Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-03 / 52. szám

Események sorokban Az eliopiai fuvarosban hét­fon befejezte munkáját az ENSZ afrikai gazdasági bi­zottságának 6. ülésszaka. Az értekezlet utolsó ülésén a küldöttek határozatokat fo­gadtak el afrikai szakértők kiképzéséből és a gazdasági tervezésről. Düsseldorfban a bíróság utasítására a politikai rend­őrség elkobozta a Hruscsov szovjet miniszrterelnök beszé­deit és cikkeit tartalmazó könyv német nyelvű kiadását. A bíróság azzal indokolta e lépését, hogy a könyv ,.az állam biztonságát veszélyez­tető írásokat” tartalmaz. A svájci szövetségi igayság- Bgyminisztérium közlemény­ben jelentette be, hogy szom­baton Lausanne-ban őrizsetbe vették Jacques 9oustelle-t, és kiutasították őt az országból. ' Jacques Soustelle a szélső- jobboldaliak egyik vezetője. 1962-ig az OAS vezéreként Algériában több ízben kísé­relt meg puccsot, majd a : függetlenség kikiáltása után Sor stelle száműzetésbe vo­nult. Megérkezett az első Poláris tengeralattjáró a spanyolor­szági. Romában levő amerikai haditengerészeti támaszpont­ba. A' tengeralattjárók nem a NATO hanem közvetlenül az Egyesült Államok parancsnok­sága alatt állnak majd Vasárnap kelet-afrikai kör­útra indult Duncan Sandys an­gol. nemzetközösségi miniszter. Hatnapos útja során tárgyalni fog Kenya. Uganda és a Tan­ganjika vezetőivel. Ezekben az országban, mint ismere­tes a közelmúltban katonai lázadás robbant ki. amelyet ingói segítséggel vértek le. A perzsa sah hétfőn Tehe­ránban megnyitotta az ENSZ ázsiai és távolkeleti gazdasá­gi bizottságának 20. üléssza­kát. Bauer hessem föállaimigyész hétfőn bejelentette. hogy Buenos Airesben nyugatné- uet. kiadatási kérelem alapján letartóztatták' dr. Bernhard Bohne düsseldorfi ügyvédet, a jelenleg Limburgban folyó Ruthanasia-per égjük fővád­lottját, Bohne tavaly szökött Argentínába, miután vádat emeltek ellene amiatt, hogy a nácizmus idején közreműkö­dött az „irgalmas halál-akció­nak” nevezett tömeggjülkos- ságban. Amint a UP1 közli, Kam­bodzsa közölte a Vietnami Demokratikus Köztársasággal, szolidaritást vállal vele arra i*z esetre ha Dél-V'etham vagy az Egyesült Államok támadást indít. Gromiko szovjet külügymi nlszter nyilatkozatot adott a Izvesztyija tudósítójának. Nyi latkozatában, amelyet a lai hétfő esti száma „Vigyük k a zsákutcából a lőszereié: problémáját” címmel közöli értékeli a genfi leszerelési tár- gyalásokon kialakult helyze tét és a 18 hatalmi leszere lési bizottság munkájának to vábbi kilátásait. Gromiko kijelentette: a szovjet küldöttség azzal a határozott utasítással . érkezett a leszerelési bi­zottság mostani ülésszaká­ra, hogy fejtsen ki maxi­mális erőfeszítéseket an­nak érdekében, hogy a tárgyalásokon fordulat tör­ténjék és hozzá lehessen fogni az általános és tel­jes leszerelésről szóló szer­ződés gyakorlati kidolgo­zásához. Kizárólag a nyugati hatal­mak álláspontja az oka annak hogy a 18 hatalmi bizottság eddig nem jutott előbbre a le­szereléshez vezető úton — je* lentette ki a továbbiakban Gromiko. Gromiko emlékeztet arra, hegy ez a szovjet javaslat vi­lágszerte a közvélemény fi­gyelmének középpontjába ke­rült. Ugyanez mondható a 18 hatalmi leszerelési -bizottság reagálásáról is. A nukleáris rakétaernjő fői” szóló szovjet kezde­ményezés nemcsak a szo­cialista államok képvise­lői részéről keltet' kedve­ző visszhangot. Semleges országok küldöttei is hangsúlyozták felszólalá­saikban. hogy ez a szovjet ja­vaslat sokban megkönnyíti a megegyezést a leszerelés vala­mennyi kulcskérdését illetően