Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-11 / 59. szám
Nem lehelne jobban ? Kfcvúrdán értékes lápi ineszet termelnek ki és szállítanak el talajjavítás céljából. A szállító dömperek vezetői arról panaszkodnak, hogy egyetlen kotrógép nem tudja kiszolgálni a 16—20 szállító gépet, emiatt sok az állás, kevés a kereset. Nem lelietne-e jobban megszervezni a munkát? Foto: Hammel József Ismét országos első fett a sxabolcs—szál mari OTP Ünnepélyes munkaértekezlet a megyei központban (Munkatársunktól) Ünnepélyes munkaértekezletet tartottak kedden az OTP megyei fiókjában abból az alkalomból, hogy a megyék közötti betétgyűjtési versenyben 1963-ban Szabolcs-Szatmór szerezte meg az országos elsőséget. Részt vett a munkaértekezleten többdk között Nemes Imre, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Koncé Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára és az OTP országos központjának képviseletében Bárány Ferenc osztályigazgató. Bojtos István megyei fiókigazgató értékelte a múlt évi munkát. Elmondta egyebek között, hogy az OTP Szabolcs megyei fiókjának 1963-ban 37 milliós betétgyűjtési terve volt: ezzel szemben az év során 116,5 millió forintot helyeztek el takarékban a megye lakosai, örvendetes, hogy 1963-ban a termelőszövetkezeti parasztság betétállománya 13 százalékkal emelkedett az előző évihez képest, s a múlt évi állománynövekedés nagyrészt az ö megtakarított pénzéből tevődik ki. Jól bizonyítja ez a tsz-ek fokozatos erősödését. Szólt a megyei fiókigazgató arról a nagy segítségről, amit a Hazafias Népfront aktívái, a posta dolgozói, a tanács, a társadalmi- és a tömegszervezetek nyújtottak az országosan is kiváló betétemelkedés eléréséhez. Elismeréssel emlékezett meg a járási fiókok, a falusi takarékszövetkezetek tevékenységéről is, melyek nagyban hozzájárultak 1963-ban az OTP tekintélyének növeléséhez Sza- bolcs-Szatmár megyében. Elmondta, az ügyintézés meggyorsítása, az ügyviteli hiányosságok fokozatos kiküszöbölése is elősegítette azt, hogy 1962 után az elmúlt évben is valamennyi megyét megelőzött Szabolcs-Szatmár, s így a vándorzászló ismét a megyei fióknál maradt. A jövőben jobb munkaszervezéssel, az ügyfelek tökéletesebb kiszolgálásával, még szélesebb takarékossági felvilágosítással kívánja javítani munkáját a megyei OTP fiók s így akarja maradék nélkül betölteni a lakosság bankjának a szerepét. Részletesen elemezte a betét- gyűjtés, a hitelfolyósítás, a szerencsejátékok eredményeit, szakmai kérdéseit, majd bejelentette: 1963. évi jó munkája révén a kemeesei fiók kollektívája teljesítette vállalását és méltóvá vált a szocialista cím viselésére. Megyénk első takarékpénztári szocialista brigádját oklevéllel, zászlóval és ezer forinttal jutalmazták. A megye vidéki fiókjának versenyét a2 „A” csoportban a nagykállói járási fiók nyerte meg, míg a „B” csoport legjobbja a domb- rádi fiók lett. Az OTP vezérigazgatójának megbízásából Bárány Ferenc adta át a legjobb megyei fióknak járó vándorzászlőt. A munkaértekezlet hozzászólásai után jutalmakat adtak át a múlt évben legeredményesebb munkát végző csoportoknak, dolgozóknak. 806 újítás Az ipari és mezőgazdasági üzemekben 1699 újítási javaslatot dolgoztak ki és nyújtottak be elfogadásra a dolgozók. 806 újítási javaslatot fogadtak el, ebből 1963- ban ötszázhatvankettót már bevezettek. Megyénk 17 üzemében vizsgálták meg az elfogadott és bevezetett újítások gazdaságosságát 17 üzemben 227 újítási javaslat után 82 ezer 400 forint eszmei díjat fizettek ki, ezzel szemben az utókalkulál? megtakarítás 2 millió 992 ezer 200 forint volt. 59 tsz-kozpontot és majort villamosítanak az idén Szabolcsban Megyénk valamennyi községében már ott ég a villaaiy, befejeződött a falu villamosítása. Ezek után azt kérdezhetnék: mit fog csinálni a TITÁSZ? — A vezetékek megépítésével valóban már minden községben van áram — mondja a TITÁSZ főmérnöke —, de a falu igazi villamosítása csak ezután kezdődik. Az állami gazdaságok után megkezdtük a termelőszövetkezeti központok és gazdaságok villamosítását. Ez hosszantartó folyam mat, ami pontos munkát és nagy figyelmet igényel. A modern nagyüzemi mezőgazdaság a gépesítésre — elsősorban a villamos meghajtású gépekre épül. Ennek a meggyorsítását segíti most aló a TITÁSZ. A tsz-közpon- toik és majorok terveztáse mindinkább figyelembe veszi a villamosítást, bár előfordul még, hogy megépítik a villamos vezetékeket, a transzformátort, aztán a központi épületek máshova kerülnek mint például a máriapócsl Zöld Mezó és a benki Búza kai ász Tsz-be. A TITÁSZ 1963-ban 32 hírközpontot. majort villamosított szakszerűen. Itt már a isgkorsaerűbb villamos gépekkel szerelték fel a gazdasági épületeket. 1964-ben 59 tez- központ és major villamosítását tervezik, közel nyolcmillió forint beruházással. A villamosítás során 55 kilométer hosszai vezetéket és 59 transzformátort építenek, ez év november 30-ig. A tsz-közpóntolc villamosítása mellet előtérbe kerül a régi hálózatok és tartóoszlopok kicserélése, illetve felújítása. Különösen sok az elavult transzformátor, melyek kicserélése és egyesítése 1967-ig befejezést nyer. A megyének jó az adottsága az öntözésre. Ezért a vállalat fokozatosan FEámol az öntözőművek villamosítására is. Ügy vélik, hogy ezen a területen bátrabb és több kezdeményezés szükséges a termelőszövetkezetek és más szervek részéről. A falu villamosításában országos viszonylatban is élen járt a TITÁSZ nyíregyházi oz.-rne Már kétszer egymás után nyerték el az elsőséért Ez kötelezi ők*t arra. host" ezután még nagyobb erőfeszítést tegyenek a munkák ponté* és gyors elvégzésére. A KPM ÉS AS £M. FIGYELMÉBE: Több segítséget a családi ház építőknek Naponta többen is felkeresik építőkő vásárlása ügyben a TÜZÉP Vállalat nyíregyházi központját. A válasz szinte hihetetlenül hagzik: „Csak a jövő év márciusára vállalunk vasúton való szállítást.” Egy megoldás lehetséges még: ha az építtető salát fuvareszközzel szállítja el a DOdiogkeresztúri bányából az építőkövet. „Nem tudunk mit tenni” — sajnálkozik az előadó. — „Hiába rendelnénk meg korábbi szállításra a követ, nem kapunk rá diszpozíciót. Feleslegesen ígérgetni meg nem akarunk”. Az elmúlt évben ezer súly- vagon szállításra beütemezett építőkövet nem kapott meg a megye. Megközelítőleg öt- liatszáz családi ház építése maradt e miatt csak terv. Az ÉM Észak-Magyarországi Kőbánya Vállalat hatezer 500 tonna, a Borsod-Abaúj-Zem- plén megyei Építőanyagipari Vállalat pedig 3500 tonna építőkő szállításával adós. tfyakorlatilag ez most azt jelenti, hogy a tavaly megrendelt építőkő a legjobb esetben is csak a harmadik negyedévben érkezik meg. Altkor, amikor a lakásépítkezésekhez már nem ajánlatos hozzáfogni. Űjabb egy évet kell tehát várni vele. Sokan egyáltalán hozzá sem fognak. Az eltolódott szállítási határidők miatt a tavalyi megrendelők közül eddig már 108-an mondták le igényüket! Ha ez továbbra is így folytatódik. válságos helyzetbe kerül a családi ház építkezés a megyében. Kétségtelen, hogy a korábbi szállítási korlátozások nagymértékben hátráltatták az építőkő szállítását. De az igényelt vagonokat még mindig hiányosan kapják a bányák. Az állami bánya naponta 10—12 vasúti kocsit is meg tudna rakni építőkővel. Ezzel szemben januárban mindössze húszat, februárban is csak ötvene; pakoltak. Ebből csak 29 érkezett a megyébe. Ilyen lassú ütemben lehetetlen lebonyolítani az első negyedéves keretben biztosított 3100 tonna és a második negyedévre megállapított mintegy ötezer tonna építőkő leszállítását. Pedig az állatni kőbánya már a vagonok vasárnapi berakására is vállalkozott. Azonban ez a MÁV jóvoltából meghiúsult. Az ígért vagonok esik késő délután érkeztek meg Bodrog- kereszturba, amikor a munkások már megunták a várakozást és hazamentek. A Borsod- Abauj-Zemplén megyei Építőanyagipari Vállalat már nem tudja kielégíteni a megnövekedett igényeket. Egyre több az olyan jelentkezők száma, akik a helyszínről is hajlandók elszállítani az árut. A bányavezetőség új utat épített a bányához, azzal a céllal, hogy megszünteti a plusz munkát és költséget jelentő lesíkló pályát. Az út elkészült, de olyan meredek, hogy csak lovaskocsik hasz- nálhatják. A gépjárművek vezetői nem vállalkoznak erre a balesetveszélyes útra A Bodrogkereszturban lévő nagy számú magánfuvarozó él is ezzel a lehetőséggel. Ügyfél akad bőven, hiszen jön a tavasz, akinek sürgős az építkezés, az mindenáron megszerzi az alaplerakáshoz szükséges anyagot. A vásárlással is megbízott fuvaros aztán leszállítja a követ mázsánként három forintos áron az állomáson bőiéit rakterűiéire. Ott újabb má- zsánkénti egy forintért vagonba rakja és feladja a megrendelő címére. A vagonfutás költségeit természetesen az építtető külön megfizeti. Vagyis; akinek sürgős és halaszthatatlan az építkezés megkezdése — és természetesen bőven van pénze — az duvla áron hozzájuthat az építőkőhöz. Előnyösebb helyzetben vannak azok, akik közelebb laknak és saját, illetve bérelt járművekkel — tehergépko- kocsikkal, vagy g'épállomási, termelőszövetkeBeti vontatókkal egyenesen Bodrogke- reszturból szállítják el az építőkövet. De mit tegyenek a megye távolabbi részén lakók? Kénytelenek kapcsolatot keresni valamelyik fuvarossal, hogy idejére megkapják az árut. Ebben nincsen semmi szabálytalanság. Az iparral rendelkező fuvarosok megszabott áron szállítják le a oá- nyából a követ. Vagon van. mert a két vállalat vasárnap nem végez berakást. A nagy ellentmondás ebben az. hogy a kislakás építtetők jó része nem tudja megfizetni ezt a plusz költséget, a tehrt - sebbek pedig sok esetben a duplájánál is többet fizetnek érte! A probléma megoldása nem egyszerű, de nem is lehetetlen. Az egyedüli kiút a különböző szervek munkájúnak összehangolása. A MÁV feladata. hogy a lehetőségekhez mérten több vagont juttasson a bányáknak. Elsősorban a korszerű berendezéseiddel és nagyobb kapacitással dolgozó, az ÉM felügyelete alá tartozó vállalatnak. Közős erővel szervezzék meg a vasárnapi berakodást és a MÁV előre jelezze az erre a célra biztosan megérkező vagonmennyiséget. Lehetőséget kell találni a tanácsi bánya kapacitásának növelésére. Helytelen lenne tnegszüntefni a lesíkló pályát csupán azért, mert költségesebb. Inkább korszerűsítsék és növeljék a teljesítményét, vagy olyan uta> építsenek a bányához, amelyen biztonságosan közlekedhetnek a gépjárművek is. Feltétlenül helyes lenne, ha az érintett szervek képviselői megvizsgálnák a Bodrogkereszturban kialakult helyzetet és közös erővel törekednének a problémák megoldására. Ez annál is inkább időszerű lenne, mert ez az állapot alkalmat teremt különböző visszaélésekre is. Hathatós és idejében tett intézkedésekkel meg kell gyorsítani az építőkőellátást. Az idő sürget, cselekedni kell, amig nem t-'-at Tóth Árpád Hfiszmlliitis rcunlrit »éjez a mátészalkai járás tsz-einek építkezési vállalkozása 1995 februárjában alakult megyénkben elsőnek a mátészalkai járás tsa-einek közös építőipari vállalkozása. Az azóta eltelt esztendőben n vállalkozás megszilárdult. Idén mintegy 20 millió forint értékű új építési és felújítási munka elvégzését tervezik. Ezek közül legfontosabb 42. egyenként tíz hold termését befogadó dohánypajta elkészítése, melyeknek átadási határideje június 30. Építenek 8—10 szolgálati lakást kihelyezett eflnökök, ag> ronómusok, könyvelők részére. Hat nagyméretű tégiafalu kutat létesítenek a tsz-ek gyümölcsöseibe. Két termelőszövetkezet központját villamosítják. A terv szerint elkészítésre vár több gyümölcsérlelő szán és dohánysimító helyiség építése is. A gyümölcsösök kerítéséhez a vállalkozás 30 ez<er betonoszlopot gyárt. Mindezek mel’ett a „menet közben” jelentkező tsz-ek saját beruházásait is segítik. Torié ni valami ? _ . a to na József, az öreg vagyonőr \ JT . úgy indult az . \ éjszakának, mint szokott. Körbejárta az üzemet, megnézte rendben van-e minden. Utána bement az őrbódéba. Felgyújtotta a villanyt, s gbndosan vállfára helyezte a prémes télikabátot. Gerjesztőt vágott, s néhány pillanat múlva már sereegett is a tűz a vaskályhában. Gyorsan kellemes meleg lett a helyiségben. Komótosan helyet foglal! a hokedlin, az asztal mellett, s olvasni kezdte az újságot. Ez az egyetlen szórakozása. S élvezheti is reggelig. Be- szé’getünk. — Este, úgy kilenc óra tájban éreztem, hogy szédülök — mondja. — Gondoltam elmúlik, semmi az egész. De érezte, hogy gyengül, forog vele a világ, s megállíthatatlanul eleredt az orra véré. Nem akarta háborgatni az üzem udvarán lakókat Meg tartott is attól, hogy esetleg haza kell mennie. 6 őrizetlenül marad éjszakára az üzem. Nem, ezt nem lehet. De Katona Józsefnek csali tovább folyt a vére. Farka« Józsefné, aki mindig beköszön az öregnek, most is bepillantott az ablakon. Megijedt. S már nyitotta is a2 ajtót. Vattát keresett. Nem talált. Nyúlt a telefonhoz Rossz volt. Futott a szomszédba, s néhány perc múlva már ott állt a Selyem utcai asztalosipari ktsz üzeme előtt a fehér mentőautó. Az öreg szabadkozott. — Nem, nem megyek Majd elmúlik, nem hagyhatom itt az üzemet — mondta remegő ajakkal. — Legyen csak nyugodt Józsi bácsi, ma éjszaka majd mi vigyázunk hogy ne legyen semmi baj — nyugtatta Farkasné és Tóth Károly. Katona Józsefet beszállították a kórházba, s azonnal kezelés alá vette az ügyeletes orvos. — Most pedig itt marad, befekszik a kórházba. Még szerencse, hogy elindult az orravére, különben agyvérzést kapott volna — magyarázta betegének az orvos. Józsi bácsi meglepődött. — De doktor úr. Én nem maradhatok itt, vissza kell mennem, az üzemet nem hagyhatom ott — s kérlelte, könyörgött neki, hogy engedje ki. Az orvos hajthatatlan maradt. Katona József azonban addig beszólt, jól érzi magát, nincs már semmi baja, hogy kénytelen volt ráállni. — No jól van, nem bánom — mondta — de a saját felelősségére. Egy órát azonban pihennie kell. Az öreg megnyugodott. — Hívjon taxit. — Nincs pénzem. Elmegyek én gyalog is, ne féljen a doktor úr, nem lesz semmi bajom. S a hetvenkét esztendős Katona József elindult a havas éjszakában, hogy visz- szamenjen őrhelyére. Talpon volt reggel hétig, az előírás szerint. Ha1 vány arccal, de mosolyogva fogadta a munkába érkezőket. Valamelyik vezető oda’épett hozzá és megkérdezte: — Történt-e valami az éjszaka Józsi bácsi? — Nem, nem történt semmi kérem — válaszolta Ids' sé zavartan az öreg. S mái? sem tudlak. Pedis történt. Egy öreg nyugdíja; betegen is helvtáltt. Vigyá zott a milliós értékekre. Farkas Kalmár
