Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

E&entcnyek sorokban A havannai forradalmi tör­vényszék halálos ítéletet mon­dott ki annak az öt személy­nek az ügyében, akik január 17-én egy elrabolt kubai ha­jón az Egyesült Államokba akartak szökni. Az Északi-tengeren összeüt­között egy amerikai és egy nyugatnémet hajó. Az utóbbi nem sokkal később elsüllyedt. Hat matróz sorsa ismeretlen. Több hónapos szovjetunió­beli tanulmányútra indultak a szovjet kormány által Jugo­szláviának ajándékozott szkop­jei ..házgyár” mérnökei és dolgozói. Ellátogatnak olyan vidékekre is, ahol gyakori a földrengés, hogy a helyszínen szerezzenek tapasztalatokat a földrengést kiálló házak épí­tésében. A tajvani Keelung közeié ben hétfőn az egyik szénbá­nyában ezer méter mélység­ben ismeretlen okból robbanás következett be, tizenhét bá­nyász életét vesztette. A dél-vietnami főváros egyik sporttelepén vasárnap este^ amerikai gyártmányú re­pülőbomba robbant. Ä sta­dion tömve volt amerikai ka­tonákkal. A robbanás követ­keztében két katona meghalt és több mint húsz megsebe­sült. A merényletet nyilván­valóan a partizánok szervez­ték, a bombát, amelyet az amerikai légierőktől zsákmá­nyoltak, távvezérlés útján robbantották fel. Ben Bella algériai elnök kijelentette, mjnden valószí­nűség szerint májusban uta­sak Moszkvába. Paul Freeman tábornok, az Európában állomásoaó ameri­kai csapatok főparancsnoka vasárnap Belgrádba érkezett, majd tovább utazott Szkop- jébe. A floridai Miami közelében szombaton egy tehervonat a sínek alá helyezett aknára fu­tott, majd kisiklott. A kár több mint egy negyedmillió dollár. Nairobi repülőterén egy légsugárhajtású utasszállító gép felszálláshoz készülődött, amikor a megindított moto­rok egyikébe berepült egy madár. A madár öngyilkos­sága 80 000 font kárt okozott és a repülőgép csak — a hiba kijavítása után indulhatott útjára. Bjabb fegyveres incidens Cipruson Ball, amerikai helyettes külügyminiszter tárgyalásai Athénben Nicosia, (MTI) A ciprusi kormány sízóvivő­je szerint újabb fegyveres összetűzés volt a ciprusi gö­rögök és törökök között. Aa összetűzés a sziget délnyuga­ti részén fekvő Akrotiri brit katonai támaszpont közelében zajlott le, Episkopiban. A tűzharcban egy görög meghalt. Az Epískopi kö­zelében lévő Krimi falu­ból ugyancsak összetűzést jelentettek. Az angol pa­rancsnokság sürgősen mintegy száz főnyi brit ejtőernyőst küldött Epis- kopi térségébe. Az AP hétfőn jelenti, hogy Ciprusról ez ideig összesen 883 amerikai nőt és gyerme­ket szállítottak el. Az ame­rikai állampolgárok kiürítése — mint ismertes — azután indult meg, hogy az amerikai nagykövetség épületét február 4-én egy bombarobbanás meg­rongálta. Illetékes görög forrás sze­rint a görög kormány el­vileg hozzájárult az új brit—amerikai tervhez, de ismételten hangsúlyozzák hivatalos helyeken, hogy Görögország csak Maka- riosz ciprusi elnök hoz­zájárulásával kezd bármi­féle akciót Cipruson. Az angol sajtó Ball lon­doni látogatását kommentál­ja. Daily Herald, a Daily Mirror és a Daily Mail azt állítja: az Egyesült Államok „vonakodik” attól, hogy csa­patai részt vegyenek a Cip­rusra küldendő NATO had­erőben. A Daily Mail külügyi munkatársa szerint ugyanis Johnson elnököt aggasztja a Cipruson mind erősebben megnyilvánuló amerikaellenes hangulat. Az AFP viszont hétfőn dél­után a brit sajtóval ellentét­ben azt jelentette, brit kor­mánykörökben megerősítették: az Egyesült Államok egyálta­lán nem szándékszik lemon­dani arról, hogy a Ciprusra küldendő nemzetközi haderő akciójában részt vegyen. Heves harcok a két ország határvidékein Etiópia Afrika külügyminiszteri értekezlet összehívását kérte Addisz Abeba (MTI): Vasárnap hivatalosan is közölték, hogy Etiópia kéne az afrikai egység szervezete külügyminiszteri tanácsának sürgős összehívását. Mint is­meretes, Etiópia és Szomália között igen feszült helyzet állott elő. Etiópia terjeszkedéssel vá­dolja Szomáliát, Szomália pedig Etiópia egyik határ­övezetére igényt tart. U Thant, az ENSZ főtitká­ra vasárnap este felszólítot­Moszkva, (TASZSZ): Az Izvesztyija közli szemle­írójának, Kudrjavcevnak észre­vételeit azzal kapcsolatban, hogy két dél-vietnami repülő­gép lőtt és bombázott egy kamdodzsai falut. „Tekintettel arra, hogy a dél­vietnami csapatok nem először sértették meg a kambodzsai határt, — mutat rá a szemle­író — aligha tekinthető vélet­lennek ez az incidens.” Az új dróton rángatott báb­nak, ha hatalmon akar marad­ni és nem akar „önként” eltá­vozni az élők soraiból, bármi­ta Etiópia és Szomália veze­tőit, haladéktalanul szüntes­sék meg az ellenségeskedést. A felhívás szerint ezzé} mindkét fél mutathatná, hogy hajlandó a vitás nem­zetközi kérdések békés úton való rendezésére. A hét végén a két ország közötti határvidék több pontján heves harcok rob­bantak ki. A súlyos hely- . zet miatt vasárnap Szomá­liában az ország egész te­képpen is, de be kell bizonyí­tania óceánontúli gazdái előtt hogy elődeinél jobban védel­mezi érdekeiket. így azután Khänn rendkívüli mértékben buzgólkodik, miközben arcátla­nul megsérti Kambodzsa sem­legességét, határainak sérthe­tetlenségét. Nem lehet szó nél­kül elmenni amellett a tény mellett, hogy az Amerika: Egyesült Államok amikor tel­jes katonai segítséget ígér e dél-vietnami diktátornak, ezze' provokációkra ösztönzi a szom­szédos országok ellen — írja Kudrjavcev. rületén rendkívüli állapo­tot hirdettek ki. Addisz- Abebában pedig már „had­üzenet nélküli nyílt há­borúról” beszélnek. A két fél veszteségeiről nin­csenek megbízható értesülé­sek; egy Addisz-Abeba-i köz­lemény szerint a szórnál iai- aknak eddig száz katonájuk esett el, kétszáz pedig meg­sebesült. Az etiópiai veszte­ség Addisz-Abeba-i forrás szerint kilenc halott és negy­vennégy sebesült. Hailá Szelasszié etiópiai császár és Sermarke Szomáliái miniszterelnök hétfőn táv­iratban válaszolt U Thant ENSZ-főtitkár békefelhívásá­ra. A két ország határár. harcok folynak Etiópia ag- -esszióval vádolja Szomáliát j Szomá’ia pedig igényt tárj egy etiópiai határövezetre. Válaszüzenetében az etiój niai államfő Szomáliát teszi felelőssé az összetűzések ki­robbanásáért. Sermarke Szomáliái minisz- erelnök választáviratában elvben elfogadta U Thant felhívását a területi viszály héké$ rendezésére, hozzáfűzte azonban, hogy „Szomália méltóságát tiszteletben kell tartani és a területi követelé­seket sem lehet eleve elvet­ni.” Az Izvesztyija egy új dél-vietnami provokációról Mengele Paraguayiban él és nincs remény kiadatására Osztrák lap értesülései az auschwitzi tömeggyilkosról Becs, (MTI) A Neues Österreich című bécsi lap nagy érdeklődésre számottartó értesüléseket kö­zöl Mengeléről. Megírja, hogy az auschwitzi haláltábor tö­meggyilkos „orvosa” 1951-ben érkezett Paraguayba, ahol Eichmann több más munka­társa él. A paraguayi kormány röviddel ezelőtt közölte a bon­ni külügyminisztériummal: 1959 november 28-án egy Jósé Mengele nevű em­ber elnyerte az ország ál­lampolgárságát. Azt, hogy az illető azonos-e a hírhedt háborús bűnössel, akinek kézrekerítésére a nyugatnémet kormány húsz­ezer márkás díjat tűzött ki, még nem állapították meg. „Kiadatására azonban ak­kor sincs remény, ha azo­nos a körözött gyilkossal.” Paraguayban ugyanig a gyil­kosság büntette tíz év után elévül, s a nemzetközi szo­kások szerint nem szolgáltat­ható ki a bűnös akkor, ha a kiadatását kérő országban na­gyobb büntetés vár rá, mint abban, ahol elfogták. Erre az esetre ez a joggya­korlat annál is inkább vonat­kozik, mável Pai-aguayban Mengelének semmiféle eljá­rástól nem kell tartania — írja a Neues Österreich. Amint Simon Wiesenthal, a bécsi zsidó dokumentációs központ vezetője az osztrák lapot tájékoztatta, a közpom nyilvántartása megerősíti, hogy Mengele Psraguay- ban él. Tizenegy külön­féle útlevéllel rendelkezik, s azokkal ismételten tett európai utazásokat. Feltehetően Nyugat-Némeror- szágban is járt — egy nyu­gatnémet cég képviselőjeként telepedett le ugyanis 13 év­vel ezelőtt Paraguayban. Bi­zonyos, hogy megfordult az évek során Svájcban, másfél évvel ezelőtt pedig Olaszor­szágban járt, „de erről az út­járól sajnos csak túl késén szereztünk tudomást'” — tá­jékoztatott Wiesenthal, majd elmondotta: a hóhér főként „kutatásokkal foglalkozik. Auschwitzi gyilkos „kísér­leteinek” anyagát sikerült magával vinnie, s most azt dolgozza fel az 58 évet Mengele. • Wiesenthal arra a kérdésre, nem kerülhet-e sor Mengelé­nek Eichmann esetéhez ha­sonló elrablására, nemlegesen válaszolt A gyilkos egy távoleső bir­tokon lakik, s az ilyen ak­ció reménytelen volna. Kézrekerítésével csak akkor lehet számolni, ha utazásai alkalmával olyan országban leplezik le, amelyikkel az NSZK-nak jogsegélyszerződé­se van. Amerikaeüeies tiiiTetés Panamában Hírügynökségi jelentések szerint Panama Cityben vasár­nap este kétszáz ember tün­tetett az amerikai agresszió ellen és megemlékezett azok­ról a panamaiakról, akiknek az életét amerikai golyók ol­tották ki. A tüntetők hangosan kiáltozták: „Le a jenki impe­rializmussal!” „Amerikaiak takarodjatok haza!” A tüntetők ezután a kubai emigránsok székházához men­tek és bezúzták az épület ab­I lakait Felháborodottan elíté­lik a kubai ellenforradalmá­rokat. mert támogatják ae amerikai imperializmust és a januári véres incidensekért a forradalmi Kubát akarják fe­lelőssé tenni. Ezt követően a tüntető me­net az elnöki palota elé vo­nult. Itt a kormány képvise­lője tájékoztatta a tömeget arról, hogy Panama az ENSZ- ben hivatalosan is agresszió­val vádolja majd meg az Egyesült Államokat, ha az Amerikai Államok Szervezete tétlen marad. Becs István: Ébredő Gulliver Brazíliai útijégyzetek Rímek ellenére mezőgazdasá­gát még ma is a monokultú­ra jellemzi. Ennek is az észak-amerikai tőkebeáram­lás az oka.” Amikor az USA behatolt a brazil gazdasági életbe, a tőkések szoros kap­csolatba léptek a hadsereg ve­zetőségével és a kávéültetvé­nyesekkel. Ezael biztosították Az országot újabban az ösz- szes statisztikai könyvek az ipari-agrár kategóriába sorol­ják. Valóban a nemzeti jövede­lem megoszlása is ezt mutatja: 82 százalék az ipar, 35 száza­lék a mezőgazdaság részesedé­se, 3 százalék egyéb. De ha a számok mögé tekintünk, meg­döbbentő dolgokat tapaszta­lunk. Az észak-amerikai ipari és kereskedelmi monopóliumok 1945—60 között valóságos invá­ziót indítottak az ország ellen. Betörtek a brazil gazdaságba és emiatt egy sor létfontosságú gazdasági ág függőségbe került. A Wall Street úgy rátelepedett az országra, hogy az szinte be- legömyedt. Az ipar és a mező- gazdaság legfontosabb ágai ide­gen kézben vannak, illetve ide­gen tőke ellenőrzése alá kerül­tek. — Nézze, a latin-amerikai or­szágok formailag valamennyien szabadok — magyarázta kol­légám —, most azért folyik a harc, ho£y a gazdasági függet­lenséget kivívják. A nyersanya­got exportáló, a készterméke­ket importáló ország lényegé­ben félgyarmati helyzetben van. És ezt mind a jenkiknek köszönhetjük... A hazafiak, az egyszerű munkástól a nemzeti bur­zsoáziáig, a fejlődés fő aka­dályozójának az USA-t tekin­tik. S ebben igazuk is van. Egy olyan országban, ahol a tudományos becslések szerint egymilliárd ember tudna nor­mális körülményeik között él­ni, nem szabad előfordulni, hogy az államháztartás sú­lyos adósságokkal küszködjön: 1960-ban 340, 1961-ben 30P millió dollár volt az állam deficitje. Ezt főképpen az idézte elő, hogy Brasilia leg­főbb exporttermékeinek vi­lágpiaci ára rohamosan^csök­kent: a kávé 33, a kakaó 52. a gyapot pedig 23 százalék­kal lett olcsóbb. A braziloknak évek óta a legtöbb fejfájást a kávé okoz­za. Az is baj, ha kevés terem, az is, ha jó a termés. Az el nem adott kávé tárolása ha­vonta körülbelül 200 millió cruzeiroba (200 ezer dollár) kerül az államnak. A gazda­ság hosszú ideig a kávén nyo­Sao Paulo látképe. godott, de amint később ki­derül, ez nagyon ingatag fun­damentumnak bizonyult. Még a múlt esztendőben is a devi­zajövedelem hetven százaléka a kávéból származott. Ez szin­te hihetetlen, hiszen Brazília Latin-Amsrika legfejlettebb iparral rendelkező országa. maguk számára a befolyást a katonai és a gazdasági po­litikában is. Rövid idő alatt megszervezték a kávéfelvá­sárlást, a kávékivitel és a tengeri kávészállítás három­negyed részét. Ezzel a bra­zilokat nagy haszontól ütöt­ték el. A háború utáni kávökom­junktúrából . is helytelen követ­keztetéseket vontak le a föl­desurak. Növelték a kávéül­tetvényeket, viszont jóformán teljesen elhanyagolták a ga­bona- és babtermelést, ami itt a fő élelem. Ez odaveze­tett, hogy jobb évben — mint például az 1960-as — a kávétermelés csaknem elérte a harmincmillió zsákot (egy zsák 60 kg.). A világfogyasz­tásnak viszont csak negyven százalékát fedezi Brazília, ez pedig nem több tizennyolc­millió zsáknál. Az árakat különböző egyezményekkel igyekeztek stabilizálni, új pi­acokat kerestek, az iparosítás­sal is csökkenteni akarj áK a kávé egyeduralmát. Ez nem könnyű feladat. Közben a mezőgazdaság egyoldalú fej­lesztése is éreztette káros ha­tását. Jelentkezett az „ön­zetlen Róbert bácsi”, vagyis az USA és látszólag méltá­nyos feltételekkel felkínálta „mezőgazdasági feleslegeit”. Brazília a gabonafronton is függővé vált, annak ellenére, hogy területén kétszázmillió ember számára bőségesen elegendő gabonát és babot lehetne termelni. A szíves közreműködés a kávé értékesítésében egyálta­lán nem önzetlen. Az USA. egy zsák kávét negyven dal-' lárért vásárol meg Brazíliá­ban. Mire a közvetítők lán­colatán az észak-amerikai nagykereskedelembe Jut, már kétszáz dollár as ára. A jen­ki polgárok csészéjébe még ennél is drágábban töltögetik az eszpresszókávét. Mario Simonsent, egy vállalkozó szellemű ültetvényest már fe­lettébb bosszantotta a sok-sok millió „eltűnt” dollár és meg­alakította a Vasiin nevű nemzeti kávéértékesítési cé­get. — Célunk, hogy sie a vá­sárlók diktálják az árakat, hanem magunk határozzuk meg mennyiért adjuk el ká­vénkat — mondta a megala­kuláskor. Hazudnék, he azt monda­nám, lelkesedéssel fogadták kezdeményezését Kezdetber senki sem bízott benne, de ma már a jenkiket is aggaszt­ja működése. A Vasim ugya­nis még mielőtt vásáriét ta­lálna kiszállítja a piacra, ide gén földrészeikre .— elsősor­ban Európába — a kávét Számos raktárt létesítettek az országon kívül, sőt a Német Szövetségi Köztársaságben már „kávébárokat” is nyitot­tak. Kétszáz üzletben maguk a brazilok árulják a brazil kávét, 8 természetesen ők vágják zsebre a búsás hasz­not is. Noii a a kávét alapo­san „lefölözik” a jenkik, nem csupán ea bosszantja a nem­zeti burzsoáziát. Se szeri, se száma az iparban az észak­amerikai érdekeltségeknek, amelyeknek haszna csaknem teljesen kivándorol'’ as or­szágból, tPetrmm» 1964. február II.

Next

/
Thumbnails
Contents