Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-29 / 75. szám
Tudomány * Technika * Tudomány Baku szpufnyJkvarosai Azerbajdzsán fővárosa, Baku, rohamos fejlődése szükségessé tette, hogy új szput- nyik-városokat építsenek a környéken. E szputnyik-várasokat a különféle közlekedési eszközök sűrű járatai fogják összekötni Bakuval. Az azerbajdzsán építészek most dolgozzák ki a 25—30 000 lakosra méretezett Primorszk, továbbá Zabrat, Hurdaran és Djubenda szputnyikvárosok terveit. Kozmetikai esernyők Világszerte tudják a nők hogy az esővíz használ a bőrnek és a hajnak. S ebben talán a japán . nők hisznek a legjobban. Az ipar ezt ki is használta: olyan két új eser- nyőmodellel jött ki, amely nemcsak védelmet nyújt az esővél szemben, hanem fel is fogja az esővizet kozmetikai célokra. Az egyik változat az ernyő üres fogójában gyűjti össze az esővizet, a másik ernyő kinyitásával egyidejűleg egy kis műanyag-kád is kinyílik. Magíűtőanyag-csere nélkül A világ első atomjégtörő hajója, a „Lenin” mindössze 36 kg uránt használt fel ahhoz, hogy három navigációs időszakban 92 00Ö kilométeres utat tegyen meg. Nemrég az alomhajó minden mechanizmusát gondosan ellenőrizték. A vizsgálat során kitűnt, hogy a reaktor kifogástalan állapotban van, a hajó a negyedik navigációs időszakot is megteheti magfű tőanyagcsere nélkül. A jégtörő üzemeltetésének tapasztalatai olyan adatokat nyújtottak a szovjet szakem- bex’eknek, amilyenekkel a világ egyetlen országa sem rendelkezik. E tapasztalatokat természetesen fel fogják használni más, még tökéletesebb atommeghajtású hajók építésénél. Az ÉLETÜNK című felszabadulási pályázatunkra érkezett írás Az anyakönyv Mitől íügg az éghajlat? „Borsószem" katalizátor Igor Makszimov szovjet Öceanológ'us úgy véli, hogy a földön az éghajlat-ingadozások összefüggnek bolygónk forgási sebességének és a világóceán szintjének változásaival. (Ezt a problémát rendszerint az atmoszférában, s nem a világóceánban végbemenő változásokkal hozták összefüggésbe). A különböző országok kutatói által 1810-től napjainkig felhalmozott tények elemzése azt bizonyítja, hogy a világóceán szintjének emelkedése egybeesik a Föld forgási sebessége növekedésének szakaszaival. A világóceán maximális szintkülönbsége 8,2 milliméter volt'. Makszimov professzor szerint ez a látszólag elenyésző különbség fontos szerepet játszik az éghajlat alakulásában. Az Atlanti-óceán szintjének még egy-két mm-es emelkedése is kiélezi az éghajlati ellentéteket Európa területén — mondja a tudós. E hipotézis hívei összefüggésbe hozzák például a Föld forgási sebességének növekedését a Golf-áram viselkedésével. Ennek az áramlatnak az északi része afféle „ingarendszert” képez, melynek tengelye váltakozva hol keleti irányban Norvégia felé, hol nyugati irányban a grönlandi partok felé hajlik el. Makszimov és munkatársai hipotézisükben megkísérlik ennek az ingaszerű kilengéseknek az okait a világóceán szintjének változásaival magyarázni. Véleményük szerint a ■ világóceán szintemelkedésének szakaszaiban a Golf-áram általános intenzitása növekszik, tengelye pedig az európai partok felé hajlik el. Ennek megfelelően, amint a tényadatok mutatják, a grönlandi és izlandi partoknál fokozódik a jegesedés. A szovjet oceanológusok munkájukban felhasználták továbbá a Föld forgássebességéről az amerikai Brower által közzétett, az i. e. 683-tól