is. Gromiko kijelentette, nem új Butler angol külügyminisz­ternek az a javaslata., hogy a 18 hatalmi bizottság keretében létesítsenek külön csoportokat a technika-' kérdések megvizs­gálására, A nyugati hatalrmk már a Népszövetség idején is előálltak ilyen javaslattal. A leszerelési kérdéseket, köztük a leszerlés ellenőrző­Podgornij Oe Gaulle-nál Párizs (TASZS2): újságírók De Gaulle elnöknek a Szovjetunióban teendő esel - A Franciaországban tartóz- leges látogatásával kapcsolat kodó szovjet parlamenti kül- ban tettek fel, Podgornij azt döttség vezetője, N. V. Pod- válaszolta, hogy erről a téma- gornij hétfőn látogatást tett ról nem folyt konkrét beszél- De Gaulle francia köztársasá- getés. mindamellett továbbra gi elnöknél. is érvényben van Hruscsov Podgornij és De Gaulle el- régebbi meghívása, hogy De nők beszélgetésénél jelen volt Gaulle elnök látogasson el a Vinogradov szovjet nagykő- Szovjetunióba, veti Az elnöknél tett látogatást Ezt megelőzően Podgornij megelőzően Pompidou fran- részt vett azon a villgsregge- cia miniszterelnök fogadási lin, amelyet Couve De Mur- adott a szovjet parlamenti vilié franneia külügyminiszter küldöttség tiszteletére. A me- adott a szovjet parlamenti leg hangulatbán lefolyt £í>ga~ küldöttség tiszteletére. tíáson Podgornij és Pompidou De Gaulle elnöknél tett Iá- között beszélgetés folyt le. togatás befejeztével Podgor- a szovjet parlamenti kül- nij válaszolt az újságírók kér- döttség hétfői napjának ese- déseire. Kijelentette, megelé- ménykrónikájába tartozik az gedéssel töltik el franciaor- a látogatás, amelyet a küldött - szági látogatásának és De ség tagjai tettek Lenin volt Gaulle elnökkel folytatott be- párizsi lakóheilyén. amelyet szélgetésének eredményei. azóta múzeumnak rendeztek Arra a kérdésre, amelyet az be. Szovjet űrhajósok Stockholmba« Stockholm, TAS2SZ: számolt be űrhajózásának ta­Jurij Gagarin és Valerij Bi- pasztalatairúl, kovszkij szovjet űrhajósok, A repülőklubban átnyújtot- akik második napja vendége?- ták Gagarinnak és Bikovsz- kednek a svéd fővárosban, kijnaäc a klub díszoklevelét és hétfőn látogatást tettek a aranyérmét, amellyel a kivá- technikai főiskolán, majd feé- ló repülőteljesítményeket sőbb a svéd királyi repülő- szokták jutalmazni, klubban. Az űrhajósokat min- A svéd főváros ifjúsága denütt nagy lelkesedéssel fo- hétfőn nagyszabású ünnepi Sadták. Gagarin és Bikovsz- esten találkozott a saovjet kij nagy figyelemtől kísérve űrhajósokkal. Brazília ki akaria szélesíteni keieskedelmét a szocialista országokkal Alta Grancia (Argentina): rika érdekei megkívánják. A latin-amerikai országok Az értekezleten résztvevő képviselőinek Alta Gráciában brazil küldöttség — jelenti a — (Argentina) — nemrég meg- Prensa Latina hírszolgálati iro- t ártott kereskedelmi tanácsko- da — hangsúlyozta, hogy a zásán Brazília képviselői kije- Szovjetunió és a többi tervgaz- lentették, a brazil kormány el- dálkodást folytató ország kí- határozía, hogy kiszélesíti ke- váló piacot jelent a hagyomá- reskedelmét a szocialista orszá- nyos brazil exportcikkek sza­gokkal, miután azt Latin-Ame- mára. Ha Si Minh nyilatkozata egy kubai újságírónak Hanoi (TASZSZ): Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöké Alverez Rios kubai újságírónak adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya támogat­ja azt a hat jogos követelést, amely Dél-Vietnam pépének legőszintébb törekvéset fejé­ri ki. A dél-vietnami nemzeti felszabad!tősi front által ta­valy novemberben közzétett követelések lényege a követ­kező: az Egyesült Államok szüntesse meg a fegyveres ...................................................—— Gerö János: AMIRE NINCS TÖRVÉNY Visszaült a helyére, ösztö­nös mozdulattal maga elé húzta a következő könyvelési tételt. De • a számok most nem jelentettek semmit. Csak egy pillantást vetett rájuk, azután a váratlanul betop­pant agronómuson pihentette a szemét újra. Bujdosó idegesen járkálni kezdett, majd a télikabátja után nyúlt: — Tudja mit? Én szétnézek odakint egy kicsit. — Jóformán még meg se melegedett! — Érti, hogy van ez!? — mosolygott a lányra. — Az ember alig várja, hogy be- regye a lábát, máris látni szeretne mindent. — . Csak meg ne rémüljön mindjárt az első napon. — Olyan ijedősnek, lát­szom? — villogtatta rá ba­rátságosan egészséges fogait. — ~Nem, azt nem mondom. De talál itt sokmindent... majd meglátja. — felelte Pi­roska, és magában l&szögez­- ^Milraíarszájt 1964. március 3. te: — Ha egy fel fejjel ma­gasabbra nőtt volna, egészen helyes pofa lenne. Különben kedves, kisfiús arca van és a modora is tűrhető.^ Bujdosónak már kellemet­lenné vált a lány vizsgálódó tekintete. Nem szólt tovább . egy szót Sem, behúzta az ajtót. — Most következtek volna a családi állapotra vonatkozó célozgatások — kaján kodott magában. Benézett az egyik istálló­ba, majd találomra nekivá­gott a határnak. Az első dűlőúton befordult. — Ez lesz a h^zám leg­alább két évig, fii az akác­fás tanyavilág — állapította meg kis nosztalgiával. A szél bebújt kabátja alá, megcsiklandozta -bőrét. Sza­porábban ' kezdett lépegetni, közben figyelmesen nézte a lankák tetején az őszi veté­seket, zöld fű ágaskodását az árokparton. Orrát meg­csapta a tavasz kesernyés il­lata, s régen tapasztalt elfo­gódottság lett úrrá rajta. | A központtól egyre távo- • „ .'ormán ész re sem verte, már egy nagy akácos erdő mellett haladt tova. Hallotta a fejsze csat­togását a fák között, de ta­lán , fel. se figyelt volna rá, ha hirtelen abba nem marad a zaj. Talált egy kis csapást, azon begyalogoít a sűrűbe. Itt már hatalmas nyárfák ágas­kodtak, alattuk bokrok von­tak sainte áthatolhatatlan hálót. Az ágak kihajoltak az ösvényre is, éles karmokkal útját állták. Átgázolt néhány kükénybo- kor között és a völgyben csakhamar' megpillantott egy parasztot. A Ids kajiabajszú ember éppen hasábfákat pa­kolt az ott álldogáló szekér­re. A paraszt, aniint megpil­lantotta az idegent, abbahagy­ta a munkát. Jól megszemlél­te, aztán. hátetfordítdtt és újra kezdte a rakodást. Bujdosó közelebb ment, köszönt. A paraszt is bólintott. Megértette, hogy nem térhet ki a tolakodó elől, ezért most már úgy helyezkedett. hogy szemmel tarthassa. — K szövetkezet erdeje ez? — kérdezte az agronómus. A miénk. Negyvenöt óta a miénk bizonykodott az ember. — Még az uraság ide­jében ültettük, a cselédség telepítette, kérem. Bujdosó megkerülte a sze­keret és elolvasta oldalán a feliratot. , — Ez a szekér nem a tei­ú elősző vetkezető! — szólt meghökkenve. Kicsikét hallgattató, aztán a gazda kényszeredetten el­mosolyodott. — Ahogy vészük. A téeszé, mert én beléptem a Kossuth- faa még ötvenkilencben. De a szekerek, meg a lovak kint vannak a tanyákon, minden­kinél a sajátja. Nincs nagy istállónk, kérem, ahová ösz- szehozbatnánk az igás jószá­gokat. Bujdosó gyanút fogott. Nem tetszett neki a sunyi kis ember. Bár a magyaráza­ta igaznak tűnt, mégis érez­te, hegy valami nincs rend­ben. — Hová viszi a . iát? kérdezte erélyesein. — Ahhoz az elvtáysnak mi köze? — kérdezte -vissza a szekér tulajdonosa. Hangja váratlanul éles volt, szinte gúnyos, mint aki tudja, hogy idegennek nincsen itt' semmi keresnivalója. — Mi közöm...? Csupán annyi, hogy én vagyok az új agronómus. A kis kajiabajszú úgy meglepődön, hogy .szólni se bírt hirtelen. — Mondja már, hová vi­szi a fát? - nógatta az ag- ronőmus. — Viszem haza... agronó- mus kartás. A vezetőség megszavazta, még a tél ele­jén, de még nem érkeztem rá elvinni... Ne haragudjon, hogy nem ismertem meg, de még nem találkoztunk. Hangja megint usrinténék hatott. A szeme is pl van ártatlan csodálkozással né­zett rá, hogy hinni kellett ne­ki. Nem akart már az első nap melléfogni és feleslege­sen ellenséget szerezni. Most már csak a rend kedvéért kérdezte: — Jelölt ía? Nincsen jelölve. Egy szál jár, egy ilyen átlagos, a sű­rűből. — Se mezőőr, se senki nem ellenőrzi, hogy mit visznek? A kis embernek látszott az arcán, hogy erőlködve ke­resi a választ. — Megbízunk mi egymás­ban, agronómus kartárs. Az­tán látják a szomszédok is a csomóját. Már csak irigy­ségből is szólnának. A beszéd után újra mun­kához látott. Gyorsan feldo­bálta a fa vastagját a de­rékba,- a gallyat viszont ott­hagyta a földön. Egy pilla­nat alatt felhajította a fű­részt meg a nagyfejszéj _ is, aztán egyetlen rántással in­dított, — Budai bátyám, a galv- lyát miért hagyja itt? ~ ki­áltott Bujdosó önkéntelenül. A gazda rémülten vissza­fordította fejét a neve hal­lattára. Az árulkodó szekér oldalára nézett, majd az ag- ronómusra és menet közben motyogta: — A szedegető asszonyok­nak is találni kell valamit. „Lopott fa! A szemem előtt, lopta el és én hittem neki” — villant fel Bujdo­sóban. — Tegye le azt a lát! — kiáltotta dühösen. Megindult a szekér nyo­mában utói akarta érni. De a paraszt, amint kiért az útra, közzévágor.t a lovaknak és otthagyta faképnél... A puha földúton csakhamar el­halt a szekér zörgése is, el­tűnt a tolvaj az ismeretlen erdőben... Volt miről gondolkodnia, amíg visszafele ballagott. összehúzott szemmel nézte a közeledő nagy darab em­bert is. Nem tudni, mi lakik ezekben a tanyasiakban. Hanem ez a férfi már messziről mosolygott rá. — Miután én itt nindenkit ismerek, csak maga lehet az agronómusunk! — jelentette ki nagy hangon. — Úgy van — felelte hi­vatalosan. — Az vagyok. Bujdosó Árpád. — Én meg Sütős Jenő va­gyok, a főgépész és párttitkár egyszemélyben. Vagyis állás- halmozó Örölük, nogy végre nyomára akadtam. Az egyik traktoros látta erre • jönni, az igazított útba. Nálánál fél fejjel maga­sabb, széles arcú, zöldszemű ember volt a főgépész. A pufajka feszült a lestén, látszott, rendkívüli izmokat takar a ruha. Megértette azonnal: csak a nagy fizikai erővel rendelkező emberek tudnak ilyen derűsen, szinte bocsánatkérően mosolyogni. (Folytatjuk? A nyugatiak zsákutcába vitték a leszerelési tárgyalást Gromiko nyilatkozata az Izvesztyijában t latok intézkedéseket foglalnak magukban a rajtaütésszerű támadás megakadályozására, nukleáris íegy vérmentes öve­zetek létrehozására, az álla­mok fegyveres erőinek csök­kentésére -és a béke megszi­lárdításának egyéb módozatai­ra vonatkozólag. A bombázó repülőgépek megsemmisítésére vonatkozó szovjet javaslat elfogadása erőteljes lépést jelentene a nukleáris fegyvereket eélba- juttató eszközök megsemmi­sítése felé — hangsúlyozta a szovjet külügyminiszter. A katonai költségvetések lefaragása még nem jelen­tene leszerelést, de féket jelentene, amely akadá­lyozza a fegyverkezési haj­szát — mondotta a to­vábbiakban Gromiko. Em­lékeztetett arra. hogy a Szovjetunió az idén a ta­valyihoz képest tíOO millió rubellel csökkenti katonai kiadásait. A miniszter az idegen álla­mok területén állomásozó kül­földi csapatok kivonását a fő- leladatok közé sorolta. Gromiko végül kijelentette, hogy sikerre lehet vinni a le­szerelés ügyét, ha a népek még jobban fokozzák harcu­kat a leszerelésért, ha még jobban kihasználják azokat aj kedvező lehetőségeket, ame-i i,v ok a moszkvai szerződési me-':" ék, valamint an-j nak " yállapodásnak alap-í ján lek létre. Erfigsrd Hoü-^ncffiúfean Hírek szerint a tanácskozá­son Erhard ismertette római és párizsi tárgyalásait, kifejtette nézetét a Közös Piac és az eu­rópai szabadkereskedelmi öve­zet viszonyáról, s foglalkozott a májusban kezdődő „Kenne- dy-íorduló” problémáival is. Ismeretes, hogy Erhard, a Nyugat-Európában kialakítan­dó politikai egységnek akarja megnyerni Hollandiát. Luns, holland külügyminiszter tár­gyalások során viszont közölte, hogy hazája mindaddig nem akar tárgyalni e politikai egy­ség' megteremtéséről, amíg Angliában meg nem tartják az általános parlamenti választá­sokat. Hollandia ugyanis meg akarja várni, amíg az angol kormány közölni tudja állás­pontját. Hollandia ízt sem tartja hasznosnak, 'hogy a jelen sza­kaszban tárgyaljanak a Közös Piac új politikai intézményei­nek létrehozásáról, legfeljebb a már meglévő intézmények „re­form járói” lehet szó — közöl­te a holland külügyminiszter. ■agressziót, vonja ki csapatait és tegye lehetővé a Dél-Viet­nami aknak, hogy egyedül oldják meg belügyeiket; a dél-vietnami hatóságok szün­tessék be a testvcrgyilkos háborút, teremtsék meg a feltételeket a szabad és de­mokratikus választásokhoz olyan kormány megalakításá­ra, amely megfelel a nép óhajának s végezetei az 1954-es genfi 'megállapodás alapján kezdték meg Vietnam békés egyesítését. Ho Si Minh hozzáfűzte: szilárdan hisz abban, hogy Dél-Vietnam népe feltétlenül döntő győzelmet arat. Dr. Ludwig Erhard hétfőn délelőtt Schröder külügymi­niszter kíséretében kétnapos hivatalos látogatásra Hágába érkezett és már meg is kezdte tárgyalásait Marijnen, holland kormányfővel. A tárgyalásokon jelen volt Schröder, njsugsvtné- met és Luns. holland külügy­miniszter is és több más poli­tikus. A megbeszélés — amely teljesen ,.az ellentétek jegyé­ben” zajlott le, két óra hosszat tartott. sének kérdését technikai cso­portokra bízni annyit jelent, mint a leszerelés kérdéseinek megvitatását méginkább elrej­teni a közvélemény elől. segít­séget nyújtani a leszerelés el­lenőrzőinek — hangsúlyozta Gromiko. — A szovjet kor­mány becsületes tárgyalásokat kíván és a tényleges leszere­lésről óhajtja a megegyezést. Gromiko kijelentette, hogy a nukleáris fegyverek célba- juttatására szolgáló stratégiai eszközök „befagyasztására” vonatkozó javaslat teljesen tá­vol áll a népek biztonságá­nak megszilárdítására irányu­ló gondoskodástól. — Fenti ,.befagyasztás!” ja­vaslatát az Egyesült Államok összekapcsolta azzal a köve­teléssel, hogy vegyenek nem­zetközi ellenőrzés alá minden célbajuftató eszközt, sőt még ezeknek az eszközöknek az előállítását is. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült államok kor­mánya javasolja: akkor, amikor még szó sincs semmiféle leszerelésről, lé­tesítsenek nemzetközi el­lenőrzést a legtitkosabb fegyverfajták és a legtit­kosabb haditermelési ága­zatok fölött. A fegyverkezési hajsza csök­kentését és a nemzetközi fe­szültség enyhítését célzó in­tézkedésekről előtérj; -sztett szovjet emlékiratról szólva ■Gromiko kijelentette, hogy az emlékiratban felsorolt javas­..............................mmír»— mi i n. i mm..,.»,. -----------, ■■■nie

Next

/
Thumbnails
Contents