Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-22 / 69. szám

Eseméan$ek sorokban Kudarccal . végződött az Explorer elnevezésű ameri­kai mesterséges holddal folytatott kísérlet. Az ionosz­féra kutatására épült mester­séges égitest' nem sokkal fel­lövése után visszatért a Föld légkörébe, kigyulladt és az Atlanti-óceánba zu­hant. Alighanem a hordozó- rakéta harmadik lépcsőié mondta fel a szolgálatot. Az ENSZ különleges gyar­matügyi bizottságának leg­utóbbi ülésén tizenkét Afro- azsiai ország határozati ja­vaslatot terjesztett elő a dél- rhodésiai kérdésről. E hatá­rozat felszólítja Nagy-Britam- niát, Dél-Rhodésiában hívja­nak össze alkotmányozó ér­tekezletet a mostani fehér kisebbség uralmát biztosító alkotmány megváltoztatására. A ..határozati javaslat hangsú­lyozza, Dél-Rhodésia jogbiz­tosítása alapján a területen megvalósítják a többség uralmát. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa május 5-ig elnapolta a kasmiri kérdés vitáját. Spaak belga külügyminisz­ter kongói útjáról szombaton délelőtt visszaérkezett Brüsz- saelbe. A Warren-bizoítság tagjai Dallasban helyszíni vizsgála­tot folytattak a Kennedy-me- merénylét ügyében. Szemta­núkat, rendőröket hallgattak ki. r Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a finn kor­mány meghívására szombaton svédországi látogatásának be­fejezése után feleségével együtt Finnországba érkezett, De Gaulle-nak az Antillá­kon tett látogatása alkalmá­ból az antillai és a réunion- szigeti autonómista mozgalom összekötő bizottsága nyilat­kozatot tett közzé, amelyben hangoztatja, hogy a tengeren­túli francia tartományok la­kossága maga akarja irányíta­ni sorsát. Ezért a helyi par­lamentnek felelős végrehajtó hatalmat követel. , Max Reiinann, a Német Kommunista Bárt elnöke az Humanitében cikket írt a német miiitarizmusról és a francia—német barátságról! Reiinann cikkében kiemeli, bogy a • Bundeswehr egyre nagyobb szerepet ragad ma­gihoz a NATO-ban. A kato­nai szervezet felső vezetésé­ben 30 nyugatnémet tábor­nok működik. Megnyitás elüti a ^esdi vilsíassí55 i év*leke%Eet ámerilsii légiprovokádók térkép# Genf, (AP, AFP): A Genfi tó partján emel­kedő hatalmas palotában, hétfőn nyitják meg, a Nép- szövetség egykori székházá­ban az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletét. U Thant, az ENSZ főtitká­ra — aki hétfőn személyesen nyitja majd meg a konfe­renciát —, 122 ország küldött­ségét hívta meg Genfbe. Az értekezlet összehívását — mint ismeretes — a Szov­jetunió kezdeményezte. Az értekezlet összehívásá­nak és egy nemzetközi ke­reskedelmi szervezet (MKSZ) megalakításának gondolata heves ellenállást váltott ki a vezető imperialista hatalmak körében. Az ENSZ Közgyű­lés, valamint a szocialista és gazdasági tanács vitájában azonban kiderült, hogy a javaslatot nemcsak a többi szocialista ország, hanem minden elmaradott ország is támogatja. A nyugati hatal­mak ekkor frontot változtat­tak, többé nem ellenezték nyíltan a konferencia össze­hívását. Erőfeszítéseiket arra összpontosították, hogy az értekezlet összehívására mi­nél később kerüljön sor. Koránt sincs persze arról szó, hogy a nyugati államok teljes egységes taktikával ké­jszülnek a genfi értekezletre. (Amíg az angolszáz hatalmak lsősorban a „szabad kereske- ielem” jelszavát hangoztat- ák, addig a Közös Piac or-- zágai, mindenekelőtt Francia- ország a zárt gazdasági cso­portosulások rendszerét pró­bálja elfogadtatni. Mindkét elgondolás célja azonban kö­zös; megőrizni a változott kö­rülmények között is, sőt ha lehet, még növelni a volt gyarmataikról származó mér­hetetlen profitokat. Az imperialista hatalmak minden erőfeszítése ellenére a harminckét tagú előkészítő bizottság — amelyben a szo­cialista országokat a Szov­jetunió, Csehszlovákia és Lengyelország képviselte (Ju-' goszlávia az értekezleten a fejletlen országok kategóriá­jában szerepel), kidolgozták az értekezlet napirendjét, ügyrendjét, javaslatot tettek a konferencia tisztikarára. A június 15-ig tartó érte­kezlet első két hetén és utolsó tíz napján általános vitát tart, közben pedig öt bizottságra oszolva vitatják meg részleteiben a napiren­den szereplő kérdéseket. Az értekezlet főszereplői kétségkívül a fejletlen orszá­gok lesznek, amelyeknek• éleu halál kérdés a fejlődésükhöz szükséges eszközök előterem­tése, s közülük mind több ország előtt egyre nyilván­valóbb, hogy ennek a főfor­rása nem a különféle feltéte­lekhez kötött segély, hanem a korlátoktól megszabadított, az egyenlőségen és a kölcsö­nös érdekeken alapuló nem­zetközi kereskedelem fejlő­dése. A szocialista országok hangsúlyozzák, hogy az el­maradott országok problémái csak úgy oldhatók meg, ha a , nemzetközi kereskedelem­ből minden mesterséges kor­látot, minden egyoldalú meg­különböztetést, minden egyenlőtlen cserekényszert megszüntetnek elengedhetet­lenül szükséges a nemzetközi kereskedelmi szervezet meg­alakítása. A megnyitás előestéjén saj­nálattal kell megállapítanunk, hogy az értekezlet sikeres te­vékenységét mindenképpen gá­tolni fogja az a tény, hogy ar­ra nem hívták meg a Kínai Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság ■ kül­döttségét. Ezzel szemben ott lesz Géniben a senkit néha képviselő Csang Kaj-seb klikk küldöttsége és az értei, zlet munkájában vezetőszerepet szánnak az NSZK képviselőd­nek. Mindezen nehézségek ellené­re az ide érkezett küldöttsé­gek többsége azt várja, hogy a hétfőn megnyíló értekezlet, amelyet egyre gyakrabban az „évszázad értekezletének” em­legetnek, pozitív választ fog adni a nemzetközi kereskede­lem és a fejlesztés legjonto­sabb kérdéseire. Az értekezleten részt vevő szocialista országok képvise- j lói előkészítő megbeszélést tar-* tottak. A tanácskozáson részt] vett Magyarország küldötte is. ( Ügy tudják, a szocialista or-j szagok határozati . javaslatot! kívánnak benyújtani, amely­nek elfogadása esetén az ér­tekezletre eddig meg nem hí­vott országokat is felkérnek a részvételre. Hapalm-itomiiákat, foszfor töltésű fegyvereket használnak a Dél-Vietnam- ban bevetett amerikai csapatok Washington, (TASZSZ, AP, AFP): Az amerikai hadügyminisz­tériumnak Washingtonban kiadott tájékoztatója szerint a Dél-Vietnamban bevetett amerikai csapatok soraiból ez év január 1 — március 16-a. között 201 amerikai kato­na életét vesztette, 12 el­tűnt, 694 pedig megsebe­sült. „Dollármilliókat fecsérelünk el Dél-Vietnamban, hogy ame­rikai fiatalok életét áldozzuk fel egy szerintem teljesen ér­telmetlen hadművelet kód- véért’“ — mondotta Washing­tonban Wayne Morse szená­tor, az amerikai kormány dél­vietnami politikáját bíráló "be­szédében. Az AP amerikai hírügynök­ség közli saigoni tudósítójá­nak beszámolóját, amely lep­lezetlenül világítja meg a dél­vietnami helyzetet. A tudósítás elismeri, hogy a dél-vietnami katonai diktatúrának juttatott ame­rikai katonai segély té­telei között „ott vannak a napalm-bombák és a kocsonyásított petróleum­gyújtótestek, amelyeknek robbanása tűzhalált áraszt a falvakra”. De még ezeknek pusztítóere­jén is túltesz egy „új fegy­ver”, amellyel — az AP tu­dósítója szerint — újabban ágyúkból és repülőgépekből egyaránt irtják a falvak la­kosságát. Ebből a foszfortül- tésű gyújtófegyverből becsa­pódáskor sűrű fehér felhő go­molyog elő, amely lángraborít mindent, amihez hozzáér. Az AP beszámolója elismeri, hogy még az amerikaiakat és ^é!-vietnami bábjaikat, is, megdöbbentette a testükön ' napaliú-okbzía borzalmas égési sebekkel, félholtan az utcákon szanaszét he­verő gyermekek látványa, árúikor beléptek annak a fa lunak területére, amely , ellen a saigoni kormányzat repü tógépei csütörtökön hajtották végre támadásukat a kam foodzsai határ közelében“. A földi pokol ecsetelése után a tudósító végül ícezi az egyik amerikai ' tiszt. cini­kus szavait: „mi ugyan nem akarjuk megölni a dél-vietna­mi polgári személyeket, de mégis meghalnak, mert, halá­luk a háborúnak mintegy m&i lékterméke...” Másfél hónapon beiül má­sodízben sértették meg sú­lyosan az NDK iégiterét a Német .Szövetségi Köztársa­ság (NSzK) területén állomá­sozó amerikai katoni repülő­gépek. Mint ismeretes, 1964. január 28-án Diedorf telepü­lés körzeténél hatolt be egy „T—39”-es mintájú lökhajtá- sos amerikai katonái repülő­gép az NDK területébe. Már­cius 10-én Heimsledt irányá­ból úiabb amerikai katonai repülőgép hatolt be az NDK területére. Az eredetileg bombázó gépből kifejezetten felderítő repülőgéppé átalakí­tott „RB—66”-os típusú két- motoros lökhajtásos katonai repülőgép több mint 10 000 méter magasságban 70 km mélységig repült be az NDK területe főié. Egy, a Német Demokra­tikus Köztársasággal megkö­tött szövetségi szerződés alap­ján az NDK területén állo­másozó — szovjet , vadászgép az amerikai feiderítőgé- pet már Altenhausen telepü­léstől délre feltartóztatta s jelzésekkel leszállási paran­csot adott ki. A leszállási pa­rancsot a határséríő gép meg­tagadta s tovább folytatta út­ját az NDK területe felett. A szovjet vadászgép a szocialista országok légiterének védelmé­ben kiadott parancs szerint — a figyelmeztető lövések le­adása után — az „RB—66”-ost Gardelegen város felett megsemmisítette. A különle­ges felderíő műszerekkel fel­szerelt határsértő repülőgép Gardelegen-töi északkeletre lezuhant. Nyugtalanság Brazíliában Rio de Janeiro, (AP, Reu­ter, AFP); Brazílián a nyugtalanság hulláma söpört át. Mint nyu­gati hírügynökségek jelen­tik, csütörtök óta tüntetések folynak a nagy városokban, valamint, az ország szegé­nyebb, elmaradottabb vidé­kein. ' Csütörtökön Sáo Paulában a katolikus szervezetek ren­deztek- több tízezres tömeg­tüntetést. Hangadóik, Gou- lart elnök alkotmányrefonn indítványát ócsárolták. Ezen a napon Brazíliában, a kor­mányszékhelyen is tüntetés volt. A felvonuló munkások béremelést, munkaalkalma­kat követőietek. A tüntetés megismétlődött pénteken. A i fokozódó nyugtalanság arra, vezethető vissza, hogy a ‘szélsőjobboldal kihasznál­va az ország súlyos gazda­sági helyzetét, nagy kam­pányt indított a köztársasági elnök reformjavaslatai ellen, amelyek között szerepel a íöldnéformtiörvény módosítá­sa, több gazdasági intézkedés a hivatalban lévő elnök jo­gainak bővítése. Gerő János! AMIRE NINCS TÖRVÉNY . ... 16. Most pillantották meg a két közeledőt. Nem folytat­hatták tovább az érdekesnek indult beszélgetést. Elbúcsúz­tak. Az agronómus frissen, hatá­rozottan sietett Szilasiék élé. Sejtette, hogy a bőrkabátos ismeretlen valamelyik felettes szervtől jött, napok óla várta már ezt a találkozást. A bemutatkozás után Kál­mán András kezdte a beszél­getést : — Azt hiszem, sejti az elv- íársy nem perdültünk táncra römünben, amikor hírét vet- ; ük, hogy részesedést adnak termésből. Nos, hát tárgyai- i'jjik erről mindenféle jegy­zőkönyv, meg ilyesmi nélkül; Meg hökkenv e tapasztalta, hogy mar az első találkozás­kor komoly felelősségre vonás következik. Az elnökre fci'l- lantott -segélykérőeh, de az arva arccal hallgatott. — Sokat1 nem mondhatok — kezdte 'akadozva! — En már arra érkeztem ide, hogy 1M4. RN6*«*as 22. nem dolgoznak az emberek. A körülmények kényszerítet­tek bennünket erre a lépésre. — Néhány demagóg, nagy­szájú ember megszervezte a tagságot, maguk meg bedől­tek. — Nem! — rázta a fejét akaratosan. A komoly, szor­galmas tagoknak is ez volt. az indítványuk. Mi elfogad­tuk, s az idő minket igazolt. — Ezek nagy szavak! — Nem. Tények! Az embe­rek -visszanyerték a hitüket. — Talán még gratuláljunk is hosszá? — És a kertészek? — foly­tatta a kiküldött. Minden száz forintból negyven az övéké? — Erre még nem talál­tunk ki jobb módszert. Egyelőre máshol is alkalmaz­zák, néhány évig megfelel nálunk is. Majd öt év múl­va, ha ez atéesz is jól jöve­delmező nagyüzem lesz, va­lószínűleg más elosztási elvet vezetünk be. Talán' csökkent­jük a termény részt-, és emel­jük , a munkaegységet. De ‘ahhoz el kell érni, hogy előbb harminc forintot ér­jen a munkaegység. — Szóval maga szerint bölcs dolgot cselekedtek? — Hasznosat minden eset­re.— Kálmán András haragosan vágott vissza: — Honnan kaptak rá uta­sítást? Ki engedte meg? — Az élet parancsolta. És bevált. Másfél év óta először dolgoznak jókedvvel az em­berek. Szép kis lelkesedés az, olyan, amikor a paraszt magá­ba gyújtja a házát. Már a ve­rebek is ezit csiripelik. Ne­künk meg ég az arcunk a szégyentől. A nyírzsadányí Kossuth Tsz „így, meg úgy”, egyebet se hall a járásban az ember. — Dehát erről igazán nem tehetünk — védekezett elke­seredve. Kálmán András haragosan pillantott rá. Egymásután csapdosta fejéhez a - súlyos mondatokat: Ez a legborzasztóbb, hogy ilyen könnyen veszik áz egészet. „Nem tehetünk róla.” De ha így megy tovább maholnap az egész szövetke­zetei felgyújthatják. És szét­hordják százalékos alapon a vezetők segítségével. Hová ju­tunk így? Ki felei ezért? Bujdosó elvesztette türel­mét. Most már » is hangosan kezdte: ' ■ : ■_ — Azt én is megkérdezhet­ném, hogyan , engedték : idáig fájulni a dolgokat? Lényegé­ben jó földekkel rendelkezik a termelőszövetkezet, állatál­lománya is tűrhető, mégis gyalázatos megélhetést bizto­sít a tagjainak. Ki hagyta, hogy a tönk szélére kerüljön a Kossuth? — Nézze, fiatalember, okos­kodni könnyű, de mit mond­jak én az ilyen elosztásra? — kezdte Kálmán, azonban az agronómus gorombán félbe­szakította. — Én az eivtársaak nem vagyok fiatalember! És ha ennyire elfogult, tartsa meg a véleményét! — Kikérem magamnak e»r a hangot! — Én kérem k'1 Mi itt né- hányán a lelkünket tesszük ki, és akkor még gyanúsítgat- nak ráadásul bennünket. A nagy dülőútra értek. Né­hány asszony közeledett a gyalogösvényen, felfigyeltek . a szóváltásra. Bujdosó nem akarta, hogy mások is hallják vitatkozásukat, ezért elhallgat­tak. Megkerülték az iskolát és átvágtak egy zöidbeborult kis laposon. Elöl haladt Kálmán András, mögötte az elnök, há­tul Bujdosó. Nem szóltak egy­máshoz, komor hangulatban voltak. Az irodába csak az agro­nómus ment be. A másik két ember az elnök lakószobájába húzódott, onnan hallatszott ki pusmogásuk— Pirosíkának felcsillant a sze­me, amikor megpillantotta a fiatalembert, örült, hogy Szi­lasiék kívülmaradtak, a végre négyszemközt beszélhetnek. — Végre benézett hozzánk! — kezdte kedveskedve. — Olyan ritkán látjuk, mintha nem is tartozna közénk. Itt a postája. Biztosan megint kimutatásokat kémek. Szóljon. ha valamiben segíteni kell. Amíg meg nem zavarnak ben­nünket, szívesen állok rendel­kezésére. Felállt az asztaltól és oda­vitte a leveleket. Gyöngéd pil­lantást vetett rá, közben fel­sőtestével odahajolt hozzá, váltóval súrolta. Bujdosó fél- reíordította a fejét, de akarat­lanul is észrevette a ruha ki­vágásából felvillanó fehér göd rocskeí. Kellemes, alig érezhető parfömszag terjengett a lány körül és ez régi bálosc emlékét juttatta tétébe. Nagyot sóhajtott, szó női­kül elvette a levelet. — Mondja, maga mindig ilyen sokat beszél? — szóit Piroska kötekedve. — Ne haragudjon, nincs va­lami rózsás kedvem. — Kálmán András miatt? Bólintott.- 1 — Nem kell mindent komo­lyan venni. Biztosan bal láb­bal kelt fel és most itt adja ki a mérgét Fél óra múlva elmegy és kész. Egy hét múl­va azt is elfelejti, hogy miről vitatkoztak. A lány őszinte csodálkozás­sal nézett rá. Fogalma sem volt, miért bántják. Az ő sze­mében Bujdosó szinte már szent volt, akire még rosszat se lehet mondani. Kezét rá­tette a vállára, anyáskodva mondta: — Nyugodjon meg, valami félreértés lehet. — Pirosba, maga a könyve­lőnk, itt éli le élete javaré­szét, de semmit nem ért az egészből — fakadt ki Bujdosó elkeseredetten. — Én csax bűnbak vagyok, nem a sze­mélyem a lényeg. Kisütöttünk végre valamit, amivel a ta­gokba hitet öntünk, másfél éve tartó, egyre mélyülő ka­tasztrófának vetettünk véget. Valami újjal próbáihoz cuiík, és ez a bűnünk. Mert meg nem írták meg brossurakban. CEoiytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents