Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-05 / 29. szám

Látszólag szürke számsorok halmaza. De azok, akik ben­ne élnek mai életünkben, kö­zeli ismerősei lesznek ezek­nek a számoknak, hisz jól tudják, mennyire meghatá­rozzák munkánkat cs szóra­kozásunkat, hétköznapjainkat és ünnepeinket. Az ország­gyűlés most véget ért üléssza­kán tárgyalt és jóváhagyott költségvetés fontosságát az a nagy figyelem, érdeklődés is fémjelezte, ami országosan, s a mi megyénkben is meg­nyilvánult. Hogyan látták, ítélik meg a Parlament munkáját azok, akik az ülésterem padsorai­ban ültek, szólaltak fel. Sza­bolcs választott képviselői? Barczi Gyula elvtárs, a me­gyei képviselőcsoport elnöke foglalja össze a válasz lénye­gét. — örvendetes a tény, hogy a rossz időjárás ellenére is biztatóak a számadatok, szé­pek a kitűzött célok. Reáli­sak is de nagyon gondos munkával valósíthatjuk csak meg a terveket. És ebben a munkában természetesen ne­künk, a megyei képviselőknek jelentős a szerepünk. Az ülés­teremben és itthon egyaránt kötelességünk szóvátenni a nehézségeket, a. gátló tcőrül- ményeket. — Az ülésszakon három képviselőnk is felszólalt... — Négy jelentkezet) felszó­lalásra, egy nem kapott szót, hisz rengeteg volt a monda­nivaló, s aránylag kevés az idő. Hogy mit mondtunk? I>r. Kovács Magdolna a tante­remhiány, a szakmunkáskép­zés, a gyógypedagógiai okta­tás megoldását sürgette. Kér­te a segítséget a megyénkben immár akut problémává vált oktatási nehézségek megszüntetéséhez a gyógype­dagógiában. Sajnos több száz. az ilyen nevelésre szoruló gyermekek száma, s csak he­lyi erőből ezt nem tudjuk megoldani. Képviselőink Szabolcs­Szatmár égető problémáit tár­gyalták felszólalásaikban, tet­tek hasznos javaslatokat. Mindegyiket az jellemzi, hogy mi az országos színvonal el­érésére törekszünk, s ez jo­gos. Ehhez kérjük mi a kor­mány segítségét. — Dr. Hornung Mátyás egy szerintünk rendkívül fon­tos kérdéssel foglalkozott: a szarvasmarha egészségügy helyzetével. Sok köze van en­nek az emberi betegség le­küzdéséhez, a tbc felszámolá­sához. Szóvátette, hogy a fel­vásárló szervek nem egyszer figyelmen kívül hagyják az egészségügyi erőfeszítéseket tenyésztésre alkalmas egye- deket vágnak le, betegekét hagynak meg. Biztosra ve­szem, hogy a képviselő ala­posan kidolgozott javaslatait messzemenően figyelmbe ve­szik az illetékes kormányzati szervek. Esze Gábor képviselő az öntözés fejlesztésével. a gyü- mölcsösítési. termesztési gon­dokkal foglalkozott. Közis­mert, hogy e területen a kör­nyező megyékhez képest rendkívül el vagyunk marad­va. Itt folyik keresztül a Túsza, a Keleti Főcsatorna Egyik ismerősöm, aki a dip­lomáciai szolgálatban tisztvi­selő volt, a következő törté­netet mesélte el nekem, ame­lyet változtatás és kommentár nélkül idézek: „Bielanira mentem, látoga­tóba. Késő volt, ezért elhatá­roztam, hogy taxival megyek. Félórás várakozás után végre megpillantottam egy közeledő taxit. Futottam elé. Sajnos. Ami­kor kinyitottam a taxi ajtaját, velem szemben egy deresedő hajú, előkelő tekintetű urat pillantottam meg, aki a má­sik oldalon akarta magát be­fészkelni a kocsiba. Villám­gyors szóváltás robbant ki kö­zöttünk: — Én foglaltam le a kocsit, t — De uram, hiszen látja, hogy én! — Tessék kiszállni! — Szálljon ki ön! JANUSZ OSEKA: Találkozás — Nagyon fontos ügyben megyek a repülőtérre! — Én meg a miniszter fele­ségének a temetésére! — Szálljon ki gyorsan! — Hogy merészel így be­szélni'?! — Kimászol, vagy nem? — Te menj innen a fenébe! — Ne lássam itt tovább a képedet! — Idegbeteg vagyok és szét­csaphatom a koponyádat! — Csak ki ne tépjem a... — Hallgass, idióta! — Tűnj el innen, le tök- fiikó! — Gazember! E rövid szóváltás után ki­nyújtottam jobbkaromat, erő­sen összeszorítottam a foga­mat és a disztingvált ürat kezdtem kituszkolni a kocsi­ból. Egy pillanat múlva már kint volt, de még maradt annyi ideje, hogy ököllel ol­dalba csapjon, úgy, hogy nyögve estem a kocsi ülésére. Elsuttogtam a címet. Elindul­tunk. Még láttam, hogy a de­res hajú férfi egy másik taxi­hoz rohan. Nemsokára megérkeztem is­merősömhöz. Kiszálltam a taxiból, fizettem. És már üd­vözöltem is ismerőseimet. ARCOK, EMBEREK Döntés egy újságcikk nyomán Csaholcon az orvost keres- kezeit az életében. Megnő­sül. sült. Felesége szintén orvöe­— Most Túrricsén i-ende',, tan hallgató volt. A gond még kora reggel elment mo~ jobban megoszlott, de az élet torkerékpárral. nehezebb lett. Nagyon szor­Túrricsén a rendelőben az galmasan tanultak. Egymást emberek egymásnak adják a segítve a legtehetségesebb őr- kilincset. Talán az idő is hoz- vosjelöltként emlegették. Mint zá járul, hogy most több a minden fiatal, ők is a jövőt beteg mint máskor. tervezték. A férfi vidékre, a Fiatal orvos vizsgálja a be- felesége Pestre pályázott., tegeket. Vesegörcs... baleset... Emiatt gyakran támadt közöt- magas vérnyomás... megfázás, tűk vita. Végérvényesen a Már írja is a receptet. Népszabadságban megjelent — Ezután a fekvő betege- -Orvos hiány Szabolcsban” két kell meglátogatnom, az- C1"mü cikk döntötte el a vitát, tán Csaholcon rendelek... Ismerősük révén Szabolcsba Ilyen megszokott ritmusban kérték orvosi pályájuk még­megy már ez a múlt évtől kezdését. kezdve a fiatal orvosnál, dr. A diploma kézhez vétele Keresztes Mihálvnál. után feleségével együtt a ki­Árva. györmelc lévén — ncv cizöst is mGplcspták Bu* szü’ei 1945-ben haltak meg — dapestre a MÁV kórházon, a nagyszülei nevelték. Csodálkozva es érthetetlenül Szegeden az orvosi egye- uéztek egymásra. Hisz ők temre fölvették, ösztöndíjas Szabolcsba jelentkeztek. Sze- volt, emellett alkalmi mun- Sédén vonatra ültek és ésre- kát vállalt. nest a minisztériumba... Kis­Harmadéves egyetemista ko- 'é furcsán hangzik, de ..pro- rában újabb fordu’at követ- lekció kellett ahhoz hogy adott szavukat beváltsák. — Hát.. így kerü'tem Csa- holcra, a feleségem a KÖJÄL- nél dolgozik. A lakással, a környezettel meg vagyok elé­gedve, csak a közlekedésen tudjak változtatni. Három község tartozik a körzetéhez. Munkája nem könnyű. Csak olyan ember bo’dogul itt, aki valóban a szí­vén viseli a betegek sorsát. Öt rövid idő alatt is ilyen em­bernek ismerték meg a körze­tében. — Már hívtak Fehérgyar­matra, egyik orvosi állás be­töltésére. de nem fogadtam el — mondja. Vajon mit szólná­nak ezek az emberek, ha ii > hagynám őket? B. U Néhány perc múlva megér­kezett a következő vendég is. A deres hajú, disztingvált úr volt, akit nem is olyan régen volt szerencsém megismerni. A háziasszony bemutatott bennünket: — K. úr, a mi híres diplo­matánk... — Z. úr, az akadémia pro­fesszora. Barátságos mosollyal üdvö­zöltük egymást. Úgy láttam, hogy egészen kedves ember. Szürke szemé­nek szelíd tekintete volt, homloka magas, intelligens, finoman élcelődött. Hiába, mégis csak az akadémia pro­fesszora... De elhatároztam, ha taxit keresek, amikor hazafelé me­gyek, igyekszem elkerülni, mert az oldalamban még min­dig éreztem a fájdalmat. A professzornak olyan ökle volt, mint egy hordárnak.'’ 1964. február 5. Képviselőink megyénk gondjairól Barczi Gyula elvtársnak, a megyei kcpvifeel«»cM»|>orl elnökének nyilatkozata vize, amiből Hajdú és Szol­nok megye öntöz. Hajdú hat­van, Szolnok pedig kétszáz- szer katasztrális holdat! Az évi csapadékátlag nálunk a legkevesebb, öntözött terüle­tünk pedig alig haladja meg a tízezer holdat. Az utóbbi két évben évenként duplájára nőtf ez a területünk, idén is kétszerese lesz az öntözött holdak száma. De ez az ütem is igen lassú. Szabolcs-Szat- márban mintegy kétszázezer holdat lehet és kell is öntö­zésre berendezni. A ■ kormány­zat maximális ^feszítéseket tesz az öntözés kiterjesztésé­re. Esze Gábor felszólalásá­ban azt kérte, hogy fokozott támogatást kapjon Szabolcs, legyen számunkra ' ' sokkal kedvezőbb a megyék közötti elosztás aránya. — A gyümölcsösítésnél is jelentős gondok vannak... — Számításaink szerint 20 30 százalékos veszteség éri az almát, amíg eljut a kereske­delemhez. Itt a gépesítést, a tárolóhelyiségek építését és konkrétan háromszáz bővizű kút építését kértük. Nagy a gondunk a telepítéssel is. Egyrészt a sűrítés mehetne gyorsabban, másrészt a fog­híjas fiatal gyümölcsösök pótlása. Sok szövetkezet el­esik az állami kedvezmény­től amiatt, hogy főként idő­járás következtében termőre forduláskor nincs meg a ki­lencven százalékos beáitás. Az| tartjuk, hogy amig a fia­tal gyümölcsösök nem állanak be teljesen, addig önbecsapás újakat telepíteni. Sajnos, az illetékes kormányzati szer­vek a pótláshoz eddig nem biztosítottak kellő beruházást. Az interpellációban a szö­vetkezeti beruházás ideigle­nességét kifogásoltuk. Kér­tük, hogy a gyakorlatban is kipróbált objektumokat, illet­ve ezek terveit kapják meg a tsz-ek, s a szövetkezeti ve­zetőknek legyen döntő sza­vuk a beruházási kérdések­ben. — A szabolcsi képviselők tehát túlsúlyban mezőgazda- sági problémákkal foglalkoz­tak az ülésszak vitájában. Nem egyoldalú ez? — Nemcsak mi, a vita so­rán minden képviselő sokat foglalkozott a mezőgazdaság­gal. Nekünk pedig saját'» helyzetünkből is fakad, mert ez a falu felemelkedésén túl más . irányú problémáink megoldásának is alapja. A kormány szerintem nagy se­gítséget topott a vita során a képviselőktől. Egyrészt, hogy a problémákat átfogóan megismerje. másrészt sok hasznos javaslat elhangzotta választott' emberek szájából. A bizottsági üléseken, illet­ve a Parlamentben több mint száz képviselő mondta el véleményét, tette meg javas­latát az idei költségvetésről. Maga ez a szám is sokat mond. De persze az, is tud­juk, hogy egy jó költségvetés sokat jelent, de még nem minden. A választók, colé* mennyi magyar állampolgár jó munkája, szükséges a meg. valónításához, túltel jesi lésé­hez. Mert ahogy mi, a kor­mány is tudja, hogy vannak még gondok, bajok — ezek tükröződtek is az ülésszakon — de csak annyit oszthatunk el, amennyi az ország pénz­tárába van, amennyit ter,Te­lük. Ehhez, az itthoni mun­kához adnák ebben az esz­tendőben fokozott támogatást a szabolcsi képviselők vá­lasztóinak, akikkel egvüit si­kerre vihetjük a jó elgondo­lásokat. Kopka János. Á származási feltételek megszűnése az iskolai felvételeknél írta: Markovics Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője ban alkalmazott „lenini hár­mas jelszó” érvényesítése ma egy forradalmi jelszó dogmá­vá változtatását jelentené és annak sablonos alkalmazása a tsz-ek szétrombolására ve­zetne. Mindemellett kihang­súlyozzuk, hogy a szocialista nemzeti egység politikája nem jelenti azt, hogy hazánkban az osztályharc már befejező­dött, hanem arról van szó, hogy megváltoztak az osz­tályharc formái és eszközei, továbbra is fellépünk a rendszer ellen támadókkal szemben, társadalmi rendünk ellenségeivel szemben.” • A származás szerinti kate­gorizálás megszüntetése te­hát nem mond ellent a mun­kás-paraszt szövetség szi­lárd marxista álláspontjának. A gyakorlat sem cáfolja ezt meg. Az 1963—1964-es tanév­ben a fizikai dolgozók felvé­telt nyert gyermekeinek ará­nya megyénk mindhárom fel­sőoktatási intézetében meg­haladta a 60 százalékot A Tanárképző Főiskolán 61 