Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-06 / 55. szám

Ifjúság, hétköznapok, romantika Olykor hallani lehet, hogy •ziirke, eseménytelen hét­köznapokban nő íel a mai ifjúság; nélkülözi a lelkesí­tő romantikát. Mert pél­dául romantikus volt az 1348-as márciusi ifjúság vállalkozása, vagy történel­mi példaképpé nőttek a fehér terror idején az Ille­gális mozgalom fiataljai. Beírtak nevűket népünk ■történelmébe azok az ifjak is, akik a háború után ro­mokban heverő haza újjá­építésén, a demokratikus fejlődés kibontakoztatásán fáradoztak. Vannak-e hoz­zájuk hasonlítható fiatalok napjainkban? Ha ilyen tár­sításban nézzük a mi most felnövő nemzedékünket, látszatra valóban egyhan­gúnak, szenzációtlannak tű­nik az életük. De csak látszatra. Szemtanúi, cselekvő részt Vevői vagyunk az orszá­gunkban végbemenő nagy változásnak. Uj rendünk teljes felépítéséért munkál­kodunk: a gazdasági és az eszmei offenzíva korát él­jük. Megváltoztak körül­ményeink, de vál‘óztak és állandóan változnak tenni­valóink is. A szocializmus teljes felépítése minden ember legszemélyesebb ügye lett. S ez a nehéz út próbára teszi valamennyi­ünk erejét, tehetségét Nincs, nem is lehet manap­ság izgalmasabb, érdeke­sebb — ha úgy tetszik: romantikusabb — vállalko­zás annál, minthogy a tőlünk telhető legnagyobb igyekezettel dolgozzunk. Az életünk, előrehaladá­sunk alapját jelentő munka mérlegelésénél elég, ha csu­pán megyénk ifjúságának az utóbbi években elért Eredményeit tekintjük. Már­is láthatjuk: nemcsak igénylik, meg is találják a munkáshétköznapok fél- emelő romantikáját. Éven­te megyénkből például 7— 800 fiatál Vesz részt az if- iúségi építőtáborokban, hogy segítse egy-egy fontos léte­sítmény megvalósí'ását, vagy termővé változtassa a mocsaras és vízszegény föl­deket Akik látták dolgozni ezeket a diákokat, azok meggyőződhettek a vállal­kozás nagyságáról. Az u ób- bi három évben hétszázra emelkedett azoknak a fia­taloknak a száma, akik KISZ-meybízással vállal­tak munkát az állattenyész­tésben. Ha a korábbinál több tejre, vajra, húsra gondolunk, mindjár1-, érez­ők ennek a munkának a jelentőségéi. Százszámra jelen voltak a fiatalok a nagy gyümölcs telepítési program végrehajtásánál. A vásárosnaménvi járásban 300, a nyírbátoriban több mint félezer holdon ülte*- lék el a nagy jövedelmet adó almafákat. A megye­széli Nyírlugos—Szennyes­pusztán hamarosan termő­re fordulnak a fák, melye­ken mindert szükséges mű­veletet a KISZ-esek vé­geznek. Apróság, de jellem­ző: ezen a sivár, szűkén adó homokon néhány év múlva éppen a fiatalok ke- zenyomán hő a családok, a szövetkezesek jövedelme. Nem nehéz a további pél- dálózás sem: gondoljunk a szabolcsi fiatalság máit évi országos sikerére a fásítás­erdősítésben... Emlékezzünk vissza a kritikus őszi csúcs- forgalomra. Az első hívó szó­ra több száz fiatal — diák, szakmunkás, értelmiség, ipari tanuló — sie+ett a vasútra gyorsítani a rako­dást, hogy percig se állja­nak tétlenül a vagonok. S még néháhy friss adati a múlt év őszén a betakarí­tásnál 54871 szabolcsi fiatal 177 538 munkanapra való feladatot végzett a mező- gazdaságban társadalmi vál­lalással, leginkább szombat délutánokon és vasárnapo­kon. Százezer mázsánál fá­val több almát szedlek így le s 5,5 ezer holdas terület­ről gyűjtötték be a külön­féle terményeket. Ha egyenként nem is ál­lít emléket ezeknek a tet­teknek a krónika, együtte­sen jelentős részt alkotnak abban a fáradságos munká­ban, amely új korszakot nyit népünk történelmében. Ifjúságunk nemcsak na­gyobb munkaszeretettel, az eddiginél fokozottabb tar hulással, önműveléssel is készül a holnapi feladatok­ra. Az intézményes ok*atá- son kívül jelenleg 50 ezer szabolcsi fiú és lány vesz részt rendszeresen a mű­velődési munkában. Éven­kénti kulturális szemléink hű képet nyújtanak tehetsé­gükről. Megyénkből is elju­tottak fia*alok a tv .,Ki mit tud” vetélkedőire s nem vallottak szégyent, is­kolásaink a Sárospataki Diáknapokon hívják fel magukra az ország figyel­mét. Dijakat hoztak ifjú szakmunkásaink az orszá­gos vetélkedőkről. Évente több százan utaznak kül­földre. világot látni, vagy éppen a munkahely jutal­maként országos körúton vesznek ré£szt. Ezekben a „mutatósabb” eseményekben pedig könnyűszertel felis­merhető a romantika. , Igazuk van mégis azok­nak, akik állítják: nem mindenütt ilyen kedvező a kép. Vannak még megyénk­nek olyan községei, ahon­nan elvágynak az ifjak, mert ki akarnak lépni a2 egyhangúságból. Ez viszont valamennyi ifjúsági- és nemcsak ifjúsági vezetőt figyelmeztet: állandóan ke­resnie kell a fiatalság szá­mára vonzó, magával raga­dó feladatokat. Mindjárt érdekesebbé, romantikusab- bá válik egy-egy vállalko­zás, ha a Végrehajtók érák, hogy rajtuk van a falu, a megye szeme, hogy tőlük függ a közösséget közvet­lenül érintő probléma meg­oldása. Angyal Sándor. Tavaszi gépszemle problémákkal Az emberek felkészültek — a gépek gyengén állják a szemlét Kállósemiénben A Cikk megjelenése idő­szerű és szükségszerű. A mai időkben nagy változás megy végbe a kultúrintézmények tartalmi és belső életében. A tv lehetőségei valóbán szinte korlátlanok akár az ismeret- terjesztésre. akár a színját­szásra gondolunk. Vizuális lehetőségeit figyelembe véve meg kell változtatni az is­méiét terjesztő előadások for­máját. Száraz előadások He­lyett — a filmadta lehttősége- ket bátran használva — ä lá­togatók érdeklődésének meg­felelő témájú vitaesték vál­nak szükségessé. Jó lenne, ha a tv az ismeretterjesztő elő­adásait követő kérdéseket megküldené az egyes megyei TlT-szerveknsfe. amelyek eze­ket feldolgoznák s munká­jukban felhasználhatnák. Je­lenleg a ÍÍT egy „katalógus”, amelytől igényelni lehet a megfelelő témákhoz az élő könyvet, lexikont. De TlT- tűőadásoken. Sajnos, ritkán alakul ki vita. A klub valóban könnyen átalakul kártyaszobává vagy kocsmává *— és ezt nehéz megakadályozni. Mi most lét­rehozzuk kultúrotthonunkban a Szakma Ifjú Mestere klubot, amellyel fiataljaink 62 a k mai képzését kívánjuk klubszerűén segíteni. A színjátszó csoportok sze­repéről mondottakkal egyet­értek. Ideje Volt már így ka­tegorikusan kijelenteni mun­kájuk idŐG2erűtlenségét. Még 1 annyit szeretnék hozzátenni, hogy a tv után fennmaradó ilyen irányú igényeket az ál­lami színházak vidéki szerep­lései teljese« kj tudják elé­gíteni. Áz irodalmi színpadok mun­kájával kapcsolatosan még nincsenek tapasztalataim. Nemrégen alakítottunk egy Irodalmi szakkört, amely je­lenleg Váci Mihály költészeté­vel foglalkozik, s április vé­gén lép először közönség elé MM. március 1 daságoktól a háztáji töld©» kig teljesen elvégzik, ígv gya­korlatban szemléltető példá­val bizonyítják majd a vegy­szeres gazdálkodós előnyét és hasznát. — Gondunk, de elképzelé­sünk is bőVeíi Van erre az évre — mondja az igazgató. — Mindenesetre reméljük, Hogy a gondok rövid időn be­lül megszűnnek, megkapjuk i kért alkatrészeket. a taná­csok pedig megküldik a jelen­téseket. hogy azokat feihn--:» nálva tervszerű munkát vé­gezhessünk. Csak már ’’.te­hetnénk a földekre. Benke Gyula ieazgató utol­só mondatát Báli Kálmán nyugdíjas üzemgazdász, aki hinten részt vett a beszél­getésben, egy kurta sóhaj kí­séretében megerősíti. —- Csak már mehetnénk. Seres. fmS kenésre vegyszerigény léssel, szétosztással felkészüljünk. 64 EZER HOLQ VEGYSZERES GYOMIRTÁSA A Kállósemjéni Növényvé­dő Állomásnak idei tervében , 64 ezer holdnak a vegysze­res gyomirtása szerepel. Ter­vezik, hogy minden járás egy-egy községében a vegy­szeres gyomirtást, a szükséges hövényvédelmet a közös gaz­I—■nnrimn 1 HUM—fTF-M nél Jobb, több támogatást ka­punk. A járási tanácsoknak például a megyei tanács ha­tározata alapján február 15-ig jelenteniük kellett volna, hogy mekkora területen kívánnak vegyszeres gyomirtást végez­ni. A csengeti, a nyírbátori, a tisaalöki és a Vásáfosnamé- nyi járás vezetői erről még­feledkeztek. Mégfeledkeztek a községi tanácsok arról is, hogy jelentsék mekkora terü­leten vetnek burgonyát, ami azért szükséges, hogy a bur­gonyabogár ellen idejében vé­dekezhessünk, Illetve a véde­r~f’ ....................1—~~ ­Érdekes vitaesteket Hozzászólás a Klub, vagy kártyaszoba és táncterem? című vitaiudííó cikkhez A kultúrintézmények jövő­jét én a klubfoglalkozások jó megszervezésében, az irodalmi és egyéb szakkörök foglalkoz­tatásában látom. Érdemes lenne legalább nyíregyházi viszonylatban egy értekezletet tartani, amelyen a kultúrotthonok munkásai, a művelődés, a sajtó és a rádió képviselői ' vennének részt, hogy megbeszéljük az ebbeli problémákat. Mert problémák vannak. Seres Imié, a nyíregyházi postás Kultúrotthon igazgatója. Eddigi rövid munkájukból úgy látszik, hogy tényleg az irodalmi színpadoké a jövő. Ezen a téren lehetne foglal­kozni a kórforgásszerűen fel­építendő műsorcserék lehető­ségével. Általában három-négy anyaggal lehet egy év alatt elkészülni. Á táncról annyit: kevés a táncpedagógus és a jó zenész, s alkalmaztassuk költséges is Nem lenne bolondság, ha a testnevelő tanárok egyben táncpedagógusi képesítést is szerezhetnének. A zenészprob- lémát rendszeres heti köte­lező próbával lehetne megol­Statisziika: nőkről — nőknek A statisztikai adatok be­számolnak arról iá, hogy az elmúlt másfél évtizedben százezrek léptek ki az otthoni elzárkózol,íságból, s váltak ön­álló keresőkké. A nők foglal­koztatottsága 15 év alatt az összes keresőkhöz viszonyítva fóaktíem 10 százalékkal növe­kedett; az állásban levő lá­nyok asszon.vik száma több mint félmillióval emelkedett. A népgazdaság egyes terüle­tein, így például a kereskede­lemben, szociális, kulturális, egészségügyi szolgáltatások te­rületén Inár a javukra billen a mérleg, az itt foglalkoztatot­tak között ugyanis arányuk meghaladja az 50 százalékot. Az ipar dolgozóinak 36,7 szá­zaléka, a tsz-tagoknak pedig 3Ö;8 százaléka nő. A közelgő nemzetköai nő­nap alkalmából érdekes fel­mérés készült arról, hogyar alakult, formálódott hazánk­ban a lányok, asszonyod élete, Az országgyűlési Képvise­lőknek több mint tizennyolc százaléka, a helyi tanácsok vezetőinek mintegy 17 szá­zaléka nő. Ma már az orvo­sok 23,8 százaléka, a bírák 12 százaléka és az ügyészek 9 százaléka a „gyengébb nem" képviselői közül kerül ki. A dolgozók általános- és közép­iskoláiban az idei tanévben több mint százezer felnőtt „diáklány” tanul. A felsőok­tatási intézmények esti és le­velező tagozatain az összes (hallgatóknak csaknem egyhár- Imada lány, vagy asszony. A csapott ereszű színben szemlére sorakoztatták fel a gépeket. Negyvenhárom Ze- tor, huszonnyolc Rapidtox II. pótkocsik, víztartályai vár­ták katonás rendben a bi­zottságot. Benke Gyulával, a Kállósemjéni Növényvédő Ál­lomás új igazgatójával meg­néztük a gépeket, betekintet­tünk a műhelyekbe. — Ha az idő engedi, rög­tön kivótiul az öt brigád, munkához látunk. A2i idő egyelőre rakoncát- lankodlk. Március elején tit­ka pelyhekbe szállingozifi a hó és a gyenge délkeleti szél­nek is foga van. A nagy nyo­mású permetezőgépeknél, ahol hosszabban elidőzünk, sár Van, sártenger. ALKATRÉSZ, ALKATRÉSZ, ALKATRÉSZ... — Ezekkel a gépékfíél saj­nos nem állunk a legjobban. Kijavítottuk, átfestettük mind és mégis, ha majd a murika következik, főhet a fejünk. A legszükségesebb alkatrészek, pótalkatrészeik hiányoznak. Nem kaptunk fogaskerekeiket, lánc- kerekeket meghajtó láncokat, szívótömlőket, tömlővégeket, szórógiombokat. Pedig ezek az alkatrészek számunkra a leg­szükségesebbek. Az igazgató lemondóan le­gyint, minek sorolja fel mind aa alkatrészeket, amelyek hi­ányoznak. Tény, a saját gépe­ken kívül huszonnégy tsz magas nyomású permetező áll az udvarion és, hogy a ja­vításával alkatrészhiányban mikor készülnek el, aa bi­zonytalan. Pedig a növényvé­dő állomásnak, de a terme­lőszövetkezetnek is talán már pár napon belül szükségük lesz a gépekre, a gyümölcs­fák lemosó permetezéséhe?), a gabonavetések vegyszeres gyomirtáshoz. 22 PERMETEZŐ MESTER KÉSZENLÉTBEN A növényvédő állomás dol­gozói nemcsak a gépelt ge­nerál javításával, alapos kar­bantartásával Készülnek az idei jobb munka végzésre, hartem S2ßkm&i továbbképzés­sel iS. A ZetOr vezetők heti egy alkalommal egész télen szakmai «/itatáson vettek részt. A 22 permetező mester pedig szerkezelésben a kár­okozók, a növénybetegségek alaposabb megismerésében képezte magát. Mindez azon­ban kevés és hogy máért, erre adott választ az igazgató á továbbiakban. — A mi munkánk, felké­szülésünk csak akikor les2) igazán gyümölcsöző, ha a ta­nácsi szervektől a jelenlegi­‘ 1 . .. - : •>------------------------------------- ■ • ■ 11 —Mattäwa» Lakberendezési bolt nyílik Nyíregyházán 100 000 forintos napi forgalom — Hiánycikk a magyar hálószobabútor — Bő választék kárpitozott áruból —• Javul az ellátás mert a rendelt áru 95 szá­zalékát riiegkapják. Ebben az időszakban a nyíregyházi bú­tors zaküzüet 13 millió 200 ezer forint értékű árut kínál majd a vásárlóknak. Növek­szik a második negyedévben a fajta éss szi'nbeli választék is. A meglévő bútorok felét az OTP hitellevéllel vásárlók részére tartja fenn a bútor­üzlet. A bolt jelenleg bőséges vá­lasztékkal rendelkezik mo­dem vonalú háromajtó~ szek­rényekből, a közkedvelt ma­gyar Variából és csőgaimitú- rákból. A nyíregyházi bútorüzlet egyre nehezebben tudja kielé­gíteni a növekvő vásárlóigé­nyeket. Raktározási nehézsé­gekkel küzd. Jelentős mér­tékben enyhít majd a prob­lémán az idén megnyitó új lakberendezési szakbolt, amely a Dózsa Györigy út elején, a volt vas- és edényüzlet helyi­ségében lesz. Egyre nőnek a bútorvásár- lók mennyiségi és imnotegi igényei — bizonyítja az Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat nyíregyházi bútofszaküzle- íének forgalma is. Naponta átlag 100—120 ezer forint ér­tékű áru cserél gazdát ebben a boltban. Legtöbb vásárló a jól be­vált, magyar gyártmányú konyha- és hálószoba-gar­nitúrákat keresi, azonban ez a típus majdnem min­dig a hiánycikkek listá­ján szerepel. Jelenleg semmiféle hálószo­ba-garnitúra nincs a bolt rak­táraiban, de hamarosan kap­nak árut. Az Alföldi Bútor­gyár áttért egy olyan új tí­pusú hálógarnitúra gyártásá­ra, amely nagyban hasonlít a cseh bútorokhoz. Bőven van még kárpitozott áru, de a második negyedévben hiány­cikk lesa. Április végén, május elején hatfajta há­lószobabútor érkezik a nyíregyházi szaküzletbe. Az elsó negyedévbén több bútorból jelen kezd hiányt az cv második negyedé­hen pótolni (adják, mással, hanem a másik. ijMondd, Arankám, kivel be­széltél te másfél óráig ma délutánt* „Nem én beszél­tem, hanem az iker". Pedig 5 beszélt. Oktalan féltékeny- kedés, indokolatlan bizalmat­lanság, átkok özöne, kölcsö­nös gyűlölködés — i,de veze­tett az ikertelefon ama né­hány évtized alatti amióta ismeretes. Am az emberiség még min­iig nem javult meg. S most iti az eredmény: á postávc- zérigazgatóság három mun­katársa — mint a lapok Ír­ják — újítást dolgozott ki, mely lehetővé teszi az ikrek ikresítését. Egu vonalon te­hát nein kettő, hanem négy előfizető fog bűnhődni apái­nak Vétkeiért. így emeli négyzetre Felettes Szerv a büntetett emberek számát S egyben a büntetés szigorát is. Lesz-é eredménye, meeja- oul-e az emberiség, ki tudja? A dilemma, amely előttünk állt nem kicsi: vagy bűnö­sünk vagy telefonálunk. Tahi Undd, A vízözön kismiska tbii ae ikertelefonhoz képest. Amaz végigsöpört a bűnös emberiségen, a dolog el Volt intézve. Emez ellenben véd nélküli gyötrelmeknek teizi Ki azt, akit sújt. Nincs olyan ember, akinek Családtagját, ismerősei, szerettei között ne lenne ikresített telefon-előfi­zető. így aztán nemcsak ma­guk a szerencsétlen ikrek szenvednek, de mindenkit érint ez a csapás. Amidőn az ikerpár egyik fele telefo­nálni szeretne, a másik ép­pen beszél Amidőn £ másik szeretne telefonálni, az egyik beszél. A másik fél órát tele­fonál egyfolytában. Az egyik —, hogy megbosszulja magát — kétszer annyi ideig fog­lalja le a közös vonalat. A másik leveszi á kagylót a készülékről (nohá nem iS akar telefonálni), Csák azért, hogy az egyik ne telefonál­hasson. Az egyik fetjeléntiá másikat a postánál. A má­sik gorombaságokat üzen áz egyiknek. Valaki fel akarja hívni áz egyiket. Mással béizél Pedig nem is 6 beszél záláttak a szaporodáshoz. Közismert dolog, hogy a bár­ka utasai között ott voltak az állatvilág képviselői is, még­pedig mindegyik fajtából két-két példány, állítólag egy him és egy nőstény, ma már ezt pontosan kideríteni nem lehet. Az mittdenésetré tény, hogy pár ezer év sem telt belé, s a föld ismét benépe­sedett. A sors íróntájá, hogy lényegében az egész hajcihő eredménytelen marejjt; csak­hamar kiderült, hogy ami­ként sokasodik az emberiség, akként sokasodnak bűnei. Felettes szerv belátván, hogy a vízözönnel nem ért célt, keményebb megtorlásra ha­tározta el magát. Ily előzmé­nyek után bocsátotta az em­beriségre az ikertelefont. Qondolatmenete világos, lo­gikája kristálytiszta volti minthogy a má odszor meg­honosodott földi élet Noé bárkájából sarjadzotl, a bár­kában pedig mindenből ket­tő volt, büntetésképpen két- két telefon-előfizetőnek közöi állomást kell felszerelnie. IKREK 4 z egykori vízözön hát- tere ma már ndgyjá- an-egészében ismeretes, 'indenki tudja, hogy a pél- ítlan méretű esőzésre felet- s szerv azért határozta el agát, mert az emberiség \nei elszaporodtak a kor- ■■pció, a léha kiesapongiisok a fegyelmezetlen magatar- s egyéb tünetei elsokasod­k. Hogy azonban á földi et ne pusztuljon el, egyszer mindenkorra, s hogy az em- ■riségnek alkalma legyen cg javulni, Noé apánk in­in megbízást kapott egy kora bárka megépítésére, int tudjuk, a bárka éppen itáridőre elkészült, $ benne Neé-hdzaspár a negyvenna- >s felhőszakadást jó egész- gben átvészelte. A vízözön illapultával a bárka fenn- :adt az Ararát hegyén, uta- ( kiszálltak, s tüstént hoz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents