Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

A CSALÁD OLDALA Lessing állafmeséiböl cl div at z oroszlán és a nyúl Az oroszlán alkalomadtán ra méltatot egy mulatságos úlacskát,- hogy közelebbi nerettségbe elegyedett vele. — Mondd, igaz lehet az — rdezte tőle a nyúl —, hogy eket egy nyomorultul kuko- koló kakassal meglehet ker- tni? — Valóban igaz felelt az 06zlán. — Általános vélemény, hogy nnünket, nagy állatokat oly- r átmenetileg elfog bizo- os gyengeség. Bizonvára llottál már az elefántról Idálózni, akit a disznó Tö­mése borzadállyal és úndor- l tölt el. — Tényleg! — szakította íg a tapsifüles. — Most már :em, hogy mi nyulak miért ülik a kutyáktól. A harcias farkas — Dicsőséggel teli múltjára ilékezve mondom: az agám y igazi hős volt — dicse­déit egy fiatal farkas a ró­nak. — Széles e vidéken elmetessé tette magát. Több nt kétszáz ellenfele fölött itott győzelmet. Nem csoda, gy végül is alul kellett ma- inia. — Eképpen egy gyászszó- k fejezné ki magát — szólt zbe a róka. — A tényeket fzitő történelemíró azonban Modem vonalú kiskosztüm, hozzá stílszerű kiskalap. ORVOSI TANÁCSADÁS: Sózzunk, vagy ne Most pedig beszéljük meg, hogy ml legyen a rádió szom­bat esti vidám műsora!... Toncz Tibor rajza GYERMEKREJTVÉNY ADY Ady Endre, a nagy magyar költő halálának évfordulóján lide színek — változatos formák Műanyag a háztartásban tízszintes; L A juh. 6. Nagy afrikai sziget (első kockában két- tyű mássalhangzó). 12. mókájának vallja magát a Hő. 14. Nem egyezik. 15. zis, mennyiség. 16. Mázol. őrzi. 19. Személyes név- is. 20. Bánat. 22. Csak fé- lankad. 23. A költő egy:k fi ért verse. 27. LIRL. 23. >ÁSB. 3Ó. Talál. 32. Kábít. Ugyanott, rövidítés. 36. szben kellek! 38. Fővárosi ;atlankezelő. 39. Harckocsi. Alumínium, nitrogén vegy- e+GM. 43. Észak-európai E> tagjaié. 44. Ady vers címe. A vízszintes 44. folytatása. függőlegest L Ajándékoztak 2. Szédít. Női név. 4. RSG. 5. Kicsi- itő képző. 7. Magánhangzó, •irdai helyesírással. 3. Római >5. 9. Színpadi szereplésnél, ivalásnál az egyik legfonto- )b tényező. 10. Ady nagy reime. 11. Irén, oroszul. 13. xnélyes névmás. 16. For- ;ban sütött kalács. 17. Tágul. Nem egészen berber! 21, ;sza: Anti. 23. Gyilkol, him- [ódzik. 24. Sír. 25. Nátrium jyjele. 26. Erősaakszervezet. Dorong. 31. Burgonyafajta. Római 502. 35. Okozatot ili, személyes névmás. 37. BJlLYEGSAROK: A spitáli bélyeg A nylon fehérnemű keze­lése, karbantartása rendkívül egyszerű. A fehérneműt lan­gyos szappanpehe'.y-oldatban vagy pipereszappannal mos­suk. Langyos vízben, amely­ben jó, ha kevés boraxot ol­dunk fel, kiöblítjük, majd le­hetőleg hűvös, sötét helyen szárítjuk. Vasalni nem kell. Nylon abroszokat, térítőkét használat után tiszta langyos vízibe mártott ruhával áttöröl­A majom és a róka — Nevezz meg nekem egy olyan ügyes állatot, melyet nem volnék képes utánozni! — hencegett a majom a ró­kának. A róka azonban így felelt: —Te pedig nevezz meg ne­kem egy olyan alacsonyrendű állatot, melynek eszébe jutna valaha is téged utánozni. A szarvas és a róka A szarvas így szólt a róká­hoz: — Most már jaj nekünk, szegény, gyengébb állatoknak! Az oroszlán szövetséget kötött a farkassal. — A farkassal? — kérdezte a róka. — Ez még kibírható. Az oroszlán bömböl, a farkas üvölt. Ezért gyakran lesz idő­tök a menekülésre. De ak­kor... mindannyiunknak vége lenne, ha a hatalmas orosz­lánnak jutna eszébe az alatto­mos, sunyi hiúzzal szövetségre lépni. 1 hozzáfűzné: a' kétszáz ellen­ség, melyet egymás után le­győzött, bárányok és szama­rak voltak. Az az egy vi­szont, melynek meg kellett adnia magát az bika volt, melyet meg mert támadni. A makkfa és a disznó A falánk disznó egy magas tölgyfa alatt tömte bendőjét a lehullott makkal. Miközben az egyiket rágta, szemeivel már majd felfalta a másikat. — Hálátlan állat! — kiál­tott elkeseredetten le a tölgy­fa. — Gyümölcseimen táplá­lod magad anélkül, hogy egyetlen hálás pillantást is vetnél fel hozzám. A disztnó egy pillanatig ki­hagyott, majd így röfögött. — Hálás tekintetem nem maradna él, csak tudnám, hogy makkjaidat az én ked­vemért hullajtottad el. A paripa és a bika Szilaj paripán száguld egy hetyke legényke. A vad bika így kiált oda a paripának: — Gyalázat! Én nem hagy­nám magam egy gyerektől kormányozni! — De én igen! — így a pa­ripa. — Mert miféle dicsősé­get hozhatna nekem az, ha a gyermeket levetném magam­ról? A szigorú sómegvonast csak súlyos vesebete.-érc­nél írnak elő az orvosok. So­kan azt hiszik, hogy a magas vérnyomásos betegeknek elő­írt rizs-diéta azon alapulj hogy a rizsnek va'ami Íven különleges gyógyhatása van erre a betegségre. A valóság pedig az, hogy a rizs elsősor­ban sószegénységével gyako­rol előnyös hatást a szerve­zetre. A rizsben jóval keve­sebb konyhasó van, mint a kenyérben, vagy a burgonyá­ban. A kizárólag rizst és gyü­mölcsöt fogyasztó betegek szervezetébe tehát sokkal he­vesebb só jut. mint azoké'ba, akik a szokásos, vegyes k osz­tót fogyasztják. A sótartalom veszélyes csök­kenése ugyancsak káros a szervezetre. Ez olyankor fe­nyeget leggyakrabban, ha a szervezet nagy melegben ne­héz fizikai munka hatására a verejtékkel sok sót veszít. De bizonyos betegségeknél is áll­hat be sóhiány. A túlságosan kevés, vagy túlságosan sok só fogyasz­tása egyaránt káros a szerve­zetre. Ha kevés sót fogyasz­tunk, akkor a vérnyomás le­csökken, a gyomornedv sósa­vának csökkenése miatt az étvágy romlik és a szervezet legyengül. A túlerős sózás esetén pe­dig a visszatartott nagy víz- mennyiség feleslegesen meg­terheli a vérkeringést és a vesét, emeli a vérnyomást éa fokozza a testsúlyt. A sózás mértekének ne- lyes szabályozása nem kíván patikai pontosságot. Aki úgy érzi, hogy kevés sót fogyaszt, az ne feledje el azt, hogy mindennapi táplálékaink a kenyér, a hús, a sajt és a vaj önmagukban is tekintélyes só­mennyiséget tartalmaznak. — Általában szükséges napi só- mennyiség felét, 3—4 gram­mot, ételeink saját sótartal­mával vesszük magunkhoz. Ugyanannyi marad tehát együttesen a konyhai és as asztali sózás számára. Nincs káros következménye annak, hogy egyik nap több, másik nap kevesebb sót fo­gyasztunk. Csupán a tartósan Eokozott, vagy csökkent sózás ártalmas az egészségre. . Az ételek sózásának jelentő ségével kapcsolatban sok té­vedés terjedt el a köztudat­ban. 1 Sokan hallottak már a túlzott sózás ártalmairól, a vesebetegek és a magas vér­nyomásban szenvedők sóban szegény diétájáról. De közis­mert tény az is, hogy a me­leg üzemekben dolgozó mun­kásoknak védő italként, a spor­tolóknak pedig kondíció javí­tás céljából sós folyadék, vagy keksz fogyasztását java­solja az orvos. Ml hát az igazság? Testünk tömegének több mint a felét víz alkotja. Minden, az élethez nélkülöz­hetetlen kémiai folyamat vi­zes oldatban zajlik le, nélküle tehát az élet elképzelhetetlen. Az egészséges ember víz- háztartása egyensúlyban van. Amennyi víz a szervezetből eltávozik, annyit az ételekkel és italokkal magához is vesz. A vízforgalom legfontosabb szabályozója a szervezet kony­hasó tartalma. A só vissza­tartja a vizet a szervezetben, minél több sót fogyasztunk! annál vízdúsabb a szerveze­tünk, minél kevesebb testünk sótartalma, annál szárazabbak a szövetek. A fokozott sófogyasztás el­sősorban a vesebetegségben és magas vérnyomás esetén von maga után káros követ­kezményeket. * 27 felmérhetjük tartalmát:, az üveggel szemben pedig — eb­ben az esetten — előnyös a könnyűsége, s persze a tör- hetetlensége is. A viaszosvásznat ugyanúgy kiszorítja a lemos­ható műanyagterítő a konyha- asztalon, mint ahogyan a csa­ládi étkezések alkalmával a damasztabrosat. Gyerekek szá­mára is okos és hangulatos a lemosható színes műanyagte­rítő, vagy asztallap. De csem­pe, szeméttartó, szappantartó, edényszárítórács, kád elé való is mind-mind kedvelt anyaga a könnyen tisztítható, nem áporodó műanyag. junk bele, de rugalmassága folytán egész sor helyen kiszo­rította a fát, az üveget, sőt a fémet is. Például sokkal szebb és praktikusabb kávédarálót állítanak elő műanyagból, mint fából, sokkal vidámab­bak a műanyag salátás tálaló kanalak, mint a hagyományos fémből készítettek. (Nem is beszélve arról, hogy nem oxidálódnak.) Az áttet­sző dobozokban kellemesebb a cukor, a rizs, a liszt, vagy a só tartása: nem kap fémízt az élelmiszer, ezért alkalmasabb e célra a festett fémdobozok­nál, no meg hogy láthatjuk és A műanyagok egyre jobban bevonulnak nun- . dennapi életünkbe. Minden , területen találkozunk vele: edény és tasakok formájában 1 ugyanúgy, mint csomagolás i vagy doboz alakjában. Ruha- ; tárunkba is mind többet szól | bele: a leheletvékony nylon- harisnyától kezdve a meleg teddyberig minden anyagot ; pótol, vagy legalábbis erősí­tő, kísérő szálként fellelhető. Bőr helyett, falemezként, szi- i getelés gyanánt, üveg képé- ben jelentkezik. A háztartásban van a leg- < hálásabb, legszínesebb, legjáté- ! kosabb szerepe. Elöljáróban ( azonban hadd támadjam ott, ahol nem állja meg a helyét. ' Ez pedig az asztali üvegféle- i ség: pohárnak, vázának nem kellemes egyrészt fénytelen­sége, másrészt súlytalansága miatt. Annál kitűnőbbek a tet­szetős műanyagszivacsok, akár fürdőszobai, akár pedig kony­hai használatra. Kiválóan al­kalmas, csinos fűszerdobozo­kat, fonaltartókat, szájvíz- és samponadagolót, paprika, só­szórót, citromprést terveznek és hoznak forgalomba. A tál­cák, alátétek variánsai is kedveltek: üde színekben, vál­tozatos formában jelennek / meg lakásunkban. Hőállósága még nem teljesen megbízha­tó, ezért forró ételt ne tálal­penny), amely nyilvánvalóan nagyon érdekelhette. De meg­élte azt is, hogy Ausztriában 1858. június 1-én bevezették a levélbélyeget, sőt 1887-ben bekövetkezett haláláig megél­te a bélyeg diadalútját is. Ä bélyeg megtalálása óta eltelt 10 év alatt tovább foly­tak a viták a bélyeg keletke­zéséről, valódiságáról A fila- telisták szerint a bélyek ha­mis, a Scottland Yard szakér­tői szerint valódi. A végső szó még most sem hangzott el, s habár sokan gyanakszanak a bélyeg valódiságában, az mar többször is gazdát cserélt, természetesen mindig maga­sabb áron, így többek között még 1953-ban Friederike Gmeiner 52 ezer dollárért ad­ta el a bélyeget egy angol bélyegkereskedő cégnek. Dr. Horváth Sándor A klagenfurti postamester szerint a világon az első bé­lyeg megalkotója Franz Heiss postamester nevéhez fűződik. A bélyeg megalkotása idején 27 éves volt és mint postames­ter működött Spittalban. Nagy eseményként kell el­könyvelnünk ennek a bélyeg­nek a felfedezését, de minden­esetre felmerül a kérdés: miért nem tudtak eddig arról, hogy ilyen bélyeg forgalomba került. De más kérdések is merülnek fel. Franz Hsiss megélte az első bélyeg meg­jelenését 1840-ben (a fekete fó tanács háziasszonyoknak: Nylon holmik karbantartása jük, szikkadni hagyjuk. Ha nem használjuk állandóan, okkor erre a célra tartót; rúdra feltekerjük, mert ha hajtogatjuk, a nylon a haj­tási felületen megtörik. 1964. február 2. Füatétiai történelmi adatok szerint a levélbélyeg, illetve az egységes levélportó megte­remtése az angol Rowland Hill nevéhez fűződik, akinek elgon­dolásait 1840-ben valósították meg Angliában. 1953-ban azonban olyan adat bukkant felszínre, amely ezt a. pálmái kétessé tette. A klagenfurti Volkszeitung 1953. május~ll-i számában a helybeli postamester szenzá­ciós felfedezésről számolt be. Eszerint nem kevesebbről, volt szó, mint arról, hogy si­került megtalálnia a világ leg­régibb bélyegét. A történet előzményei még 1938-ra nyúlnak vissza, ami­kor egy klagenfurti asszony egy bőrkötéses öreg könyvben egy 1839-ben a Duna melletti Spittalból postán Klagenfurt­ba küldött bélyeggel ellátott 'evélre bukkant. Az asszony nem értett a bélyegekhez, s így nem is törődött az egész­szel. Később azonban szemébe ötlöttek a helybeli újság bé­lyeghirdetései és így jutott ar­ra a gondolatra, hátha jó áron értékesíthetné a talált régi bé­lyeget. Hirdetést tett közzé az újságra, mely természetesen nagy feltűnést keltett és csak­hamar a városka szenzációja lett Kegy mássalhangzói. 39. össze­vissza: kopasz. 40. AER. 42 E napon. 43. Helyrag. Megfejtendő: vízszintes 12. 23, 44—45 és függ. 10. Múlt heti megfejtés: Luxem­burg — lapp — Róma — An­dorra — bolgár — Prága. Könyvjutalmat nyertek: Pá­íyi Lajos Szamosújlak, Balogh Zsuzsanna Gergelyiugornya Hekman Éva Nyíregyháza Király István Üjfehértó.

Next

/
Thumbnails
Contents