a gépek beszerzési árát, évi teljesítményét, vo­nóerő igényét, a kiszolgáló személyek számát, és a táro- lóhely szükségletet. Vizsgála­taink eredménye a hazai gyártmányú Kálló—2 gépnél a legkedvezőbb, még akkor is, ha sok a kézierő igénye, mert beszerzési ára alig egytizede A burgonyatermesztés gé­pesítésében igen fontos he­lyet foglal el a legtöbb kézi munkaerőt igénylő betakarí­tás. Részben a burgonyater­mesztés önköltségének csök­kentése, a termelékenység növelése, részben más — azonos időben beérő növény- kultúrák — fokozott munka­igénye teszi szükségessé első­sorban a betakarítás gé­pesítését. Szükségesnek tar­tom megjegyezni, hogy ez idő szerint sem a KGST országaiban, sem a nyugati államokban nincs üzembiztos, nagy teljesítményű burgonya- betakaritó gép. Burgonyakombájnok és úgynevezett készletre dolgozó betakarító gépek vannak. Ezek közül öttel végeztünk — a KGST szabványnak megfe­lelően — üzemi kísérleteket tavaly ősszel a Balkányi Ál­lami Gazdaságban. Mértük a gépek b'takaritási. sérülési veszteségeit, a betakarítás: költségeket. Célunk az volt, hogy a burgonyatermesztés komplex gépesítésének leg­fontosabb láncszeméhez, a betakarításhoz kiválasszuk as adott lehetőségek között a legjobb gépet Egyes géptí­pusoknál — a részeredmények elhagyásával — a végső érté­kelést nőink.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents