Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-22 / 69. szám
A CSALÁD OLDALA Mié ft fél a farkas a síptól (Fehérorosz népmese) Egyszer egy cári rendőrfőnök — a csinövnyik — udvarában szolgált egy róka. Rókakoma a szolgálatot tökéletesen látta el. A környék összes tyúkólait az utolsóig megtisztította a tyúkoktól, és elhordta azokat a ■ csinov- nyiknak ebédre. így érthető, hogy a csinov- nyik nagyon szerette és különös kegyben tartotta hűséges munkását. Egyszer azt morilja a róka komának: — Kérjél tőlem a hűséges szolgálatodért bármit. Én azt teljesítem! Addig-addig gondolkodott 8 róka koma, mig végre kigondolja, hogy mi is legjobb, amit kérhet; úgy határozott, elkéri a csinövnyik fütyülö- jét. Ennek a fütyülőnek a hangjától egyformán félnek — az öregek is, a fiatalok is. Mondja a csinovnyiknak: — Add nekem uracskám a te sípodat. Azt akarom, hogy tőlem ugyanúgy féljenek, mint a csinövnyik uramtól. — Rendben van —, mondja « csinövnyik, odaadom a fü- tyúlőmet. De nagyon vigyázz rá, és oda ne add senkinek, fia elveszíted, hát elevenen nyúzlak meg. — Nem fogom átvesziteni, feleli a róka. Fogta a sípot és elment vele sétálni a faluba. Igen jól él a síptársaságban. Csak bele kell fújni és az emberek azt sem tudják, hogy hova fussanak. Ehet aztán akkor tyúkot ahányat akar, A róka sípolását meghallotta « farkas. Odamegy a rákéhoz; " Add ide nekem pajtás te Jütyülödet ha esofe egy órára is. Én is megpróbálok vele valami eleséget szerezni magamnak, A róka sehogy sem akarta odaadni. A farkas azonban annyira erőszakoskodott, Hogy « róka nem tudott ellentállni. — No, barátom, ha már így van, figyelj, — mondta a róka, — ha elveszíted a sípot, akkor aztán a esinov- nyik lerántja a te bőrödet te weg az enyimet is. — Nem fogom elveszíteni, ne félj, mit vagy megijedve, — mondta a farkas. Fogta a fütyülő t, és teljes erejéből futott a, mezőre, a pásztorokhoz. Ahogy megérkezett nagy- harsányan elkezdett sípolni, majd így szólt: — Hé, pásztorok, azt parancsolta nekem a rendőrfőnök, hogy egyem meg a legkövérebb bárányotokat. Ra nem adtok nekem bárányt, akkor maga jön ki ide, titeket pedig egytől egyig börtönbe dug! A pásztorok azonban nem hittek neki, elvették tőle a sípot, megkorbácsolták, majd ráuszították a kutyákat. Az éhségtől gyötörve visz- szament a megkorbácsolt farkas a rókához. Megmutatta hurkás Hátát, tépett bundáját és elpanaszolta nagy baját A róka sírvafakadt: — No, most aztán, — mondja —, el kell ám futni neked is, nekem is, mert különben a csinövnyik elevenen nyúz meg *mind a kettőnket. Ettől az időtől elég' a farkasnak csak meghallani a sípszót, azonnal elfut, mert azt gondolja; biztos őt keresi a csinövnyik és Je akarja nyúzni a bundáját. Mindig kedves ajándék virág névnapra, születésnapra, vagy más alkalomra. Szívesen gyönyörködnénk hosszabb időn át érdekes, szép virágaiban, melyek a fehértől a mélypirosig, különböző szín- árnyalatokban virítanak, de a szobába került példányok levelei rendszerint már néhány nap múlva sárgulnak, majd később az egész növény elpusztul, pedig még sok kis bimbó volt a növényen. A pusztulás oka, hogy a párás levegőjű, hűvös üvegházból a ciklámen átkerült a száraz levegőjű, meleg szobába, s ehhez a növény nem tudott alkalmazkodni. Természetesen az üvegházi körülményeket E. Osztrovszkája: Milyen is j hát az idő? A szomszéd Igor berohan félig pőrén Azt mondja, nyári hév vei ( tűz a veröfény. — Jégkorongozunk: — meséli a gyerek, bejött, mert a kori lábáról leesett Aztán meg azt mondja, szeme meg se rebben': 1 — Ilyen hideget > nem láttam életemben. Álltam kicsit az udvaron, vacogtam, érzem a fagyat lábamban, baromban. — Most töprenghetek: Ejnye, lári-fári, fürdőmezben, vagy subában menjek-e sétálni? nem lehet biztosítani a lakásban, de jelentősen megnyujt- hatjuk ciklámenünk életét, virágzását, ha nem meleg, hanem hűvös, világos helyen, lehetőleg ablak közelében tartjuk. Öntöaését is gondosan kell végeznünk, ne száradjon ki a földje, de a túlöntözés is káros, az öntözésnél az alá- téttányérkában összegyűlt vizet öntsük ki. A kereskedelemben kapható szép, nagyvirágű ciklámen (Cyclamen persácum gigan- teum) kertészeti nemesítés, keresztezés eredménye. Gumós növény, gumóját azonban továbbnevelésre nem érdemes eltenni, mert szobai körülmények között ez nem szokott sikerülni. Fordította: Sígér Imre. Szobonovények helyes kezelése: A ciklámen Ha rosszkedvű a háziasszony... ▼annak háziasszonyok, akik „csak” a háztartásban dolgoznak és vannak,, akik a . földeken, üzemekben, irodákban es egyéb munkahelyeken is tevékenykednek. De odahaza mindkét típus elsősorban és mindenekelőtt — a ház asz- szonya. Öh, milyen sok minden múlik azon, hogy a ház asszonya soha ne legyen rosszkedvű, hogy övéi között síirögve-forogva szerény hősiességét ne felhozza be a rosszkedv, az elégedetlenseg. Ha a ház asszonyának kedélye nem ragyog — különös, szavakkal szinte nem érzékelhető, furcsa módon fénytelenné. sőt barátságtalanná válik az egész otthon. És meit az élet nem szüntelen napsütés, és mert a ház asszonya is „csupán” ember, akinek kivétel nélkül mindennap megvannak a maga gondjai, nem ritkán komoly problémái — elvárható-e tőle, hogy a kedélye mindig ragyogjon? Ámde, ha a család harmonikus élete mégsem nélkülözheti az ő asszonyi, édftsanyaá, hitvesi derűjét — megkövetelhető-e tőle a mosoly akkor is, ha éppenséggel van oka ennek el ten kezűjére? Semmi ilyen nem követelhető meg a ház asszonyától. Ez képtelenség lenne. Igazságtalanság, méltánytalanság, megbocsáthatatlan okvetet- lenkedés. Mégis, az okosság arra tanítja a ház asszonyát, amennyire csak telik lelkierejéből próbálja meg —/ha nem is az örökös mosolyt —, de legalább a csendes derűt gondjai közepette is. . < Mert a háziasszony rosszkedve átragad az iskolába menő gyerekekre,' a nagyobb fiúkra és lányokra, a férjre, a család minden tagjára. És ha a ház asszonya morcosán, feldúlt kedéllyel fogadja a hazatérőket, aikfcor otthon nem a pihenés órái következnek. Az örökös zsörtölő- dés, a csapkodás, a mindén kicsiséget mindig ingerülten „szóvátevő” magatartás — mérgezi az otthon levegőjét. Márpedig az otthon „levegője” nemcsak a gyakori szellőztetésen múlik. Vannak gondok, amelyeket csak a házaetársaknak kell imerniük és kiküszöbölniük. Vannak problémák, -amelyek a gyerekekre nem tartoznak. Semmiféle gond nem lesz könnyebben elviselhető azáltal, ha súlyosságát mindenkivel éreztetjük. Semmiféle bajt nem szabad eltúlozni, minden nehézség megoldható — és annál eredményesebben, mennél inkább urad tudunk maradni a józan önmérsékletünknek, idegeinknek, egész magatartásunknak. Van egy régá közmondás, amely szerint: „A földön minden bajra van orvosság: vagy nincs. Ha van — keresd meg; ha nincs — ne törődj vele.” Persze, a közmondások bölcsességei csak bizonyos adagokban szedhetők — orvosi rendelet nélkül. De orvosi rendelet nélkül is érvényesíthető a törekvés a harmonikus életre — amelynek egyik fénypontja a ház asz- szonyának nyugalma. Igaz: a ház asszonyának kedélyét, mint drága kincset, óvnia kell a család minden egyes tagjának. Kicsinek és nagynak hozzá kell járulnia a saját magatartásával a családi légkör "frissítéséhez, szé- : pítóséhez. Az otthon melegét r>em lehet csak egyetlen személytől számonkémi. Igen gyakran a ház asszonyának rosszkedve, ingerültsége, vagy csendes bánata — rajta kívül állő viszonyokat tükröz. A család hozzájárulása és szívből fakadó szeretet« nélkül sök fölösleges gond gyötörheti a ház asszonyát, a gondokból pedig sohasem derű árad. Igaz emberi magatartással segítsük hát őt, a drágát, akinek oly sokat köszönhetünk, .. ízelítő az idei fürdőruha divatból ORVOSI TANÁCSADÁS: Lapozgatás a szakácskönyvben Töltött burgonya. Hozzáva- összekeverjük. A kelt és a lök: 10 db egyforma burgo- rizses húst váltakozva berak- nya, 30 dkg darált hús. .5 juk egy tűzálló tálba, közben dkg zsír, 5 dkg liszt, olvasztott zsírral és tejfellel fél liter tej, 3 dl tej- locsoljuk. Alul és felül kelt fel, késhegynyi piros paprika teszünk, utoljára kellevelet és só. teszünk rá és sütőben , jól A burgonyát meghámozzuk összeforraljuk. Tálaláskor teás karalábé fúróval a belsejét tejét tejíeUel megöntözzük, kiszedjük. A darált hússal- megtöltjük és egy jól kizsírozott tepsibe rakva forró sütőben világospirosra sütjük. A tejből, lisztből sűrű mártást készítünk, belekeverünk egy késhegynyi pirospaprikát és hozzáadjuk a tejfelt. A burgonyát mély főzelékes tálba tesszük és a forró mártással leöntjük. Vigyázzunk, hogy a burgonya sütés közben ne száradjon ki, ezért lehetőleg fedővel takarjuk le és úgy tegyük a sütőbe. Rakott kelkáposzta. Hozzávalók: 1 kg kelkáposzta, 30 dkg pörkölthús, 10 dkg rizs, 2 dl tejfel, 5 dkg zsír és só. A kelkáposztát cikkekre vágva sós vízben puhára főzzük, vigyázva, hogy szét ne főjön. Bármilyen húsból pörköltet készítünk, vagy ha van maradék pörkölt, azt ledaráljuk, puhára párolt rizzsel 1964. március 22. A szemüveg viseléséről káros a szemre, sőt a nap sugarait visszaverő tulajdonsága kifejezetten előnyösnek tekinthető. A rövidlátók számára » dioptriás napszemüveg viselése nem a legelőnyösebb. Gyakran megtörténik, hogy a két szemüveg a világos és a sötét nem teljesen azonos . és az ilyen üvegek váltakozó viselése feltétlenül ártalmas a szemnek. Helyes az, ha a világos szemüvegre rákapcsolható sötét üveget teszünk. Az állandó napszemüveg viselése nemcsak a szem megerőltetését okozhatja, hanem csökkentheti a szem fényhez való alkalmazkodó képessegét is. A pupilla ugyanis erős fényben összeszűkül és e í természetes védekezőképesség az erős fény állandó kikapcsolódásakor meggyengül, így a szem elkényelmesedhét. Napszemüveget tehát nem szabad sem divatcikknek tekinteni, sem pedig a jólöltő- • zöttség egyik követelményének, mert az elsősorban egészségvédő eszköz, amely bizonyos körülmények 'között nélkülözhetetlen, máskor pedig ártalmas lehet. ben is, mert közismert, hogy aki fedetlen szemmel az ilyen ibolyántúli sugár fényforrásába néz az meg is vakulhat. Olyankor is szükség van a sötét szemüveg viselésére, amikor a szem kóros fényérzékenységét idézi elő. Nem közömbös a napszem- 1 üveg« üvegének minősége és színe sem. Az olcsó csiszolatlan üveg gyakran torzít és így a szemet kifárasztja. A színek’ között legelőnyösebb a zöl- ; des-barna és legkárosabb a kék. Az újabban elterjedt foncsorozott szemüveg nem A szemüveg viselés elterjedése és a szép formájú' keretek divattá válása örvendetes jelenség. Viselése azonban, — ha nem helyesen használjuk — sok esetben ártalmas lehet a szemnek. A sötét szemüveg valódi rendeltetése a szem védelme az erős fény ellen. Viselése feltétlenül szükséges erős déli napban, napozásnál, vagy ahol a fény visszatükröződése foltozott megterhelést * ró a szemre. Fontos a szerepe a sötét szemüvegnek hegesztő munka és kvarckezelés közGYERMEKREJTVÉNY — Majakovszkij — poémája. 44. Egymást váltó két betű. 45. Kares2. Függőleges: 1. Az erődítmény. 2. Lecsüng. 3. Költőhöz hasonló. 4. GSM. 5. Azonos betűk. 7. Disznólak. 8. Római 5 és ül. 9. Egyre rendesebben viselkedő. 10. Ilyen a munkás kéz. 11. Mozdony teszi a rakodó pályaudvaron. 13. Gyerekbú- csúzás. 16. Vissza: ■ névelővel, papírfajta — dekorációhoz használják. 17. Kalászból kiveri a szemet. 20. ELAI. 21. Fordított súlyegység. 23. Kutya lehet ilyen. 24. Kétjegyű mássalhangzó. 25. RÖR. 26 Kettős. 29. Kaucsukszerű anyaggal borított. 31. A debreceni múzeum alapítója, akiről a múzeumot is elnevezték. 33. Pakol. 35. Nicsak. 37. Ri- kit közepe. 39. Bátorkodik. 40. ANC. 42. Római pénznem volt. 43. LA. Megfejtendő: A vízszintes 12, 6, 23 é« a vízszintes, 43. Múlt heti megfejtés: Csokonai M., Dorottya, Lillához, Csurgó. Könyvjutalmat nyertek: Ifj. Pongor József Nyíregyháza, Berencsi Magdolna Ibrány, Kun Judit Csenger, Bartt Imre Tiszavid. Vízszintes: 1. Balatoni üdülőhelyre való. 6. A költő egyik híres verse (a vízszintes 12 folytatása). (Első kockában kétjegyű msg.) 12. Megfejtendő. 14. V. L. A. R. O. 15. Alvás „terméke”. 16. Sonkát teszik előbb ebbe a lébe. 18. Hajlik. 19. Vés. 20. Egészséges. 22. Amerikai Egyesült Államk. 28. A vízsz. 6. folytatása. 27. Üzem. 28. Orosz nemzeti eledel (tésztaféle). 30. Vissza: ' adta vala. 32. Azonos korú testvérek. 34. Már nem érdekli a dolog. 36. Sasfajta. 38. Angolna német neve. 39. Mamácska. 41. Boróka darab! 43. A költő