szá­zalék, a Tanítóképző Intézet­ben 81 százalék a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban 54 százalékos arányban nyer­tek felvételt ezek a fiatalok. | Ez az arány országosan is po-! zitív. Mindemellett tudjuk, hogy munkás—paraszt szőlők gyer­mekei sok esetben bizonyos hátrányban szenvednek ta­nulmányaik során az otthoni körülményeket illetőén, a szülőív segítségnyújtásában, sfb. Est a hézagot minden­képpen ‘•pótolni kell. Hogyan? Meg kell szervez­ni a tanulmányi gondozásu­kat. A továbbtanuló gyere­ketekéi szinte egyénenként, megkülönböztetett módon kell foglalkozni, úgy hogy a felvételi esélyek egyenlők le­gyenek. Ilyen vonatkozásban is igen szép és felelősségtel­jes feladat vár a tanáraink­ra, a középiskolai KISZ szer­vezetekre, de nem utolsósor­ban a szülőkre, hogy a gyer­mekeiket arra ösztönözzék; éljenek is a lehetőségekkel. szocialista termelési viszo­nyok úralják az ipart, a mező- gazdaságot és a kereskedel­met egyaránt. Jelentősen átalakult a dol­gozók tudata. Erősödött a szocialista ideológia és a kü­lönböző osztályok és rétegek politikai állásfoglalására egy­re inkább a szocializmus tu­datos vállalása a jellemző. Következésképpen; a szocia­lizmus alapjai lerakásának befejezése után hazánkban a szocialista nemzeti egység felé vonzó erők az uralko- dóak. Ezek a körülmények lehe­tővé és szükségessé tették, hogy a szocialista társadal­mi rend felépítésének cél­jaiért felsorakoztassuk n leg­szélesebb társadalmi rétege­ket. Az élet bizonyítja, hogy ez a törekvésünk helyes. Termelőszövetkezeteinkben le­hetőséget biztosítottunk a volt osztályidegenek részére is, hogy becsületes munkájuk­kal járuljanak hozzá nagy feladataink megoldásához. Tapasztalataink szerint ezek az emberek többségükben be­csületes szándékú dolgozók­ká formálódtak a közösség segítségével. Vajon milyen hatást váltanak ki, ha ilyen emberek gyermekei elöl, akik a mi rendszerünkben szület­tek, akiket az iskolában már mi neveltünk és egyébként tanulásban, munkában, maga­tartásban megállják helyűidet — elzárnánk a továbbtanulás lehetőségeit? Segítené-e a nemzeti egység kibontakozá­sát, további előrehaladásun­kat? Nem. Ellenkezőleg, olyan társadalmi ellentéteket élezne ki, amely súlyos konf­liktusokhoz vezetne. Ez a politika nem csorbít­ja a proletárdiktatúrát. Nem sérti az osztályharc törvé­nyeit. Ellenkezőleg, lehetővé teszi a munkás—paraszt szö- vetség társadalmi bázisának további kiszélesítését. Kádár elvtárs pártunk VIII. kong­resszusának beszámolójában mondotta. hoev a ..pa­rasztság korábbi belső osz- tálytagozódásának időszaká­N ernregióén a párt :negyei ) iárgyalta a származás érinti kategorizálás meg- üntetésének hatását az is- ilai felvételeknél. Az elő- rjesztés feletti vita, a hó­it t határozatok indokolják, >gy néhány gondolatot fel­essünk és bizonyos követ- ztetéseket levonjunk belő­Kételyak, fenntartások so­rságával találkoztunk kom- unistáknál és pártonkívü- iknél e problémával kapcso- tban már a MSZMP VIII. ugresszusa téziseinek meg- lenésekor és a kongresszus án is. A párttagság egy ré- e „korainak” találta a mgresszus állásfoglalását, nely szerint nincs szükség bbé tanuló ifjúságunk szár­azás szerinti kategórizálá- ra. Helyenként hallani a .ri politikájának valamiféle beralizálódásáról, ami egye- k szerint a származás sze­ld kategorizálás megszün- tésében is megnyilvánul, it, a munkás, parasz. szü­lt gyermekeinek „féltésé- í” a proletárdiktatúra íél- sének a gondolatáig is el- tnak egyesek. Miből fakad- ik ezek az aggályok? Mi­en elvi álláspontból indul- tk ki e nézetek képviselői? gy véljük, hogy az esetek bőségében — a becsületes ándék mellett — elvi tisz- nlátás hiánya, megmert- -dett szemlélet húzódik eg. Elvtársaink között is innak, akik figyelmen kí- il hagyják, hogy 10 eszten- j telt el a felszabadulás a. És bár buktatókkal, át- eneti szektás, majd revizio- sta politika érvényesülése án. eljutottunk a fejlődés yan szakaszához; amikor eg teremtődtek a szocialista emzeti egység következetes legteremtésének külső és >lsd előfeltételei. Társadalmunk szerkezete «ységesebb lett. felszámol- ik á kizsákmányoló o&ztá- •okai- megszűnt a parasztság ■teeződése. Létrejöttek a socialist nemzeti egység jzdasági feltételei, mivel a Javaslat Kovács Imre élelmezésügyi miniszter elvtárs figyelmébe Érdemes Nyíregyházára dohánygyárat telepíteni I miniszter első helyettesének válasza cikkünkre kapacitáshiányról, amelyet je­lentősen csökkentené a Nyír­egyházára telepítési. A kor­mánynak a szabolcsi dohány- termelő területek nagyará­nyú növelésére tett javasla­tait helyeseljük és szívből tá­mogatjuk, sok homoki terüle­tű termelőszövetkezetben ez létkérdés is. A felfutás ugyan­akkor a termelés koncentrá­cióját jelenti a megyében. Meggyőződésünk, hogy jók az idetelepítés lehetőségei. Helytállóak az érvek is, ame­lyek nem utolsósorban az or­szágosan hiányzó, s itt feles­leges munkaerővel is magya­rázzál;: a telepítés szükségét. Meggyőződésünk, hogy a nép­gazdaság távlati érdekeivel is messzemenően egyező lenne ez a lépés. Még akkor is, ha e pillanatban talán nem lát­szik százszázalékosan annak. szünetése után az élelmí- miszeripar részére nagy ér­tékű épületek szabadulnak fel, a dolgosokat pedig az édes- és konzervipari üze­mekbe tudjuk átirányítani, ahol már évek óta munkaerő­hiány van. Fentiek alapján sajnos nem látunk lehetősé­get a dohánygyár Nyíregyhá­zára történő áttelepítésére.” Véleményűül; a válaszban foglaltakról, hogy a népgaz­daság szempontjából végzen­dő gazdaságossági számításod eleve amellett szólnak, hogy Nyíregyháza kapja meg a ki­telepítendő Lágymányosi Do hánygyárat. A telepítés költ ségei minimálisak, a szállí­tási költségeik nagyarányú csökkenése ugyancsak nagj • megtakarítást tennének le­hetővé — nem is szólva a; évek óta krónikus szállítás Lapunk január 19-i számá- an „Javaslat Kovács Imre lelmezésügyi miniszter eüvtérs gyeimébe: Érdemes Nyíregyh­ázára dohánygyárat telepi- mi” címmel cikk jelent meg melyben javasoltuk, hogy a esőbb vidékre telepítendő ágymányosi Dohánygyárat ,'lepítsék Nyíregyházára. A kk a javaslatot több o’dalról idok&lta, azzal, hogy a me- •e adja az ország dohányter- sesztésének felét, a nyíregyh­ázi fermentáló évek óta ki- asznádatlan, a munkalehető­ég itt csak az év felét teszi i. Ezen túl szállítási költ- égeket is megtakaríthatunk a épgazdaságnak, ha a lagymá- vosi gyárat ide telepítik. Az Élelmezésügyi Miniszté- um válaszát a napokban küld- gmeg lapunknak dr. Dabró- ald Gyula, a miniszter első elyettese. Idézünk válaszából: Megfelel a valóságnak, hogy; 966 év végére a Lágymányosi Thánygyárat megszüntetjük, v megszüntetésre kerülő gyár lelyett azonban új gyár fel- pítésére nem kerül sor, ha- iem a termelést fokozatosan időkre telepítjük át azokhoz gyárakhoz, ahol erre szabad :apacitás van. Ez az intéz- edés a magyar dohányipar tszervezésének már egyik je- entős eredménye. Az elvég­ett felmérések alapján meg­alapítottuk ugyanis, hogy a iohányipar túlméretezettsége olytán egyes gyárak kapacitá- ►a nem volt kellőképpen ki- íasználva, ami a termelés ;azdasságosságát helytelenül leío'yásoita. Ebben az irány­on még további gazdaságos- ági számításokat és kapaci- táslelméréseket végzünk, mely­lek eredményeképpen talán nég további termelés koncent- ■álásra is sor kerülhet. A Lágy­mányosi Dohánygyár meg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents