Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-06 / 30. szám
MEZOGAZDASAGl FIGYELŐ A dohánypalánta nevelés új módszerei Szár, holdra szükséges dohánypalánta melegágyi előállításához 8—10 ezer mázsa friss istállótrágyára van szükség. Amikor nagy gondjaink vannak a szántóföldek szerves trágya utánpótlásával — évi 25— 30 mázsa jut holdanként —akkor különösen szembetűnik, hogy az egy holdra való palánta előállításához felhasznált szerves trágya mennyisége jóval több, mint amennyit átlagben egy hold szántóföldre adhatunk. Vagyis ahány holdra doháhymelegágyat készítünk, annyi hold földet trágyázhatnánk meg akár dohány, akár más növénykultúra alá. A melegágyi palántanevelés — ismerten — munkaigényes is. Kedvező eredménnyel járó kísérletezések folytak a dohánypalánták nevelésénél a nagyfokú anyag- és munkaerő megtakarítása érdekében. Hidegágyi palántanevelés Az új módszer lényege: a dohánypalánták fejlődéséhez szükséges meleget nem a trágyatalp, hanem a napsugárzás adja. A hidegágy készítését megkezdhetjük ősszel is, de most időszerűsége miatt a tavaszi módszerrel foglalkozunk A talaj felengedése után készítjük el a 10x1,5 méteres hidegágyát. Egy ilyen ágy területén 7—8 mázsa érett trágyát kell a talajba dolgozni — nem melegítés, hanem —, tápanyag biztosítás végett. Az elgerebíyé- zett hidegágyra 3—4 centiméter vastag magházföld kerül. Készülhet trágya nélkül is, 8— 10 centiméter vastag magház- földdel. A jól záró oldalkereteket azonnal fel kell rakni. A fertőtlenítéshez négyzetméterenként 20 gramm Ferbám szükséges, amelyet a magházföldbe gereblyézünk. Az oldalkeret felrakása és a fertőtlenítés elvégzése után azonnal lehet vetni száraz maggal, a szokásos meny- nyiséggel, de utána nem öntözünk és nem takarjuk le az ágyat, csak 5—10 milliméter vastagon felszórást végzünk magházfölddel, amit le kell tapogatni. A magvak esetleges csírázásától nem kell tartani, mert az ehhez szükséges 12 fokos meleg február második felében még nincs meg. Takarni még akkor sem szükséges, ha az ágy talaja ismételten megfagyna. Március első felében, az időjárástól függően, felrakjuk a hidegágy fedőkereteit. A hidegágyak takarása csakis műanyaggal, vagy üveggel történhet, a molinó nem jöhet számításba. A növények egészségesek Ha az ágyak keretei, a takarók keretei jól zárnak, a kelést a mínusz 5 plusz 16 fokos napi hőmérséklet ingadozások lényegében nem befolyásolják. A magvak kevés napsütés esetén 12—14, tartósabb napfény mellett 8—10 nap alatt kikelnek. A kikeléstől az ültetésig 40—42 nap szükséges, így a melegágyban nevelt palántákkal szinte egyidőben lehet a növényeket állandó helyükre ültetni. A hidegágyak kezelése, gondozása egyszerű. Ha szükséges, a fedőkeretek felrakásakor gyengén öntözünk. Vetéstől a csírázás befejezéséig nincs szükség szellőztetésre. Öntözni akkor kell, amikor a nap sugárzása következtében az ágy talaja megszikkad, öntözésre a melegágyaknál szokásos vízmennyiség egyharmada elegendő. A szellőztetés mennyisége és mértéke is körülbelül egyharmados arányú a melegágyhoz képest. A palánták fejlődése kezdetben kissé lemarad a melegágyban neveltekétől, de ez a különbség két hét alatt eltűnik. A hidegágy! palánták egészségesek, zömökek, dús gyökérze- tűek, üdezöldek: megeredésük biztosabb mint a melegágyban nevelteké. Pótlásra is elsősorban a hidegágyiak jöhetnek számításba. A hidegágyban a gombabetegségek elterjedéséhez kedvező magas páratartalom nincs meg, ezért itt a betegség kismérvű vagy nincs is. 800 forint megtakarítás holdanként . * X - . A palántanevelés ráfordításai komolyan befolyásolják a dohány termelésének az önköltségét. Az egy holdra szükséges dohánypalánta előállításához melegágyi neveléssel 644,20 forint értékű kézimunka és fo- gatnep, 560 forint áru istállótrágya szükséges. A melegágyi ráfordítás egy holdra 1204,20 forintba kerül. A hidegágyi palántanevelés kézimunka és fo- gatköltsége-346,40, nyolc mázsa érett tárgya ára 48, összesen 394,40 forint holdanként. A holdanként szükséges palánta előállításánál, hidegágyi neve lésnél 530 forint a megtakarítás a melegágyival szemben akkor, ha a melegágyhoz felhasznált trágyát később ötven százalékos értékűnek vesszük szántóföldi felhasználásakor. Ennek figyelembe vétele nélkül a megtakarítás 800 forint holdanként! A műanyagfólia alkalmazásáról röviden csak annyit, hegy olcsóbb mint a molinó, a palántanevelésnél előnyösebb tulaj donságai vannak mint az utóbbinak — hideg— és melegágynál egyaránt kiválóan alkalmazható. Új könyv: Jeszenszky Árpád: Zöldségtermesztés képekben Az országos mezőgazdasági könyvhónap nyíregyházi megnyitóján hangzott el, hogy 89 pályázó közül mintegy huszonötnek a műve alkalmas azonnali kiadásra. A mező- gazdasági szakkönyvírásnak új, a legszélesebb tömegek érdeklődését is felkeltő áramlata indul meg e könnyed, képes művekkel, amelyek az értelemre hatás egyszerű módjával, a képek, rajzok és grafikonok szemléltető eszközeivel férkőznek hozzá az olvasóhoz. Jeszenszky Árpád Zöldség- termesztés képekben című munkája nem a fenti csokorból való, hanem szinte egyedi példája annak, hogyan lehet elenyésző, csupán magyarázó szöveg mellett képeken keresztül megtanítani a termelőszövetkezetek egyszerű tagjait, a zöldségtermesztésben dolgozókat a szakma apróbb és nagyobb mesterfogásaira. Jeszenszky könyvét általános értelemben is nyugodtan oehetjük szórakoztató képeskönyvnek. Kétszázhúsz oldalon közel hétszáz, művészi kivitelű szakfoto ismertet meg bennünket a zöldségfélék termesztésének legapróbb részleteivel — képekben. Amikor bőségesen érzékeltetik a legfejlettebb termesztéstechnikai es gépimunka folyamatokat, a képek hatalmas arzenáljának egy tekintélyes részét bátran nevezhetjük a zöldségfélék fajtagyűjteményének. A képek nem csupán a termesztés, hanem az azzal szorosan összefüggő betakarítás, feldolgozás, csomagolás mozzanatait is megörökítik. A könyv legnagyobb értéke az, hogy a szakmában laikus is élvezettel fosgatnatja, miközben — és szinte akaratlanul — megismerkedik a zöldségtermesztés világával, amely különben összefügg a mindennapi életével mind a munkásnak, a tanárnak, a hivatalnoknak, mind a háziasszonyoknak. Mefegágyakhoz hordják a trágyái i Mayyecseden Száztíz hold dohány termelését irányozták élő a megye egyik legnagyobb közös gazdaságában, a nagyecsedi Rákóczi Tsz-ben. Ekkora területre a palánták nevelése sok' melegágyat igényel. Ehhez még hozzá keLi venni ugyancsak 110 hold konyhakertészetet, amelynek nagy részébe szintén palántálással kerülnek a növények. Az utóbbi napok enyhült időjárását igyekeztek is kihasználni a nagyecsedi ek: mintegy 4000 mázsa trágyát szállítottak ki a melegágyak helyére. Megkezdték a trágyahordást a kertészeti melegágyakhoz, sőt ki a .határba is, a szántóföldekre. Egy hét alatt összesen tízezer mázsa istállótrágyát szállítottak ki összesen. A versenynek nyilvánosság kell Az egész népgazdaság és ezenbelúl a mezőgazdaság feladatai egyre bővülnek az igények kielégítése érdekében. Az országgyűlésen, a költségvetés tárgyalása során a mezőgazdaság fö feladatát abban határozták meg, hogy biztosítsa a mező- gazdasági termékeket, s jusson tartalékolásra is. Ebben döntő jelentősége van a szub- jegtív tényezőnek :— az embernek. Az embernek alapvető természete a többet és jobbat akarás. E törekvésében közrejátszik olyan fontos tényező is mint az egymás közötti vetélkedés, egyszerűen szólva: a dicsőségszerzés vágya. Ez a szubjektum lényeges része az előrehaladásnak, mert minden esetben együtt jár a személyi javak gyarapodásával. A szocialista viszonyok között folytatott egyéni vagy közösségi verseny az, amelyikben egyik fél sem jár rosszul. Ha valakinek és valakiknek a versenytörekvései a termelésben nem is érik el a legmagasabb szintet, az eredmények mégis a több értékben mutatkoznak meg. Ez pedig a „mezőny” végén vagy közepén lévőknek is hasznos. A mezőgazdaságban is megismerkedtünk a termelési versenyek számos formájával, amig kialakult az egész gazdálkodást mozgósító országos vetélkedés. Az országos termelési versenyben megyénk termelőszövetkezetei közül kétszer-háromszor any- nyi vett részt tavaly, mint a megelőző évben. Valószínű, h,ogy a tavalyi versenynek a megyei értékelésére még februárban sor kerül. Ezt megelőzi a járási versenybizottságok bírálata. A termelési eredmények fokozása érdekében indított mezőgazdasági verseny jelentősége kézenfekvő. A verseny sikeres végrehajtása több húst, tejet, tojást, kenyeret, burgonyát, ipari nyersanyagot, exportárut jelent. Az országos versenybizottság a* elmúlt időben kilenc megyében vizsgálta meg a termelőszövetkezetek versenyének a járási irányítását. Ugyanis e mozgalomnak a közvetlen segítői nem lehetnek mások, mint a járási tanácsok és azok mezőgazdasági osztályai. Melyek a leglényegesebb tapasztalatok? — Mindenekelőtt az, hogy a termelési versenyt nem kapcsolják ösz- sze magával a termelő munkával. Kampány ;isllegűen kezelik — mint például a nyírbátori, nagykállói, mátészalkai járásokban —, de sokszor még ezt a kampány- munkát sem töltik meg igazi tartalommal. Az országos baromfi tartási verseny megyei értékelésénél kiderült, hogy pé’dául a nyírbátori járásból a járási versenvnizott- ság egyetlen termel'"szövetkezetét sem javasolt. Nem azért, mintha nem versenyeztek volna. Csunán az volt a baj, hogy a járásiak nem kapták meg a tsz-eklől. az eredményeket. Pontosabban megfogalmazva: nem is tudott minden tsz arról, hogy ezt adni kell. A versenynek az erkölcsi elismerés. mellett vannak nnvagi mozgatói is mind országos, menyei, mind járási szinten. Előfordult és, előfordul. hogy egyes járásokban erről megfe’edkeznek a költségvetés összeállításánál. A ver sent ’nyit várossá g legáltalánosabb formáin, hogy időszakonként felfrissített ver- scnvtáblát helyeznek el a járási székhely valamelyik forgalmas pontián, de legtöbbször megfeledkeznek arról, hogy az értékeléseket eljuttassák az érdekelteknek — a termelőszövetkezeteknek. A nyilvántartás — bürokratikus adminisztrációnak tűnik, de ettől mégis sokkal több: hiánya az ügy iránti érdektelenségre enged következtetni. A járási tanácsok! iá’ vannak mezőgazdasági p; opagaa- disták. Rájuk kom. o : > sz hárul a . termelési versenyek szervezéséből is. Az eddigi tapasztaltok azon bar az« mutatják, hogy a járási tanár csők legtöbbjénél még mindig nem találták meg az- s helyes formát, amelyben ezek az emberek valóban propaganda-tevékenységet fejthessenek ki. Nemrég az egyik propagandista, keserű iróniával, rímbe szedve. kár-Mévn nercen át sorolta kií1 önféle funkcióit, s végül megjegyezte: „Ezek mellett a járási tanács prooasandisíáio is vagyok”. A túlzás ellenére ?s jó adag igazság van ebben, mert ahelvett, hogy a termelési mozgalmak legfőbb «Tervezője lenne, elsikkad zz asztal melletti hivatali munkában. A versenynek nyilvánosság kell, mert anélkül elsorvad, űz ember — mint az ország- gyűlésen megállapították —, a . legfontosabb szubjektív tényező. igényli a versenyben is a vele való törődést. Ezt brigádon belül a brigád vezetőtől, a termelőszövetkezet méreteiben a tsz vezetőségétől,. pártszervezetétől, tsz-ek között pedig g járási tanárs- tól igénylik a versenyzők. Ettől fontosabb feladatuk az 1964 évi országos termelési versenyben sem lehet a vezetőknek. mert ha iörődr>»v as emberekkel, akkor ez a magasabb termelési eredményekben, a verseny sikerében realizálódik. ' S. A. A téli időszakban nagy gonddal jár, és sok hozzáértést kíván az állatok gondozása, megfelelő takarmányozása. A feliéi gyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz szarvasmarha-állományának Farkas István takarmányos naponta szállítja aa friss silótakarmányt. Hammel J. feft. BODÓ BÉLA: Persze, Londesz bácsi... Az a szokása; óriási betűkkel ír. Egy kéziratpapírosra — redakciónyélven flekknek mondják — csak négy—öt sora fér el. Ezért kell Londesz bácsinak a ragasztó. Á teleírt flekk végéhez ragasztja az újat, arra is négy—öt sor, ragaszt, folytatjá a következőn. Mire a külfö'di lapból fordított hír' elkészü’, a kézirat nyolo—tíz egymás alá regasztott fekkből áll. Az egészet tekerccsé sodorja, öthat külföldi húr: öt—hat tekercs. A vers küKwi vastag tekercs. — Szervusz, Géza. — Szervusz, Elek, mit hoztál? — Itt vannak. Leteszi a tekercset La cakó Géza asztalára. Laezkó a segédszerkesztő. — Hírek. Laezkó bólint. — Vers is készült. Hála istennek... Laezkó ismét bólint. Előtte kéziratok, elolvasni, kijavítani, címet írni rájuk, nyomdába adni. Mások is vannak .nála, nem léhét neki felolvasni a verset. Megy vissza, a szobájába. A folyosón rohannak. „Letartóztattak egy nagy bankárt,' Londesz bácsi...” „Krakkóból jelentük.” ' ; Va’aki benyit Londesz bácsihoz. Rábámul a belépőre. Fiatalember, sok barna haj, ugrifüles, nagy szemek. — Itt fogok dolgozni, a lapnál — mondja a fiatalember, előbbre lép. — Mondták, van ebben a szobában még egy asztal, a Londesz úrnál... — Van. ' • A fiatalember a tekercset nézi, , a megkezdett írásba pillant, amely már két ösz- szeragasztott flekké tágul. '— Londesz Elek — az öregúr keményen szorít kéziét. Csíkos fekete nadrágján a szivarhamú lenge penészfoltjai, lesöpri a fiata’émber tiszteletére, vagyis inkább elkeni a nádrágon. Hát ■ jó. Akkor ■főz még egy kávét, nem mindennap történik, ‘ hogy valaki bejön a szobába. A fiatalember leül a másik íróasztalhoz, hátradől a székben. A szivarbűz erős, de nem kezdheti aazal: kisze'lőz- tetünk, kérem. A fiatalember. kuncog magában: hát ez a Londesz bácsi! Mit is meséltek róla: ifjú korában, így meg úgy, nagy ivászatok, kis színésznők, egy operett a Horváth-kerti nyári színházban, persze a szerző úr ott is kihasználta aa alkalmat. Feltétlenül sze’iőztet majd, csak igya meg az öreg a kávéját, bár tulajdonképpen túlságosan nem kell az öreggel törődni. Kőszegi, a sportrovatból például a múlt héten korán bejött, és az öreg lámpáját — alul vezetve a spárgát — fiókjához kötözte. Amikor aztán az öreg kihúzta a fiókját, a kísértetlámpa, látszólag önmagától, a falhoz húzódott, oda is zökkent. — a fiatalok az ajtóban álltak, onnan röhögték az öreg megrökönyödését. Vagy amikor levitték egy vasárnap este a Metropolba, beugratták: olvassa fel egy versét. A nagyte- rémben ültek, a terem másik részén lakadalmas nép. A verset befejezte, a cigány éppen akkor tussá húzott, peraae a fiatalpár tiszteletére. Londesz állt verse tekercsével, a tussra felkapta a fejét: milyen megtiszteltetés! Flntor- gott, bajusza ugrált, orra' is. A szeme tele könnyel. Remek hecc. — Csak arra kell vigyázni — intették előre a fiatalembert —, ne engedje megfogni a. kabátja gombját. Mert az öreg, ha elkap va’akit, rögtön megragadja az illető zakójának valamelyik gombját, szorosan felfogja, míg beszél: az áldoziat valahogyan el ne mehessen. Ha be’ejön a beszédbe, csavargatja a gombot. Hát az milyen röhögés lehetet, amikor Turcsányi, a mókás, sunyi arcú rendőri riporter, szándékosan meglazította egyik gombját — csak egy árva oémaszálon lógott ez a gomb — úgy állt az öreg elé. — Mert — kezdte az atyó. Fogta a gombot. Turosánvi hagyta, műártatlansággal. És mikor az atyó a mondat közepére ért, reccs, leszakadt a gomb, ottmaradt a kezében: Turcsányi meg sehol. Hah- hahha. — Vagyis hát — mondja Londesz bácsi —, itt valóban van egy üres asztal — és nagyon örül, ketten igazán megférnek. Majd később beszélgetnek, mert ő most dolgozik, sok munkája van még, nagyo» sokat kell do" gozni. Csattogtatja az ollót, au előbb kinézett néhány lefordítani valót, bár eziek már holnapra maradnak. Gonddal összerakja a ceruzákat, arrébb tolja a ragasztós üveget, megfordítja, címkével kifelé, ösz- szesimitja a kéziratpapírokat. Rengeteg a dolog, hiába vesznek fel fiatalembereket; valakinek meg kell csinálni, ez a fiatalember bizonyosan nem alkalmas i'yesmire. Valamit nem lehet megérteni. B-listá- ról beszélnek, elbocsátásokról és akkor új embereket vesznek fel, mint ez a szobatárs is. Mit fog ez dolgozni, híreket bizonyára nem ír, az az 5 szakmája, régen csinálja. A radírt e'teszi a mellényzsebbe, sürgősen előveszi, radir, ceruza, újságok — na. Aztán felkapja a versestekercset, kibontja, a tekercs vége majdnem a földig ér. Magában olvassa, a szája mozog. Mit fog csinálni a lapnál ez a fiatalember? A megvágott ujj erősen sajog, ejnye, hóivá lett a zsebkendő? ("Folytatjuk) 1964. február b. 5
