Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
m ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ÁRA: 80 fillér “vía-cí *2- 1964. JANUÁR, 2, VAS AKNAI* Befejezte munkáját az országgyűlés Az interpellációkra válaszoltak a miniszterek Az országgyűlés szombati ülését ár. Beresztóczy Miklós, 82 országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Miniszter- tanács elnöke, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, ár. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a politikai bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. Az országgyűlés folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A vitában elhangzott felszólalásokra, javaslatokra Tímár Mátyás pénzügy- miniszter válaszolt. Tímár Mátyás pénzügyminiszter válasza A munkaerögazdáikodás kérdésével foglalkozva aláhúzta: szinte minden gyárban, üzemben jelentős tartalékok tárhatók fel a munkafolyamatok ésszerűsítésével, jobb szervezésével, a munkafegyelem megszilárdításával. Példaként említette, hogy a vasút munkáját gyakran nehezíti vagonhiány — ugyanakkor jó néhány helyen vagonok saázai állnak hosszabb, rövidebb ideig kirakatlanul. A jobb szervezés tehát a szállítási gondokat Is enyhítené. Tímár Mátyás a továbbiakban részletesen beszólt a mezőgazdaság idei feladatairól. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági jellegű beruházások összegének emelkedése, termelőszövetkezeteinkben az anyagi ösztönzés legcélravezetőbb módszereinek alkalmazása, jó együttműködése a mezőgazdasággal már ebben az évben ts számottevő eredményeket hozhat. Kitért a költségvetés néhány lakásépítési, kommunális. szociális és egészségügyi sok ugyancsak fontos szerepet töltöttek be nemzetköd kapcsolataink erősítésében. — Országgyűlési küldöttségeink 1963-ban viszonozták — folytatta Vass Istvánná — a francia, az angol, az indiai és az indonéz parlamenti delegációk korábbi magyarországi látogatásait. Képviselőinket mind a négy országban szívélyesen, udvariasan fogadták, s mind a négy látogatás hozzájárult az érdekelt országokkal már eddig is örvendetesein javuló kapcsolataink további erősítéséhez. Franciaországi látogatásunk alkalmával küldöttségünket fogadta a nemzetgyűlés elnöke is. Angliában járt kü'döttségünk látogatása, találkozása igen sok parlamenti képviselővel, kétségtelenül elősegítette a magyar—angol kulturális és gazdasági kapcsolatok további kibontakozását. Nagy éményt jelentett küldöttségünknek az Indiában és Indonéziában tett út. amelynek során megismerhettük azt a nagy erőfeszítést, amelyet a két ország^ népe a gyarmati múlt felszámolásáért tesz. Mindkét országban szívélyes és magas színvonalú fogadtatásban részesültünk Különösen örültünk a mind a vezetők, mind a dolgazók részéről megnyilvánuló figyelmességnek és baráti érdeklődésnek, mert úgy éreztük, hogy ebben • a népköztársaságunk, népünk iránti fokozott megbecsülés jut kifejezésre. As országgyűlés elnöke ezután az Interparlainen- tális Unió magyar csoportjának tevékenységét ismertette. Elmondotta, többek között: kapcsolataink kedvező alakulását mutatja, hogy már 1959-ben sor került az olasz—magyar, 1960-ban pedig a magyar—olasz tagozat * megalakítására, s ezt követte ugyancsak 1960-ban, Illetve 1961-ben az angol —magyar és a magyar- angol tagozat létrehozása. — A nemzetköz! helyzet kedvező alakulása — folytatta — éreztette hatását az In- terparlamentális Unió 1963. évi be’grádi konferenciáján. Ennek tevékenységét elsősorban a békés egymás mellett élésre, az általános és teljes leszerelésre való törekvés jellemezte, s igen kedvezően hatott a Moszkvában a’áírt részleges! atomcsendegyezmény. Először történt meg, hogy az unió ülésszakán — dr. Molnár Erik személyében — szocialista ország képviselője elnökölt. Küldöttségünk aktivan és eredményesen vett részt á konferencia munkájában. — A konferencia ’ határozatai is mutatják, hogy az Irv terparlamentális Unió munkásságának mindinkább a vitás nemzetközi kérdések bé-' kés megoldásában van növekvő szerepe, jelentősége. A' Magyar Népköztársaság a többi szocialista országgal együtt (Folytatás a 8. oldalon) szágunk további előrehaladásához, fejlődéséhez szükséges feltételeket. Rajtunk áll tehát, hogyan élünk a lehetőségekkel, milyen mértékben gyarapítjuk népgazdaságunk erejét — mondotta Tímár Mátyás, majd kérte, hogy az ország- gyűlés a költségvetési törvényjavaslatot az indítványozott módosítással fogadja el. A pénzügyminiszter válasza után az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós szavazásra tette fel a költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot a pénzügy- miniszter által javasolt módosítással egyhangúlag elfogadta. Ezután került sor a második napirendi pontra. Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke beszámolót tartott a parlamenti küldöttségek cserelátogatásairól és az Interparlamentáris Unió tevékenységéről. áruházát eüőreláthatólag 1965- ben átadják rendeltetésének, i Tímár Mátyás válaszában : kitért arra is, hogy gazdálkodásunk biztonságosabbá, zökkenőmentesebbé tételének fontos feltétele, hogy megfelelő tartalékokkal rendelkezzünk. Ezért indítványozta, hogy a honvédelmi miniszter felszólalásában bejelentett további 150 millió forintos megtakarítást költségvetési tartalékként kezeljék. Végül bejelentette, hogy a költségvetési vitában elhangzott javaslatokat az illetékesek a továbbiakban alaposan megvizsgálják, mérlegelik megoldásuk lehetőségeit, s a következő évek terveinek, költségvetési előirányzatainak összeállításakor figyelembe veszik. —A rendelkezésünkre álló anyagi erők biztosítják az orelőirányzatára is. Megemlítette, hogy államunk évről évre növekvő összegeket köll lakásépítkezésekre. Állami erőből 1961-ben 16 800, 1962-ben 17 000, 1963-ban 18 000 új otthon került tető alá, az idén pedig 21700 építését tervezik és ez nem tartalmazza az OTP hitellel történő építést. Több képviselő szó vétette a vízellátás nehézségeit. A pénzügyminiszter erre válaszolva hangoztatta, hogy a szakemberek pontosan szám- bavették a vízszolgáltatás javításának lehetőségeit. Pécsetl például mintegy 120 millió forintos beruházás szükséges — s ennek megvalósítására a következő években fokozatosan sor is kerül. , Teljesítik a veszprémiek régi kérését is: Veszprém új Vass Istvánná beszámolója Az elmúlt években örvendetesen tovább szélesedtek, erősödtek országgyűlésünk közvetlen kapcsolatai más országok törvényhozó testületéivel. Meghívásunkra a világ különböző tájairól — szocialista országokból, tőkés és volt gyarmati országokból egyaránt — számos parlamenti delegáció tett látogatást hazánkban. A magyar országgyűlés küldöttségei is több európai és ázsiai országban jártak. Országgyűlésünk fontos feladata a kapcsolatok kiépítése és erősítése a különböző népekkel és parlamentjeikkel. Ez része annak a külpolitikának, amelyet pártunk és kormányunk a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósításádöttsége. Találkozásunk ä jugoszláv képviselőkkel hozzájárult a két nép barátságának további erősítéséhez, az országaink közötti együttműködés sokoldalú fejlesztéséhez. Az elmúlt évben tovább szélesedtek az országgyűlés kapcsolatai a kapitalista és a volt gyarmati országok parlamentjeivel is. Hazánkban tartózkodott a francia, a mexikói, a kolumbiai, a brazil, az indonéz és a finn parlamenti delegáció. Ezek a látogatások általában igen eredményesek voltak, s mindegyikük során sok szó esett a kereskedelmi és a kulturális kapcsolatok kölcsönös fejlesztésének lehetőségeiről.. Az egyes delegációk tevékenységét ismertetve az előadó elmondotta, hogy a francia parlamenti küldöttség elsősorban a magyar ifjúság helyzetét tanulmányozta, s tagjai külön hangsúlyozták a magyar—francia kapcsolatok szélesítésének szükségességét. A mexikói de’egáció a magyar belpolitikai helyzet és különösen a mezőgazdaság problémái iránt érdeklődött. A kolumbiai és a brazil képviselők — mint ezt többször kifejezésre juttatták — korábbi ismereteikkel ellentétben igen kedvező benyomást, jó tapasztaltokat szereztek hazánkról. Eredményes volt az indonéz parlamenti delegáció látogatása is, s hozzájárult a két ország államközi kapcsolatainak fejlesztéséhez. Külön is örömünkre szolgált —■ mondotta Vass Istvánná —, hogy ismét hazánkban üdvözölhettük a rokon finn nép parlamenti küldöttségét, melynek tagjai nagy figyelemmel és érdeklődéssel tanulmányozták, s elismerően értékelték Magyarország politikai, gazdasági és kulturális életét. Meghívásunkra tavaly néhány napot töltött hazánkban az In- terparlamentális Unió belgrádi konferenciájának több delegátusa is. Ezek a látogatóért folytat; annak a békepoli- ■ tikénak, amelyet a Magyar ( Népköztársaság minden fórumon — ahol módja és lehetősé- ' ge van — hangoztat és érvényesít. Országgyűlésünk ezzel < a tevékenységével is hozzájárult a népek barátságának és együttműködésének fejlesztéséhez, a béke megszilárdításáA parlamenti delegációcserék országgyűlésünk életében csaknem kilencéves múltra tekintenek vissza. Ez idő alatt meghívásunkra 35 országból — 55 küldöttség látogatott hazánkba. A delegációkkal mintegy 420 különböző pártállású képviselőt fogadtunk. A magyar országgyűlés küldöttségei 17 országban — köztük 11 szocialista országban tettek látogatást. Delegációink külföldi látogatásaiban összesen 120 országgyűlési képviselő vett részt. A Magyarországon járt parlamenti küldöttségek száma évről-évre növekszik. Míg 1955 —58-ban 17, s 1959—62-ben 26 delegáció látogatott hazánkba, a jelenlegi országgyűlési ciklus eddig eltelt, nem egészen egy éve alatt 12 küldöttséget fogadtunk. Emelkedett a magyar országgyűlési delegációk száma is. 1955—58-ban 6, 1959—62-ben 11, 1963-ban 4 országban jártak küldöttségeink. Ügy érezzük, hogy e számok is tükrözik hazánk nemzetközi tekintélyének növekedését. Vass Istvánná ezután röviden összefoglalta azokat a tapasztalatokat, amelyet a parlamenti küldöttségek látogatásai során az előző országgyűlési időszakban szereztek, majd a parlamenti delegációcserék 1963. évi eseményeit és tapasztalatait ismertette. Ebben az évben szocialista országban nem járt országgyűlési küldöttségünk, viszont a szocialista országok közül Jugoszláviából hazánkba látogatott a Szkupcsina külA képen: dr. Timár Mátyás pézügyminiszter beszél a Parlamentben. A miniszter hangoztatta, hogy a költségvetési vitában felszólalt képviselők számos értékes, hasznos gondolatot, figyelemre méltó indítványt vetettek fel az élet különböző területeiről, s ezek nagy segítséget adnak idei feladataink megoldásához, a következő évek terveinek kialakításához. A vegyipar fejlesztésére vonatkozó észrevételekkel kapcsolatban megemlítette, hogy ebben az évben többet juttatnak vegyipari beruházásokra, mint tavaly, s az idén az év második felében elkészü’ő létesítmények működésének megkezdése is biztosíték arra, hogy vegyiparunk fejlődése töretlen lesz. Részletesen foglalkozott azokkal az észrevételekkel, hozzászólásokkal, amelyek a beruházások gyorsítását sürgették. Rámutatott, hogy jogos beruházási igények az ipar, a mezőgazdaság és a művelődésügy csaknem minden területén vannak. — Beruházási kereteinkkel nagyon megfontoltan, okosan, célszerűen kell gazdálkodnunk. Nem követhetjük azt az ntat, hogy egyszerre fogrunk hozzá minden tervezett létesítmény építéséhez. Sokkai célszerűbb, ha feladatainkat ezen a téren rangsoroljuk, sürgősségi sorrendet állapítunk meg, s erőinket valóban a legfontosabb beruházások végrehajtására összpontosítjuk. Ez ugyan azzal jár, hogy bizonyos igények kielégítésének időpontja későbbre tolódik, de hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a megkezdett munkálatokat az eddiginél jóval gyorsabban fejezzük be. Közös érdeke ez valemennyiünknek. mert nagyban hozzájárulhat gazdasági fejlődésünk ütemének gyorsabbá tételéhez is. Timár Mátyás rámutatott, hogy a kapacitások el aprózása, az egyidejűleg indok óvatlanul sok helyen megkezdett munka kedvezőtlenül befolyásolta az elmúlt években az építőipar tevékenységét is. Építőiparunk — amely a legdinamikusabb iparágak közé tartozik — az idén nagy fe’- adatok megoldása előtt áll; feltétlenül indokolt és érdemes tehát az erők jobb^ összpontosításának lehetőségeit ezen a területen is alaposan megvizsgálni.