áz i. u. 1681-ig terjedő adatokat. A szénmonoxid közismerten mérgező gáz. Ha egy köbméter levegő 0,5—0,6 grammot tartalmaz belőle, fellép a halálos végű mérgezés veszélye. A mindennapi életben az ember ritkán találkozik vele ilyen tömény állapotban, de kisebb mennyiségben gyakorlatilag mindenütt előfordul, például a gépkocsik kipufogó gázaiban. A Kalinyin-területi Redki- noban a vegyészek egyszerű módszert fedeztek fel a kipufogó gázok szénmonoxidjának semlegesítésére. A gépkocsi hangtompi tójában úgyneve- aeílí „borsószem-katalizátort” helyeznek el. Ez meggyorsítja a szénmonoxid oxidálódásának folyamatát. Így a kipufogó csövekből a mérgező szénmonoxid helyett széndioxid távozik, amely viszont fontos szerepet játszik a növények életében. Széngáz ellen — szőlőcukor Az ukrajnai Munkaegész- S mint ahogy a kísérletekből ségügyi Intézet biokémiai la- kitűnt, ekkor halmozódik fel boratóriumában állatkísérletek az agyban az ammónia, révén vizsgálták, miként hat a laboratórium munkatára^ra«& ?,*****hoey ha a * széngázmérgezés halálos. A egeiek a szengazmerszénmonoxid reakcióra lép a gézéé előtt szőlőcukrot, vagy vér hemoglobinjával, meg- glutaminsavat kapnak, akkor köti azt, s új vegyületet — az agyban nem megy végbe karboxihemoglobint alkot. Ez , ,, . ... az anyag a hemoglobintól el- az amrnonia felhalmozod asa. térően nem képes elszállítani Az anyagcsere is helyreáll, az oxigént a tüdőből a szőve- Halálos széngázadag esetén, lekhez. Az agy nagyon érzé- amikor az összes állatok e!- keny az oxigénéhségre Ezért pus2tultak azok ^ egerekj a szengazmergezes elsősorban ‘ ’ ~~ b ’ az agy szöveteinek árt, meg- amelyek szöiocukrot, vagy bontja bennük az anyagcserét, glutaminsavat kaptak, jóval tovább bírták és 50 százalékuk el sem pusztult. Láthatatlan dolgozók Milyen gyakorlati jelentősége van annak, hogy tisztázták, miként hat a fokozott ammóniaadag az agyra, hogy feltárták az agyszövetek megsértésének mechanizmusát? Napjainkban az erős, halálos széngázmérgezések ritkaságszámba mennek. Ám az ember ki van téve egyes vegyüzemekben, öntőműhelyekben, a belső égési motorok mellett a káros anyagok huzamos hatásának. Most már tudjuk, hogy a széngáz káros következményei megelőzhetők. Ennek érdekében időnként szólőcukor vagy glutaminsav kúrára van szükség. E múzeum eleven kiállítási tárgyai szabad szemmel nein lathatók. Olyan mikroorganizmusokat gyűjtöttek itt össze, amelyek lehetővé teszik a földek termőképességének lényeges növelését. E mikroorganizmusoknak a talajból való kiválasztásán és az egész „kollekció” összeállításán a mikrobiológusok több nemzedéke munkálkodott. Az Összszövetségi Mező- gazdasági Mikrobiológiai Tudományos Kutató Intézetben találjuk a több mint ezer különféle mikroorganizmusnak e ritka gyűjteményét. A „kiállítási tárgyak” tárolása nagy nehézségekkel jár, mert e „tárgyak” szeszélyesek, szeretik a meleget és a nedvességet, s meghatározott táplálékra van szükségük. Jó gondozás. hiánya esetén elveszítik tulajdonságaikat. Az intézet tudósai nagy segítséget nyújtanak a műtrágyát gyártó üzemeknek és a laboratóriumoknak, a kolhozoknak és a szovhozoknak, hatékony mikroorganiamus- tenyészetekkel látják el őket. A Szovjetunióban 1964-ben 1964. március 29. Elektronikus diszpécser Történelem óra van a nyolcadikban. A gyermekek szeretik, de izgulnak is egy kicsit. Amíg fel ném hangzik az első kérdés. Tudják ők az anyagot, csak azt nem tudják, hogy annak melyik részét kell a felelőnek elmondani, mert a tanár azt szereti, ha feltett kérdésre adnak választ, — szóval — ha gondolkodnak, s a régebben tanult anyaggal is tisztában vannak. A fogalmak megértetésére és a kötelező évszámok megtanítására nagy ^súlyt helyez. A tanulók szinte fellélegeznek (likőr meghallják az első kérdést. — Mit követelt az KMP a háború első éveiben? Mosolygó szemek és magasba lendülő karok jelzik, hogy megértették a kérdést. A tanár várt egy kicsit, és egy kislányt szólított fel. „A Kommunisták Magyarországi Pártja rögtön az ország hadbalépése után követelte a független, demokratikus Magyarország megteremtését, a háborúból való azonnali kilépést, s különbékét a Szovjetunióval. A kommunisták legjobbjai az életüket áldozták fel ezekért a feladatokért. Megkísérelték a demokratikus nemzeti egységfront megteremtését. 1941 októberében háborúellenes tüntetés zajlott le a Batthyány emlékmécsesnál, a Kossuth és a Táncsics sírjánál. 1942 elején a párt kezdeményezésére jött létre a Magyar Történelmi Emlékbizottság. Az Emlékbizottság készítette elő március 15-e méltó megünneplését. A Horthy-rendszer urai megdöbbentek, s megtorló intézkedéseket tettek. A kommunisták százait tartóztatták le, vagy büntető századba hívták be őket. Az el.to- gottakat megkínozták vagy kivégezték. Így esett áldozatul' Rózsa Ferenc és Schönherc Zoltán is, a KMP két vezetője.’1 — Köszönöm, elég. Nagyon szép értelmes felelet volt, de még’ azt mondd meg, hogy Japán 1931-ben melyik államot támadta meg? — szólt a tanár. — 1931-ben Japán megtámadta Kínát, és elfoglalta Abesszíniát. Erre a válaszra harsány hahotára fakadt az osztály. A nevelőnek minden akaraterejére szüksége volt, hogy el ne nevesse magát. Amikor az egész osztály elcsendesült, komolyan megszólalt. — Hol van Abesszínia? A kislány fülig pirult, s Szégyéllőseri lehajtotta' a fejét. ", — Nincs semmi baj. Hogyan is volt? •' — Mandzsúriát foglalta el. — Hányast érdemelsz -a feleletedre? — Amiért tévedtem, csak négyest. — Megelégednél vele? — Meg. Miért nem gondolkoztam előre? — En azért ötöst adok. Beírta az ellenőrzőkönyvbe és a naplóba á jegyet. — Gyerekek! Miért is nem vált országos méretűvé a nemzeti ellenállás? A tanulók értelmés és világos választ adtak a kérdésre. Ezután áttértek az új anyag tárgyalására. Különösebb nehézséget nem okozott ez a probléma, mert térképpel szemléltette a három ukrán hadsereg felszabadító hadmozdulatait, a főváros bekerítését, s spinesen ecsetelte a parlamenterek — Osztya- penkó és Steinmetz — meggyilkolását. Azonban, amikor arra került a sor, hogy megvilágítsa „Mi a történelmi jelentősége hazánk felszabadításának?” — egy epizód lépett közbe, mert az egyik tanuló elég hangosan közbekotyogott, hogy „megszabadultunk”. Az igazgató fülét megütötte ez a szó, mert igen sokat hallotta már, s úgy gondolta, nem mehet felette tovább, megkérdezte: — Hogyan érted ezt fiam? A gyerek felállt, lehajtotta a fejét, és néma maradt. ■ • — Mondd csak bátran! — Na, ne félj! — A fiú konokul hallgatott. A szomszédja, aki kaján szemhunyorítás közben súgta, az állt fel, és az mondta meg, hogy „megszabadultunk a földtől’1. — így mondtad fiam? — Igen. — Ülj csak le! Figyeljetek ide gyermekeim! Azt jól mondta a társatok, hogy megszabadultunk. Igen. Megszabadultunk a koldustarisznyától, a nélkülözéstől, a nyomortól, a ruhátlanságtól és még sok-sok mindentől. Elmondok nektek egy történetet. Olyan igaz, mint ahogy itt vagyunk. Az egyik karácsony első napján eljött hozzám egy bácsi. A nevét nem mondom meg. Azt kérte tőlem, ha tehetem, adjam ki a negyedik osztályról a bizonyítványát. — Tudom — mondta a bácsi —, nem köteles az igazgató elvtárs az ünnepek alatt megtenni, de tetszik tudni, messziről jöttem, egy egész napig tart az utazás, s nem szeretnék a munkából hiányozni. Ezért kérem, ha lehet... Meg, meg — szeretném elvégezni a nyolc osztályt. — Megártom. Szóltam neki. Jöjjön! Elmegyünk az irodába, és megkeressük az anyakönyvet. Kapott az ajánlaton,' és együtt jöttünk ide. Hosszú időbe került, amíg a nagyon régi anyakönyvet megtaláltam, ötvenhat éves volt a bácsi. 1904-ben szül telt. Ezért ..tartott sokáig a keresés. Képzeljétek el! A bácsi négy évig járta az első o ztályt. Mit gondoltok, miért? El sem hiszitek. — Három éven keresztül az” *Volt neki beírva; „Elment koldulni”. — Fel tudjátok ti ezt ésszel fogni? Egy hatéves gyermek elmen koldulni? Ugye nem? Honnan is tudnátok Ti már nem láttatok koldusokat. Olyan em bereket, akik megálltak a mások ajtaja előtt, és énekelték. „Adjatok, adjatok, amii istei adott!” Az a bácsi kisfiú korában azt csinálta A vézna kis vállát két tarisznya húzti. A egyikbe kanalanként kapott lisztet, a másik ba a karajonként kapott kenyeret gyűjtötte A krajcárkák elfértek a kis''kezében, mer nem igen sokat ejtettek beléje. így segítette a szüleit, az apróbb testvéreit. . . A tanár ekkor vette észre, hogy a gyere kék értelmetlenül néznek rá. Egy ' pííi.ma alatt átvillant áz agyán, hogy ez:.. v gyér mekek még a tarisznya fogalmát sem isme rik. Az egyik gyermek meg is kérdezte. — Tanár bácsit Mi az a tarisznya? — Édesapátok mibe viszi ki a mezire a rétre a kaszához a fenkövet és d kalapá csőt? — Egy kis zsákban — válaszolta az egyil fiú. — Az enyém az aktatáskába rakja szólt a másik. . — Azt a kis zsákot hívták tarisznyának Valamikor a gyermekek is abban hordták < könyvüket, a füzetüket az iskolába. — A lányoknak, is az volt? — kérdőit' egy leány. — Igen. Azok is abban, vagy az elles anyjuk kopott fejkendőjében hordták a köny vüket. Ö is elmondta. \ . — Igazgató elvtárs! Ha akkor is úgy let volna, mint ma, akkor lehet, hogy én is ta nult ember lennék. Hiába. Rosszkor szülét tem _ mondta nekem szomorúan. — Látjátok! Ettől szabadultunk mei 1945-ben. Még csak annyit, nem ez a bács volt az egyedüli. Sok gyermeknek irta Be ) tanító bácsija „Lábbelitlenség, ruhátlansá; miatt nem járt iskolába.’1 — Nekem három pár is van _ — szól közbe egy gyermeki hang dicsekvésként. — Bizony, én jól emlékszem, hogy a t édesanyátok, édesapátok, amikor annyi idő sök voltak, mint ti, még a templomba is el mentek mezítláb. Az ünneplőt az jelentett náluk, hogy tisztára mosták a, lábukat. így ''bizóny -gyermekeim. Elröpült az idő, észr< sem vettetni Teliét. ott hagytuk el, hogy ni % történelmi jelentősége hazánk felszabadd lásának. Na, ki tudná szépen összefoglalni „ ~ A dolgozók élete szebb lett. A gyér mekek járhatnák az iskolába, mert van ru hajuk, cipőjük, s ami a legfontosabb, vaj kenyerük — válaszolta az egyik fiú. Áz egyik kislány, aki szájtátva és visz szafojtott lélegzettel figyelt, felnyújtoUa > kezét. — Tessék, kérdezz csak! —- Én, én csak azt szeretném kérni, te* sék máskor is mesélni ilyet. Az igazgató annyira meglepődött a ké résen, hogy sokáig szólni sem tudott. Csal akkor ocsúdott fel, amikor az egész osztói, kórusban kérelte. _ . — Ugye tetszik máskor is mesélni ilyet Hirtelen rengeteg gondolat cikázott á az agyán. A legsúlyosabb talán az volt, hog; nem hisznek neki. Hiábavaló volt az érzelmei felkeltése, mert tanítványai kitalált mesénél tartják az egészet. — Ügy látom, ti nem hisztek nekerr Persze, az emberek szégyellik a múltjuké' s nem szívesen beszélnek róla. Várjalo. csak! Különben, aki akar, kimehet. Mindjár jövök. Szinte kirohant az osztályból, be az iro dájába, hogy elővegye azt a naplót, és fehé ren feketével bizonyítsa be, mennyire nen mese volt az, amit elmondott. Hóna alatt i hagy könyvvel vissiament az osztályba. Eg gyermek sem ment ki. Izgatottan _ várfcáli hogy mit akar még az igazgató bácsi. — Üljetek nyugodtan! Mindenkinek meg mutatom. Padról-padra járva mutatta be azt a rég anyakönyvet, amiről az órán beszélt- Bemu tatta oldalanként a. bejegyzéseket, amin tanulók igen csodálkoztak. A „megszabadul tunk” fiúról mintha megfeledkezett vola; megkérdezte a többieket, — Mik voltak a jegyek helyére beje gyezve? — Amit igazgató bácsi moiidott — vgla szólták egyszerre. — Elhiszitek tehát? — Igen — válaszollak a tanítványai. — Nem is volt az mese gyermekeim. Va lóság volt. Szörnyű valóság. — De igazgató bác3i! —- kiáltott kösb á kihagyott fiú — én még nem láttam. — Csakugyan. Gyere tiát, és nézd me itt az asztalnál! Nem kellett kétszer sem mondani a fiú nak, s lapozgani kezdte a hagy könyvet. J többiek csöndben figyelték. Egyszer aztán fiú felkiáltott. — Igazgató bácsi! —Mi az kisfiam? — De hiszen ez az én. Jóska bátyám, nagyapám legidősebb testvére,.. Bzegény nagybácsikéin! — s kiperdül szeméiről a gyermeki ártatlanság -könnye.- ' • Bicskái Anta Gáva. Lenin u. 118 Az átszállásoknál az utasok jegyének kezelése is elég nagy probléma. Hasonló a ' helyzet a táviratváltással a 1 légi forgalomban. A rigai csoport megoldást keres ar- 1 ra, hogy elektronikus gépek néhány perc alatt bármilyen 1 információt megadjanak az : AEROFLOT számára és kiállít- . sák az igényléseket. Elektron!- 1 kus gépek igénybevételével ' akarják megoldani a repülőgép- I állomány ésszerű feiáhasználá- 1 sät, továbbá a prognózis készítést a repülőgéptechnika' 1 várható élettartamáról, stb. , A légi járatok kiszolgálása jelenleg bonyolult, probléma. Ahogy sűrűsödnek a felszállások és leszállások a nagy repülőtereken, a diszpécserek egyre nehezebbén tudják irányítani a forgalmat. A Szovjetunióban elektronikus gépeket próbálnak beállítani segítségükre. 1 Ezek számára azonban előbb programot kel! kidolgozni és matematikai . modelleken kell kipróbálni" a megfelelő gépeket. Ezzel a problémával foglalkozik a rigai műszaki főiskola kutatócsoporja. a termés növelése érdekében 35 millió hektárnyi területen fognak baktériumtrágyákat alkalmazni. A mikrobiológiai intézet tudósai a gyűjteményt állandóan kiegészítik és megújítják, a legaktívabb baktérium- törzseket kiválogatják. Kapcsolatot tartanak a külföldi mikrobiológusokkal. Az utóbbi időben Japánból 20 olyan baktériumtörzs érkezett, amely elősegíti az ami- nosavak gyors képzését. Az Egyesült Államokból és Franciaországból a rostnövónyek terméshozamát növelő bakteri umtenyészeteket küldtek.
