Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-26 / 72. szám
A téli alma növényvédelmének tapasztalatai A minőségi gyümölcs elő- jelentős mértékben kísérleti tározzák meg elsősorban egy- ítusának egyik leglontosabb formát ölt; az itt leszűrt ta- egy üzem helyes növényvédel- télele a helyes időpontban, pasztalatok mint termelési mét. Az alábbiakban tehát dományos alapon végrehaj- megfigyelések hasznosíthatók, nem receptként, hanem álta- t növényvédelem. A kéné- E tapasztalatokat azonban iánosítható érvényű tapasztani technikum tangazdasága- könnyelműség lenne általános latként ismertetjük a tangaz- n — mint tanintézetben — érvényűnek venni, mert a he- daság elmúlt évi permetezési nagyüzemi növényvédelem lyl adottságok, évjáratok ha- rendjét. Az ÉLETÜNK című felszabadulási pályázafunkra érkezett írások Nehéz dolog húsz év után visszaenüékezni, hiszen oly sok minden történt akkor néhány nap alatt és az emlékek las- ■ san elmosódnak. Mégis vannak képek, mozzanatok, melyeket tisztán őriz meg az emlékezet. Egy ilyent szeretnék leírni élményeim közül. Egy idős házaspárral laktunk egy udvarban akkoriban, amikor a felszabadító szovjet katonák különböző műszaki berendezésekkel, rádióval letanyáztak lakásunkba és ottmaradtak 3 napig. Az idős néni mindig velem volt és megfigyeltem, hogy az egyik fiatal szovjet tiszt sokszor gyengéden megsimogatta, beszélgetett hozzá és bár nem értettük nyelvét, éreztük hangjában a melegséget, szeretetet, amit a néni iránt érezhetett. Amikor eljött az ebédidő, a néni férjével együtt átment az ö lakrészükbe, én pedig asztalunkhoz hívtam a három katonát. Mindenki hozzálátott, csak a fiatal tiszt nem nyúlt az ételhez. Ült az asztalunknál egy ruszin munkaszolgálatos is, aki nálunk keresett menedéket és aki jól értette az orosz nyelvet. Az ö tolmácsolásával kérdeztem meg a tiszttől: nem szereti ugye a paprikás krumplit? Szeretem én! — mondta — de hát hol van a mama? Ő még soha nem ült le otthon a mama nélkül enni és ez a néni nagyon hasonlít az ő mamájára. Behívtuk hát gyorsan a néMarna nit. felderült arccal ül- . tette maga mellé a tiszt, jóízűen elfogyasztotta az ebédet, megköszönte illedelmesen. kezet csókolt a mamának és ment végezni tovább a dolgát a műszerek m ellett. Három napig így ment ez minden étkezésnél, mígnem a kötelesség tovább szólította tőlünk a katonákat. Elmúlt vagy két hónap és egyszercsak nagy sietve robban be a szobába a mi kis tisztünk. Tekintetével a mamát kereste. Gyorsan hívtuk a nénit és amint belépett őszinte fiúi szeretettel ölelte magához, csókolta arcát, kezét, majd így levelett vett elő a zsebéből és könnyezve agyarázta: azt írják benne, hogy fneghalt az desanyja, aki egészen úgy nézett ki, mint a tagyar mama... Most azért jött ide vissza Miskolcról, hogy mégegyszer lássa a mamát. Mégegyszer összeölelkeztek, összefolyt a magyar mama és a szovjet fiú könnye és amikor kibontakozott az ölelésből ugyanolyan sietve, ahogy jött, eltávozott. A mama meg sírt egész nap és még sokáig ahányszor csak beszéltünk róla... Azóta már ez a mama is meghalt, de ml egyikőjüket sem felejtjük el soha. Húsz év után, ahogy írom ezeket a sorokat, még mindig könny szökik a szemembe... Solt Sándorné Nyíregyháza, Kossuth tér'10. Emlékszem méa a múltra Hozzászólások a „Kiüli vagy kártyaszoba és táncterem“ című vitaindító cikkhez Új jogszabály ni kell. A tej és tejszín után járó felár kifizetésénél a gümő- kórmentességet a tsz-tagok és egyéni termelők évenként kötelesek igazolni. Az állami gazdaságok és tsz-ek pedig félévenként. fák állapota, a védekezés A kártevők és kórokozók A használt növényvédöszer és | időpontja megjelenése annak töménysége Lisztharmat 1. III. 25—28. Varasodás Téli higítású mészkénlé -fRügypattanás Lombkártevők 2 százalékos sárgaméreg ___ _____________________Bimbólikasztó 2. IV. 19—23. Lisztharmat _.. .. , ~ Zöld bimbó _________________Varasodás Thiovit, 0.75 százalékos 3. IV. 25—3Ö. Lisztharmat .. , ., . .... Piros bimb. ________________Varasodás__________Qrthocid-50, 0.3 százalékos 4. V. 16—22. Lisztharmat Thl^vi‘ ,0’3 sz»zalékos 4Sziromhullás u. Poloskaszagú almadarázs V\ ofatox ssp * *0 0,3 __________________________________________ ___ ____ ______százalékos ______ Lisztharmat Varasodás Levéltetű Orthoeid—50 0.2. -f- Thiovit 5. V. 25—31. Aimamoly: rajzás 0,3 -f Parathicn—20 0,3 Kötődés V. 25: százalékos (A parath. 3 hétig Pajzstetű: rajzás hat). _______;_________ ______________________vi. íi.________________________ ______ 6. VI. 5—13. Lisztharmat Thiovit 0,2 -f Pernit 0,4 __ ___Kisdió nagys. __ Almamoly százalékos Lisztharmat Varasodás Thiovit 0,2, -f- Parathion— í. VI. 19—27. Pajzstetű 20 0,3, + Bordódé 0,15, + Aimamoly: II. Thiezine 0,2 százalékos. __________________t________________nemz. VII. 1. . y S. VII. 10 15. Aimamoly Pernit 0,4, -f- Bordódé 0,1 ____ * ____________________________Varasodás_______ százalékos 9. VIII 5—10 Thiovit 0,2, + Parathion—20 Pajzstetű 0,3, Bordóilé 0,15 százalékos 18. VIII. 24 _ Pajzstetű Wofatox ssp—30 0,3, + DiaziIX. 5. Takácsatka non Phenkapton 0,25 __________ ’ _________________ Levéltetű százalékos__ A lisztharmat elleni véde- szakkönyvek nem javasolják a ellenségünket, a pajzstetűt ezésnél igen fontos az első ’ "taSSÄJS fontos’ hogy a ra3z&ík0r ré* •diriu permetezés. Bár a szerint jónak tartjuk, örök szesítsük kellő fogadtatásban. mindég biztatom. Nem kívánom, hogy mindenkinek fájjon: de nagyon jólesik, mikor látom, hogy nem vagyok egyedül és van, aki segít. így csak egy példát említek: kezelték a gyereket Budapesten, Debrecenben, Nyíregyházán és jelenleg Miskolcon van. A fiamnak ha beszélek a múltról ők azt úgy hallgatják, mint azt a mesét, amelyik a gonosz mostoháról szól. Mert a ma össze sem hasonlítható a múlttal. A vászoninget leváltotta a nylon, a bakót az aktatáska és az 6 életüknek megvan a célja. Tanulhatnak, szórakozhatnak, művelődhetnék. Es bár az én gyermekemnek a lába gyenge, de tanul, nagyon jól és örvend az életnek, bízik abban, hogy azért mert az ő lába gyenge, éppen úgv tanulhat. mint más. Kórházba tanító néni jár hozzájuk és tanítás után a nővérkék foglalkoznak vele. Gégén y Béláaé Ibrány Bessenyei n. 12. válasz volt és sírva fakadtam. Megkérdezte miért sírsz? Amit aztán a sírástól alig tudtam megmondani, hogy nem megyek haza, én dolgozni akaróik, mert az anyámnak annyi pénze sincs, hogy szappant, vegyen a ruhák kimosásához. Ekkor rám nézett és így szólt: — Hát ha így van, maradj itt, de ha nem vég- zed el a kiadott munkát, a jövő hónap elején hazatessékelünk. De erre nem került sor, mert munkatársaim belátták, hogy több bennem az akarat, mint az erő. Segítségemre voltak. így dolgoztam négy évig. Hói éjjel, hol nappal, mikor milyenre . fordult, a váltás. Majd f érj hezm entern. Mindég azon gondolkodtam, vajon az én gyermekeimnek, milyen lesz az élete? örömmel írhatom, két fiú gyermeknek vagyok az édesanyja, és az ő jövőjüket látni, boldogság. Bár sajnos az első fiam 1957-ben megbénult és csak most kezd lépkedni. Ez nékem naigv bánat, amit gyermekem előtt titkolok és | Egyszerű falusi asszony va- igyok. Tsz-ben dolgozom. Rész- j ben emlékszem a múltra és mint rossiz álom, úgy tűnik vissza. Mi kilencen vagyunk testvérek és mondhatom egy- ! szerre voltunk kicsinyek. ! Édesapám feles és harmados Időidet használt és abból tartotta fenn a családot. Ruhára bi- | zony nem jutott. Édesanyám (nappali munkáját estével pó- j tolta, kenderből font és szőtt. (Abból varrt alsó és felső ruhát, az alsót kifehérítette, a | L'elsőt befestette. Aa iskola- ! táskánk is fehérített vászon- | bői veit. Ceruzatartónk nap- raforgókóiró kifúrva és a két vége tengericsutkával bedugva. Ha beteg volt valamelyikünk kuruztilással gyógyítga- tott édesanyám, mert az orvos és a patika nagyon drága volt. Mikor tizenhárom évet betöltöttem, elmentem a Rétközi Kendergyárba, hogy munkát vállalóik és segítek a nagy család eltartáséban. Beszéltem a gyárvezetővel, de minden szavában elutalt. Ez részemre, nagyon nehéz elteledheznünk arról, hogy ha szigorúan ragaszkodunk az úgynevezett kötött foglalkoztatásokhoz, akkor ennek elidegenítő hatása lehet a fiatalokra. Szükség van a kötött és kötetlen formák változtatásaira. Ha a látogatók úgy kívánják, szerintem még a kártyázást is meg kell engedni. Természetesen nem szabad a klubfoglalkozások eredeti céljáról, az ismeretterjesztés formáiról könyv- és filmankétokról, szellemi vetélkedőkről, különböző találkozókról lemondani. Az irodalmi színpad korszerűségét, jelentőségét nem vitatom, A kulturális élet fejlődését azonban sok körülmény befolyásolja: a termelőszövetkezetek tagságának szellemi igénye, érdeklődési köre, anyagi helyzete és bizonyos tárgyi feltétele, amelyek nélkülözhetetlenek a jó kultúrmunka kibontakozásához. Elismerem, hogy az öntevékeny színjátszó- csoport- nem tud olyan művészi élményt nyújtani, mint egy hivatásos együttes, de nagyon sok községben nincs megfelelő kultúrotthon arra, hogy « Déryné Színház, vagy valamelyik mdéki társulat színészeit, előadásait fogadhassa. Ezekben a községekben — egyelőre — az öntevékeny színjátszócsoportok elégíthetik csak ki a falusi közönség ilyen irányú érdeklődését. VI« ere Sander nyírbogdányi kultúrotthon igazgató sí házunknak sokféle, felnőtteknek is jó szórakozást nyújtó játéka van. Minden foglalkozásunkon van játék, és emellett természetesen isméretter- jesztő filmvetítés, tv nézés, olvasás, lemez hallgatás, különféle ankétok is szerepelnek klubunk foglalkozásain. m Veress Sándor dombrádi kultúrotthon igazgató Irodalmi színpad, vagy színjátszó- csoport? A vitaindító cikk megjelenése elősegítette, hogy a problémákat jelentő kérdésekre a vitasorozat keretében megfelelő és kielégítő feleletet kapjanak. Nem értek egyet a vitaindító cikk minden érvelésével, ugyanis gondolnunk kell megyén!» számos kisebb községére is, ahol a megfelelő tárgyi és anyagi feltételek még nincsenek biztosítva, tehát a városiközségi kulturális szintkülönbséget nem lehet könnyedséggel eltörölni. A klubfoglalkozások most vannak kialakulóban megye- szerte — és ezek rövid időn belül a népművelés egyik legnépszerűbb foglalkozási módjá- • vá válnak. Viszont nem szabad tortok felett már eljárt az idő hivatásos színészek járják s álvakat. Néhány forint elle- íében a falusiak is láthatna! óvárosi színvonalú előadást Stem kíváncsiak tehát, akár i ;aját, akár a szomszéd községjeli csoportok vendégszereplésére, mert nem tudnak meg iözelítően sem olyan műsor dni. amilyet a mozik, a tv, s ■ádió naponta sugároznak.. Ér lúsz éven át tanítottam estén rent a színdarabokat. Komoi; sikereket értünk el, hálás vol j közönség és a szereplők is Most kénytelen vagyok tudó •násul venni, hogy egy három ielvonásos színdarabot szinti ehetetlen betanítani. Mi hát a feladat? Van-e or vosság? Ahol a régi nem megy tiagyjunk fel vele, és bátrai nyúljunk a inaihoz, a korsze rűhöz. Szerintem a kultúrházal egyik legfontosabb művelődé si eszköze a tv, amelynek mű sorait okos irányítással nagyoi jól — sokkal jobban, min egyes művészeti csoportokét - felhasználhatunk a népműve lés érdekében. A másik fonto munkaterület, amelyről a vita Cilikben is szó esett, a klub foglalkozás. A klubok irányítá »a, műsora tudatos., célszerű el gondolást igényel, nehogy ez kitűnő művelődési forma ön célúvá váljék. A mi művelődé Sok energia — haszon néiküi Az újságok egyre gyakrabban foglalkoznak falusi kultúrházak életével. A cikkek többsége óvatos, vagy nyílt formában megírja, hogy nincs minden rendben. Új kultúrházak építéséről, avatásáról is gyakran közölnek tudósításokat, amelyek egy- egy falu összefogásáról, áldozatkészségéről beszélnek. A községfejlesztési alapot több évre a kultúrházak építése emészti fel sok községben. A megnyitás után pedig rövid időn belül az elnéptelenedés veszélye fenyegeti a kultúrott- honokat. A benne dolgozó néhány pedagógus örökös küzdelme kell ahhoz, hogy megteljen dolgozókkal, s valóban a kultúra háza legyen. Felsőbb szerveink elgondolásai sokszor fulladnak kudarcba, mert amit adni akarnak, egyszerűen nem kell. Például a lányok kézimunka szakköre minden erőfeszítésünk ellenére nem megy. Egy-két helyen, főleg kisebb községekben még sikeres lehet, de nagyobb helyeken nem. Az az igazság, hogy lányaink már a boltban megkapják készen a staférun- got, s nincs szükségük arra, — s nem is érnek rá —, hogy évekig varrják. A házasságok alkalmával is egyre kevesebb kendőt kell vőfélyek zsebébe tenni. Az öntevékeny színjátszócsof elmerülő problémák megoldásában, hogy mind a kalászosoknál, mind a kukoricánál a legeredményesebben végezzék el a vegyszeres gyomirtást a termelőszövetkezetek. Seprős Imre a növényvédő állomás f őagronómu sa 4 legfontosabb tudnivalók a vegyszeres gyomirtásról gyelemmel kell kísérni. A permetezés végrehajtásának legalkalmasabb ideje, amikor a kalászos növény, a teljes borosodás állapotában van. (15—20 centiméter.) A permetezésre Dikonirtot őszi kalászosokban • 1—1,3. kilogramm /kh; külföldi búzafajták és más kalászosok esetében 1 kilogramm holdankén- ti mennyiségben adjunk. A kimért szert holdanként 150 liter vízben, légáramlásos permetezőgéppel permetezzük ki. A sörárpa vetésekben Dikonirtot felhasználni tilos! A kukorica vetések vegyszeres gyomirtására a hazai gyártású Hingazin PK, és DT szereket használjuk. A holdanként felhasználható szer mennyisége: homokos vályogtalajokon 3,0—3,5 kilogramm; középkötött és mezőségi talajokon 3,5— 4,0 kilogramm; kötött talajokon 4,0—4,5 kilogramm. Nagy gondot kell fordítani a permedé elkészítésére. Á permetezést minden cselben csak jól elmunkált talajon szabad végezni. A permedé koncentrációját 1 százalékos töménységűre kell készíteni. A Hungazln és Dikonirt együttes használata esetén vetés után, kelés előtt: Hun- gazin PK 2—3 kilogramm és 1,5 kilogramm Dikonirt, kelés után Hungazin PK 1,75 és Dikonirt 1,15 kg a holdanként! mennyiség. Az utóbbinál a permetezést akkor végezzük el, amikor a kukorica kétleveles állapotban van. (10—15 centiméter.) A növényvédő állomás szakemberei a helyszínen igyekeznek majd segítem a A járási tanácsok és a riö- myvédő állomás szakembe- ■i a közelmúltban befejezr •k a vegyszerezési tervek 1 ül vizsgál ását, amelynek edményeként megállapít- ttjuk, hogy a termelő üze- ek gépállománya elegendő vegyszeres gyomirtás! unkák elvégzésére. Több ilyen a növényvédő állo- ás közös brigádot szerveit a termelőszövetkezettel, munkák jobb. szakszerűbb ígzése érdekében. A nagy és feltétlen fontos .unka megkezdése előtt még*yszer'vegyük számba a telelőket. Csak jól kijavított és elő- ■cesen kipróbált gépekkel ?zdjük meg a munkát. A szükséges gyomirtó szer iungazin DT, PK és Di- onirt) ■ biztosítva van az GROKER megyei kirendel.t- jgénél. Azok a tsz-ek, ame- ek még nem szállították el vegyszert, tovább ne ha- tssíák, mert akadályozni jgja a munka megkezdését. A vegyszeres gyomirtás sra lehet öncélú feladat gy termelőszövetkezetben jm. Azok a tsz-ek, amelyek aj át területükön elvégezték a yomírtást, siessenek a Sy^i- ébb vagy géppel nem rért- i.elkező tsz-ek segítségére. i rra kell törekedni, hogy a épek - kihasználása a maximális legyen. Minden Rapid- ox Ií, vagy vele egyenértékű növényvédő géppel kalózotoknál 400. kukorica vegy- zeres gyomirtásánál pedig egalább 135 hold teljesít- i ;ényt szükséges elérni, hogy i munka idejében befejeződön. A vetéseket állandóan filgaaolas a gúmőkórmen- tes tehenészetről. Az FM—Élm. M.—Eü. M. együttes rendelet értelmében a tej gümőkórmentes tehenészetből való származását igazol-
