Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-12 / 35. szám

Escntétnyak sarokban Az Abend című nyugat-ber­lini lap jelentette, hogy a város közlekedési vállalata április 1-től újabb 10 pfen­niggel emeli a villamos, az autóbusz és a .földalatti va­sút jegyeinek árát. Angliában a legsúlyosabb megdöbbenést okozta a lon­doni autóbuszok legolcsóbb jegye árának három pennvről négy pennyre történő fel­emelése. (A háború előtt ez a jegy egy pemnybe került.) Ugyanakkor fontonként más­fél pennyel emelik a cukor fogyasztói árát is. A Bolíviai KP Központi Biewtteágának plénuma el­határozta, hogy a párt kong­resszusát ez év március má­sodikéra összehívja. A pié- numon megvitatták az elnök­választásokkal kapcsolatos pártálláspontot, valamint a nemzetközi kommunista moz­galom helyzetét. Az olasz fővárosban 17 eu­rópai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldötteinek részvételével értekezlet kezdődött a mű­holdak felhasználásáról egy nemzetközi távközlési rend­szer kiépítésében. A megbe­szélés három napig tart. Thaiföld ENSZ-küldöttségé- nek vezetője közölte U Thant ENSZ főtitkárral, kormánya vállalja az észato-bomeói tűz­szünet! megállapodás betar­tásának ellenőrzését, továbbá vállalja az ellenőrző csopor­tok tagjainak fizetését, míg a felmerülő más kiadásokat Indonézia és Malaysia közö­sen viseli. Az oráni forradalmi tör­vényszék ítéletet hirdetett egy ellenforradalmi banda ügyé­be«. A banda vezetőjét ha­lálra a többi tizennégy vád­lottat pedig 3—15 évig ter­jedő börtönbüntetésre ítélte. A csoport a januárban lezaj­lott oráni puccskísérlet nap­ján fegyveresén támadt fel­vonulókra, akik az ellenfor­radalom ellen tüntettek. Üjabb negyvennyolc órás sztrájkba lépett kedden 200 ezer olasz vegyipari munkás, ;ödk a múlt héten egyszer már két napra beszüntették a munkát. A munkások ma­gasabb béreket követelnek. Hétfő óta egyébként sztrájkol 12 000 egészségügyi dolgozó is. Dánia legnagyobb serfőző üzemének 800 szállító munká­sa nem volt hajlandó a sört a vendéglőkbe és üzletekbe szállítani, tiltakozásul az el­lep, hogy a kormány fel akarja emelni a cigaretta, a sör és a benzin adóját. Feszült a helyzet Cipruson Húszezer ember tüntetése Athénban a NATO ciprusi beavatkozása ellen — A görög sajté támadja a nyugati szövetségesek politikáját Kácz Dezső Károiy, az MTI londoni tudósítója je­lenti: Cipruson egyre nő a fe­szültség. Menelaosz Panteli- desz altábornagy, a ciprusi görög hadsereg főparancsno­ka kijelentette: az egész szigeten folynak a készülődések a török el- ö zó ni és visszaverésére. Volt katonák képezik ki az újoncokat. A nőknek megígérték, hogy a férfi­ak oldalán harcolhatnak. A ciprusi .görög sajtó he­vesen támadja a nyugati szö­vetségeseket. A Kypros című hetilap ezeket írja: — ' Nem azért keressük a Szovjetunió támogatását, hogy kommunizmust vezessünk be Cipruson, hanem azért, mert ez nélkülözhetetlen életbe-, maradásunkhoz. tett rendőri osztagok azon­ban útját állták. A rendőrök • gumfbotokkal támadtak a tüntetőkre. Hi­vatalos jelentés szerint az összecsapások során tizen­négyen sebesültek meg, az AP jelentése szerint a város sok kórházát keresték fel olyan személyek, akik svt- liyos fejsérüléseket szenved­tek. Asairoglu, a török ENSZ- küldöttség vezetője a Biz­tonsági Tanács elnökéhez in­tézett levelében azt állította, hogy a ciprusi tűzszüneti egyezmény ismételt megsér­téséért nem a ciprusi törö­kök, hanem a görögök a fe­lelősek. A török levél válasz kíván lenmi Rosszidesz cipru­si ENSZ-küldött február 3-i levelére, amelyben részletes adatokkal bizonyította a tö­rök fegyveresek felelősségét a ciprusi békebantásért. Hétfőn este repülőgépen New Yorkba érkezett a Ciprusról kiürített ameri­kai állampolgárok első csoportja, 150 személy. A következő napokban újabb csoportok érkezését vár­ják. Wayne Morse demokrata­párti szenátor hétfőn a sze­nátus ülésén kijelentette, hogy az amerikai kormány nagy hibát követ el, ameny- nyiben a ciprusi kérdést nem viszi az ENSZ elé. A Fehér Házban már előkészítették a diplomáciai hüvelykszorítókat Anglia továbbra i§ kereskedik Kubával Az Alithea (Igazság) azzal vádolja Angliát és az Egyesült Államokat: tá­mogatják azt a török kö­vetelést, hogy osszák fel a szigetet. Az összes ciprusi görög lap hangoztatja: Ciprus kormá­nya egészen bizonyosan visz- sza fogja utasítani a leg­újabb angol—amerikai csa­patküldési javaslatot. A görög fővárosban hét­főn délután mintegy húsz­ezer ember részvételével tömeggyűlést tartottak, amelyen tiltakoztak a NATO tervezett ciprusi beavatkozása ellen. A gyű­lés után több ezer főnyi tömeg az amerikai, angol és török nagykövetség elé akart vonulni, a megerősí­Carapkin interjúja a Berlin, (MTI): A Neues Deutschland keddi száma közli Szemjon Carap- kinnak, a tizennyolchatalmi le­szerelési tanácskozáson részt­vevő szovjet küldöttség vezető­jének a lap genfi tudósítója ré­szére adott interjúját. „Mindazok, akik a fegyver­kezési verseny megszűntetésére és a leszerelésre törekédnek, úgy tekintik a Német Demok­ratikus Köztársaság kormányá­nak a tizennyolchatalmi lesze­relési bizottság elé terjesztett javaslatait, mint igen értékes hozzájárulást a bizottság cél­jának eléréséhez — mondotta Carapkin. — Szeretném hang­London, (MTI): Az angol sajtó washingtoni jelentései szerint a Fehér Házban már előkészítették a „diplomáciai hüvelykszorító­kat”, hogy a szerdán oda érkező Douglas Home brit miniszterelnököt meggyőzzék a Kubával folytatott kereske­delem „erkölcstelenségéről.” Johnson elnök a „veszet­tek” nyomásának engedve úgy véli, hogy a választá­( sok évében „valamit ten­nie kell” Kuba ellen, s Neues Deutschlandnak súlyozni, hogy az NDK kormá­nyának javaslata, hogy7 mind­két német állam teljesen mondjon le az atomfegyverek­ről, pontosan egybevág azok­kal a napirendi pontokkal, amelyekről most a bizottságban vitatkozunk, például azzal a kérdéssel, hogy magfegyvere­ket nem szabad továbbadni. Az NDK javaslata megérdemli, hogy a bizottság behatóan meg­tárgyalja és a megegyezés alap­ja legyen. A nyugati hatalmaknak az a kísérlete, hogy semmibevegyék és elszigeteljék az NDK kül­döttségét tökéletes kudarcot vallott — folytatta Carapkin. mivel a nyílt fegyveres intervenciót túlságosan kockázatosnak tartja, az amerikai szakértők a gaz­dasági blokád megszigorí­tásának tervein dolgoz­nak. A Times washingtoni tudó­sítója szerint az amerikai kormány rá akarja bírni a brit miniszterelnököt, hogy Anglia teljesen szakítsa meg kereskedelmi kapcsolatait Kubával. A munkáspárti Daily Herald keddi vezér­cikkében követeli, hogy a brit miniszterelnök tanúsít­son ellenállást az amerikai nyomással szemben, és a leg. határozottabban közölje Johnson a elnökkel, hogy N agy-Bri fanniának joga van autóbuszokat eladni Kubá­nak, és joga van .békés ke­reskedelmet folytatni bár­mely országgal. A brit alsóháziján Robert Mathew külügyi, államtitkár Emrys Hug­hes munkáspárti képvise­lő kérdésére válaszolva rá­mutatott, félreérthetetle­nül Washington értésére adták, hogy az egyetlen korlátozás, amelyet Kubá­val folytatott kereskede­lemre Anglia elfogadni hajlandó: a stratégiai áruk tilalma. Mathew hangoztatta, hogy ebben a kérdésben a kor­mány teljes határozottságot fog tanúsítani. „ Az NDK kezdeményezése értékes hozzájárulás a leszereléshez“ Külpolitikai széljegyzet: Most itt állunk a legnagyobb bizonytalanságban... • z ., .hogy hová tegyük Malaysiát. Eddig ugyanis úgy tudtuk, hogy ez az újonnan és mesterségesen létrehozott állainalaku lat bizonyos brit gyarrnátósitó és újgyarmatosító törekvéseket szolgál odalen Délkelet-Ázsiában. S ezt nemcsak a politikai jelentésekből tudtuk, hanem például abból a katonai-politi­kai tényből is, hogy Malaysia — brit támaszpont. A héten azonban a New York Times már majdnem meg­ingatott bennünket ebben a hitünkben. Szokásos beszélő tér­képén ugyanis a dél-vietnami puccs kapcsán á- délkelet-ázsiai térséget „szólaltatja meg”, mégpedig igen ékesen. A mellékelt jelmagyarázat szerint ugyanis a sötét színekkel jelölt orszá­gok „kommunista ellenőrzés alatt állnak”, míg a világosan vo- nalkázottak „a Nyugat szövetségesei”. A fehér foltók nyilván a semlegeseket akarják jelezni, hiszen csak ők lehetnek azok, akik „nem tartoznak sehová.” No% India, Burma, Indonézia, Kambodzsa mellett ilyen fehér foltként tűnteti fel a New York Times beszélő tér­képe — Malaysiát is. Most tehát valóban itt állnánk' a leg­nagyobb bizonytalanságban, hogy talán rosszul tudtuk, még­sem brit hídfőállás éz a különös államalakulat, ha... ...ha a fehér foltok között legnagyobb meglepetésre nem fedeznénk fel magát — Dél-Vietnamot is, amelyről pedig köz­tudott, hogy enyhén szólva „a Nyugat szövetségese”. így állunk most itt egy másfajta bizonytalanságban: nem tudjuk, hogy“ „be akart-e beszélni*’ az olvasónak vala­mit ez a beszélő térkép, vagy csak — dadogott? Párizsban megelégedéssel fogadták a francia—tajvani diplomáciai kapcsolatok megszakítását Párizs, (MTI) Párizsban megelégedéssel fogadták Csang Kaj-sek dön­tését, hogy megszakítja dip­lomáciai kapcsolatát Francia- országgal. A francia diplomácia árra törekedett, hogy az elke­rülhetetlen szakítást Taj­van kezdeményezze. Párizs politikai megfigye­lők úgy véliík, Franciaország „kínai politikájának” messze- ható következményei lesznek. A Combat rámutat, egy sor ország választásra kánysae- rül és nem kétséges, hogy a „lassú megfulladásra ítélt” tajr vani rendszer helyett a Kínai Népköztársaság mellett dönt. Ez a poEtBca eredménnyel járt, annak ellenére, hogy Washington igyekezett Csang Kaj-seket visszatartani a sza­kítástól. Párizs ugyanis Csang Kaj-seík tudomására hozta, hogy mihelyt a Kínai Nép­köztársaság képviselői megér­keznek a francia fővárosba, eddigi nagykövetsége csak Tajvan külképviseleteként működhet tovább. Ennek a helyzetnek az elfogadása azt jelentette volna, hogy maga Csiang Kaj-sek sem tekinti magát többé Kína képviselő­jének. A tajvani klikk tehát az Egyesült Államok akarata ellenére is kénytelen volt megszüntetni diplomáciai kapcsolatát Franciaország­gal. Dél-vietnami szabadságharcosok elfoglalták Ba Longot Saigon, (MTI): " A Saigonban kedden Közzé­tett hivatalos közlés a kor­mánycsapatok újabb vereségé­ről számol be: A dél-vietnami szabadságharcosok hegyi zász­lóalja támadást indított Guang Tin tartomány területén Ba Long ellen. Az alig néhány órás csatában a kormánycsapatok öt halottat, tizenkét sebesültet és sok fegyvert, közöttük négy ágyút vesztettek. Harmincegy katonájuk eltűnt — feltehetően a szabadságharcosok oldalára állt. Becs István: Ébredő Gulliver Brazíliai útijegyzetek Igaz, a brazil törvények ala­pos adót vetnek ki a külföldi érdekeltségekre, de a törvé­nyek kijátszásának is megta­lálták ezernyi formáját. Újab­ban vegyesvállalatokba fekte­tik a dollármilliárdokat. így a horibilis összegű adótól megmenekülnek, mert a ve­gyes tőkeérdekeltségeket, már nemzeti vállalkozásnak szá­mítják. Persze arra azért gon­dosan ügyelnek, hogy a brazi- ok csak olyan mértékben ré­szesüljenek a részvényekből, hogy az irányítás és az elle­nőrzés jenki kézen marad­jon. A „fölözés” másik módsze­re a „feleslegekből” nyújtott áruhitel. Az USA néhány év alatt kétszázmillió dollár ér­tékben szállított „felesleget” Brazíliának. Az USA segélye az első pillanatra látszólag' nagyon lojálisnak, sőt jóindu 1»4, február 12. latunak tűnik. Az egyezmény szerint a hitel egy részét a brazil kormány saját pénzével cruzeiróval fizetheti vissza. Kezdetben ebből tizenöt száza­lékot a brazíliai amerikai nagy- követség kapott költségeinek fedezésére. A többi nyolcvan­öt százalékot pedig csak negy­ven év múlva kell visszafizet­ni, igaz, dollárban. A jenki „Róbert-bácsi” azonban meg­határozta, hogy a pénzt mire használhatják a kölcsön ki- egyenlítésének időpontjáig. Az összeg felett a brazil Fejlesz­tési Bank rendelkezik. A pénzintézet a szövetségi álla­moknak hitelt nyújthat belőle közberuházásokra és városfej­lesztésre. Persze ezeket a mun­kákat is nagyrészt észak-ameri­kai érdekeltségek végzik, tehát a haszon végsősorban itt is az ő pénztárcájukat duzzasztja. A nyolcvanöt százalékból azonban rövid idő alatt csak hatvan lett. A jenkik arra hi­vatkozva, hogy a brazil pénz inflációval küszködik és emiatt követségük költségei megnöve­kedtek. p diplomáciai testű­iéi. jaraiiu. __iái húsz száza­lékra emelte. Ugyancsak húsz százalékot bocsátott plusz­ként a nagykövet rendelkezé­sére „belátása szerinti dotá­ciók* céljára. Magyarán: a jenki politika propagandájára, a jenkibarát politikusok tá­mogatására, aknamunkára az önálló nemzeti politika kiala­kítása ellen... így rövid idő alatt sok milliárd cruzeiro fö­lött elvesztették az ellenőrzés lehetőségét a brazilok, amit a gabonáért cserébe az USA nagykövetség rendelkezésére kell bocsátaniok. A kormány kénytelen volt beleegyezni ebbe a cseppet sem tiszta ügyletbe, mert a gabonabehozatal eset­leges kiesése komoly éhínség­gel fenyegetne. Goulart elnök egyik beszédé­ben kijelentette: — Aki ismeri a brazíliai helyzetet — bármilyen ideoló­giát valljon is — nem tagad­hatja ma az agrárreform szük­ségességét. A brazil parasztok nyomo­rúságos viszonyok közötti él­nek. Különösen az északi ál­lamokban, az úgynevezett éh­ségövezetben. Az országban nagyon visszás a birtokvi­szony. A földtulajdonosok 3,4 százaléka birtokolja a földte­rület 62 százalékát és ha eh­hez hozzávesszük, hogy az összlakosságból 38 millió a falvakban él és többségük nincstelen, akkor látjuk sanya­rú helyzetüket. Szinte egy­mást érik a különböző paraszt megmozdulások, amelyek kö­zül még a földfoglalások sem hiányoznak. Gyakran kísérte siker. a parasztok kisajátítá­sát és hiába próbálkoztak az elkergetett földesurak vissza­szerezni birtokaikat, nem si­került nekik. Hiába vezényel­tek ki katonaságot a földfog­lalók ellen, őket is meghátrá­lásra kényszerítették az egysé­gesen fellépő új földtulajdo­nosok, akik nemcsak a föld megszerzésére, de megművelé­sére és megvédésére is szövet­kezetei alakítottak, A parasztmozgalmak az egyes szövetségi köztársaságok vezetőit arra kényszert tették, hogy részleges földreformokat hajtsanak végre. Mato Grosso és Goias államban 1962-ben földet kapott a parasztság egy része. Maga Goulart elnök is — aki egyébként hatalmas bir­tokokkal rendelkező földesúr — jó példával járt elől: Rio Grande do Sül állambeli bir­tokából 1254 hektárt felosz­tott. Noha ez dicsérendő cse­lekedet, de mennyire nem a jószívűség diktálta mutatja, hogy nemrégen viszont ötször akkora birtokot vásárolt, mint Hollandia és Belgium együtt­véve, persze nagyon olcsón és olyan helyen, ahol ma még őserdőt találunk. Tudni kell ugyanis, hogy Brazília csak ak­kor válhat valóban nagyhata­lommá, ha meghódítja az or­szág nyugati részét is. Ennek első lépéseként az őserdő kö­zepén felépítették az új fővá­rost. A kezdeti lépéseket per­sze továbbiak követik. S ek­kor nagyon jól jön majd az országnak beillő földbirtok még akkor is, ha földreformot hajtanak végre. Éz a hatalmas ország az egyéb, részben már említett okok miatt, többek között azért fejlődik lassan, mert el­avult törvényei gátolják. Ezek a törvények akadályozzák az egész országra kiterjedő föld-, városfejlesztési és egyéb tár­sadalmi reform végrehajtását. A választásokat is régen el­avult szabályok szerint tart­ják. Kevesen kapnak csak szavazati jogot. A felnőtt la­kosság ötven százalékának nincs választójoga, mert anal­fabéta. A kongresszus hovato­vább tizenhét éve vitatkozik a földreformról, de eddig még nem sikerült dűlőre jut- niok. A földreform törvénv- tervezete egyébként nagyon haladó. A harmadik fejezet 12. paragrafusa szabályozza, mi­kor lehet kisajátítani a földet: L Ha nem művelik megfe­lelően. 2. Ha nem korszerű eszközökkel művelik és emiatt a földet nem ügy használják ki, mint ahogyan kellene. 3. Ha a terményeket nem a kö­zeli városok lakosságának ad­ják efl. 4. Ha sok olyan kis- paraszt és mezőgazdasági mun­kás él. a birtok környékén, akiknek földet kell biztosíta­ni. 5. Ha a föld .értéke növe­kedett a legutóbbi időben a szóbanforgó vidéken. 6. Ha olyan nagy földbirtokról ran szó, amelynek egykézben ha­gyása nem felel meg a mo­dern idők követelményeinek. Az első pillantásra ez na­gyon szép. De a reformterve­zet térítéses földosztást akar. tehát a parasztoknak fizetniük kell. A parasztok különösen az északkeleti részen élnek nagy nyomorban, ahol a klíma is sokkal rosszabb, mint délen. A rosszul tápiáit embereket hamarabb megtámadják a tró­pusi betegségek, a lakosok ötven százaléka meghal har­mincéves kora előtt. Jártam ennek az északkeleti résznék a centrumában Recifo városá­ban. A város fényűző, közvet­lenül az Atlanti-óceán mel­lett fekszik, nemzetközi légi- és hajókikötője, hatalmas for­galmat bonyolít le. Az idegen- forgalom is jelentős. Mégis a város lakosainak ötven száza­léka munkanélkül tengődik. Ugyanakkor a közép- és felső réteghez tartozók luxus-klu­bokban szórakoznak szinte naphosszai,, munkájuk csupán abból áll. hogy nyereségüket zsebrevágják. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents