Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-04 / 53. szám

Egy rendelef margójára A Munkaügyi Minisztérium a Művelődésügyi és a Pénz­ügyi Minisztériummal egyet­értésben tavaly év végén rendeletet adott ki „döntően a falusi és tanyai iskolákban működő oktatásügyi dolgo­zók üzemi étkezésének előse­gítése érdekében.” A rendelet jó — végre legálissá teszi országszerte körülbelül 20 000 középiskolai tanár diákotthoni étkezését, üzemi konyhákká nyilvánítja a bölcsődék, óvodák, napközi és diákotthonok, állami gyer­mekotthonok konyháit — s ezzel megoldani igyekszik a pedagógusok étkeztetésének évtizedes problémáját. Azonban van a rendelet­nek néhány pontja, amellyel nehéz egyetérteni. A 11. pont kizárja az üzemi étkezésből a pedagógusok hozzátartozóit, a 10, pont megtiltja az ebéd kihordását. Mit tegyen tehát az a pedagógus, akinek gyermeke, vagy gyer­mekei általános iskolába járnak, s a faluban nincs ál­talános iskolai napközi ott­hon? Járjon el ebédelni a bölcsődébe, óvodába, gyer­mekotthonba — s otthon — ha a tanítástól egyáltalán jut ideje erre — főzzön gyer­mekeinek? Melyik pedagó­gus-szülő teszi, tenné meg ezt? Az ebéd kihordásának meg­tiltása érthető — hiszen visz- szaéléseket követhetnek el a kihordással. De mit tegyen a pedagógus, ha beteg? Főzzön, vagy feküdjék? Az esetleges Visszaéléseket meg lehet szüntetni szigorúbb ellenőr­zéssel — a betegséget viszont csak pihenéssel lehet gyógyí­tani... Ez a két pont vonatkozik leginkább a falusi és tanyai oktatásügyi dolgozókra, ez a két pont akadályozza legin­kább’ hogy éljenek a rende­letadta lehetőségekkel. Tud­juk’ hogy bizonyos pénz- és munkaügyi szabályok is be­leszóltak a rendelkezésbe. Mégis jó lenne — esetleges felmérések alapján — meg­győződni arról, hogy a rende­let mindenhol jól szolgálja-e azoknak az érdekét, akikért született... Rat kő József II gazdasági (ennivalók jó megoldása az előrehaladás alapja Orosz Ferenc elviárs felszólalása a kisvárdal járás mezőgazdasági tanácskozásán „...egyszerű az egész, bementünk a Parlamentbe..." A Váci utcán és a Hungária Étteremben Miiyen is az ügető? — Szabolcsi tsz-tagok fővárosi kirándulása — Igaz, amit írták, olyas­am én már erről, szakasz­tott olyan. Nézzétek csak a ovakat, ha én ezekkel szánt­hatnék. Varga Endre csak a szép ovakal nézte. Szűcs Antal az embereket is. — Nincs eszük koma. Fi­gyeld már. Pestnek ez is együk arca. \ lelátókat fehér cédulák tö- nege lepte, a tétre és befu- ;óra eldobott száz és eaer ío- -intok maradványa. — Na ez jó szórakozás volt. — És a cirkusz? Három jroszlán, két tuitya, három párduc között egy cseppet >em félt az nő. — Én szívesen elfogadtam rolna az egyik kutyát —, jelentette ki Szűcs Antal. Ki mit látott, ki merre járt írről beszélt vacsoránál ninderfü a Kárpáti étterem­ben... Visszafelé Szabolcs megyé­je, vonaton, a nyírturai Zöld .vlező Tsz tagjai, Kerekes Antalné és Bura Mária azt beszélték meg, ki mivel key- ii majd élménybeszámolóját. — Jaj nem győzőm majd mondani az asszonyoknak. Most már biztos, hogy meg­alakítjuk a női brigádot, mert amikor elindultam beszéltünk róla. De most hogyan mond­jam majd el az asszonyok­nak, mit láttam Budapesten! —- Hisaen olyan egyszerű az egész — mosolyog a 18 éves Bura Mária — bementünk a Parlamentbe és beültünk a képviselők székébe. Láttad, hogy az-Irkutsikból jött vendé­geknek is mennyire tetszett. A férfiak meg mind levet­ték a kalapjukat. 100 EMBER ÉLMÉNYEI így rakják össze a mozza­natokat, a pillanatokat, kike­rekítve egymás gondolatát Budapestről, a látottakról. Kilencven—szia kilométe­ressebességgel száguld a Haj- dú-expessz 50, 100, 300 kilo­méterre marad el Budapest tereivel, utcáival, tavaszi nap­fényével. És mégis Itt van. Itt van Szabolcsban 100 em­ber élményeként, amit ta­lán éppen most beszélnek el, családi körben, vagy a tsz­Serts Ernő »64. mamas 4. a cukorrépa, egyes zöld­ségfélék. — Szerettük volna, halla­ni — folytatta —, hegy a kisvárdai burgonyanemesí.tők már arról számolnak be a tanácskozáson, hogy az idén nagy segítséget adnak oá áruburgonya termesztéséhez. Az intézet eredményei szépek, d,e a tudomány kerüljön . még közelebb a termeléshez, . le­gyen hatékonyabb. Kevés szó esett a babról. Serkent­sék jobban a ísz-vezetők a tagokat ennek a fontos nö­vénynek a termesztésére. Je­löljék ki mielőbb a vegysze­res gyomirtásban részesülő kukorica területeket, hogy a többibe a tagok szerződéssel babot ültessenek. A tsz-veze- tők ne garasoskodjanak a babtermés elosztásánál: ad­ják oda nyugodtan az egész termést, annak értékét a tag­nak. Erősíteni a közöst, nem csökkenteni a háztájit! Orosz elvtárs ismételten és nyomatékosan hangoztatta, hogy nagy kárt tesz az a tsz-vezető a közösségnek' és az egész népgazdaságnak, aki kétségbe vonja a háztáji gazdíjSág létének jogosságát. — Legfőbb feladat: erősíteni a közöst, nem csökkenteni a háztájit! Az élet sokáig megkövete­li ennek az elvnek a gya­korlati alkalmazását. Ha több jut a háztájinak, több lesz a közösnek is. A háztáji árutermelés hús­ból, lejből, tsjásbol né’’ ü- lözhetetlen a népgazda- „ Ságnak. A közös, és háztáji állattar­tásnak komoly bázisai a ré- tek és legelők. Fordítsanak sokkal több figyelmet erre a tsz-ek mint eddig tették, — A termelőszövetkezeti tagok . munkalendületével együtt né közösségi tudatuk is. A gazdasági alapokon új emberek vannak felnövekvő­ben. Egyengetni, kell előttük az utat. Az anyagi ösz'ónző alapvető, de önmaban nem elég, a nevelő munka, a ta­gokkal való állandó foglal­kozás nélkül. A közeli hol­nap szocialista mezőgazda- sági nagyüzemeinek aktív ré­szesei lesznek a felnövő fia­talok. A ma fiatalja a ho'nap kö­zösségének politikai, szel­lemi, gazdasági irányító­ja. Ezért fordítsanak nagy figyelmet a tsz-vezetők a fiatalság nevelésére, szak­mái képzésére. Építsenek a fiatalokra, mert ők a jövő. — A most következő nagy tavaszi feladatok sikere a tsa-vezetőkön, a tsz-tagokon kívül a járási irányító, se­gítő szerveken is- múlik. A járásá vezetők és dolgozók csökkentsék minimálisra az úgynevezett papírmunkát, mind a pártbizottságok, mind a tanácsok a tsz-ekben segít­sek a termelés magasabb szervezettségének a kialakí­tását. Együtt, összefogva le­het megoldani a községek, járások, a megye előtt álló feladatokat Kérjük, a kö­vetkező hetek munkáját úgy szervezzék, hogy annak va­lóban meg legyen a jó ered­ménye 1964 végén — fejez­te be felszólalását Orosz Fe­renc elvtárs. Samu András — Ennek és a többi já­rásban megtartott tanács­kozásnak — mondotta Orosz elvtárs, — igen nagy a politikai jelentősé­ge. A beszámoló politikai alapját adta a gazdasági feladatok jó ellátásának. E feladatok végrehajtása valamennyi politikai mun­kánk alapja, mert a gaz­dasági tennivalók jó meg­oldása előrehaladásunk kulcsa. A múlt évben komoly lépést tett előre az ország mező- gazdasága. közötte a szabol­csi is. Azonban még sokkal előbbre jutottunk volna, ha a vezetésben, a szervezeti kérdésekben nincsenek zök­kenőké — Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi határo­zatában megállapította: jó úton halad a maeyar mező- gazdaság, alapvető változta­tásokra nincs szükség. Ezt a helyes utat a munkásosztály, egész dolgozó népünk támo­gatja. Támogatja nagyfokú érdeklődésével, amelyet a mezőgazdaság irányában ta­núsít, de legfőbb az anyagi segítsége, amely a beruházá­sokban jóval meghaladja az idén is a tervezettet. A mun­kásosztály és a parasztság együttműködése a továbbiak­ban még eredményesebb lesz mint eddig vjlt. A kenyérgabona- probléma A termelési kérdésekről szólva Orosz Ferenc elvtárs kiemelte a kenyérgabona problémát. — A nemzet előtt álló legfontosabb feladat az, hogy biztonságosan ellás­suk magunkat kenyémek- valóval. A kenyércsata el­ső részét az elmúlt őszön sikeresen megoldottuk. A mostani, -második lépés Ugyanolyan fontos mint az első volt; a gabonafélék ta­vaszi áoolása, tápanyaggal való ellátása erősítheti mega vetések sikerét, s biztosítja a bő aratást. Ne igyekezzen egyetlen tsz-vezető sem „meriaka- ritant” a műtrágyát, a gyomirtó vegyszereket a kenyérgabonától. — Már most szólunk az ara­tást követő negyedik lépés­ről, az idei őszi vetésekről. Egy holddal sem vethetünk kevesebb kenyérgabonát mint. az elmúlt őszön. S hogy az idén is befejezhessük ezt a fontos, munkát ott tó bet-20-ig, arra van szükség, hogy a ta­vaszi veteményezések idején meghatározzuk a kenyérga­bona területeket; olyan elő- vetemény kerüljön a táblába, amelyet idejében le lehet takarítani a földekről. A továbbiakban arról szólt, hogy első seemes takarmány­növényünk a kukorica. Ez az alapja a hústermelés­nek. a kukorica vetésének befejezése ánrilis 30, olyan fontos dátum, mint a kenyérgabonánál az ok­tóber 20!. — Gondoskodjanak tsz-véze- tőink arról, hogy a háztáji gazdaságoknak is elegendő hibrid vetőmag álljon ren­delkezésükre, s biztosítsák a kukoricánál is, a burgonyánál is a fejlett termesztési mód­szereket. A háztáji gazdaságok se­gítése, az anyagi ösztönzők alkalmazása és a szervezés kapcsán elmondotta: sok a tavaszi feladat, végrehajtása nem könnyű, éppen ezért kell kiküszöbölni a vezetés­ből minden hibát, téves né­zetet A járás adós még néhány, népgazt! as ágilag fontos növény szerződéses terme­lésének a biztosításával. Ezek közül legfontosabbak évet. Ebben a nem dicsére­tes „versenylóén” a nyíregy­házi járás után második va­gyunk a megyében. Hat tsz a közepesek színvonalára emelkedett, öt közepes vi­szont a mérleghiányosok kö­zé esett vissza. Jakab Miklós a továbbiak­ban elmondotta, hogy a gyenge gzdálkodás oka mindinkább a vezetésben kereshető, s Kevésbé a mostoha természeti adott­ságokban. Komoly hatása volt az ered­ménytelenségben az anyagi ösztönzők helytelen alkalma­zásának, vagy hiányának. Azonos természeti körülmé­nyek között példa erre a jók között a dombrádi Kossuth, a mérleghiányosak között a dombrádi Szőke Tisza és Vörös Csillag, a pátrohai és rétközberencsi tsz-ek. Homo­kon szépen fejlődött az aja­ki ég nyírtassi tsz, viszont a gyulaházi és szabolcsbákai szövetkezetek igen elmarad­tak. Az anyagi ösztön­zők meg nem értésé — A zárszámadó és premi­zálást megvitató közgyűlé­seken még mindig kísért az anyagi ösztönzők alkalmazá­sánál egyrészt az értetlenség, másrészt a túlzott elégedett­ség. A gyulaházi tsz-ben pél- - dául a vezetők még min­dig idegenkednek a pre­mizálástól. A jó tsz-ek ve­zetői körében viszont ön­elégültség üti fel a fejét: Tuzséron nem akarják, a mándoki tez-ekben pedig csak a terven felüli termés alapján vélik megoldani a premizálást. — A járás mezőgazdasaga előtt álló növénytermesztési és állattenyésztési feladatok sikeres megoldása nem kép­zelhető el az ember, vala­mennyi tsz-tag közösségi tu­datának fejlesztése nélkül. A munkák’ végzésénél legtöbb tsz-ben már nem vethettünk sokat a tagok szemére • az elmúlt évben sem. Igen lé­nyeges, hogy ezt a szépen fejlődő munkaszellomet még- inkább áthassa * közösségi tudat. Ennek a gyarapodásához pedig kizárólag a község, a tsz tanács-, párt- és gaz­dasági vezetői adhatják a legtöbb segítséget elsősor­ban azáltal, hogy ők kép­zik önmagukat. A beszámolóban Jakab Miklós »Ívtárs részleteiben ismertette az idei termelési, gazdálkodási, szervezési fel­adatokat, kihangsúlyozta az árutermelés nagy fontosságát, a kenyérgabona kérdés meg­oldását, a háztáji gazdasá­gokról való fokozottabb gon­doskodást. A vitában sokan szólallak fel. A felszólalók levontál: az elmúlt év tapasztalatait, s elmondották javaslataikat az idei feladatok jobb megoldá­sára. Jó úton halad a magyar mezőgazdaság A tanácskozáson Orosz Fe­renc elvtárs is felszólalt. Be­vezetőben elmondotta, hogy az esztendőt nem december­ben, hanem most, a termelé­si év kezdetén kell igegnyer- nl. Néhány nap van csak az előkészületekre, s ugyancsak néhány hét áll rendelkezés­re az egész évi eredményt alapvetően befolyásoló 1a- vaszi munkák jó végrehajtá­sára, Mint hírül adtuk, a kis­várdai járásban megtartották a tavaszi mezőgazdasági ta­nácskozást. E tanácskozáson részt vett Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára. Jakab Miklós elviárs, a kisvárdai járási pártbizott­ság titkára beszámolójában részletesen elemezte az 1963 évi eredményeket. Szólt ar­ról, hogy 1962-höz viszonyít­va nőtt a járásban az egy syántóegységre jutó gazdaisá- gi eredmény, több árut ér­tékesítettek, gyarapodott az egy tagra jutó jövedelem. A gyenge gazdálkodás oka a gyenge vezetés — Az eredmények melletl — folytatta — voltak és még mindig vannak hiányos­ságok, amelyet: egyes szövet­kezetekben nagyon hátrál­tatják a fejlődést. —> Ta­valy 15, az idén 14 mérleg­hiányos tsz-szel kezdtük az drukkod, annyi mint csepp a tengerben. Kotoró József elgondolta, ] ha hazamegy és leül újra | megszokott helyére, a f:osár- íonáshoz) — mert most kosa- 1 rakat fon a tsz-nek — altkor ‘ csak sorolja szépen: , — Ebédeltünk a Hungária étteremben. Aranyozott oszlo- i pokat, csillárokat, óriási tűk- 1 röket képzeljetek el és és | talán azon a helyen ültem ahol valamikor Móricz Zsig- mond, vagy Kosztolányi De- ( aső. Mint az IBUSZ idegenveze- s tője, dr. Korompai Béla ‘ mondta, amit láttak és hallot­tak a nyírségi tsz biztosító i és önsegélyező tagjai, három j nap alatt megmaradt emléke­zetükben. Lesz majd miről beszélni. i FEHÉR CÉDULÁK t A LELÁTÓN Délután a fülpijsdaróciak J Farkas Miklós, Varga Endre, - Szűcs Antal végigsétáltak a 1 Rákóczi úton, megcsodálták ( a Nemzeti Színházat, majd a Népszínház utcai végállomá­son villamosra ültek és az > ligetén találták magukat. ‘ Budapesten már tavaaz van Március első napján vasár­nap reggel átmeneti kabátok­ban, fáskosztümökben korzón­ak az emberek a Váci utcán, i napfényben fürdő vársé- ánycm, a Halászbástyán. Az Erzsébet-szálló halijában cso­portokba verődve, útraké- izen várakozott 100 szabolcsi; i szavasvári, fülpösdoróci, nyírturai, apagyi és más köz­tesekből való tsz-tagok. Az elmúlt nap élménye után a vasárnapi program még több, színesebb, érdekesebb látvá­nyosságot kinált. AZ NEM LEHET, HOGY HONTI HANNA... A négy vasvári szobatárs egyelőre még folytatta az éj­szaka félbemaradt besaélge- ;ést a Csárdáskirálynőről. — Az nem lehet, vitatta a 62 -;ves Kőtörő József, a Munka Tsa tagja, hogy Honti Hahn« annyi éves legyen. —- Hát hogy táncolt, hog> éntkelt, milyen fiatalosan! — Mondták no, 74 éves az bizony — erősködött Kiss Já­nos... A farrootoros Ikarus bus: beállt a Népstadion tribünje alá. Száa ember ott, aho1 nem egyszer százezres töméi A tavasz, nyár közeledtére két műszakban dolgozik a nyíregyházi autószerviz kezdeti nehézségek voltak, a kemény tél is nehezítette munkájukat, de ma már mind­inkább kielégítik az autótulaj­donosok igényeit. Az autók számának emelke­désével a szervízellátás és a javítás mind több hozzáértő embert igényel. A jelenleg harmincöt fővel dolgozó állo­más létszáma kevésnek bizo­nyul. A megszaporodott mun­kát már csak több szakmun­kással és a két műszak beve­zetésével tudják elvégezni. A szervizállomás a régi gép­kocsik, s főként magánautók javítását is vállalja. Közeledik a tavasz és jön a nyári autóforgalom. A szerviz­állomás felkészül, hogy a leg­gyorsabban és jól elégítse ki az autó tulajdonosak várható igényeik __ / cv (Munkatársunktól) A múlt év novemberében adták át rendeltetésének a korszerű, nyíregyházi autó szervizállomást. Ma már ők végzik a megyében az új gép­kocák hathónapos kötelező el­lenőrzését és garanciális javí­tását is. Az új állomás mű­ködtetése jelentős könnyítési jelent az autótulajdonosoknak, mivel azelőtt csak Debrecen­ben végezték ezt a munkát. A szervizállomás a legkor­szerűbb tisztító és 'javító be­rendezéssel rendelkezik. Mo­dern hidraulikus emelő, nagy r omású szóró és mosóberen­dezés, jól felszerelt javítómű­hely segítik a speciális mun­kák gyors végzését. Néhány hónap« működésük alatt 980 gépkocsi szerviz- és javító- tesoig&Ratását látták ei. Bár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents