Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-11 / 34. szám

IC eveseMiérí többéi ! Kgyré többet beszélünk ma­fla ps:),? a beruházásokról, azok­ról a létesítményekről, amelyek szerte a megyében,, elsősorban Nyíregyházán épülnek, szebbé, gondtalanabbá tegyük holna­punkat. Gyárak, lakások, isko­lák épülnek sok, sok millió fo­rint költséggel, hogy munkát, otthont, tanulási lehetőséget biztosítsunk a ma emberének, a felnövő generációnak. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogyan használjuk fel a gondjainkra bízott milliókat. Meg mindig előfordul, hogy fe­leslegesen építkezünk, tovább nyújtózkodunk, mint ameddig a takarónk ér. Feleslegesen ru­házunk be milliókat, csupán azért, mert nem minden eset­ben elég körültekintők a terve­zők, vagy túlzottan igényes a beruházó. A Fehérgyarmati Járási Kór­ház sok éves huzavona után az elmúlt évben került átadásra. Lett volna elég idő ahhoz, hogy az illetékesek gondoskodjanak elegendő létszámú, helybeli ápolónőgárda kiképzéséről. Mi­után ezt elmulasztották, szük­ségessé vált egy nagy létszámú nővérszállás létesítése is. Ha ezt a lehetőséget már eleve fi­gyelembe veszik, sokezer fo­rintot kitevő költségtől mente­síthették volna az államot. Jó lenné, ha a most épülő vásá­ros naményi és kisvárdai hason­ló méretű építkezéseknél ezt máris' figyelembe vennék! Egy egy új létesítmény beru­házási programtervezetét kellő időben vitára bocsátják. Aa il- leiékes szerveknek módjukban van erre vonatkozó észrevéte­leiket személyesen, vagy írás ban közölni az egyeztető bi~ zottsági üléssel. Sajnos, az ér­deklődés elég szükkörű, sokan el sem mennek a tárgyalásra. Szinte nevetségesen kevés em­ber vesz részt ebben a vitában. Súlyosbítja még ezt az a tény, hogy a távollevőket úgy kell venni, mint akik egyet is érte­nek a programtervezettel. Pe­dig egy-cgy nagyobb építkezés­nél milliókról van szó... A' Nyíregyházi Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum prog­ramtervezetének vitájában pél­dául kiderült, hogy a tervezett tornaterem túlzottan magas, a célnak, rendeltetésnek alacso­nyabb is megfelelne. A beruhá­zó és a tervező egyet értett az interpellációval és megszületett a döntés. Eredménye 888 ezer forint megtakarítás! A prog­ramtervezet ezzel a módosítás­sal azóta már programmá lett. Hasonló észrevételek hang­zottak el a Nyíregyházi Tanár­képző Főiskola beruházási irogramtervezetőnek vitájában ;s. A tervezők a kollégium fű- ésére ideiglenes megoldásként iüiön kazánok építését is ter­vezték.'Nem vették figyelembe, hogy mire a kollégium elké­szül, e városrész központi fű­tését szolgáló gőztávvezetéke is elkészül. Csak ezzel, mintegy két és fél millió forinttal csök­kenthetik a főiskola építési költségeit. A programtervezet­ben szerepel még egy kétmil­lió 600 ezer forint költséggel építendő fehérnemű mosoda is. Ugyanakkor a Nyíregyházi Pa­tyolat Vállalat jelenlegi fehér­nemű mosodai kapacitása is csak 30—35 százalékban van ki­használva. Ez napi 4000 kiló­nak felel meg, míg a kollégium napi igénye csak 670 kiló len­ne. Szinte érthetetlen, hogy ezek után miért ragaszkodik — éppen a beruházó — e teljesen felesleges kiadáshoz. Végső so­ron és feltehetően ezt az Or­szágos Tervhivatal nem hagy­ja jóvá, és más célra fordítja ezt az összeget. Az Országos Törzskönyvezé­si- és Utódellenőrzési Felügye­lőség részére, a Tiszavasvári úton épülő, ötven gépes barom­fikeltetőjének tervezésénél sem volt elég körültekintő a mun­ka. A derített víz elemésztésé- hez négy szikkasztó kutat ter­veztek, mintegy 100 ezer forint költséggel. Nem vették figyelembe, hogy a mellette régebben épült középület szennyvízcsatornája éppen a telekhatáron vezet el. A derített vizet egyszerűen be­le kell vezetni és nem kell szikkasztó kutakat építeni. Sokszor maguk a tervezők is kényszerhelyzetben vannak, mert a tanács olyan helyen je­OLVÁSÓNK ÍRJA: löli ki az építkezést, ahol mái' az adott körülmények is drá­gítják a kivitelezést. Tudvale­vő, hogy Baktalórántházán egy nagy kapacitású, három hajós gépállomás építését tervezik. A tanács egy olyan területet biz­tosított hozzá, ahol terepren­dezést kell végezni, három ki­lométerre van hozzá a nagyfe­szültségű villamosvezetés, a te­lefonvezetéket is hasonló távol­ságból kell bekötni. Ráadásul olyan helyen .ahol az úttól csak száz méter távolságban lehet építkezni. Emiatt hat hold szántóföld válik nagyüzemi megművelésre alkalmatlanná, s ezen a „senki földjén'’ keresz­tül utat is kell építeni. S a gaz­dasági szakemberek tiltakozása ellenére a tanács kiadta az építési engedélyt, ahelyett, hogy egy kedvezőbb megoldást keresett volna. A felsőbb szerv döntésén múlik most már, hogy a gépállomás kivitelezési költsége egymillió forinttal ke­vesebb lesz-e, vagy sem. Csak néhány példa a gondo­sabb, körültekintőbb tervezés szükségességéről. Már ez is mintegy hatmillió forint meg­takarítást eredményezne. El­sősorban a tervezőkön és a beruházókon, de a kivitelező­kön is múlik, hogy gondosabb munkával, ellenőrzéssel elke­rüljük ezeket a többletkiadáso­kat. Mindnyájunk érdeke, hogy azonos összegből többet épít­sünk, s rövidebb idő alatt, mi­nél több ember jobb megélhe­tését biztosítsuk. Tóth Árpád Miniszteri a kallóséin jeni A fcáfiósemjéní üj Siet Tsz is megtartotta zárszám­adó kögyűlését, amit nagy érdeklődés előzött meg a tszcs-tagok részéről is. A ter­melőszövetkezet nagy lépést tett előre gazdálkodásában a korábbi évhez viszonyítva: közel kétszeresére nőtt az egy munkaegységre jutó ér­ték, megkétszereződött a tiszta vagyon, gyarapodott a biztonsági tartalék, az egy redukált szántóra eső gaz­dálkodási eredmény hétszáz forinttal több mint 1962-ben volt Az eredmények egyik fő mozgatója az anyagi érde­keltség általánossá tétele, jutalmazás tsz közgyűlésén annak pontos végrehajtása volt. A lakarmánykészleltel, a vetőmagvakkal, á talajerő- gazdálkodással - megalapoz­ták az idei évet; sertések, szarvasmarhák híznak az ólakban, első féléves ér­tékesítésre. A közgyűlésen a földmű­velésügyi miniszter jutalma­zásaként ifjabb Tóbiás Györgynek „Kiváló tsz-tag” jelvényt, Tóth Jánosnak, Já- nik Lászlónak, és Mihucz Já­nosnak oklevelet, és az ezek­kel járó pénzjutalmat adták ál Kövér József vb elnök HÉTKÖZI JEGYZET: íróasztalok » 7 zen a héten küiőr.ö- JKsen öt eset ejtett gondolkodóba. Az első szem és fliliáná­ja voltam, amikor egy sok­gyermekes anya arra várt, hogy beszélhessen X elv­társsal, A titkára kis idő múlva sajnálattal közölte, hogy "nem ér rá, jöjjön más­kor. Hogy valójában mi volt az a. nagy elfoglaltsága X elvtársnak, nem tudom, de azt igen, hogy amikor a kö­vetkező percekben egy csi­nos nó ismerőse hívta tele­fonon, s azt kérdezte tőle, mikor lenne ideje számára, azonnal készséggel állt ren­delkezésére. A második eset. írtam ar­ról. hogy T. Emma szülők nélkül nevelkedett. Nem is­merte az anyját. Nyomorék lány. Több helyen kopogta­tott munkáért, hiába. Végül a tejipariak fogadták be. Szendrci igazgató mindent megtett azért, hogy Emmának otthona le­gyen, tanuljon, s az em­berekben ne csak a rosszat, hanem a jói is meglássa. Mi­kor beteg lett, üdülni küld­te. A következő epizód. Jár­tam egyik üzemünkben. A munkások dolgoztak, az iro­dában pedig páiinkázoit az igazgató, néhány más vezető társaságában munkaidő alatt. Részt vettem a Szabolcs megyei Villanyszerelő Válla­lat egyik társadalmi bírósági tárgyalásán. Ott volt az igaz­gató is, Dózsa Ede elvtirt. Vgy beszélt a fiatal ..bűnö­sökkel’’ is mint apa a gyer­mekével. Tudom róla azt, hogy amikor a munkát kérő ci­gányok azért sírtak, hogy nincs pénzük, a családjuk kenyér nélkül van, gondos­kodott. hogy legyen, kapja­nak előleget, s még szállást is adott részükre. Hallottam aztán azt is, hogy K. elvtárs, egyik üzemünk igazgatója, durva, goromba a munkásokhoz, nem mernek neki szólni. Elnyomja a bí­rálatot. Sokan • tudják ezt róla, mégis elnézik. Hall­gatnak, nem akarják meg­bántani, mert régi vezető. Az asztal egyik vége min­dig a hatalom szimbóluma vöit. Régen a nép ellenére használták fel. Ridegen, el­utasító módon. Ma viszont a haladás, a dolgozók érdeké­ben. • Emberségesen, segítő szándékkal. ' Erre csak a pro­letárdiktatúra állama és ve­zetői képesek. Mi tagadói, néha azonban a mi vezető­ink is megfeledkeznek erről. Es ezért nem árt soha a figyel­meztetés. Igen, mert a hata­lom birtokának a tudata egyeseket túl biztonságossá, másokat öntette. beképzelte tesz, s olyan dolgokra ra­gadtatja magát, mely nem engedhető meg. Mások viszont megmarad­nak szerénynek, tudják, hogy mit jelent a népért tenni, s minden erejükkel és tudásuk­kal azon vannak, hogy be­csülettel szolgálják a nép ügyét. S ők többen vannak. Farkas Kálmán Az élet házában Séta a szülőotthon szobáiban — Akinek már nem lehet — Félelemmentesen | Szülőotthon. Mennyi izga- i lom, szorongás vibrál a fe- j hér falak között. Csengerben félezernél több csecsemő születik évente a szülőotthonban. Száz asz- szony közül 98 a szülőott­honban ad életei az újszülött­nek. Dr. Huba Barna főorvos elégedett a „forgalommal”. Kilencvenegy százalékos az ágykihasználásuk. Fehér köpenyben járjuk a szobákat. Az egyik ágyon már a megkönnyebbülés nyugodtságával fekszik Ban- dula Sándorné. Most szüle­tett meg a nyolcadik. A nyolcadik Nagyon szeretjük a gyere­keket — mondja. — Az uram a vízügynél munkás, 1500— 1600 forintot keres. Nem könnyen, de el tudjuk tar­tani őket. És besegít a 840, ezután pedig a 960 forintos családi segély is... A szülészfőorvos halkan fűz megjegyzést a hallottak­hoz. Felemlít három fiatal párt, akik óvakodnak a gye­rektől, előbb bútort, tv-t, egyikük pedig gépkocsit akar beszerezni. S lehangoltan idéz fel egy számot, arról, mennyien igyekeznek- szaba­dulni a születendő gyerektől. — Van egy betegem, aki a lelkét kitenné, ha lehetne egy gyereke. Megmondtam neki, sajnos ez nem lehetsé­ges. A terhesség-megszakítás miatt neki nem lehet soha! Száz-száztíz közűi, saját ta­pasztalatból, mondom egy két nő mindig el kell búcsú­zon attól, hogy valamikor is gyereket szülhet. És soha nem lehet tudni, kit ér a baj._ Továbbmegy unk. Huszon­két éves asszony. Boros Ká- rolyné ül fel az ágyon, visz- szatérő erejének bizonyítá­sául. Porcsalmán laknak, a félje éppen most érkezett meglátogatni. — Mi nyolcán, a íelesége- mék öten voltak testvérek. Nem húzódozunk a gyerek­től — felel! a férj, majd a feleség folytatja:-- Az idén építkezünk is. Addig az anyósomnál ma­radunk. Már hármas iker is volt Sok ezer gyerek született az élet házában Csengéi­ben, mióta birtokukba vet­ték a járás asszonyai. Volt egy hármas iker is. — Az első még a mentő- kocsiban született, évi voltam ott, csal, úgy ráérősen beül­tem a kocsiba, nem is gon­doltam milyen gond neheze­dik majd rám — emlékezik a meleg pillanatokra Tógyer Ilona vezető-szülésznő. Uj arcok tűnnek fel a kór­termekben. Még fakó a bőr színe, gyenge a hang, az izgalom és mondjuk ki, a fájdalom barázdái frissek az asszonyi arcokon. Akik már túl vannak a szülésen, gyöngéden vigasztalják a hozzátartozókat, a férjet, mintha nem is ők feküdtek volna nem is oly rég a szü­lőszobában. Akik még előtte vannak, azoknál a hozzátar­tozók és a szobatársak a bá­torítok. — Injekcióval tudtam ki­hordani, nagyon nehezen. — Már egy hete bent va­gyok. Nagyon szeretném ha ép, egészséges gyereket szülhetnék. Az első kora- szülés volt... — Samu Gyulá- né tyukodi háziasszony így vall a gyéreikről. Foggát, kö­römmel ragaszkodott hozzá. Kint a járás miden közsé­géből érkezett látogatóit, jó­kora bátyúkkal. Ég az ott­hon melegével, amely min­dennél erősebb gyógyulást hoz a fekvő asszonyoknak. Mert van a szülőotthonban minden, jó ellátó?, fi gyei más­ság, unaloműző és hasznos könyvek, de az otthon: nem pótolhatja semmi. Mentőkocsi fékez a ./üiő- «tthon udvarán. Beteget hoztak távoli feluból, ihol rég a bábaasszony mellett szültek a parasztasszonyok. A bejáratnál fiatalasszony lép az orvoshoz: — Főorvos úr, remélhe­tek? Évek óta tart a kezelés, amely valószínű meghozza a» eredményt. A kitartó gyógyá kezelés lassan elhárítja az élettani rendellenességet és visszatérhet a fiatalasszony életkedve, neki is lehet gye- reke. Előítélet és félelem uélkül A fájdalommentes szülésről érdeklődtünk Hubai doktor­tól, az előítéletekről, mely olykor nehezíti a szülészor­vos munkáját. — Inkább a félelemrr.enter szülésről lehet beszélni — magyarázza az orvos. — Sajnos még a fájdalmat egyenlőre nem tudjuk kikü­szöbölni, csak mérsékelni. De a félelem száműzése, a beteg felkészítése lelkileg, mely már a terhesség alatt megkezdődik, igenis elérhető. Lefaraghatók az előítéletek is, főlég ha még több felvi­lágosító előadásra futná az orvosok idejéből. A fehér kis ágyakban bé­késen pihennek a néhány na­pos emberpalánták. A kis súlyúak különleges elbánás­ban részesülnek, a koraszü­lötteket Debrecenbe utaztat­ják utókezelésre. Levetjük a fehér köpenyt. Az orvos üres órája vége) ér, a szülőszobában már várják. Páll Géza Több gonddal, megértéssel!- A NŐK HE Tizenkilenc községben — tsz-ekben, ipari üzemekben, hivatalokban — vizsgálta egy ideiglenes bizottság a nők hely­zetét a kisvárdai járásban. A járásban a foglalkoztatott nők 80 százaléka a mezőgazda­ságban dolgozik. A tsz-ek nő­tagjai átlag 125 munkaegysé­get teljesítettek. Különösen jó eredményt értek el a baromfi- tenyésztésben. 165 078 darab ba­romfit neveltek fel a múlt év­ben, s ebből csupán 7,2 száza­lékos volt az elhullás. S ugyan­így állnak helyt a nők-a terme­lés más ágazataiban is, annak ellenére, hogy még a munka mellett el kell végezniük a ház­tartási munkákat, a háztáji gazdaságban előforduló dolgok nagy részét és gyermekeik gon­dozását.'Ezek után még arra is van erejük, hogy tanuljanak. A kisvárdai járásban 722 dol­gozó nő tanul — 323-an álta­lános iskolában, 399-en pedig középiskolában. Nők a vezetésben Ugyanakkor a nők munkájá­nak elismerése eléggé minimá­lis. Elég két adatot említeni, hogy erről meggyőződjünk. A járás tsz-einek 581 vezetőségi tagja Között mindössze 57 no van. Van sok olyan tsz (pél­dául a berkeszi Bajcsy-Zsilinsz- ky, a tornyospálcai Rákóczi, a nyírtass! Dózsa, vagy a sza- bolcsbákai Bűzakalász), ame­lyek vezetőségeiben egyetlen nő LYZETE A KISVÁRDAI sincs. Még kirívóbb a helyzet a pedagógusoknál. 589 pedagó­gusból 404 a nő, de a 39 iskola- igazgató közül csali 5. Ezek a tények azt bizonyít­ják, hogy az egyenjogúsítás te­rén még mindig nagyon sók a tennivaló — természetesen nemcsak a kisvárdai járásban, hanem a megye valamennyi járásában. Hiszen — ha felmér­nék a nők helyzetét más járá­sokban is — ugyanilyen prob­lémákat, lényeket találnának. Gyalogló asszonyok Enyhén szólva furcsa, hogy a járás egyes munkahelyein milyen kevés becsülete van a női dolgozóknak. Nemrég voltam egy zárszámadó köz­gyűlésen, amelyen az elnök magától értetődő természetes­séggel jelentette ki, hogy a tsz. férfitagjainak 1600, nőtagjainak pedig 1200 négyszögöl háztáji terület jár. S ez ellen senki­nek, a nőknek sem volt kifo­gásuk, mert már évek óta így szabták meg. S egy kissé így van ez az iparban is. A MAV­AUT például nem ad ki bérlet­jegyeket a tuzséri fatelep női dolgozóinak, mert nincs már rá keret, s ezért nagyon sok­szor megtörténik, hogy az asz- szonyoknak gyalog keli haza- rnenniük a szomszéd, vagy még távolabbi községbe. Holott ezt a problémát egy pótkocsi beál­lításával könnyedén meg lehet­ne és kell is oldani. JÁRÁSBAN ­Az ideiglenes bizottság jelen­tése alapján most a kisvárdai Járási Tanács Végrehajtó Bi­zottsága javítani próbál a dol­gozó nők helyzetén, munkale­hetőséget keres nekik. Kisvár­dán például 500 nőnek kellene valamilyen állást biztosítani. Tárgyalnak a Nyíregyházi Há­ziipari Szövetkezettel egy kis­várdai fiók. létrehozása érdeké­ben. Azt tanácsolják a községi tanácsoknak és tsz-eknek, hogy vásároljanak háztartási kisgé­peket a nők munkájának meg­könnyítésére. Növelni akarják az idénynapközik férőhelyeit is. Ne csak a tanács... Ezek az intézkedések bizo­nyára javítani fognak a dolgo­zó nők helyzetén. Persze, a leg­jobb segítség az lenne, ha a férjek is részt veiinének a házi munkák elvégzésében. Ezt vi­szont adminisztratív úton el­érni nem lehet, csak nevelés­sel, az előítéletek, a helytelen szokások megszűntetésével. Ez azonban már nemcsak a járási tanács feladata lenne. Katko József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents