Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-11 / 34. szám
IC eveseMiérí többéi ! Kgyré többet beszélünk mafla ps:),? a beruházásokról, azokról a létesítményekről, amelyek szerte a megyében,, elsősorban Nyíregyházán épülnek, szebbé, gondtalanabbá tegyük holnapunkat. Gyárak, lakások, iskolák épülnek sok, sok millió forint költséggel, hogy munkát, otthont, tanulási lehetőséget biztosítsunk a ma emberének, a felnövő generációnak. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogyan használjuk fel a gondjainkra bízott milliókat. Meg mindig előfordul, hogy feleslegesen építkezünk, tovább nyújtózkodunk, mint ameddig a takarónk ér. Feleslegesen ruházunk be milliókat, csupán azért, mert nem minden esetben elég körültekintők a tervezők, vagy túlzottan igényes a beruházó. A Fehérgyarmati Járási Kórház sok éves huzavona után az elmúlt évben került átadásra. Lett volna elég idő ahhoz, hogy az illetékesek gondoskodjanak elegendő létszámú, helybeli ápolónőgárda kiképzéséről. Miután ezt elmulasztották, szükségessé vált egy nagy létszámú nővérszállás létesítése is. Ha ezt a lehetőséget már eleve figyelembe veszik, sokezer forintot kitevő költségtől mentesíthették volna az államot. Jó lenné, ha a most épülő vásáros naményi és kisvárdai hasonló méretű építkezéseknél ezt máris' figyelembe vennék! Egy egy új létesítmény beruházási programtervezetét kellő időben vitára bocsátják. Aa il- leiékes szerveknek módjukban van erre vonatkozó észrevételeiket személyesen, vagy írás ban közölni az egyeztető bi~ zottsági üléssel. Sajnos, az érdeklődés elég szükkörű, sokan el sem mennek a tárgyalásra. Szinte nevetségesen kevés ember vesz részt ebben a vitában. Súlyosbítja még ezt az a tény, hogy a távollevőket úgy kell venni, mint akik egyet is értenek a programtervezettel. Pedig egy-cgy nagyobb építkezésnél milliókról van szó... A' Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum programtervezetének vitájában például kiderült, hogy a tervezett tornaterem túlzottan magas, a célnak, rendeltetésnek alacsonyabb is megfelelne. A beruházó és a tervező egyet értett az interpellációval és megszületett a döntés. Eredménye 888 ezer forint megtakarítás! A programtervezet ezzel a módosítással azóta már programmá lett. Hasonló észrevételek hangzottak el a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola beruházási irogramtervezetőnek vitájában ;s. A tervezők a kollégium fű- ésére ideiglenes megoldásként iüiön kazánok építését is tervezték.'Nem vették figyelembe, hogy mire a kollégium elkészül, e városrész központi fűtését szolgáló gőztávvezetéke is elkészül. Csak ezzel, mintegy két és fél millió forinttal csökkenthetik a főiskola építési költségeit. A programtervezetben szerepel még egy kétmillió 600 ezer forint költséggel építendő fehérnemű mosoda is. Ugyanakkor a Nyíregyházi Patyolat Vállalat jelenlegi fehérnemű mosodai kapacitása is csak 30—35 százalékban van kihasználva. Ez napi 4000 kilónak felel meg, míg a kollégium napi igénye csak 670 kiló lenne. Szinte érthetetlen, hogy ezek után miért ragaszkodik — éppen a beruházó — e teljesen felesleges kiadáshoz. Végső soron és feltehetően ezt az Országos Tervhivatal nem hagyja jóvá, és más célra fordítja ezt az összeget. Az Országos Törzskönyvezési- és Utódellenőrzési Felügyelőség részére, a Tiszavasvári úton épülő, ötven gépes baromfikeltetőjének tervezésénél sem volt elég körültekintő a munka. A derített víz elemésztésé- hez négy szikkasztó kutat terveztek, mintegy 100 ezer forint költséggel. Nem vették figyelembe, hogy a mellette régebben épült középület szennyvízcsatornája éppen a telekhatáron vezet el. A derített vizet egyszerűen bele kell vezetni és nem kell szikkasztó kutakat építeni. Sokszor maguk a tervezők is kényszerhelyzetben vannak, mert a tanács olyan helyen jeOLVÁSÓNK ÍRJA: löli ki az építkezést, ahol mái' az adott körülmények is drágítják a kivitelezést. Tudvalevő, hogy Baktalórántházán egy nagy kapacitású, három hajós gépállomás építését tervezik. A tanács egy olyan területet biztosított hozzá, ahol tereprendezést kell végezni, három kilométerre van hozzá a nagyfeszültségű villamosvezetés, a telefonvezetéket is hasonló távolságból kell bekötni. Ráadásul olyan helyen .ahol az úttól csak száz méter távolságban lehet építkezni. Emiatt hat hold szántóföld válik nagyüzemi megművelésre alkalmatlanná, s ezen a „senki földjén'’ keresztül utat is kell építeni. S a gazdasági szakemberek tiltakozása ellenére a tanács kiadta az építési engedélyt, ahelyett, hogy egy kedvezőbb megoldást keresett volna. A felsőbb szerv döntésén múlik most már, hogy a gépállomás kivitelezési költsége egymillió forinttal kevesebb lesz-e, vagy sem. Csak néhány példa a gondosabb, körültekintőbb tervezés szükségességéről. Már ez is mintegy hatmillió forint megtakarítást eredményezne. Elsősorban a tervezőkön és a beruházókon, de a kivitelezőkön is múlik, hogy gondosabb munkával, ellenőrzéssel elkerüljük ezeket a többletkiadásokat. Mindnyájunk érdeke, hogy azonos összegből többet építsünk, s rövidebb idő alatt, minél több ember jobb megélhetését biztosítsuk. Tóth Árpád Miniszteri a kallóséin jeni A fcáfiósemjéní üj Siet Tsz is megtartotta zárszámadó kögyűlését, amit nagy érdeklődés előzött meg a tszcs-tagok részéről is. A termelőszövetkezet nagy lépést tett előre gazdálkodásában a korábbi évhez viszonyítva: közel kétszeresére nőtt az egy munkaegységre jutó érték, megkétszereződött a tiszta vagyon, gyarapodott a biztonsági tartalék, az egy redukált szántóra eső gazdálkodási eredmény hétszáz forinttal több mint 1962-ben volt Az eredmények egyik fő mozgatója az anyagi érdekeltség általánossá tétele, jutalmazás tsz közgyűlésén annak pontos végrehajtása volt. A lakarmánykészleltel, a vetőmagvakkal, á talajerő- gazdálkodással - megalapozták az idei évet; sertések, szarvasmarhák híznak az ólakban, első féléves értékesítésre. A közgyűlésen a földművelésügyi miniszter jutalmazásaként ifjabb Tóbiás Györgynek „Kiváló tsz-tag” jelvényt, Tóth Jánosnak, Já- nik Lászlónak, és Mihucz Jánosnak oklevelet, és az ezekkel járó pénzjutalmat adták ál Kövér József vb elnök HÉTKÖZI JEGYZET: íróasztalok » 7 zen a héten küiőr.ö- JKsen öt eset ejtett gondolkodóba. Az első szem és fliliánája voltam, amikor egy sokgyermekes anya arra várt, hogy beszélhessen X elvtárssal, A titkára kis idő múlva sajnálattal közölte, hogy "nem ér rá, jöjjön máskor. Hogy valójában mi volt az a. nagy elfoglaltsága X elvtársnak, nem tudom, de azt igen, hogy amikor a következő percekben egy csinos nó ismerőse hívta telefonon, s azt kérdezte tőle, mikor lenne ideje számára, azonnal készséggel állt rendelkezésére. A második eset. írtam arról. hogy T. Emma szülők nélkül nevelkedett. Nem ismerte az anyját. Nyomorék lány. Több helyen kopogtatott munkáért, hiába. Végül a tejipariak fogadták be. Szendrci igazgató mindent megtett azért, hogy Emmának otthona legyen, tanuljon, s az emberekben ne csak a rosszat, hanem a jói is meglássa. Mikor beteg lett, üdülni küldte. A következő epizód. Jártam egyik üzemünkben. A munkások dolgoztak, az irodában pedig páiinkázoit az igazgató, néhány más vezető társaságában munkaidő alatt. Részt vettem a Szabolcs megyei Villanyszerelő Vállalat egyik társadalmi bírósági tárgyalásán. Ott volt az igazgató is, Dózsa Ede elvtirt. Vgy beszélt a fiatal ..bűnösökkel’’ is mint apa a gyermekével. Tudom róla azt, hogy amikor a munkát kérő cigányok azért sírtak, hogy nincs pénzük, a családjuk kenyér nélkül van, gondoskodott. hogy legyen, kapjanak előleget, s még szállást is adott részükre. Hallottam aztán azt is, hogy K. elvtárs, egyik üzemünk igazgatója, durva, goromba a munkásokhoz, nem mernek neki szólni. Elnyomja a bírálatot. Sokan • tudják ezt róla, mégis elnézik. Hallgatnak, nem akarják megbántani, mert régi vezető. Az asztal egyik vége mindig a hatalom szimbóluma vöit. Régen a nép ellenére használták fel. Ridegen, elutasító módon. Ma viszont a haladás, a dolgozók érdekében. • Emberségesen, segítő szándékkal. ' Erre csak a proletárdiktatúra állama és vezetői képesek. Mi tagadói, néha azonban a mi vezetőink is megfeledkeznek erről. Es ezért nem árt soha a figyelmeztetés. Igen, mert a hatalom birtokának a tudata egyeseket túl biztonságossá, másokat öntette. beképzelte tesz, s olyan dolgokra ragadtatja magát, mely nem engedhető meg. Mások viszont megmaradnak szerénynek, tudják, hogy mit jelent a népért tenni, s minden erejükkel és tudásukkal azon vannak, hogy becsülettel szolgálják a nép ügyét. S ők többen vannak. Farkas Kálmán Az élet házában Séta a szülőotthon szobáiban — Akinek már nem lehet — Félelemmentesen | Szülőotthon. Mennyi izga- i lom, szorongás vibrál a fe- j hér falak között. Csengerben félezernél több csecsemő születik évente a szülőotthonban. Száz asz- szony közül 98 a szülőotthonban ad életei az újszülöttnek. Dr. Huba Barna főorvos elégedett a „forgalommal”. Kilencvenegy százalékos az ágykihasználásuk. Fehér köpenyben járjuk a szobákat. Az egyik ágyon már a megkönnyebbülés nyugodtságával fekszik Ban- dula Sándorné. Most született meg a nyolcadik. A nyolcadik Nagyon szeretjük a gyerekeket — mondja. — Az uram a vízügynél munkás, 1500— 1600 forintot keres. Nem könnyen, de el tudjuk tartani őket. És besegít a 840, ezután pedig a 960 forintos családi segély is... A szülészfőorvos halkan fűz megjegyzést a hallottakhoz. Felemlít három fiatal párt, akik óvakodnak a gyerektől, előbb bútort, tv-t, egyikük pedig gépkocsit akar beszerezni. S lehangoltan idéz fel egy számot, arról, mennyien igyekeznek- szabadulni a születendő gyerektől. — Van egy betegem, aki a lelkét kitenné, ha lehetne egy gyereke. Megmondtam neki, sajnos ez nem lehetséges. A terhesség-megszakítás miatt neki nem lehet soha! Száz-száztíz közűi, saját tapasztalatból, mondom egy két nő mindig el kell búcsúzon attól, hogy valamikor is gyereket szülhet. És soha nem lehet tudni, kit ér a baj._ Továbbmegy unk. Huszonkét éves asszony. Boros Ká- rolyné ül fel az ágyon, visz- szatérő erejének bizonyításául. Porcsalmán laknak, a félje éppen most érkezett meglátogatni. — Mi nyolcán, a íelesége- mék öten voltak testvérek. Nem húzódozunk a gyerektől — felel! a férj, majd a feleség folytatja:-- Az idén építkezünk is. Addig az anyósomnál maradunk. Már hármas iker is volt Sok ezer gyerek született az élet házában Csengéiben, mióta birtokukba vették a járás asszonyai. Volt egy hármas iker is. — Az első még a mentő- kocsiban született, évi voltam ott, csal, úgy ráérősen beültem a kocsiba, nem is gondoltam milyen gond nehezedik majd rám — emlékezik a meleg pillanatokra Tógyer Ilona vezető-szülésznő. Uj arcok tűnnek fel a kórtermekben. Még fakó a bőr színe, gyenge a hang, az izgalom és mondjuk ki, a fájdalom barázdái frissek az asszonyi arcokon. Akik már túl vannak a szülésen, gyöngéden vigasztalják a hozzátartozókat, a férjet, mintha nem is ők feküdtek volna nem is oly rég a szülőszobában. Akik még előtte vannak, azoknál a hozzátartozók és a szobatársak a bátorítok. — Injekcióval tudtam kihordani, nagyon nehezen. — Már egy hete bent vagyok. Nagyon szeretném ha ép, egészséges gyereket szülhetnék. Az első kora- szülés volt... — Samu Gyulá- né tyukodi háziasszony így vall a gyéreikről. Foggát, körömmel ragaszkodott hozzá. Kint a járás miden községéből érkezett látogatóit, jókora bátyúkkal. Ég az otthon melegével, amely mindennél erősebb gyógyulást hoz a fekvő asszonyoknak. Mert van a szülőotthonban minden, jó ellátó?, fi gyei másság, unaloműző és hasznos könyvek, de az otthon: nem pótolhatja semmi. Mentőkocsi fékez a ./üiő- «tthon udvarán. Beteget hoztak távoli feluból, ihol rég a bábaasszony mellett szültek a parasztasszonyok. A bejáratnál fiatalasszony lép az orvoshoz: — Főorvos úr, remélhetek? Évek óta tart a kezelés, amely valószínű meghozza a» eredményt. A kitartó gyógyá kezelés lassan elhárítja az élettani rendellenességet és visszatérhet a fiatalasszony életkedve, neki is lehet gye- reke. Előítélet és félelem uélkül A fájdalommentes szülésről érdeklődtünk Hubai doktortól, az előítéletekről, mely olykor nehezíti a szülészorvos munkáját. — Inkább a félelemrr.enter szülésről lehet beszélni — magyarázza az orvos. — Sajnos még a fájdalmat egyenlőre nem tudjuk kiküszöbölni, csak mérsékelni. De a félelem száműzése, a beteg felkészítése lelkileg, mely már a terhesség alatt megkezdődik, igenis elérhető. Lefaraghatók az előítéletek is, főlég ha még több felvilágosító előadásra futná az orvosok idejéből. A fehér kis ágyakban békésen pihennek a néhány napos emberpalánták. A kis súlyúak különleges elbánásban részesülnek, a koraszülötteket Debrecenbe utaztatják utókezelésre. Levetjük a fehér köpenyt. Az orvos üres órája vége) ér, a szülőszobában már várják. Páll Géza Több gonddal, megértéssel!- A NŐK HE Tizenkilenc községben — tsz-ekben, ipari üzemekben, hivatalokban — vizsgálta egy ideiglenes bizottság a nők helyzetét a kisvárdai járásban. A járásban a foglalkoztatott nők 80 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. A tsz-ek nőtagjai átlag 125 munkaegységet teljesítettek. Különösen jó eredményt értek el a baromfi- tenyésztésben. 165 078 darab baromfit neveltek fel a múlt évben, s ebből csupán 7,2 százalékos volt az elhullás. S ugyanígy állnak helyt a nők-a termelés más ágazataiban is, annak ellenére, hogy még a munka mellett el kell végezniük a háztartási munkákat, a háztáji gazdaságban előforduló dolgok nagy részét és gyermekeik gondozását.'Ezek után még arra is van erejük, hogy tanuljanak. A kisvárdai járásban 722 dolgozó nő tanul — 323-an általános iskolában, 399-en pedig középiskolában. Nők a vezetésben Ugyanakkor a nők munkájának elismerése eléggé minimális. Elég két adatot említeni, hogy erről meggyőződjünk. A járás tsz-einek 581 vezetőségi tagja Között mindössze 57 no van. Van sok olyan tsz (például a berkeszi Bajcsy-Zsilinsz- ky, a tornyospálcai Rákóczi, a nyírtass! Dózsa, vagy a sza- bolcsbákai Bűzakalász), amelyek vezetőségeiben egyetlen nő LYZETE A KISVÁRDAI sincs. Még kirívóbb a helyzet a pedagógusoknál. 589 pedagógusból 404 a nő, de a 39 iskola- igazgató közül csali 5. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy az egyenjogúsítás terén még mindig nagyon sók a tennivaló — természetesen nemcsak a kisvárdai járásban, hanem a megye valamennyi járásában. Hiszen — ha felmérnék a nők helyzetét más járásokban is — ugyanilyen problémákat, lényeket találnának. Gyalogló asszonyok Enyhén szólva furcsa, hogy a járás egyes munkahelyein milyen kevés becsülete van a női dolgozóknak. Nemrég voltam egy zárszámadó közgyűlésen, amelyen az elnök magától értetődő természetességgel jelentette ki, hogy a tsz. férfitagjainak 1600, nőtagjainak pedig 1200 négyszögöl háztáji terület jár. S ez ellen senkinek, a nőknek sem volt kifogásuk, mert már évek óta így szabták meg. S egy kissé így van ez az iparban is. A MAVAUT például nem ad ki bérletjegyeket a tuzséri fatelep női dolgozóinak, mert nincs már rá keret, s ezért nagyon sokszor megtörténik, hogy az asz- szonyoknak gyalog keli haza- rnenniük a szomszéd, vagy még távolabbi községbe. Holott ezt a problémát egy pótkocsi beállításával könnyedén meg lehetne és kell is oldani. JÁRÁSBAN Az ideiglenes bizottság jelentése alapján most a kisvárdai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága javítani próbál a dolgozó nők helyzetén, munkalehetőséget keres nekik. Kisvárdán például 500 nőnek kellene valamilyen állást biztosítani. Tárgyalnak a Nyíregyházi Háziipari Szövetkezettel egy kisvárdai fiók. létrehozása érdekében. Azt tanácsolják a községi tanácsoknak és tsz-eknek, hogy vásároljanak háztartási kisgépeket a nők munkájának megkönnyítésére. Növelni akarják az idénynapközik férőhelyeit is. Ne csak a tanács... Ezek az intézkedések bizonyára javítani fognak a dolgozó nők helyzetén. Persze, a legjobb segítség az lenne, ha a férjek is részt veiinének a házi munkák elvégzésében. Ezt viszont adminisztratív úton elérni nem lehet, csak neveléssel, az előítéletek, a helytelen szokások megszűntetésével. Ez azonban már nemcsak a járási tanács feladata lenne. Katko József