Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-04 / 53. szám

Országos dohánytermelés! tanácskozás Nyíregyházán Idén Szabolcsban 19 000 holdon palántáznak A Földművelésügyi Minisz­térium és a Magyar Dohány­ipar képviselői országos ta­nácskozást rendeztek március 3-án Nyíregyházán, a terme­lőszövetkezetek szakemberei, vezetői részére. Mintegy fél­ezer részt vevő előtt Bajcsi Ede, a Földművelésügyi Mi­nisztérium ' növénytermelési főigazgatóságának helyettes vezetője elmondotta, hogy a dohánytermesztésben nagysze­rű sikereket értek el nagy­üzemeink. A korábbi 27 500 holdas termeié« területet újabb 11000 holddal növeltük az A nyíregyházi városi tanács ülése A nyíregyházi városi tanács termelési és pénzügyi terve keddi ülésén többek között reális. Valamennyi rendelkezik megvitatták a termelőszövetke- termelési alappal. setek közös alapjának növelé- Egyre inkább előtérbe kerül, séről és felhasználásáról, vala- hogy a tsz-ek saját pénzeszkö- mint a termelőszövetkezeti cső- zeikből gazdálkodnak. A Ság- pertok fel nem osztható alap- váriban már nemcsak a terme- jának alakulásáról előterjesz- lesi alap, hanem az egyéb kö­teti beszámolót. telező alapok Is biztosítottak. A jelentés megállapítása sze- Egyik célkitűzés: ez év végére rint a termelőszövetkezetek ál- elérni, hogy a többi termelő­lóeszközei építkezések révén, szövetkezet is megközelítse ezt az előző évhez képest mintegy a szintet. nyolcmillió forinttal növeked- A termelőszövetkezeti eső­tek, a tiszta vagyon pedig több portokban a saját gépek értéke mint négymillió forinttal maga- az előző évhez képest meghá- sabb. Az egy tagra jutó tiszta- romszorozódott. Közös vagyo- vagyon 15 300 forintról 20 300 nuk megközelíti a kétmillió forintra emelkedett. Szociális forintot. A további előrehala- és kulturális alapra mind a dást akadályozza viszont az, négy termelőszövetkezet az hogy a termelőszövetkezti cso- előírósoknak megfelelően két port tagjai közül sokan el- százalékot tartalékolt erre az mulasztották a fel nem osztható évre. További feladat, hogy a szövetkezeti alap hozzájárulá- termelőszövetkezetek a célnak sainak befizetését. Ezt a prob- megfelelően használják fel eze- lémát az elkövetkező napokban két az összegeket. rendkívüli közgyűléseken be­A termelőszövetkezetek idei szélik meg. A Jemeni elnök a Szovjetunióba látogat Kairó (TASZSZ): . í Szalal, a Jemeni Arab ‘ Köztársaság elnöke egy gyű- f lésen beszédet mondott. Hang­súlyozta: i — Abban a helyzetben va- < gyünk- —, hogy több nagy tér- i vet valósíthatunk meg az or- i szágépítés terén. Ehhez a i Szovjetunió és az Egyes*« Arab Köztársaság nyújt se­gítséget. Szalal közölte a gyűlés részt vevőivel, hogy egy kül­döttség élén a Szovjetunióba fog utazni, s személyese» mond köszönetét a szovjet se­gítségért, Takarmánykeverő gyár Nyíregyházán 2 millió csibének, 100 ezer sertésnek elegendő tópkeverék Kétszeresére nő a termelés Zajtán, Tiszavasváriban Egyre több és több takar­mánykeveréket igényelnek a termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok. A takar­mánykeverékek gyártásával kapcsolatban az MSZMP Központi Bizottságának februári határozata is elő­írja: a korszerű és gazda­ságosabb takarmányozás, valamint az állatok termelő képességének jobb kihasz • palása céljából növelni keil a jó minőségű keverékta­karmányok gyártását. Fe­kete László a Szabolcs- Szatrpár megyei Gabonafel­vásárló és Gabonafeldolgo­zó Vállalat igazgató helyet­tese a? ezzel kapcsolatos intézkedésekről elmondotta: — 1964 végéig a termelő- szövetkezeteknek 4500 va­gon keveréktakarmányt, az állami gazdaságoknak 642 vagon koncentrátumot állí­tunk elő. Ez a mennyiség jóval meghaladja az elmúlt évi termelést. A több ter­melés további növelése érde­kében Nyíregyházán már megkezdtük egy napi 12 va- gonos takarmánykeverék gyár építését, több üzemet korszerűsítünk és alakítunk át A zajta; takarmányüzem korszerűsítése március 1S- re, a tiszavasvárj április vé­gére befejeződik, Egy-egy üzem kapacitása a korsze­rűsítés után napi' 4,8 vagon helyett 9,6 vagon lesz. Különös gondot fordíta­nak idén a baromfi és a sertéstáp gyártására. Ba­romfitápból annyit gyárta­nak majd, ami 2 millió csi­be 1 kilogrammos élőhús súlygyarapodásához lesz ele­gendő. A gyártott sertéstáp mennyiséggel év végéig 100 ezer 110 kilogrammos ser­tést nevelhetnek majd fel. A korszerűsített takar­mánykeverő üaemek nem­csak a jelenben, de a jö­vőben is minden igényt ki­elégíthetnek. «XL ÉVFOLYAM, 53. SZÁM ARA: 50 fillér »6*. MÁRCIUS 4. SZERDA Tsz-tagok a Parlamentben Egy rendelef margójára Olvasóink tévé éiből (3. oldal) (3. oldal) (ő. oldal) . ______________________________ ______________ * Orosz Ferenc elvtárs felszólalása A TASZSZ a genfi leszerelési értekezletről- (3. oldal) (2. oldal Kekkonen Varsóban A finn és a lengyel Himnusa elhangzása után Aleksander Zawadzki üdvözölte a finn ál­lamelnököt, kiemelve Kekkc- nennek a béke, a békés együtt­élés érdekében kifejtett tevé­kenységét. Urho Kekkonen üdvözlő sza­vaiban kiemelte, hogy a finn nép mindig nagyra becsülte a legyél nép függetlenségért és szabadságért folytatott harcát. Nagy örömmel fogadta a meg­hívást, amely alkalmat ad e ba­ráti nép közelebbi megismeré­sére. Urho Kekkonent és kíséreté» tízezrek üdvözölték, amikor a finn és lengyel zászlókkal és feliratokkal díszített útvonaloa szállására ment. A Lengyel Államtanács kedd este fogadást adott Kekkone* tiszteletére. ■ V ■■ "V ........ " ­Aleksander Zawadzki, a Len­gyel Államtanács elnökének meghívására kedden déli 12 órakor Varsóba érkezett Vrho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke feleségével és kíséreté­vel. A finn államelnökkel együtt Lengyelországba érkezett Jaak- ko Hallama külügyminiszter és felesége. A finn vendégeket szállító Caravelle gépet a határtól a lengyel, légierő négy vadászgé­pe kísérte. A varsói repülőtéren a ven­dégeket Aleksander Zawadzki, Józef Cyrankiewicz, Árjám Ro- packivat az élen a Lengyel Ál­lamtanács, a kormány, a hadse­reg, a diplomáciai testület ve­zetői, a lengyel főváros képvi­Í selői és több száz főnyi lelkes tömeg fogadta. új módszereket dolgoznak ki a dohányszárítás prob­lémájának megoldására. Többek között Kálkápolnán ' építettek egy műanyag tete­jű pajtát, amelyben a hőmér­■ sóklet hat-nyolc fokkal ma- 1 gasabbra emelkedik, mint a hagyományos szárítóhelyisé- ' gekben. Meggyorsul és minő­ségileg javul a dohánylevél ’ szárítósa. A teljesen fényát­■ eresztő tetőzetű új szárítók • előállítási költsége is mintegy ■ 20 000 forinttal kerül keveseb­be. Foglalkoznak a termesztés gépesítésének kísérleteivel is, Az idén már egy olyan palántázó gépet próbálnak ki nagyüzemi munkában, amely a növények ültetés ’ utáni beöntözésének mű- - veletét is elvégzi. ) Ezzel a géppel nagy összege­* két lehet majd megtakarítani, ■ és megszűnik a nagy fáradtsá­■ got igénylő kézi locsolás. , A tanácskozás részt vevői ezután elmondották termelési tapasztalataikat. ni kell a szakemberek számát, meg kell teremteni a terme­léstechnikai tényezőket, leg- elsősorban a szárítás lehető­ségét. örvendetes, hogy or­szágszerte szinte társadalmi üggyé vált, ennek a fontos ipa. ri növénynek termelési és feldolgozási problémája. Lakatos József, a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács mező- gazdasági osztályának helyet­tes vezetője beszámolt arról, hogy 1963-ban 160 millió fo­rintot költöttek dohánypajták építésére. Az idén Is 160 millió forin­tot költenek szárítók építésé­re a'megyében. Dr. Laczkó B. László, a Ma­gyar Dohányipar igazgató fő­mérnöke arról beszélt, hogy elengedhetetlen követelmény a dohánytermelés fejlesztése során a termésátlagok, és a minőség fokozása. Ez nemzet­gazdasági és termelőszövetke­zeti érdek. Javasolta, hogy a dohánytermeléssel a gyengébb termelőszövetkezetek és azok a nagyüzemek foglalkozzanak behatóbban, amelyek bősége­sen rendelkeznek munkaerő­vel. Ez megoldja a tagok egész évi foglalkoztatásának, —■ különösen Szabolcsban, ahol nagy a népsűrűség — problé­máját. Dr. Némethy László, a Do­hány Kutató Intézet igazga­tója arról számolt be a hall­gatóknak, hogy elmúlt esztendőkben. Az idér már 38 000 hold földről gyűj­tik be a termelő nagyüzemei az érett leveleket. Különöser Szabolcs-Szatmár megyéber tapasztalható nagy előrelépés 1961-ben még csak 11500 holdon foglalkoztak do­hánytermeléssel ezen a tá­jon, s az idén már 19 000 hold földet ültetnek be pa­lántákkal. Azonban még igen sok ten nivaló akad. A termelés fej lesztésének arányában növel Nnpirc iulen az ópüísigazgaíási munka megjavítása • Első tanácskozásukat tartották qs> építési-közlekedési állandó bizottságok elnökei m\\ elvégezni. A járási ta­nácsoknak és az építésügyi hatóságoknak éppen ezért arra kellett törekedniük* hogy egyre föl)h dolgozót nyerjenek meg a helyi épí­tésügyi feladatok megoldásá­ra. Ennek lehetősége most már adott. A legutóbbi tar nácsválasztások alkalmával a tanácsi állandó bizottságok hagyományos formái mellett megalakultak az építési? köz­lekedési állandó bizottságok* illetve albizottságok. Létszá­muk meghaladja az ezeregy­százat. Hathatós segítséget azonban ezek a társadalmi munkát végző emberek még nem tudnak adni. Sokan még nincsenek tisztában fel­adataikkal. vagy lebecsülik szerepüket. Egyes gazdasági és társadalmi vezetők figyel­men kívül hagyták azt, hogy áZ építési- közlekedési állandó bizottságok formaadta lene? tőségeinek hasznosításával Sokkal könnyebb lenne a ránk váró építési feladattál megoldása. tésigazgatási munka, az államigazgatás legelhanya­goltabb ága volt. A kis lét­számú építési csoportok nem voltak képesek arra, hogy a sokrétű járási és községi építésügyi feladatokat jelen­tőségéhez mérten ellássák. Döntő változás történt 1962-ben, amikor az Építés­ügyi Minisztérium közbenjá­rására a kormányzati szer­vek engedélyeznék az építé­si apparátus műszakkal való megerősítését. Bár a jóvá­hagyott 21 műszaki létszámot csak ez év január elsejére sikerült teljes mértékben biz­tosítani, az intézkedés ered­ményeképpen a járásokban már 3—-5 új műszaki segíti az építésigazgatási feladato­kat. E sokrétű munka még így is olyan követelmények elé állítja az apparátust, ame­lyeket a legjobban képzett, kiváló közigazgatási és mű­szaki gyakorlattal rendelke­ző mérnökök, vagy techniku­sok sem tudnak kifogástalg (Munkatársunktól:) Megválasztásuk óta első ízben kedden gyűltek össze megyei szintű tanácskozásra a járási és községi tanácsok mellett működő építési- köz­lekedési állandó bizottságok elnökei, a járási tanácsok vb elnökhelyettesei, az épí­tési, közlekedési osztályok ve-zptői. A megyei .tanács vb üléstermében, mintegy fél­száz részt vevővel megtartott értekezleten megjelent és felszólalt. Nemes Imre, a me­gyei tanács vb elijö^helypt- tese, dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb titkára, valamint Dési István, a me­gyei tanács vb építési, köz­lekedési osztályának vezető­je is. Amint az a vitainaitás anyagából is kiderült, az építésügyi hatósági munka eddigi eredményei nem^. se­tették elő kellően a legfon­tosabb célok megvalósítását. A bajok gyökerei a korábbi évek mulasztásaira vezethe­tők vissza. Ugyanis az cpí-

Next

/
Thumbnails
Contents